Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 9. szám - Nemzetközi törvényszék?

1926. május 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1 ! már a legrégibb idők óta űzik, főleg az attikai félsziget déli részén fekvő Laurion vidékén és Eubőa szigetén. A kitermelt ásványok között a legfontosabbak: a vas. az ólom, a horgany, a mangánérc, a nikkel, a réz, a kén, a króm, a magnezit, a barnaszén, az aszfalt és a korund. Nagy kulturális jelentőségükön kívül még gazdasági szempontból is kiváló fontosságuk van a görög márványoknak (Páros, Pentelikon stb.) valamint a gipsz, a Santorin-föld és a malomkövek is. A bányák és kőbányák valamint a metallurgikus ipar termelésének összes értéke 1923-ban 176 millió drachmánál valamivel többet tett ki, ami az előző év termeléséhez képest jelentékeny emelkedést jelent. A bányászati és metallurgikus ipar terményeinek több mint kétharmada kivitelre kerül. Legújabban görög részről komoly kísérlet történt arra nézve, hogy hazánk vasiparának tetemes része Görögországba áttelepíttessék. Hir szerint tíz vasgyár csakugyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy magyarországi üzemét beszünteti, berendezéseit pedig átviszi Görögországba és ott folytatja üzemét. A tárgyaló gyárak többségének terve azonban az, hogy Görögországban csak fiókvállalatokat létesít, melyek prímitivebb iparcikkek gyártására volnának berendezve. Görögország iparának ugyanaz a főbaja mint a miénknek, t. i. a szénnek és a vízierőknek elégtelensége. A szénmennyiség a világháború folyamán beállott szállítási nehézségek következtében rendkívül kiéleződött, mivel az ország szénszükségletét, mely a világháború előtt évente körülbelül 5Ö0.000 tonnát tett ki és békeidőben elsősorban Angliából fedeződött, csak kis mértékben lehetett a külfödről kielégíteni. Ez a világháború alatt arra kényszerítette a görögöket, hogy barnaszéntelepeiknek, melyeknek több mint kétharmada Euböa szigetén van, kihasználását évi 200.000 tonnára emeljék s ezzel a termelést megtízszerezzék. A majdnem kizárólag Macedóniában és Thráciában fekvő vízíerőket mindössze 60—70.000 lóerőre becsülik, de remélik, hogy ehhez völgvtorlaszok létesítése és tavak nivókülömségeknek kihasználása által, még 30—40.000 lóerőt lehet majd nyerni. Ezidőszerint mindössze csak 6—7000 hydraulikus lóerőt értékesít a görög ipar. Görögországnak legfontosabb iparágai a gyapotípar, a malomipar, az olajipar, a bőripar és a borászati ipar. Ujabban ezen iparágakhoz még a kisázsiai és konstantinápolyi menekültek által áttelepített szőnyeg, fayenceés selyem iparok is számítandók. Nagyobb jelentőséggel bírnak még a főleg Lauríonban és Euböa szigetén levő, metallurgikus iparok továbbá a szappan, a terpentinolaj és más vegyészeti termékek gyártása, az alkoholipar (mely főleg görög mazsolaszőlőt dolgoz fel) és a kenderípar. A Magyar Nippon Társaság beszámolója A Magyar Nippon Társaság 1924 június 1-én alakult meg. Azóta intenzív tevékenységet fejt ki, hogy bensőbbé tegye a japán-magyar kapcsolatot és különösen kulturális téren igyekszik egymáshoz közelebb hozni a két nemzetet. Programja során egymást követték művészesték és tudományos előadások, amely utóbbiak során különösen Kertész K. Róbert, Felvinczi Takács Zoltán, Kovács Karap Ernő és Imaoka Dsuicsiro körünkben élő japán tanár arattak nagy sikert. Január elején meglátogatta a társaságot S. Akatsuka japáni követ, aki a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a társaság vezetőségének eddigi működéséről, a továbbiakra vonatkozóan pedig irányelveket adott. Ami a magyar-japáni gazdasági kapcsolatoknak kiépítését illeti e téren a társaság még semmi pozitív eredményt nem ért el. A legnagyobb nehézség abban van, hogy nincs magyar-japáni kereskedelmi egyezmény. A társaság vezetősége ezért feliratban óhajt a kormányhoz fordulni, reámutatva arra, hogy e téren minden mulasztás mekkora nagy hátránnyal van reánk. Az utódállamok, ahol pedig a történelmi kapcsolatok létesítette előzetes szimpátia nincs meg Japán irányában, e téren már mind megelőztek bennünket, különösen Csehország, ahol a japáni tőke mind szélesebb irányban vállal kötelezettségeket úgy, hogy pl. legutóbb Zech községben egy japán szindikátus porcellán-gyárat állított fel. KÖNYVESHÁZ Széchenyi István: Kelet népe A Történelmi Társulat Széchenyi István összes műveinek kritikai kiadását tervezvén, annak ötödik köteteként a Kelet népét tette közzé, melyet Ferenczi Zoltán rendezett sajtó alá.1 Jobb időpontban alig lehetett volna felhívni a nemzet figyelmét a különbségre Széchenyi konstruk1 Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István össze* munkái. V. kötet. Gróf Széchenyi István: A Kelet népe. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Ferenczi Zoltán. Budapest, 1926. 684 1. A Magyar Történelmi Társulat tagjait a titkárság útján (Budapest, Vár, Országos Levéltár) kedvezményes árban, magánosok a Királyi Magyar ' Egyetemi Nyomda útján 280.000 koronáért szerezhetik meg. A román liberális éra mérlege Az Árgus című bukaresti közgazdasági napilap mai száma minden megjegyzés nélkül a következő mérleggel mutatja meg a liberáliséra közgazdasági romboló eredményeit: Mikor jöttek: Az állami költségvetés összege .... 10,498,283.482.— A külkereskedelmi mérleg deficitje . . . 3,882,000.000.— A forgalomban levő bankjegyek mennyisége 14,345,155.738.— A vasutakon volt: mozdony , 1.643 személykocsi 3.373 teherkrcsi 43.955 Az idegen valuta árfolyama itthon: egy dollár 145.— egy svájci frank 25.— A drágaság általános indexe .... 16,50 a kenyér ....... ... 3.— a hús 8.— a hal 10.— Az adó volt egy évre a földbirtok jövedelmére 14% a kereskedelmi jövedelemre > 15% Mikor elmennek: 39,250,000,000.— lej 2,700,000.000.— „ 20,247,241,833.— ,, 1.888 3.487 41.939 246.— „ 47.50 „ 48.07 „ 12.— „ 35.— „ 120.— „ 25% 36% -tói felfelé