Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1926 / 12. szám - A genfi merénylet a nemzetközi jog megvilágításában
MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA (g —= «3 Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap 88 Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1926 VII. évf. 12. szám Június 16 FŐBB CIKKEINK: Wéninger László Vince dr.: A genfi merénylet a nemzetközi jog megvilágításában — A. F.: Az erdélyi választás tanulságai — A mösszuli egyezmény — bj.: Délszláv bizonytalanság — Nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia — Interparlamentáris Unió (A Magyar Csoport június 9.-íki ülése — Rex: Diplomáciai élet — Világkrónika (Magyarország — Ausztria — Csehország) — Népszövetségi Ligák nagygyűlése — Közgazdaság — Melléklet: — Magyar Külügyi Társaság VI. évi közgyűlése — Berzevíczy Albert: Elnöki megnyitó — Eöttevényi Olivér dr.: Egy év eredménye — Uj tervek — Horváth Jenő dr.: A magyar egyetemközi iroda működése — Radisics Elemér dr.: Külügyi szeminárium szervezése — Beszámoló a Magyar Külpolitikáról — Techert Margit: A Külügyi Társaság előadó ciklusa — Szakáts Kálmán: A magyar népszövetségi egyesületek szövetségének ez évi működése — Özv. Berényi Jenőné: Beszámoló a társaság könyvtáráról — Heylmann Ottmár: Az idegenforgalmi szakosztály működése — Klíemes Károly: Zárszámadás és jövő évi költségvetés A genfi merénylet a nemzetközi jog megvilágításában Irta Wéninger László Vincze dr. Osztatlan felháborodást keltett a világon az a gyáva és aljas merénylet, amelyet a magyar miniszterelnök személye ellen követett el a párisi emigrációnak egy tagja. A merénylet politikai hátterét ezúttal nem kutatjuk, mindössze rá akarunk világítani néhány elintézetlen kérdésre, amelyet ez a merénylet a nemzetközi jog szempontjából felvetett és aktuálissá tett. Mikor a Nemzetek Szövetsége székhelyéül Genfet választotta, ez elsősorban azért történt, mert Svájc múltja és föderativ jellege ezt az államot a Népszövetség székhelyéül különösen alkalmassá tette. Mert a Nemzetek Szövetségének orgánumai működésüket biztosabb helyen, mint Genfben, nem folytathatták és a Népszövetségi épületek sérthetetlensége sehol jobban nem lehetett biztosítva, mint a tísztamultú Svájc területénEzt a felfogást nem változtatta meg Vorovszkynak, az orosz szovjet megbízottnak, 1923-ban Lausanneban történt meggyilkolása sem, de a magyar miniszterelnök ellen való merénylet mindenesetre sok embernek eszébe idézi az oroszok híres vádját, hogy tudniillik a szovjet Svájc területére többé államképviselőt nem küld, mert annak személyi biztonságát a történtek után biztosítva nem látja. BM a merénylet valószínűleg nem fogja a Népszövetség székhelyének áthelyezését eredményezni, — mint ezt egy pár napilap megemlítette, — mindenesetre aktuálissá tette a népszövetségi épületeknek Svájchoz való viszonyának végleges szabályozására vonatkozó kérdést. A népszövetségi épületek exterritoriálitása sehol sincs kimondva. Svájc mindig a legélénkebben tiltakozott az ellen a nemzetközi jogi felfogás ellen, amely szerint a Népszövetség épületei és egyéb ingatlanai a Nemzetek Szövetségének, mint külön államnak, területét jelenti. Az Egyezségokmány 7. cikke is csak a következőt jelenti ki: A Szövetségnek vagy hivatalnokainak, avagy az üléseken résztvevő képviselőknek használatában álló épületek és egyébb ingatlanok sérthetetlenek. A sérthetetlenség pedig tudvalevőleg különös büntetőjogi védelmet — nem pedig területenkívüliséget jelent. Ebből következik, hogy a Népszövetség épületei Svájc területén ugyanolyan jellegűek, mint a külföldi követségek palotái. Külföldi államok követeit (vagy más képviselőit) megilleti a területenkívüliség, amely dologi vonatkozásban magábanfoglalja e szállásszabadságot. Ez alatt értendő, hogy a követek hivatali helyiségében és lakásában a fogadó állam .atósági funkciót nem végezhet a követ engedélye nélkül. Ez a tény azonban távolról sem jelenti azt, hogy a követségi palota egy darab idegen államterület, amelyre az idegen állam területi felségjoga kiterjed. Világosan mutatja ezt az a körülmény is, hogy pl. Budapesten, a francia követségi épületben elkövetett bűncselekményt úgy tekintik, mintha azt Magyarország területén követték volna el, annak megtorlása tehát a magyar állam j urisdictíó j ának illetékessége alá tartozik. Ugyanez a helyzet Svájcban is a népszövetségi épületek szempontjából. Ezek egyáltalán nincsenek Svájc területi felségjoga alól kivonva, az azokban elkövetett bűncselekmények úgy tekintendők tehát, mintha azokat Svájc területén követték volna el- A Népszövetség tisztviselői karát megillető szállásszabadsági jog folyományaképen csak az tilos, hogy Svájc a népszövetségi épületekben a főtitkár engedélye nélkül hatósági működést kifejtsen. Ez a pont mindenesetre lényegesen enyhíti Svájc helyzetét a felelősség kérdésében. A magyar miniszterelnököt a merénylet, mint a magyar állam képviselőjét érte. A nemzetközi jog sarkalatos tétele, hogy az állam nemcsak szervei és polgárai által elkövetett, más államot sértő cselekményért, hanem minden területén (idegen állampolgár által is!) elkövetett cselekményért felelősAlapja ennek az, hogy az állam területi felségjoga minden területén tartózkodóra egyformán kiterjed, amiből következik, hogy az az állam, amelynek polgára a sértés elkövetője, az esetleges óvintézkedéseket megtenni nem tudja, mert ebben őt a tartózkodási állam területi felségjoga akadályozza. A felelősség tehát feltétlenül azt az államot terheli, amelynek területén a bűncselekményt elkövették s a melyet a jus puniendi megillet: jelen esetben Svájcot. Felelősségre azonban csak akkor vonható egy állam, ha a tett elkövetésének megakadályozásában a kellő gondosságot elmulasztotta, vagy ha a tettest nem üldözi. Jelenleg egyik pont ellen sem vétett Svájc és felelősségét teljesen mentesíti az a körülmény is, hogy a Népszövetség épületeinek hatósági ellenőrzésére feljogosítva nincs. így tehát Svájcot nemzetközi delictum elkövetéséért felelőssé tenni nem lehet, mert egyrészt nem mulasztotta el a köteles gondosságot — ameddig az módjában volt —, másrészt a tettes ellen az elAra: 2500 korona