Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1926 / 9. szám - Nemzetközi törvényszék?
12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. május 1 tivan reális és Kossuthnak érzelmi alapon nyugvó ideális politikai rendszere között, mint a békeszerződést követő korszakban. Amidőn \ilágosan látjuk, hogy a békeszerződéstől megadott függetlenség magában véve csak elvont kincs, melynek ellensúlyát a nemzet tönkretétele képezi. Amidőn e függetlenség nem a konstruktív előkészületeken alapulva vonult be a világ mentalitásába, hanem bevonult a magyar állam egyharmad részéből álló csonkra vonatkoztatva és felidézve azt a nagy veszélyt, hogy a külvilág ismereteiben a magyar állam ennek a csonknak és nem az ezeréves magyar államnak fogalmában fog beidegződni. Ugyanez a veszedelem vetette előre árnyékát 1841-ben is, mikor a nagy küzdelem, mely 1848-ban kirobbant, kezdetét vette, és Széchenyit a „Kelet népe" röpirat megírására bírta. Nagy elismeréssel kell adóznunk Ferenczi Zoltán úrnak, ki a munkát oly alapvető és terjedelmes, több mint százoldalnyi bevezetéssel látta el melyben a mű megirásának és hatásának történetét is elmondotta, valamint, hogy a vonatkozó iratok egész halmazát közzéIDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Felsőmagyarországí Idegenforgalmi Szövetség A Budapesti Idegenforgalmi Szövetség mintájára a kormány és különböző szervezetek kiküldötteinek jelenlétében, valamint több vármegye és város részvételével megalakult a Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség Miskolcon. A tervet Wittich Andor iparkamarai és kereskedelmi főtitkár vetette föl és valósította meg nagy kitartással. A szövetség különösen a Bükk- és a Mátra-vidékre akarja felhívni az utazóközönség figyelmét és programjának megvalósításában Wittich memorandumában foglaltak szerint akar eljárni. Az alakuló ülésen Neumann kamarai elnök fejtegette az akció nagy jelentőségét, Hodobay Sándor dr. polgármester Miskolc városának nagyobb arányú támogató készségét jelentette be, Bánó Dezső kermányfőtanácsos és Jakab László dr. igazgató-főorvos pedig annak szükségességét fejtegették, hogy ezt a tervezett vidéki forgalmat a nemzetközi idegenforgalomba kell bekapcsolni. A szövetség fővédőjéül József Ferenc királyi herceget hívLelte, így a közel hétszázoldaías kötet a „Kelet népe" című röpiraton kívül közzéteszi a Pesti Hírlap 37 vezércikkét, mely a könyvnek .ilapját alkotta. E bevezető anyag után a kelet népe kritikai kiadása következik; azután Kossuth Lajos (Felelet" című röpirata; Eötvös József bárónak „Kelet népe és Pesti Hírlap" röpirata; Dessewffy Aurél grófnak „Pesti Hírlap és Kelet Nepe közti viszály" cím alatt A Világ 1841-dikí évfolyamában megjelent négy hírlapi cikke; végül Vörösmarty Mihálynak „A Kelet népe 1841-ben" cím alatt az Athenaeum folyóirat 1841-dikí évfolyamában megjelent cikkei. Pompásan kiegészítik az anyagot a bécsi állami levéltár rendőri jelentései, melyek teljessé teszik a röpiratra vonatkozó ismereteinket. Nagyon értékes tehát az az ajándék ,mellyel a Magyar Történelmi Társulat e kiadvánnyal a nemzetet megajándékozta. Ennél csak Széchenyi ajándéka volt nagyobb, mellyel a nemzetet a jövő útjainak veszélyeire figyelmeztette. Vajha államférfíaink, professzoraink és müveit embereink közül minél többen olvasnák azt. Horváth Jenő ták meg. Elnök: Hodobay Sándor dr., társelnök Neumann kamarai elnök, báró Botílik István és Allenberg diósgyőri igazgató lett. A közgyűlés után Tábori Kornél tartott „Utazás Svájctól Budapestig" címmel előadást, vetített képek és filmek bemutatásával. Nemzetközi Idegenforgalmi Konferencia A nemzetközi idegenforgalom szempontjából nagyjelentőségű értekezlet lesz június 6-án Prágában. A Nemzetközi idegenforgalmi Szövetség tartja ott idei konferenciáját, amelyre eddig 27 állam jelentette be részvételét. A konferencia tárgysorozatán szerepel a kölcsönös propagandaanyag nemzetközi vámmentességének kérdése, az idegenforgalmi irodák reformja, valamint központi irodának Párisban való létesítése. A cseh kormány, amely oly ügyesen Prága felé tudta irányítani a nemzetközi szövetséget, az értekezlet után a vendégeket elviszi a Magas-Tátrába is, ahol természetesen a magyar állam több évtizedes munkájának eredményeit a cseh idegenforgalmi kultúra javára fogják elkönyvelni. KÖZGAZDASÁG Salgótarjáni Kőszénbánya RészvényTársulat. A társulat igazgatósága Chorin Ferenc dr. elnöklésével tartott ülésében elhatározta, hogy az ezéví április 30-ára egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a megnyitó-mérleg szerint a társulat alaptökéje 27,300.000 pengőben, tőketartalék ugyancsak 27.300.000 pengőben, egy-egy részvény névértéke pedig 30 pengőben állapíttassák meg. Részvényösszevonás nem történik. Indítványozni fogja továbbá a közgyűlésnek, hogy a lefolyt üzletévre osztalékul részvényenkint 32.000 korona kerüljön kifizetésre. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazgatósága által tartott ülésen elhatározta, hogy az április 30-án tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1925 április 1-i megnyitó-mérlegben a társaság alaptökéje 18,000.000 pengőben, a töketartalék pedig 9,000.000 pengőben állapíttassák meg, úgy, hogy a társaság tiszta vagyona 27,000.000 pengőt tesz, az utolsó háború előtti 1913/1914. üzletévben kimutatott és az időközi tőkefelemelésekkel 22,500.000 pengőre szaporodott öszszeggel szemben. Az alaptöke Í00 pengő névértékű részvényekre fog oszlani, amelyekre 150 pen£ő kimutatott vagyon esik. A lefolyt üzletev a cukor világpiaci árának igen erős sülyedése következtében a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult és az igazgatóság ehez képest az elmúlt évinél némileg alacsonyabb osztaléknak és pedig részvényenként 8 pengő, azaz 100.000 korona fizetését fogja javasolni. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az intézet 1925. jrnuár 1-i megnyitó pengőmérlegét és elhatározta, hogy az ez év április 30-ára egybehívott közgyűlésen a felértékelt tiszta vagyonnak 61,803.232 pengőben leendő megállapítását fogja javasolni olyképp, hogy ebből az összegből 41,400.000 pengő részvénytőkére, 20,403.232 pengő pedig tőketartalék alakítására fordíttassák. A 41,400.000 pengő részvénytökének 828.000 darab, egyenként 50 pengő névértékű részvényre leendő felosztása van tervbe véve, oly módon, hogy a jelenleg forgalomban lévő részvényekből minden 25 drb., 9 egyenkint 50 pengő névértékű részvényre fog összevonatni. Gondoskodás történik arra nézve, hogy a szükséges töredékrészvények is a részvényesek rendelkezésére álljanak. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelfls szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztö-'cizott«ágEÓTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal; MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ára: Egész évre: 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS