Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 11. szám - A lengyel forradalom előzményei

1926. június % MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 előtt felbomlott, s a végre mégis a hadszíntérre érkezett Haller ellentámadásba menve át, pánik ütött ki i .íz orosz táborban és sikerült Lengyelországot megtisztítani tőlük. Teschen pedig csak a Nagykövetek Tanácsa által elrendelt népszavazás alapján jutott vissza egy részében Lengyelországnak. Mint ebből a vázlatból is látható, olyan mélyreható s a nemzeti érdekekre tekintettel nem levő személyes ellentét van a két lengyel tábor vezetősége között, hogy ha most elmarad is a további polgárháború, békés, összhangzato> együttmunkálkodásra gondolni sem lehet. A jobboldal kénytelen volt leszerelni és Pilsudskinak átengedni a hatalmat, lévén katonailag készületlen. A toborzás nem járt eredménnyel, pénz nincs s mire a cseh kormány az elszigetelt Pózenbe küldhetett volna, Pilsudski már megnyerte Krakó vidékét is és hozzácsatlakozott Síkorski táborKÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakáts Kálmán dr. Az Apponyi Emlékkönyv A Külügyi Társaság hódolata Apponyi Albert gróí előtt Ködös téli nap volt még, amikor a Külügyi Társaság vezetőférfiai összegyűltek, hogy megtárgyalják, minő formában ünnepeljék meg Apponyi Albert grófnak, a Külügyi Társaság nagynevű elnökének május 29-én bekövetkezendő nyolcvanadik születésnapját. Szinte egyhangú volt a vélemény, hogy a Külügyi Társaságnak fel kell használnia ezt a ritka alkalmat, hogy méltó keretekben mutassa be hódolatát annak a férfiúnak, akit ma az egész világon a magyar név, a magyar eszme legfenköltebb képviselőjének tekintenek, s egyöntetű volt az a megállapodás is, hogy e hódolat legszebb formája oly emlékkönyvnek a kiadása lenne, mely minden oldaláról megvilágítja Apponyi Albert gróf immár történeti egyéniségének és bámulatosan gazdag külpolitikai és társadalmi tevékenységének nemzeti jelentőségét. Ezzel a programmal alakult meg az Apponyi-Emlékkönyv Bizottság Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével. Tagjai lettek a Külügyi Társaság elnöksége és igazgatósága, kiegészítve őket oly kiváló férfíaíval, akik Apponyinak részben munkatársai, részben nok, aki eddig ellenfele volt s akibe vetették a pózeniek minden reményüket. A Pilsudski—Sikorski hatalommal szemben fegyveres katonai ellenállásra már nem számíthatnak, így beletörődtek a változhatatlanba. Május 31-én valószínűleg megválasztják a baloldali pártok és a centrum Pilsudskít a köztársaság elnökévé, 1927-ben pedig lejár a szejm mandátuma és ha addig tartani tudja magát, az új választáson remélhetőleg sikerül olyan többséget összehozni, hogy az alkotmányt módosítani lehessen. Mért a mostani alkotmány nem adja meg az elnöknek a házfeloszlatás vagy elnapolás jogát. Mindkettőt csak a Ház maga határozhatja el kétharmados többséggel. Ilyen többsége pedig a centrumnak és baloldalnak együttvéve sincs, tehát vagy diktatúrának kell lenni, vagy egy évig bukdácsolnia kell minimális többséggel a kormánynak vagy a kormányoknak. munkásságának közvetlen szemlélői voltak. A szerkesztőbizottság munkáját az ünnepelt egyénisége iránt érzett mélységes tisztelete és őszinte ragaszkodása tette könnyűvé. A szerkesztés nehéz és fáradságos feladatát Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök vállalta magára. Az Apponyi-Emlékkönyv a munkatársak buzgó részvételével azóta testet öltött s a mü aranyos metszésű bőrbekötött díszpéldányát, a hódolatnak, a nagyrabecsülésnek és szeretetnek teremtő gondolatokba öntött szimbólumát Berzeviczy Albert távollétében Lukács György v. b. t. t. és Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök május 30-án át is adták a Külügyi