Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban
1296. május 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 24. Svédország. Wien, I. Stadiongasse 6—8. T. 28-3-15. Einar Hennings, rk. követ és meghat, miniszter, Charles Reinhold Patrik de Reuterswárd, követségi tanácsos, ügyvivő, Rolf Arfwedson, attaché, Comte Charles Rehaussen Wachtmeister, tb. attaché. 25. Szentszék. I. Dísztér 5. T. 2-68. Mgr. Cesare Orsenigo, pápai nuncius, Mgr. Frédéric Fioretti, szentszéki követs. titkár. Törökország: Ridvanbeg Oglou Husrew bey, rk. követ, meghat, miniszter, Ahmed Loutfoullah bey, I. követs. titkár, Chefkaty Noury bey, II. követs. titkár, Tahsin Bage bey, III. követs. titkár, Djévad Osman bey, sajtó attaché. VILÁGKRÓNIKA Németország Aránylag jelentéktelen incidens következtében visszahelyezték jogaiba a régi birodalmi zászlót — megbukott a német kormány s bár a fajvédők és a szociálisták bizalmatlansági indítványát elvetették, a demokraták bizalmatlansági indítványát a kommunisták segítségével mégis sikerült győzelemhez juttatni. A demokraták 276 szavazattal győztek 246 ellen, 103 képviselő tartózkodott a szavazástói (a német nemzetiek ugyanis tárcát követeltek maguknak, de mivel Luther kívánságukat nem akarta honorálni, sorsára engedték a kormányt. (A szavazás eredményeképp a Luther-kormány lemondott, s a lemondást a birodalom elnöke el is fogadta. Azt hiszik, Luther nem óhajt tovább a helyén maradni és nyugalomba vonul. Ellenben lényegesebb változás a kormány összetételében még sem várható, s ezidöszerint úgy áll a helyzet, hogy alighanem nagyjában visszatér a most lemondott kabinet más kancellár vezetésével. Lengyelország Skrzynszky miniszterelnök kormánya a háromszori lemondás után távozott az ország éléről, minthogy a baldoldali párltokkal való megegyezést többé nem lehetett fenntartani. Utódja Vitos Vince, a mérsékelt parasztpárt elnöke lett, aki ezúttal harmadszor veszi át az ország vezetését, de megbízatása egyúttal az ' eseményeknek olyan áradatát indította meg, amelyek végső következései ma még nem tekinthetők át. Csütörtökön ugyanis párhuzamosan a politika változásával katonai felkelés tört ki Lengyelországban és Pilsudszky marsall katonáival Varsó ellen indult, s megszállva a fontosabb középületeket, farkasszemet néz a Belvedere palotában körülvett kormánnyal és a kormányhoz hü csapatokkal. Pilsudszkynak a lengyel kormányzati rendszerrel való ellentétei régebbi keletűek. Pilsudszkyt, aki kétségkívül egyik legsúlyosabb egyénisége a lengyel politikai életnek és a demokratikus baloldal vezére, már a tavalyi elnökválasztások idején félre akarták állítani. Akkor kerekedett felül a lengyel politikában a jobboldali irányzat fajvédő színezettel, mely először a szélsőségesen jobboldali Narutovicot választotta meg Pilsudszky utódjává a lengyel államfői székbe, majd utána, miután Narutovicot a választások után egy héttel meggyilkolták, a hasonló pártállású Vojciehowszkyt. Az ellentétek közben egyre jobban kiéleződtek és most, amikor Vitos, Pilsudszky régi ellen fele, jutott a lengyel kormány élére, az ellentéteknek szükségkép ki kellett robbanniok. Belgium A frank zuhanása kormányváltozást idézett elő Belgiumban is. A P oull e t-kormány, mely a demokrata koalícióban egyesült liberális, katholikus és szociálistapártból állt, visszalépett, miután előbb J a n s s e n liberális pénzügyminiszter mondott le. A kormánynak szilárd többsége volt a kamarában, de a liberálisok aknamunkával megbuktatták, hogy a szociálistákat kilépésre kényszerítsék. Janssen pénzügyminiszter a kamarában bejelentette, hogy