Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 2. szám - A nemzetközi jog filozófiai problémái - A haderő jelentősége a külpolitikában

1925. december 16. MAGYÁR KÜLPOLITIKA 3 Értesítjük t. olvasóinkat, hogy a jövő évtől kezdődően havonta egyszer önálló mellékletben fogunk beszámolni az egyetemközi mozgalmakról Wladár Ervin, Stetler Miklós, Németh József, Lévay Ferenc, Maremi Ferenc, Glück Frigyes, Cser-/ nitzky Andor. 4 A haderő jelentősége a külpolitikában A Magyar Külügyi Társaság Külpotlitikají Szakosztálya november 30-án Tánczos Gábor altábornagy elnöklésével felolvasó ülést tartott, amelyen Hochenburger Antal (vezérkari őrnagy a haderő jelentőségét fejtegette a külpolitikában. Az előadó mindenekelőtt rámutatott arra a szoros kapcsolatra, amely a haderő és a külpolitika között fennáll, mert ideális külpolitika csak úgy folytatható bármely állam részéről, ha az teljes harmóniában van az illető állam hadi erejével. Példákkal mutatott rá a pacifizmus hiveinek lehetetlen próbálkozására, hogy a népek között a háborút kiküszöböljék és a támadt konfliktusokat békés \ megegyezéssel intézzék el. Vannak konfliktusok úgymond, amelyek annyira érdekkérdése a nemzetek életének, hogy a békés megegyezés lehetősége alig képzelhető. Éppen ezért a haderő jelentősége a világháború után nemhogy csökkent volna, hanem növekedett és az államok külpolitikájának továbbra is legfőbb támasza az erős hadsereg. A nagy érdekességű előadást élénk vita követte, amelyben Eöttevényi Olivér, a társaság ügyvezető alelnöke, Weisz István! miniszteri tanácsos és Mégay vezérkari ezredes vettek részt. Az elnök köszönetet mondott mind az előadónak felolvasásáért, mint pedig a hozzászólóknak a vitában való részvételükért. ,) Jelen voltak: Tánczos Gábor, Weisz István, Szurmay Lajos, Kovács Dénes, Svoboda Lajos, Glück Frigyes, Salyi Géza, Lévay Ferenc, Siegler ezredes, IGabányi tábornok, Wulff Olaf, Eöttevényi Olivér, Mégay Ernő, Heszlényi százados, Zeidner Ferenc őrnagy, Hochenburger Dezső, Gervay Pálné, Gervay Mihályné, Bangha Gyula, Kovács-Karap Ernő, Lévay Jánlosné, Sztankovics Anna, Hochscnbvrgéjt Antalné és mások. nemzetközi jog iilozóíiai problémái Süle Antal felolvasása A Magyar Külügyi Társaság tudományos és nemzetközi jogi szakosztálya december 10-én Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök elnöklésével ülést tartott, amelynek tárgya Süle Antalnak, a Társaság rendes tagjának „A nemzetközi fog filozófiai problémái" cimű előadása volt. Az előadás bevezető részében rámutatott arra, hogy előreláthatóan a most következő időszak legnagyobb problémája a nemzetközi jog lesz s ennek miként való megoldásától függ az emberi kultúra további sorsa. Ahhoz pedig, hogy a „nemzetközi jog százada" megfelelhessen feladatának, elsősorban a jog és a filozófia viszonyának tisztázása s a nemzetközi jog filozófiai alap fogalmainak tisztázása szükséges, A jog mivoltának és lényegének vizsgálatánál az előadó szerint egyedül célravezető eljárás a szociológiai s a jognak, mint a társadalmi életnek egyik — a többivel szerves összefüggésben álló — tényezőjének felfogása. A jog fogalmához legközelebb úgy juthatunk el, ha a társas élet rendjének biztosítására szolgáló, kényszerrel is érvényesíthető szabálynak tekintjük. Ebből az alapból kiindulva, könnyebbé válik elhatárolása az erkölcstől, s lehetővé válik az állami és az államok közti nemzetközi jognak egységes nevezőre hozása. Kelsen és Verdross kísérleteivel szemben az előadó az állami és a nemzetközi jog analóg fej lődésének kimutatásával kísérelte meg a két jogrend egységének bizonyítását, primatusz kérdésének kikapcsolásával. Szerinte a népszövetség, amely formális jog szempontból megtámadhatatlan intézmény, határkövet jelent és az igazi nemzetközi jog korszakának kiinduló pontja és olyan instrumentum, amely a következő nemesebb moráltól áthatott kornak embereinek kezében mostani, a legyőzött nemzetek számára rabszolgaságot jelentő mivoltából átalakulhat a tartós béke biztositékává. Ha a népszövetségben az emberiség kultur érdekei és az igazságosság válik uralkodó szemponttá, akkor lehet remény a békét biztosító nemzetközi jogrend fenntartására. Foglalkozott ezután az államok szuverénitásának problémájával s ennek revizíó alá vételét s a kultúrközösségben élő nemzetek érdekeível harmóniába hozatalát az új békerend kialakulásának elengedhetetlen feltételének jelölte meg. A háború jogáról szólva, azt bizonyította, hogy az új nemzetközi jogban ennek helye nem lehet s az új nemzetközi jog tisztán a béke rendje lehet, minthogy a háború a jogrend tagadása. Részletesen foglalkozott a nacionalizmus és kozmopolitizmus kérdésével is, amelynek harmóniába hozatala legfontosabb feladata lesz az új jogrendnek. Nem szabad feláldozni a nemzetközi életnek semmí értékes megnyilvánulását, azonban ez nem lehet ellentétben az emberiség közös kulturális érdekével. Az imperializmus és a pacifízmus kérdéséről szólva a gazdasági és szellemi „imperialista" törekvések jogosultságát fejtegette a pacifisták utópisztikus „örök béke" jelszavával szemben, amely fennálló állapotnak fejlődésellenes fenntartását jelentené. A jog és morál viszonyát fejtegette ezután s bővebben foglalkozott az úgynevezett kettős morállal s megengedhetetlennek mondotta, hogy a politikában és az államoknak egymással való érintkezésében más erkölcsi felfogás legyen megengedhető, mint egyéni téren. Előadása befejező részében kifejtette, hogy a nemzetközi jogrend alapfeltétele a nemzetközi ethika megteremtése, amiben a nevelésnek, a közvélemény átalakításának jut elsőrendű szerepe. S ebben a munkában legnagyobb szerep éppen a legyőzött népeknek s általában a kis nemzeteknek jut, mert a hatalom birtokában levő nagy nemzetek fizikai erejével szemben csak morális eszközökkel vehetik fel a harcot az igazság kivívásáért. Az előadást vita követte, amelyben Ambrózy Gyula, dr. Lutter János, Palágyi Lajos és mások vettek részt, Az elnök végül meleg szavakkal mondott köszönetet a tartalmas, új gondolatokban gazdag előadásért, amelyet á hallgatóság nagy tapssal fogadott.