Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Kereskedelmi politika

1925. december i. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 ügyvezető alelnökévé az évek óta, rrtífat ügyvezető igazgató rendkívül sikeres tevékenységet kifeijtő és a társaság felvirágoztatására teljes odaadással küzdő Eöttevényi Olivér dr. ügyvezető igazgatót választotta meg, egyhangú helyesléssel. Jegyzőkönyvben örökítették meg Eöttevényi ügyv. alelnök indítványára Apponyi Albert grófnak a Népszövetség legutóbbi genfi ülésén kifejtett áldásos tevékenységét, valamint azt is, hogy Hollandiai Népszövetségi Egyesület a világ nyolc legkiválóbb politikusa részére a béke eszme érdekében alapított Grotius emlékérmek egyikét Apponyi grófnak juttatta. Továbbá Lukács György alelnököt az Interparlamentáris Unió washingtoni konferenciáján kifejtett érdemes munkásságáért ét hatvan éves születésnapja alkalmából az elnök melegen üldvözölte. Részvéttel örökítették meg az Elnöki Tanács két elhunyt tagjának Tőry Gusztáv a Kúria nyugalmazott elnökének és Charmant Oszkár kir, közjegyzőnek emlékét. Kánya Kálmán berlini követünket és KhuenHéderváry Sándor grófot külügyi állajmtítkári állásának elfoglalása alkalmából üdvözölték. Radisics Elemér nyug. miniszteri osztálytanácsost a Társaság igazgatójává választották, abból az alkalomból, hogy az évek óta fennálló folyóiratnak, a „Magyar Külpolitikának" tulajdonijogát ai Társaság átvette és egyúttal annak szerkesztésére továbbra is neve zettet kérte fel. Itt jegyezzük meg, hogy a Társaság eddigi folyóirata a „Magyar Külügyi Szemle" rövidesen valamelyik világnyelven fog kiadásra kerülni revue-képen, mig a Szemle eddigi szerkesztőjének, Horváth Jenő drnák, igazgatónak öt évi munkásságáért az elnöki tanács meleg köszönetet szavazott. Ezután az elnöki tanács alapító ' tagokul felvette Fehér vármegye és Székesfehérvár, valamint Győr vármegye törvényhatóságát, azonkívül rendes tagokul a következőket: Anesini Andor vik. szt. százados, Bakonyi János dr. Hév. igazgató, Báthory Aladár dr. min. o. tan., Bognár Elek dr. p. ü. főtanácsos, fővámigazig., Ereit József (doberdói) altábornagy, Farkas Károly az Idegenforg. Váll. forg. oszt. igazgatója, Feillitzsch Berthold báró Orsz. Mozigó'képvizsg. Biz. elnöke, Feszt Aladár, Fináczy Béla h. államtitkár, Fischer Emil (tóvárosi) az Árumintavásár alelnöke, Forster Jenő báró a Hálókocsi Társ. vezérigazg., Gaál Endre dr. ny. államtitkár, képviselő, Glück Frigyes kormányfő tanácsos, Hoffer Imre oki. építesz, Kirchknopf Ernő ny. konzul, Lamgs József dr. a M. F. T. R. igazgatója, Lándor Tivadar a Budapesti Hírlap íőszerk., Ludvig Alfréd a Hálókocsi Társ. főfelügyelője, Lukács Gyula p. ü. fogalmazó. Mát ók a Béla dr, Máv. titkár, Medich Károly dr. fővámigazgató, Nagy Miklós (falsöbükki) a Hév. titkára, Nádas Viktor kormánytanácsos, a | M. F. T. R. főfelügyelője, Nókám Lajos j dr. egyetemi tanár, N'émethy Károly dr, | v, b. t. t., ny, államtitkár, Nikolics Béla a M. F. T. R. h. igazgatója, Pellegríny Albert sajtóelőadó, Puky Endre nemzgy. képv., Reíner István dr. főorvos, Riedel Nándor miniszteri titkár, Riplka Ferenc főpolgármester, Schopf Tivadar a M. F. T. R. főfelügyelője, Simkovics Sándor ikorr mánytanácsos, M, F. T. R, felügyelő, Süle Antal a Pesti Hírlap szerkesztője, Sömjén Géza dr, ügyvéd, mexikói konzul, Szelnár Aladár dr, az Autó Club igazgatója Sztatika y Géza dr. miniszteri tanácsos, Tasnády-Szüts András a Máv. elnökhelyettese, államtitkár, Vámossy Zoltán egyetemi tanár, a Balncologíai Egyes, elnöke, Vásárhelyi Lajos számvevőségi főtanácsos, Zachár Gyula dr. ny. táblabíró, ny. r. tanár és Zechmeister Dezső