Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 10. szám - A nyersgumi szükséglet problémája az Egyesült Államokban

1296. május 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 24. Svédország. Wien, I. Stadion­gasse 6—8. T. 28-3-15. Einar Hennings, rk. követ és meghat, miniszter, Charles Rein­hold Patrik de Reuterswárd, kö­vetségi tanácsos, ügyvivő, Rolf Arfwedson, attaché, Comte Char­les Rehaussen Wachtmeister, tb. attaché. 25. Szentszék. I. Dísztér 5. T. 2-68. Mgr. Cesare Orsenigo, pápai nuncius, Mgr. Frédéric Fioretti, szentszéki követs. titkár. Törökország: Ridvanbeg Oglou Husrew bey, rk. követ, meghat, miniszter, Ahmed Loutfoullah bey, I. követs. titkár, Chefkaty Noury bey, II. követs. titkár, Tahsin Bage bey, III. követs. titkár, Djévad Osman bey, sajtó attaché. VILÁGKRÓNIKA Németország Aránylag jelentéktelen incidens következtében visszahelyezték jo­gaiba a régi birodalmi zászlót — megbukott a német kormány s bár a fajvédők és a szociálisták bizal­matlansági indítványát elvetették, a demokraták bizalmatlansági in­dítványát a kommunisták segítsé­gével mégis sikerült győzelemhez juttatni. A demokraták 276 szava­zattal győztek 246 ellen, 103 kép­viselő tartózkodott a szavazástói (a német nemzetiek ugyanis tárcát követeltek maguknak, de mivel Luther kívánságukat nem akarta honorálni, sorsára engedték a kor­mányt. (A szavazás eredményeképp a Luther-kormány lemondott, s a lemondást a birodalom elnöke el is fogadta. Azt hiszik, Luther nem óhajt tovább a helyén maradni és nyugalomba vonul. Ellenben lé­nyegesebb változás a kormány összetételében még sem várható, s ezidöszerint úgy áll a helyzet, hogy alighanem nagyjában visszatér a most lemondott kabinet más kan­cellár vezetésével. Lengyelország Skrzynszky miniszterelnök kor­mánya a háromszori lemondás után távozott az ország éléről, minthogy a baldoldali párltokkal való meg­egyezést többé nem lehetett fenn­tartani. Utódja Vitos Vince, a mér­sékelt parasztpárt elnöke lett, aki ezúttal harmadszor veszi át az or­szág vezetését, de megbízatása egyúttal az ' eseményeknek olyan áradatát indította meg, amelyek végső következései ma még nem te­kinthetők át. Csütörtökön ugyanis párhuzamosan a politika változásá­val katonai felkelés tört ki Lengyelországban és Pilsudszky marsall katonáival Varsó ellen indult, s megszállva a fontosabb középületeket, farkas­szemet néz a Belvedere palotában körülvett kormánnyal és a kor­mányhoz hü csapatokkal. Pilsud­szkynak a lengyel kormányzati rendszerrel való ellentétei régebbi keletűek. Pilsudszkyt, aki kétség­kívül egyik legsúlyosabb egyénisége a lengyel politikai életnek és a de­mokratikus baloldal vezére, már a tavalyi elnökválasztások idején félre akarták állítani. Akkor kere­kedett felül a lengyel politikában a jobboldali irányzat fajvédő szí­nezettel, mely először a szélsősé­gesen jobboldali Narutovicot vá­lasztotta meg Pilsudszky utódjává a lengyel államfői székbe, majd utána, miután Narutovicot a vá­lasztások után egy héttel meggyil­kolták, a hasonló pártállású Vojcie­howszkyt. Az ellentétek közben egyre jobban kiéleződtek és most, amikor Vitos, Pilsudszky régi ellen ­fele, jutott a lengyel kormány élére, az ellentéteknek szükségkép ki kellett robbanniok. Belgium A frank zuhanása kormányvál­tozást idézett elő Belgiumban is. A P oull e t-kormány, mely a de­mokrata koalícióban egyesült libe­rális, katholikus és szociálista­pártból állt, visszalépett, miután előbb J a n s s e n liberális pénz­ügyminiszter mondott le. A kor­mánynak szilárd többsége volt a kamarában, de a liberálisok akna­munkával megbuktatták, hogy a szociálistákat kilépésre kényszerít­sék. Janssen pénzügyminiszter