Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 2. szám - A magyar csoport új tisztikart választott

1925. december 16­MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Lapunk előfizetési ára oly mérsékelt, hogy az összeg beküldésének külön szorgalmazására nincsen módunk. Kérjük ezért t. olvasóinkat, hogy a lap akadálytalan szétküldésének biztosítása céljából a jövő évi előfizetési díjat az egyidejűleg mellékelt csekklap felhasználásával mielőbb megküldeni szíveskedjenek. .szigetelje, A kisantant katonai be­avatkozással, betöréssel, kárpótlás és leszerelés követelésével fenye­gette Magyarországot. Ezzel szem­ben megállapítandó, hogy az antant 1921. októberében figyelmeztette a cseh kormányt, hogy Magyarország ellen a katonai beavatkozás nem jogosult, miután a Habsburg­kérdést Magyarország maga elin­tézte és ezért a kisantantnak első­sorban az a feladata, hogy maga is leszereljen, nem pedig az, hogy mozgósítson és kártérítést kívánjon. A Benes-kormányzat Magyaror­szággal szemben később bűnbánást tanúsított, mely azonban a cseh önérdek okából származott, mint ahogy az az 1922. évi kereskedelmi egyezményben visszatükröződik, j INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ A magyar csoport új tisztikart választott Az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportja Berzeviczy Albert elnöklésével élénken látogatott ülést tartott november 26-án. Az elnök napirend előtt mély sajnál­kozással emlékezett meg a csoport három értékes tagjának, Mikovényi Jenő, Hegedűs György és Verest) Ferenc képviselők elhunytáról. Utána Lukács György tartotta meg beszámolóját a washingtoni konferenciáról. A beszámoló egyik fő részét a lapunk első oldalán levő cikk tartalmazza. Utána a kisebb­sági kérdésről szólva, megemlítette, hogy bár az Unió vezetősége ke­rülni óhajtott minden olyan problé­mát, mely alkalmas volna a szen­vedélyek felfokozására, előadó ké­résére mégis felvették a napi­rendbe a kisebbségi problémát, de előbb két színtelen kérdést vettek elő: az egyik bizonyos egyeztető fórumok, paritásos bizottságok fel­állítására vonatkozott többség és kisebbség között, a másik kérdés pedig, hívják fel a nemzetek szövet­ségét, hogy ezekben a vitás kér­désekben mindenkor hallgassa meg az állandó nemzetközi bíróság véleményét. A kisebbségi kérdés tárgyalását az utolsó napra tűzték ki és pedig az Unió helyett Kana­dába, aminek az a nem várt ered­A Népszövetség részéről kiinduló gazdasági újjáépítéshez is csak azzal a feltétellel járult hozzá Benes, hogy Magyarországot pénz­Ügyi ellenőrzés alá vetik, továbbá, hogy garanciákat nyújtanak Ma­gyarország békés politikája és le­szerelése tekintetében. Toynbee könyvét Raymund Beaz­ley egyetemi tanár ismerteti rész­letesen a Foreign Affairs hasáb­jain és nemcsak igazat ad minden­ben annak a rokonszenves beállí­tásnak, mellyel a szerző Magyar­országot tárgyalj a, hanem a maga részéről is kiemeli a Magyarország­gal szemben elkövetett nagy ígaz­ialanságot és a mai gyűlölködő ; kísantant-politíkát. ménye lett, hogy a kérdést két he­lyen is tárgyalták: Washingtonban is Ottawában is. Amerikai felszó­lalásában előadó mindkét helyen arra vetette a súlyt, hogy nem az a lényeg, mikép beszélhessünk elnyo­matásunkról, hanem hiábavaló min­den anyagi jog, ha alakilag nem le­het azoknak érvényt szerezni. Örök szégyene marad a mostani eljárás­nak, hogy öt esztendő alátt mind­össze két kisebbségi kérdéssel fog­lalkozott érdemben a nemzetek szövetségének tanácsa. A washingtoni konferencia mind­két javaslatot elfogadta. Hozzászól­tak még a kérdéshez részünkről Gratz Gusztáv és Petri Pál. Legvégül a tárgyalások folyamán szerepelt pánamerikai unió problé­májáról számolt be az előadó. A kongresszusi bizottsági tagsá­gokra vonatkozó előterjesztés során a magyar csoport a politikai bízott­ságba továbbra is Apponyi Albert grófot, a lefegyverzési bizottságba Berzeviczy Albertet, a gazdasági bizottságba Szierényi József bárót, a kisebbségi és gyarmati bizott­ságba Lukács Györgyöt, a szociális bizottságba Káílay Tibort, a jog­ügyi bizottságba pedig Gratz Gusz­távot küldte ki. Elnök ezután bejelenti, hogy mi­vel a magyar csoport vezetősége mandátumát lejártnak tekinti, le­mond a tisztikarral együtt és új választást kér. Mivel az elnöki előterjesztéssel szemben Pőka-Pivny Béla főtitkár külön véleményt jelentett be, hosz­szabb vita után, amelyben Kaas Albert báró, Hegymegi Kiss Pál, Baross János, Fábián Béla, Várnay Dániel, Rainprecht Antal, Neubauer Ferenc, Hoyos Miksa gróf, Apponyi Albert gróf, Urbanits Péter, Lukács György, Patacsi Dénes és Létay Ernő vettek részt, az ülés elhatá­rozta, hogy új ügykezelési szabály­zat megszerkesztésére kéri fel a lemondott elnökséget és az új tiszti­kar választását a kéthét múlva tar­tandó újabb ülésre halasztja. Az Interparlamentáris Unió Ma­gyar Csoportjának december hó 9-én Berzeviczy Albert elnökleté­vel tartott folytatólagos ülésén az elnök bejelentette Apponyi Albert grófnak megjelenésében való aka­dályoztatását, majd felolvasta azt a statútum-tervezetet, amelyet a csoport működése tárgyában a mult ülés határozata értelmében elké­szített és amelyet ez a mai ülés egyhangúan hálás köszönetének ki­fejezésével elfogadott. Ezután kö­vetkezett a lemondott tisztikar he­lyébe történt választás, melynek során elnökké egyhangú nagy lel­kesedéssel ismét Berzeviczy Alber­tet, alelnökökké Lukács György és Teleki Pál grófot, főtitkárrá Radi­sics Elemér dr.-t választották meg. Az új ügykezelési szabályok igaz­gatói állást is létesítenek. Az igaz­gatót a képviselők közül választják és hivatása, hogy összekötő szerv legyen a magyar csoport és a kor­mány között. Erre a tisztségre Görgey István nemzetgyűlési kép­viselőt választották meg. Végül a csoport pénz és gazdasági ügyei­nek intézésével Klimes Károly fő­igazgatót bízták meg, titkár pedig Honti Ferenc lett. Az ülés további során az elnök jelentést tett arról, hogy Szterényi József báró a csoportból való ki­lépését jelentette be, de tekintettel arra, hogy a magyar csoport Szte­rényi József báró rendkívül be­cses tevékenységére nagy súlyt vet, elnök megkérte, hogy lemondó szándékát vonja vissza és erre vo­natkozóan Szterényi bárónak szó­beli ígéretét bírja is. Jelentést tett még az elnök arról is, hogy az Unió központja' javasolta s a ki­sebbségi ellentétek enyhítését cél­zó paritásos bizottságok tervével szemben a kormány elutasító állás­pontra helyezkedett. Tekintettel árra, hogy Berzeviczy véleménye szerint ezek a bizottságok a ter- ,

Next

/
Thumbnails
Contents