a kormány újabb 600 millió frank előleget kapott a Nemzeti Banktól, a Nemzeti Bank igazgató-tanácsa azonban hírlapi nyilatkozatban cáfolta meg a pénzügyminiszter bejelentését, odahelyesbítvén azt, hogy a kormány kérte az előleget, a bank azonban nem adta meg. Minthogy a frank zuhanását így nem lehetett megakadályozni, Janssen, majd utána az egész kormány lemondott. A tárgyalások során kiderült, hogy a polgári politikusok a szociálisták nélkül nem vállalkoznak a kormány alakítására. Május 10-én a parlamenti munkáspárt ülést tartott, melyen 52 szavazattal 14 ellenében kimondta egy új koalíciós kormány támogatását, mire a király megbízta Brunetef, a kamara szociálista elnökét, az új kormány megalakítására. Brunet megalakította a koalíciós-kormányt, melynek 5 szociálista, 3 katholikus, két kereszténydemokrata és két liberális tagja van. A liberálisok akciója nem sikerült, mert a szociálista Vandervelde az új kormányban is megkapta a külügyi tárcát. Kiemelkedőbb tagok még Janssen, a lemondott pénzügyminiszter is, aki most belügyminiszter lett, a pénzügyi tárcát pedig az egykori külügyminiszter, J a s p ar, az ismert katholikus vezér vette át. Lettország Május 5-én új polgári kormány alakult a parasztszövetség és a centrum koalíciójából. A miniszterelnök Alberings. Ulmanisz, a volt miniszterelnök, elvállalta a külügyi tárcát. A parlament 51 szavazattal a szociáldemokraták és független szocialisták 36 szavazata ellenében bizalommal fogadta a kormány bemutatkozását. KÖZGAZDASÁG A „Kéve" mezőgazdasági iparfejlesztési és hitelintézet rt. közgyűlése elhatározta, hogy az 1925. január 1-i megnyitó mérlegben a részvénytőkét 2.358,125.000 K, azaz 188.650 pengővel állítja be és az összevont részvények névértékét 10 pengőben állapítja meg. Az igazgatóság a közgyűlésen bejelentette, hogy egy csoport a kis részvényesektől egyelőre 200.000 darab részvényt eredeti névértékben, 500 koronában átvesz. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága e hónap 29-ére hívta egybe LIV-ik rendes közgyűlését, mely elé a multévi zárómérleget és az 1925 január 1-ről készített, felértékelt n-egnyító mérleget fogja terjeszteni. A felértékelt mérleg 167.5 milliárd tiszta vagyonnal zárul, vagyis békebeli utolsó mérlege szerint békevagyonának 32.74 százalékával. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága e hónap 29-ére hívta egybe közgyűlését és egyidejűleg közzétette megnyitó mérlegét, valamint az 1925. üzletévre vonatkozó zárószámadásait. A megnyitó mérlegben az intézet vagyona 12,000.000 pengővel (150.000.000.000 koronával) szerepel, amely összegből a közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint 6,400.000 pengő alaptőkére, 5,000.000 pengő töketartalékra és 600.000 pengő nyugdíjtartalék létesítésére tesz fordítandó. Ezzel kapcsolatban javasolja az igazgatóság, hogy 5 darab régi részvény vonassék öszsze 1 darab részvénnyé és hogy az összevont részvény névértéke 40 pengőben állapíttassák meg. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága elnökének, Weiss Fülöpnek elnökléséval tartott ülésében elhatározta, hogy az 1926 április 30-ára egybehívandó 83. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank felértékelési mérlegét 25 millió pengő tökével, 25 millió pengő tőketartalékkal és 5,882.576.48 pengő nyugdijrendezési tartalékkal állapítsa meg. A Kereskedelmi Bank felértékelési nyitómérlege az eddigi 131 milliárd saját tökével szemben tökében és tartalékban — a nyugdijrendezési tartalék nélkül — 625 milliárdot mutat ki. Ezenfelül kereken 75 milliárdot helyez tartalékba nyugdij céljaira.