a kamarában bejelentette, hogy a kormány újabb 600 millió frank előleget kapott a Nemzeti Banktól, a Nemzeti Bank igazgató-tanácsa azonban hírlapi nyilatkozatban cá­folta meg a pénzügyminiszter beje­lentését, odahelyesbítvén azt, hogy a kormány kérte az előleget, a bank azonban nem adta meg. Minthogy a frank zuhanását így nem lehetett megakadályozni, Janssen, majd utána az egész kormány lemondott. A tárgyalások során kiderült, hogy a polgári politikusok a szociálisták nélkül nem vállalkoznak a kor­mány alakítására. Május 10-én a parlamenti munkáspárt ülést tar­tott, melyen 52 szavazattal 14 elle­nében kimondta egy új koalíciós kormány támogatását, mire a király megbízta Brunetef, a kamara szociálista elnökét, az új kormány megalakítására. Brunet megalakí­totta a koalíciós-kormányt, mely­nek 5 szociálista, 3 katholikus, két kereszténydemokrata és két libe­rális tagja van. A liberálisok ak­ciója nem sikerült, mert a szociá­lista Vandervelde az új kor­mányban is megkapta a külügyi tárcát. Kiemelkedőbb tagok még Janssen, a lemondott pénzügy­miniszter is, aki most belügy­miniszter lett, a pénzügyi tárcát pe­dig az egykori külügyminiszter, J a s p ar, az ismert katholikus ve­zér vette át. Lettország Május 5-én új polgári kormány alakult a parasztszövetség és a centrum koalíciójából. A minisz­terelnök Alberings. Ulmanisz, a volt miniszterelnök, elvállalta a külügyi tárcát. A parlament 51 szavazattal a szociáldemokraták és független szocialisták 36 szava­zata ellenében bizalommal fogadta a kormány bemutatkozását. KÖZGAZDASÁG A „Kéve" mezőgazdasági iparfejlesz­tési és hitelintézet rt. közgyűlése elhatá­rozta, hogy az 1925. január 1-i megnyitó mérlegben a részvénytőkét 2.358,125.000 K, azaz 188.650 pengővel állítja be és az összevont részvények névértékét 10 pen­gőben állapítja meg. Az igazgatóság a közgyűlésen bejelentette, hogy egy cso­port a kis részvényesektől egyelőre 200.000 darab részvényt eredeti név­értékben, 500 koronában átvesz. A Magyar Országos Központi Takarék­pénztár igazgatósága e hónap 29-ére hívta egybe LIV-ik rendes közgyűlését, mely elé a multévi zárómérleget és az 1925 január 1-ről készített, felértékelt n-egnyító mérleget fogja terjeszteni. A felértékelt mérleg 167.5 milliárd tiszta vagyonnal zárul, vagyis békebeli utolsó mérlege szerint békevagyonának 32.74 szá­zalékával. A Hazai Bank Részvénytársaság igaz­gatósága e hónap 29-ére hívta egybe köz­gyűlését és egyidejűleg közzétette meg­nyitó mérlegét, valamint az 1925. üzlet­évre vonatkozó zárószámadásait. A meg­nyitó mérlegben az intézet vagyona 12,000.000 pengővel (150.000.000.000 ko­ronával) szerepel, amely összegből a köz­gyűlés elé terjesztendő javaslat szerint 6,400.000 pengő alaptőkére, 5,000.000 pengő töketartalékra és 600.000 pengő nyugdíj­tartalék létesítésére tesz fordítandó. Ezzel kapcsolatban javasolja az igazgatóság, hogy 5 darab régi részvény vonassék ösz­sze 1 darab részvénnyé és hogy az össze­vont részvény névértéke 40 pengőben ál­lapíttassák meg. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága elnökének, Weiss Fülöpnek elnökléséval tartott ülésében elhatározta, hogy az 1926 április 30-ára egybehívandó 83. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank felértékelési mérlegét 25 millió pengő tökével, 25 millió pengő tőketartalékkal és 5,882.576.48 pengő nyugdijrendezési tartalékkal állapítsa meg. A Kereskedelmi Bank felértékelési nyitó­mérlege az eddigi 131 milliárd saját tö­kével szemben tökében és tartalékban — a nyugdijrendezési tartalék nélkül — 625 milliárdot mutat ki. Ezenfelül kereken 75 milliárdot helyez tartalékba nyugdij cél­jaira.

Next

/
Thumbnails
Contents