Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Az igazság derengése

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1925. december 1. ván kormánytól beiktatott kormányzónak és a tőle kinevezett direktóriumnak jogviszonya az új parlamenthez, azt még nem lehet tudni, egy azonban bizonyos: az, hogy Litvánia területén egy külön autonóm kisebbségi tartomány alakult meg saját törvényhozási tervvel, ami nagyon biztató precedens a többi ú\ állam agyonsanyargatott nemzeti kisebbségeinek. X Az igazság derengése Román hangok a kisebbségek érdekében — A kisebbségek önvédelmi szervezeteit Németország fogja kiépíteni. Az alábbi román sajtóvéleményeket rövid kivonatban azzal B. megjegyzéssel közöljük, hogy bár túlzott je- j lentőséget nem kell tulajdo- < nítani nekik, « inlkább az ellenzék taktikai kellemetlen- i kedésének tekintendők, mégis | jellemzőek az igazság átütő i erejére. A kormány és a kisebbségek cí- j men és Adeverul november 8-iki száma rövid cikkben foglalkozott Duca külügyminiszter szanátusbslí expozéjával, amely, mint ismeretes, a kisebbségi kérdésre is kitért. Figyelemreméltó, hogy aí román lap cikke ugyanazon az alapgondolaton alapszik, mint az erdélyi kisebbségi lapoknak e tárgyra vonatkozó cikkei, t. i. hogy a kormány J immár valósítsa meg gyakorlatban i is tett Ígéreteit. Külön felemlíti a lap az egyházi és az iskolatörvénye- ' ket, amelyekre nézve megkívánja, hogy a kormány hozza meg azokat a kisebbségekkel összhangban. Duca említett expozéjával, illetve ennek kisebbségi részével vezércikkben foglalkozott a nemzetipárti Románia is, ugyancsak november 8-iki számában. Á cikk a Bratianu-kormány négy évi uralma alatt nem adott programmot a ki- j sebbségi kérdésről, össze-vissza ! dolgozott, aszerint, hogy valamely j kérdésben mennyiben volt szüksé- I ge a kisebbségek támogatására. Valószínűnek tartja a cikk, hogy a külügyminiszter mostani lojális bejelentései is egy újabb érdek, fordulatát jelentik a kormánynak. A román, nemzeti párt kolozsvári hivatalos lapja a Patria kiindult abból, hogy negyven milliónyi ember él kisebbségi sorsban 9 ennyi ember elégedetlenségére, szellemi és gazdasági nyomorúságára nem lehet felépíteni az európai béke maradandó hajlékát. A kisebbségi probléma a legnagyobb jelentőségű kérdések sorában a Népszövetséget kétségkívül állandóan foglalkoztatni fogja. Németország, melynek a föld csaknem yalamennyí nagyobb államaiban élnek néptöredékei, meg fogja teremteni a kisebbségi önvédelem szervezetét és protektora lesz mindazoknak az államoknak, amelyek e kérdésben analóg helyzetet mutatnak fel. Nyilvánvaló tehát, hogy Romániának minél több barátot kell szereznie a Népszövetségnél, akik. támogassák akcióit és kivédjék azokat a támadásokat, amelyeket egészen biztosan intézni fognak ellene. Mert hiszen ellenségeink itt nemcsak igazságos ügyeket fognak felhozni, hanem nagyon sokszor majd meg is rágalmaznak bennünket. Ennek ki- j kerülése céljából szükségesnek lát- '• ja a cikk, hogy ,,Románia belpolitikájában európaibb erkölcsöket kell bevezetni." Mert ha hiányozni fog a kellő előrelátás, nagyon könnyen szomorú végzet érheti i utói a románságot." Végül a Magyar Tudományos Akadémia száz éves ünnepével kapcsolatban V. Cornea a „Románia" című lapban megjelent tárcájában megrójja á román kormányt s a bukaresti tudományos akadémiát, hogy nem képviseltette magát a budapesti ünnepélyen. Meg kellett volna úgymond, mutatni a magyar kultúrának és az egész kultur világnak, hogy ha bizonyos érdekek és előítéletek el is választják a két népet, mégis j összeköti őket a íruKura eltéphe- I tétlen lánca. A lengyel nemzeti demokratapárt bomlása Mind többet foglalkoznak a lengyel lapok a nemzeti demokrata párt bomlásával. A Dziennik Poznanski, mely annak idején a nemzeti demokratákkal együtt lépett a választási küzdelembe, maga állapítja meg, hogy a nemzeti demokrata párt túlélte magát, Mikor annak idejében a hatalomra ke>rült, gyengén és nem szerencsésen kormányzott. Ezért buknia is kellett. A közönség kiábrándult a pártból, ami megokolt is, mert közeledést keresett a szov jetkormánynyal. ami túlságosan optimisztikusnak bizonyúlt messze túlment a reális állampolítika keretein, gazdasági téren a nagyiparhoz szegődött, nem számolva más gazdasági ágak érdekeível, szociális kérdésben nem tudott világos programmot adni stb. A pái', most új programmot igyekszik adni, de előrelátható, hogy a nemzeti demokratapártot új programmja se fogja megmenteni a bukástól. KÖZGAZDASÁG \ Nemzeti Hitelintézet r. t, eddigi 6 i"4iüiárd K alaptőkéjét 3 millió darab 2000 K névértékű új részvény kibocsátásával 12 milliárd K-ra emelte. Az új részvényeket 1926-os szelvénnyel darabonként 6500 K áron a részvényeseknek ajánlja fel, minden régire egy diarab új részvényt. Az elővételi jog e hónap 2-től 10-éig bezárólag gyakorolható a központi, főpénztárnál (VI., Vilmos császár-ut 25.) és az intézet összes fiókpénztárarnál. E tőkeemeléssel az intézet összes saját tőkéi 36 milliárd K-ra emelkednek. A közgyűlés az igazgatóságba beválasztotta Pásztor Miksa kincstári főtanácsost, a P. K. vezérigazgató helyettesét és Windisch Her~. mann kincstári főtanácsost, a P. K. ügyvezető-igazgatóját; a felügyelőbízottságba pedig Fehér Istvánt, a P. K. igazgatóját, A Magyar kír. Folyam- és Tengerhajózási Rt. június 30-án tartott évi rendes közgyűlése az 1924. évi osztalékot 8500 koronában állapította meg, amely július elsejétől fizettetik. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank Schopper J„ G« Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hQgjy --• áz 1925. április 29-én tartott közgyűlésen elhatározott egyesülés a Budapesti Kír. Törvényszék 1925. VI. 24. Cg 1495/34. sz. végzésével jogerőre emelkedvén, — a bank tulajdonában volt Schopper J. G. részvénytársasági részvények helyett az egyesülés folytán az intézet tárcájába került 500.000 darab intézeti, részvényt a már" forgalomban lévő 1,500.000 darab részvényre, mindben, befizetés nélkül a részvényesek között kiosztja, úgy, hogy 1925. november 28-tól december 15-ig minden 3 darab intézeti részvény alapján 1 darab ugyanily részvény vehető xát az intézet pénztáránál. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felel's szerk'-sztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja: József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Az előfizetés ára: Egész évre: 60000 K Fél évre: 30000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő). Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér). Külföldre kétszeres ár. Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG. DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS