Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 2. szám - A magyar csoport új tisztikart választott

1925. december 16MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Lapunk előfizetési ára oly mérsékelt, hogy az összeg beküldésének külön szorgalmazására nincsen módunk. Kérjük ezért t. olvasóinkat, hogy a lap akadálytalan szétküldésének biztosítása céljából a jövő évi előfizetési díjat az egyidejűleg mellékelt csekklap felhasználásával mielőbb megküldeni szíveskedjenek. .szigetelje, A kisantant katonai beavatkozással, betöréssel, kárpótlás és leszerelés követelésével fenyegette Magyarországot. Ezzel szemben megállapítandó, hogy az antant 1921. októberében figyelmeztette a cseh kormányt, hogy Magyarország ellen a katonai beavatkozás nem jogosult, miután a Habsburgkérdést Magyarország maga elintézte és ezért a kisantantnak elsősorban az a feladata, hogy maga is leszereljen, nem pedig az, hogy mozgósítson és kártérítést kívánjon. A Benes-kormányzat Magyarországgal szemben később bűnbánást tanúsított, mely azonban a cseh önérdek okából származott, mint ahogy az az 1922. évi kereskedelmi egyezményben visszatükröződik, j INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ A magyar csoport új tisztikart választott Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Berzeviczy Albert elnöklésével élénken látogatott ülést tartott november 26-án. Az elnök napirend előtt mély sajnálkozással emlékezett meg a csoport három értékes tagjának, Mikovényi Jenő, Hegedűs György és Verest) Ferenc képviselők elhunytáról. Utána Lukács György tartotta meg beszámolóját a washingtoni konferenciáról. A beszámoló egyik fő részét a lapunk első oldalán levő cikk tartalmazza. Utána a kisebbsági kérdésről szólva, megemlítette, hogy bár az Unió vezetősége kerülni óhajtott minden olyan problémát, mely alkalmas volna a szenvedélyek felfokozására, előadó kérésére mégis felvették a napirendbe a kisebbségi problémát, de előbb két színtelen kérdést vettek elő: az egyik bizonyos egyeztető fórumok, paritásos bizottságok felállítására vonatkozott többség és kisebbség között, a másik kérdés pedig, hívják fel a nemzetek szövetségét, hogy ezekben a vitás kérdésekben mindenkor hallgassa meg az állandó nemzetközi bíróság véleményét. A kisebbségi kérdés tárgyalását az utolsó napra tűzték ki és pedig az Unió helyett Kanadába, aminek az a nem várt eredA Népszövetség részéről kiinduló gazdasági újjáépítéshez is csak azzal a feltétellel járult hozzá Benes, hogy Magyarországot pénzÜgyi ellenőrzés alá vetik, továbbá, hogy garanciákat nyújtanak Magyarország békés politikája és leszerelése tekintetében. Toynbee könyvét Raymund Beazley egyetemi tanár ismerteti részletesen a Foreign Affairs hasábjain és nemcsak igazat ad mindenben annak a rokonszenves beállításnak, mellyel a szerző Magyarországot tárgyalj a, hanem a maga részéről is kiemeli a Magyarországgal szemben elkövetett nagy ígazialanságot és a mai gyűlölködő ; kísantant-politíkát. ménye lett, hogy a kérdést két helyen is tárgyalták: Washingtonban is Ottawában is. Amerikai felszólalásában előadó mindkét helyen arra vetette a súlyt, hogy nem az a lényeg, mikép beszélhessünk elnyomatásunkról, hanem hiábavaló minden anyagi jog, ha alakilag nem lehet azoknak érvényt szerezni. Örök szégyene marad a mostani eljárásnak, hogy öt esztendő alátt mindössze két kisebbségi kérdéssel foglalkozott érdemben a nemzetek szövetségének tanácsa. A washingtoni konferencia mindkét javaslatot elfogadta. Hozzászóltak még a kérdéshez részünkről Gratz Gusztáv és Petri Pál. Legvégül a tárgyalások folyamán szerepelt pánamerikai unió problémájáról számolt be az előadó. A kongresszusi bizottsági tagságokra vonatkozó előterjesztés során a magyar csoport a politikai bízottságba továbbra is Apponyi Albert grófot, a lefegyverzési bizottságba Berzeviczy Albertet, a gazdasági bizottságba Szierényi József bárót, a kisebbségi és gyarmati bizottságba Lukács Györgyöt, a szociális bizottságba Káílay Tibort, a jogügyi bizottságba pedig Gratz Gusztávot küldte ki. Elnök ezután bejelenti, hogy mivel a magyar csoport vezetősége mandátumát lejártnak tekinti, lemond a tisztikarral együtt és új választást kér. Mivel az elnöki előterjesztéssel szemben Pőka-Pivny Béla főtitkár külön véleményt jelentett be, hoszszabb vita után, amelyben Kaas Albert báró, Hegymegi Kiss Pál, Baross János, Fábián Béla, Várnay Dániel, Rainprecht Antal, Neubauer Ferenc, Hoyos Miksa gróf, Apponyi Albert gróf, Urbanits Péter, Lukács György, Patacsi Dénes és Létay Ernő vettek részt, az ülés elhatározta, hogy új ügykezelési szabályzat megszerkesztésére kéri fel a lemondott elnökséget és az új tisztikar választását a kéthét múlva tartandó újabb ülésre halasztja. Az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának december hó 9-én Berzeviczy Albert elnökletével tartott folytatólagos ülésén az elnök bejelentette Apponyi Albert grófnak megjelenésében való akadályoztatását, majd felolvasta azt a statútum-tervezetet, amelyet a csoport működése tárgyában a mult ülés határozata értelmében elkészített és amelyet ez a mai ülés egyhangúan hálás köszönetének kifejezésével elfogadott. Ezután következett a lemondott tisztikar helyébe történt választás, melynek során elnökké egyhangú nagy lelkesedéssel ismét Berzeviczy Albertet, alelnökökké Lukács György és Teleki Pál grófot, főtitkárrá Radisics Elemér dr.-t választották meg. Az új ügykezelési szabályok igazgatói állást is létesítenek. Az igazgatót a képviselők közül választják és hivatása, hogy összekötő szerv legyen a magyar csoport és a kormány között. Erre a tisztségre Görgey István nemzetgyűlési képviselőt választották meg. Végül a csoport pénz és gazdasági ügyeinek intézésével Klimes Károly főigazgatót bízták meg, titkár pedig Honti Ferenc lett. Az ülés további során az elnök jelentést tett arról, hogy Szterényi József báró a csoportból való kilépését jelentette be, de tekintettel arra, hogy a magyar csoport Szterényi József báró rendkívül becses tevékenységére nagy súlyt vet, elnök megkérte, hogy lemondó szándékát vonja vissza és erre vonatkozóan Szterényi bárónak szóbeli ígéretét bírja is. Jelentést tett még az elnök arról is, hogy az Unió központja' javasolta s a kisebbségi ellentétek enyhítését célzó paritásos bizottságok tervével szemben a kormány elutasító álláspontra helyezkedett. Tekintettel árra, hogy Berzeviczy véleménye szerint ezek a bizottságok a ter- ,