Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. május 16 nyomatékkal fog fellépni. Németország, mint a népszövetség leendő tagja, nem kényszeríthető egy Oroszországellenes akcióban való részvételre, hacsak a maga részéről is nem tartja igazoltnak azt a vádat, hogy Oroszország egy harmadik állammal támadt fegyveres konfliktusban maga a támadó fél. A jegyzék utolsó pondja megállapítja a szerződő feleknek megegyezését az iránt, hogy a köztük felmerülhető viszályok békés elintézésére döntőbirósági szerződés megkötése céljából tárgyalásokat kezdjenek. Az orosz jegyzék tudomásul veszi a német jegyzékben foglalt megállapításokat és kinyilatkoztatja az orosz kormány hajlandóságát egy esetleges döntőbirósági szerződés kötésére. (Ez azért figyelemreméltó, mert a szovjet eddig kifejezett ellensége volt a döntőbirósági eszmének!) Albánia Fan Noli püspök olaszbarát kormányát a szerb kormánytól szított lázadás tavaly előtt megbuktatta és kiszorította az országból. Az angol és amerikai petroleumérdekeltségek is támogatták kéz alatt a mozgalmat, mert Fan Noli Albánia feltárás alatt álló nagy petroleumforrásainak kiaknázására olasz vállalatoknak akart koncessziót adni. A felkelés Ahmed Zoglu basa mohamedán kormányát juttatta győzelemhez és azóta diktátorilag vezeti az ügyeket. Külpolitikailag csak az orosz szovjettel tudott megállapodást létesíteni és azóta Albánia erős fészke lett a szovjetízgatásnak. Albánia szellemi vezetői az olaszországi Bari-ba. menekültek át és onnan folytatják elkeseredett harcukat a mai kormányzat megbuktatására. Az emigráció vezérei Szotir Pecs volt régens, Dzsemal Bushati volt miniszter, Ali Kliszura bej országgyűlési képviselő és Ahggelin Szuma. Az első a görög-keletiek vezetője, az utolsó a katholikusoké, a másik kettő mohamedán, tehát az ország mindhárom egyháza képviselve van az emigrációban. A barii csoport a télen kiáltványt adott ki, melyben azzal vádolja meg a Zoglu-kormányt, hogy kalandorokból és idegenekből áll, vérfürdőket rendez és állandóan terrorizálja az albán lakosságot, a nemzeti albán hadsereg helyett rablóbandákat létesített, melyeket mindenféle külföldi tisztek vezényelnek, hogy elnyomja a sajtószabadságot és megszüntesse a parlamentárizmust. A kiáltványt a külföldön élő albánok nagy buzgalommal terjesztik mindenfelé s Zoglu kormányának határozottan megnehezedett a helyzete miatta. Az emigránsok Bariban „Baskhimi Kombetar" néven ellenkormányt alakítottak és ez programmot dolgozott ki, melynek főpontjai: 1. Meg kell alakítani a legális albán államot, melyben az igazságszolgáltatás mindenkire vonatkozzék osztálykülönbség nélkül. 2. Ismerjék el és államilag támogassák az Albániában meglévő mindhárom egyház iskoláit és intézményeit. 3. Az ország kormányformáját az albán nép szabadon válassza meg. 4. Nem ismeri el az osztályharc semmi alakját és kitilt minden bolseviki propagandát Albániából. 5. A Baskhimi Kombetar minden szomszéd állammal megérKülíöldí államok képviseletei Magyarországon III 13. Jugoszlávia. VI. Andrássy-u. 114. T. 4-92. Tihomir Popovitch, rk. követ és meghat, miniszter, Nicolas Chouitsa, II. oszt. követs. titkár, Dr. Philippe M. Dominikovic, III, oszt. követs. titkár, Radislav Mitrovitch, III. oszt. követs. titkár, Ljubomir Stephanovitch, alezredes, katonai attaché, Milorad A. Stankovic, katonai attaché, segédtiszt. 14. Lettország. Berlin, W. 62. Burggrafen Str. 13. Oskar Woit, rk. követ és meghat, miniszter, Janis Gilberts, követs. titkár. 15. Litvánia. Berlin, W. 35. Kurfürstenstrasse 134. T. Nollendorf 85-37, 85-38. Venceslas Sidzikauskás, rk. követ és meghat, miniszter, Stasys Lozcraitis, követs. titkár. 16. Nagy-Brittania. I. Verbőczyu. 1. T. 2-59, 998-38, J. 26-90. Sir Colville Barclay, rk. követ és meghat, miniszter, Raymond Parr, I. oszt. követségi titkár, E. C. D. Rawlins, I oszt. titkár, kereskedelmi ügyvivő, Henry Ashley Clarké, III. oszt. követségi titkár. 17. Norvégia. Berlin, Alsenstrasse 2. Arne Scheel, rk. követ és meghat, miniszter, Jens Bull, köv. tanácsos, Ulrich H. F. Stang, köv. titkár. 18. Olaszország. VIII. Esztertésre törekszik, de ezektől is megköveteli az országnak a Nagykövetek Tanácsától garantált teljes politikai, gazdasági és területi függetlenségének elismerését. Erre a programmra felesküdtek az emigránsok és az albán tiszti liga is. A Baskhimi Kombetarnak ez a sikere godolkozóba ejtette a Zoglu-kormányt és békét keres az emigránsokkal. Közvetítőként a legrégibb európai albán kolónia, a bukaresti szerepel, melynek fáradozására most április 23-ára pánalbán kongresszust hívtak öszsze Bukarestbe s ezen az Albánia határain kívül élő 200.000 főnyi albánság európai és amerikai képviselőin kívül részt fog venni a jelenlegi albán kormány hivatalos képviseletében. A Baskhimi Kombetar kötelezte magát, hogy a bukaresti kongresszus határozatait feltétlenül elfogadja. A kongreszszus előkészítésére már Bukarestbe érkezett Bariból Ali Kliszura képviselő. házy-u. 40. T. J. 69-82. Kereskedelmi iroda: VII. Dohány-u. 14, T. J. 21-62. Comte Ercole Durini di Monza, rk. követ és meghat, miniszter, Marquis Pasquale Diana, I. oszt. követségi titkár, Giovanni de Astis segédtitkár, Carlo di Nola, kereskedelmi attaché, Antonio Widmar, sajtófőnök. 19. Perzsia. I. Országház-u. 13. T. 54-62, 112-81. Abolghasem Amid, rk. követ és meghat, miniszter, Georg de Ciechanowiecki, I. követs. titkár. 20. Portugália. Wien, I. Rathausstrasse 17. T. 26-1-60. Eugenio Carlos Martinez Tavares, rk. követ és meghat, miniszter, Dr. Fernand Quartin d'Olivera Bastos, I. követs. titkár. 21. Románia. VIII. Horánszky-u. 15. T. J. 4-80. Consulatus: Rökk Szilárd-u. 2. J. 5-33. Trajan Stircea, rk. követ és meghat, miniszter, Georges Paraschivesco, követs. tanácsos, Achille Barcian, II. követs. titkár, Constantin Vállimáresco, követs. titkár, Polyphron Margaritesco, ezredes, katonai attaché, Jeán Matassara, kereskedelmi attaché. 22. Spanyolország. VII. Eötvösutca 11/b. T. 30-90. Vicomte de Grácia Real, rk. követ és meghat, miniszter, Francesco Alems y Andren, követs. titkár. 23. Svájc. Wien, III. Strohgasse 16. T. 94-4-80. Dr. Max Jáger, rk. követ és meghat, miniszter, Dr. Charles Stucki, I. követs. titkár.