Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 11. szám - A lengyel forradalom előzményei

1926. június % MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 előtt felbomlott, s a végre mégis a hadszíntérre érkezett Haller ellen­támadásba menve át, pánik ütött ki i .íz orosz táborban és sikerült Len­gyelországot megtisztítani tőlük. Teschen pedig csak a Nagykövetek Tanácsa által elrendelt népszava­zás alapján jutott vissza egy részé­ben Lengyelországnak. Mint ebből a vázlatból is lát­ható, olyan mélyreható s a nemzeti érdekekre tekintettel nem levő személyes ellentét van a két len­gyel tábor vezetősége között, hogy ha most elmarad is a további pol­gárháború, békés, összhangzato> együttmunkálkodásra gondolni sem lehet. A jobboldal kénytelen volt leszerelni és Pilsudskinak áten­gedni a hatalmat, lévén katonailag készületlen. A toborzás nem járt eredménnyel, pénz nincs s mire a cseh kormány az elszigetelt Pó­zenbe küldhetett volna, Pilsudski már megnyerte Krakó vidékét is és hozzácsatlakozott Síkorski tábor­KÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakáts Kálmán dr. Az Apponyi Emlékkönyv A Külügyi Társaság hódolata Apponyi Albert gróí előtt Ködös téli nap volt még, ami­kor a Külügyi Társaság vezető­férfiai összegyűltek, hogy meg­tárgyalják, minő formában ünne­peljék meg Apponyi Albert gróf­nak, a Külügyi Társaság nagynevű elnökének május 29-én bekövet­kezendő nyolcvanadik születés­napját. Szinte egyhangú volt a vé­lemény, hogy a Külügyi Társaság­nak fel kell használnia ezt a ritka alkalmat, hogy méltó keretekben mutassa be hódolatát annak a fér­fiúnak, akit ma az egész világon a magyar név, a magyar eszme legfenköltebb képviselőjének te­kintenek, s egyöntetű volt az a megállapodás is, hogy e hódolat legszebb formája oly emlékkönyv­nek a kiadása lenne, mely minden oldaláról megvilágítja Apponyi Al­bert gróf immár történeti egyéni­ségének és bámulatosan gazdag külpolitikai és társadalmi tevé­kenységének nemzeti jelentőségét. Ezzel a programmal alakult meg az Apponyi-Emlékkönyv Bizott­ság Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével. Tagjai lettek a Külügyi Társaság elnöksége és igazgatósága, kiegészítve őket oly kiváló férfíaíval, akik Apponyi­nak részben munkatársai, részben nok, aki eddig ellenfele volt s akibe vetették a pózeniek minden remé­nyüket. A Pilsudski—Sikorski ha­talommal szemben fegyveres kato­nai ellenállásra már nem számít­hatnak, így beletörődtek a változ­hatatlanba. Május 31-én valószínű­leg megválasztják a baloldali pár­tok és a centrum Pilsudskít a köz­társaság elnökévé, 1927-ben pedig lejár a szejm mandátuma és ha addig tartani tudja magát, az új választáson remélhetőleg sikerül olyan többséget összehozni, hogy az alkotmányt módosítani lehessen. Mért a mostani alkotmány nem adja meg az elnöknek a házfelosz­latás vagy elnapolás jogát. Mind­kettőt csak a Ház maga határoz­hatja el kétharmados többséggel. Ilyen többsége pedig a centrum­nak és baloldalnak együttvéve sincs, tehát vagy diktatúrának kell lenni, vagy egy évig bukdá­csolnia kell minimális többséggel a kormánynak vagy a kormányok­nak. munkásságának közvetlen szem­lélői voltak. A szerkesztőbizottság munkáját az ünnepelt egyénisége iránt érzett mélységes tisztelete és őszinte ragaszkodása tette könnyűvé. A szerkesztés nehéz és fáradságos feladatát Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök vállalta magára. Az Apponyi-Emlékkönyv a mun­katársak buzgó részvételével az­óta testet öltött s a mü aranyos metszésű bőrbekötött díszpéldá­nyát, a hódolatnak, a nagyra­becsülésnek és szeretetnek terem­tő gondolatokba öntött szimbólu­mát Berzeviczy Albert távollété­ben Lukács György v. b. t. t. és Eöttevényi Olivér ügyve­zető alelnök május 30-án át is ad­ták a Külügyi Társaság