Társaság nevében az ünnepeltetés elől a falura, gyöngyösapáti kastélyába vonult Apponyi grófnak. Tizennyolc cikket tartalmaz az Apponyi-Emlékkönyv; mindegyik Apponyi Albert tevékenységét méltatva egy-egy munkakörben, amelynek művelésétől hazánk jövőbeli fennmaradása függ. Az olvasó láthatja ezekből az értekezésekből, hogy mily gazdagon fonja át Apponyi Albert hosszú évtizedes munkássága egész politikai, társadalmi, kulturális életünket; az ő nagy egyéniségének hatása belenyúlik a nemzet alkotó erejének legtitkosabb mélységeibe, — mint a márványban az erek áthálózzák a felszínt és a mélyt egyaránt, amelyeknek hajszál-eredetét és végét emberi szem követni nem tudja. Az Apponyi-Emlékkönyv értekezéseinek sorát Berzeviczy Albert nyitja meg: ..Ap1ponyi működése az Interparlamentáris Unióban" címmel. Csernoch János Apponyi egyéniségét rajzolja meg, Eöttevényi Olivér pedig Apponyinak a Külügyi Társaságban elfoglalt vezéri szerepét máitatja élénk színekkel Földes Béla Apponyi társadalomgazdasági és társadalompolitikai felfogásáról, Gaal Jenő Appönyinak a magyarságot világszerte nemzeti érzésben való egyesítő szerepéről értekezik. Horváth Jenő arról a nagyjelentőségű lel világosító munkáról ír, amelyet Apponyi Magyarországért a háborús felelősség igazolatlan vádjával szemben kifejtett. Hubay Jenő Apponyinak a zeneművészet t.'rére is kiterjedő jelentőségét hangoztatja. Ludwig Ernő pedig Apponyit mint a külpolitika mesterét állítja elénk. Lukács György Apponyinak a Nemzetek Szövetségében, Lutter János pedig a Monarchia külpolitikájában kifejtett tevékenységét méltatja a riagy államférfiunak. Paikert Alajos Külügyeink és Apponyi címen. Pázmány Zoltán pedig az Apponyi nemzetségről ír. Pékár Gyula Apponyit mint szónokot, Praznovszky Iván mint a magyar békedelegáció elnökét állítja elénk, Rákosi Jenő Apponyinak a sajtóhoz való viszonyáról, Szterényi József br. pedig Apponyinak a szociálpolitikában való alkotásait ismerteti. Az értekezések sorát Wlcssics Gyula bárónak Apponyi és a kisebbségi kérdés című hatalmas tanulmánya zárja be szimbólumaként annak a tevékenységnek, amelyre Apponyi az utóbbi években legnagyobb súlyt vetett. Mit tett Apponyi elszakított véreink sorsának enyhítéseért? Erre a kérdésre ad feleletet Wlassics Gyula br. kiváló tanulmánya. Az Apponyi Emlékkönyv díszes, Ízléses kiállítása a pécsi Dunántúl nyomda szakavatott, gondos munkáját dicséri. A remekbe készült díszpéldány kötése pedig Galamb József iparművész jeles műalkotása. A Külügyi Társaság igazgatósági ülése A Külügyi Társaság május 27-én P ek á r Gyula nyug. miniszter alelnök elnökletével igazgatósági ülést tartott. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök beszámolt a kisebbségi sérelmek tárgyában készítendő javaslatról, amelyet a bécsi, berlini és prágai tanácskozásai során az osztrák, a német birodalmi és csehszlovákiai német ligának kooperáció végett bemutatott. A továbbiak során jelentést tett a Társaságnak a Veszprémben és Egerben tartott díszülésekről, Ruyssen bordeauxi egyetemi tanár és R a d z i w i 11 hercegnő előadásáról s bemutatta Szmerecsányi Lajos egri érseknek Berzeviczy Albertnek és Wlassics Gyula bárónak a kitüntetésük alkalmával tolmácsolt üdvözletekért küldött köszönőlevelét. — Az ügyvezető alelnök beszámolójában szerepelt még az Idegenforgalmi Kalauz kiadásának előmunkálatairól szóló beszámoló, továbbá bejelentése annak, hogy az ősz folyamán Magyarországra jövő német képviselők látogatásának és * Az Apponyi Emlékkönyv május 31-én kerül könyvárusi forgalomba. Megrendelhető a Külügyi Társaságnál vagy bármely könyvkereskedésben A 320 oldalas és Apponyi Albert gróf arcképét is tartalmazó könyv ára 125.000 K, a Külügyi Társaság tagjainak 80.000 K.