a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társ. főfelügyelője. A tanács ezután örömmel vette tudomásul, hogy a társaság tagjai közül ötvennél többen jelentkeztek előkelőbb külföldi idegeneknek a kalauzolására. Többen szóvátették a határrendőri és vámvizsgálat terén észlelhető nehézségeket, mire Szterényi József báró indítványára elhatározták, hogy ebben az ügyben felterjesztést intézzenek a míniszterelnökíhöz és a belügyminiszterhez. Köszönetet szavaztak Pékár Gyulának a Népszövetségi Ligák lausanne-i konferenciáján kifejtett hasznos és sikerdús tevékenységéért, majd elhatározták, hogy a Külügyi Társaság megkeresést intéz a miniszterelnökség és a külügyminiszterhez, hogy hassanak közre, hogy Magyarország mielőbb érvényesíthesse a trianoni békeszerződésben biztosított azt a jogát hogy tengeri kikötőhöz juthat. A Külügyi Társaság véleménye szerint ebből a szempontból Fiume és Spalato jöhetnek tekintetbe elsősorban. Horváth Jenő igazgató íplentést tett az Értelmi Együftmfliíí:dés Magyar Nemzeti Bizottsága Irodájának eddigi működéséről, valamint javasolta, szervezzék újjá a társaság égisze alatt alakult Magyar-Angol Társaságot. Lutter János igazgató jelentést tett Bárány professzornak, a Nobel dijat nyert hazánkfiának az upsalai egyetem orvostanárának ama javaslatáról, hogy nemzetközi politikai egvetem állíttassák fel. Végül Klimes Károly gazdasági igazgató jelentése után Dr. Techert Margit titkár számolt be a társaság ezideí felolvasó ciklusáról. Kereskedelmi politika V • .... ........ Irta: Szterényi József báró A nagy nemzetközi politikai problémák Locarnó óta egy időre háttérbe szorúlnak és azok helyett előtérbe nyomúlnak a gazdasági kérdések. Ezek között elsősorban a kereskedelmi politika. Varsailles, Saint-Germain és Trianon szerencsétlen területi rendelkezéseivel egy színvonalon állanak pénzügyi és gazdasági diktátumai. Ezek épen olyan képtelenségek, mint amazok. A mit ott tájékozatlanság, vagy bosszú eredményezett, azt itt tudatlanság végezte. j És a milyen tarthatatlan amaz, olyan lehetetlen ez. Csakhogy míg amaz tarthatatlanságának bebizony osodásához hosszabb idő szükséges, ennek lehetetlen vo!ta már eddig is alaposan érezteti hatását, Európa mind jobban sűlyed gazdaságilag, a helyett, hogy az évek számának növekedésével kibontakoznék abból a súlyos helyzetből, melybe az úgynevezett béke juttatta. Mert ezt a helyzetet nem a háború, hanem a bé?ce teremtette. Bármilyen súlyosak lettek is légyen a háború gazdasági hatásai, ha azt a megértés békéje követi vala, nem jutott volna Európa gazdaságilag oda, a hova a gyűlölet, bosszú és félelem békéje juttatta. Nem a háború rombolta le ennyire a fogyasztóképességet, hanem csak a béke. Nem a háború idézte elő a pénz vásárló erejének ezt a világtörténelemben példátlan lezűllését, hanem ea a béke. A mit a háború előidézett, a termelés megakasztását, azt éppen a békének kellett volna megindítani, az lett volna egyik legfontosabb feladata és éppen ennek ellenkezőjét tette. A fogyasztóképesség alácsökkentésével azt a termelést is csorbította, mely önerejéből megindulni kezdett. A békeparancsok teremtette bizonytalan helyzet egyrészről, az azok által a termelésre rótt esztelen, egyszerűen elviselhetetlen terhek másrészről és nagy gazdasági területek oktalan szétdarabol ása, nem tévesztették el gazdasági hatásukat: a háború előtt virágzása teli pontján állott európai közgazdaság olyan mértékben hanyatlott alá, mintha — a nemzetközi kereske/delmi kamara ielnökének jellemzése szerint — ,,Európa elhatározta volna gaz' daságí halálát!" Magyarul ezt öngyilkosságnak nevezik. És a. békeparancsok ezen' rendelkezései'