nevében az ünnepeltetés elől a falura, gyöngyösapáti kastélyába vonult Apponyi grófnak. Tizennyolc cikket tartalmaz az Apponyi-Emlékkönyv; mindegyik Apponyi Albert tevékenységét méltatva egy-egy munkakörben, amelynek művelésétől hazánk jö­vőbeli fennmaradása függ. Az ol­vasó láthatja ezekből az értekezé­sekből, hogy mily gazdagon fonja át Apponyi Albert hosszú évtize­des munkássága egész politikai, társadalmi, kulturális életünket; az ő nagy egyéniségének hatása belenyúlik a nemzet alkotó erejé­nek legtitkosabb mélységeibe, — mint a márványban az erek át­hálózzák a felszínt és a mélyt egy­aránt, amelyeknek hajszál-erede­tét és végét emberi szem követni nem tudja. Az Apponyi-Emlékkönyv értekezéseinek sorát Berzeviczy Albert nyitja meg: ..Ap1­ponyi működése az Interparlamentáris Unióban" címmel. Csernoch János Ap­ponyi egyéniségét rajzolja meg, Eöttevé­nyi Olivér pedig Apponyinak a Külügyi Társaságban elfoglalt vezéri szerepét mái­tatja élénk színekkel Földes Béla Appo­nyi társadalomgazdasági és társadalom­politikai felfogásáról, Gaal Jenő Appönyi­nak a magyarságot világszerte nemzeti ér­zésben való egyesítő szerepéről értekezik. Horváth Jenő arról a nagyjelentőségű lel ­világosító munkáról ír, amelyet Apponyi Magyarországért a háborús felelősség iga­zolatlan vádjával szemben kifejtett. Hu­bay Jenő Apponyinak a zeneművészet t.'­rére is kiterjedő jelentőségét hangoztatja. Ludwig Ernő pedig Apponyit mint a kül­politika mesterét állítja elénk. Lukács György Apponyinak a Nemzetek Szövet­ségében, Lutter János pedig a Monarchia külpolitikájában kifejtett tevékenységét méltatja a riagy államférfiunak. Paikert Alajos Külügyeink és Apponyi címen. Pázmány Zoltán pedig az Apponyi nem­zetségről ír. Pékár Gyula Apponyit mint szónokot, Praznovszky Iván mint a ma­gyar békedelegáció elnökét állítja elénk, Rákosi Jenő Apponyinak a sajtóhoz való viszonyáról, Szterényi József br. pedig Apponyinak a szociálpolitikában való al­kotásait ismerteti. Az értekezések sorát Wlcssics Gyula bárónak Apponyi és a kisebbségi kérdés című hatalmas tanulmánya zárja be szim­bólumaként annak a tevékenységnek, amelyre Apponyi az utóbbi években leg­nagyobb súlyt vetett. Mit tett Apponyi elszakított véreink sorsának enyhítéseért? Erre a kérdésre ad feleletet Wlassics Gyula br. kiváló tanulmánya. Az Apponyi Emlékkönyv díszes, Ízlé­ses kiállítása a pécsi Dunántúl nyomda szakavatott, gondos munkáját dicséri. A remekbe készült díszpéldány kötése pedig Galamb József iparművész jeles műalko­tása. A Külügyi Társaság igazgatósági ülése A Külügyi Társaság május 27-én P e­k á r Gyula nyug. miniszter alelnök elnökletével igazgatósági ülést tartott. Eöttevényi Olivér ügyvezető al­elnök beszámolt a kisebbségi sérelmek tárgyában készítendő javaslatról, ame­lyet a bécsi, berlini és prágai tanácsko­zásai során az osztrák, a német biro­dalmi és csehszlovákiai német ligának kooperáció végett bemutatott. A továb­biak során jelentést tett a Társaságnak a Veszprémben és Egerben tartott dísz­ülésekről, Ruyssen bordeauxi egyetemi tanár és R a d z i w i 11 hercegnő elő­adásáról s bemutatta Szmerecsányi Lajos egri érseknek Berzeviczy Al­bertnek és Wlassics Gyula bárónak a kitüntetésük alkalmával tolmácsolt üdvözletekért küldött köszönőlevelét. — Az ügyvezető alelnök beszámolójában szerepelt még az Idegenforgalmi Kalauz kiadásának előmunkálatairól szóló be­számoló, továbbá bejelentése annak, hogy az ősz folyamán Magyarországra jövő német képviselők látogatásának és * Az Apponyi Emlékkönyv május 31-én kerül könyvárusi forgalomba. Megrendel­hető a Külügyi Társaságnál vagy bármely könyvkereskedésben A 320 oldalas és Apponyi Albert gróf arcképét is tartalmazó könyv ára 125.000 K, a Külügyi Társaság tagjainak 80.000 K.

Next

/
Thumbnails
Contents