Magyar külpolitika, 1925 (6. évfolyam, 1-2. szám)

1925 / 1. szám - Erdély 1925-ben

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1925 VI. évi 1. szám December 1. FŐBB CIKKEINK: A. F.: Erdély 1925-ben — Külügyi Társaság: (A Kül­ügyi Társaság vidéki akciója — Az el­nöki tanácsülés) — Szterényí József báró: Kereskedelmi politika — bj: Az új Pasics-kormány — Lutter János: Kül­politikai aktualitások Angliában — Bon­káló Sándor: A szláv kérdés — A cseh választás tanulságai — Kisebbségi kultur­autonomia Észtországban — Az igazság derengése — Közgazdaság — Rovatok, Orientáció ma gyakran használt, közkeletű szó. Jelenti, külpolitikai vonatko­zásban, azt a törekvést, hogy az ország azonos érdekből fakadó szorosabb kapcsolatot létesítsen egyik vagy másik szomszédos ál­lammal. De már a szó értelmezéséből ki­tűnik, hogy kapcsolat létesítése, vagy akárcsak új kapcsolat kere­sése csak felelős faktor feladata lehet. Az állam politikai, társa­dalmi és közgazdasági szervezett­ségében rejlő erő hadsereghez ha­sonlítható, mely győzelem remé­nyével csak akkor indulhat harcba, ha öntudatos fegyelemmel követi vezérét. Jobbra-balra portyázó sza­badcsapatok ma bizony csak gátol­ják mozdulataiban a sereg zömét, esetleg kockáztatják a művészi tervszerűséggel felépített haditerv sikerét. Éppen ezért ne javasolja­nak önkéntes vezérek ötletszerűen orientációkat. Mi csak magyar po­litikát folytathatunk s ami e szent célnak megfelel, segítsük megvaló­sulni minden erőnkkel és legjobb tudásunkkal. / \^ Erdély 1925-ben (A. F«>) Erdélyben ma Bratianu az űt és az marad talán hosszú időkre. A szállongó hirek, melyek kormányzatának bukásáról regél­nek, korántsem komolyak. A ta­vasszal lefolvialandó választáso­kon fog eldőlni, hogy további időkre is Nagyrománia kormánya Bratianu kezében 1 marad, igenre vagy nem. Maga ez a kérdés az erdélyi magyarság szempontjából sajnos meglehetősen közömbös. Ha Ava­resku jönne, ő is lényegében Bra­tianu akaratából és hozzájárulá­sával kormányozhatna, talán mér­sékeltejbb és apkormányzás euró­pai formái iránt valamivel érzé­kenyebb volna, mint a mai rezsim, de a román nemzeti fejlődésnek Bratianu elérte eitapjait elfogad­ná, megtartaná, sőt ha teheti fej­lesztené is. A román nemzeti ál­lam megépítésének máig elért ma­gaslatairól, az egész állami beren­dezkedés belső erkölcstelensége és korrupciója ellenére csak szé­dítő bukás, vagy összeomlás ker­getheti el a mai rezsimet. Ez a helyzet a román pártok belpolitikai elhelyezkedése szem­pontjából. Bratianu erőszakos, balkáni, de szervező tehetség. Avareskuról beszéltünk. Marad Maníu és az ő nemzeti pártja s a velük szövetkezett parasztpárt. Maníu Gyula pályáján, fájda­lom, egyre inkább távolodott 1922-es' programmjától, a gyula­lehérvári programmtöl és egész politikai rendszerét a reginaiiz­mus, az erdélyi önállóság gondo­latáról fokozatosan a radikális demokrácia, a parasztpárttal való következés gondolatára építette át, A mezőgazdasági kamarai vá­lasztásokon a két párt velük koo­perált s nem kétséges, hogy a ta­vaszí országos választásokon is együtt fognak működni. Ez pedig azt jelenti, hogy Maniu eldobván egész politikai felfogásának a dol­gok belső természetében nyugvó alapját, a regíonalíszmust. most a pártban feltétlenül és csakis kizá­rólag a parasztpártnak érdekei és szempontjai fognak dominálni. A magyarság most merre men­jen, hová csatlakozzék és a ro­mán közéletben egyre jobban nö­vekvő súlyával, melyik román pár­tot támogassa? Kétségtelen, az erdélyi magyar­ság a maga nagy szervezettségével és meglepő fegyelmezettségével olyan politikai erőt képvisel, ame­lyet ma már mellőzni még Romá­niában sem lehet. Okos taktikájával a nyári mező­gazdasági kamarai választásokon 49 képviselőt juttatott be a( kama­rákba és ha még ez az arány messziről sem fejezi ki a magyar­ság természetes arányát, mégis a fejlődésnek egy foka, melyre büszkén tekinthet minden erdélyi magyar. Láttam, amikor egyszerű ma­gyar földmives tömegek annyi ön­ituda)ttal, annyi fegyelmezettségé­vel haladtak az illető vidék ma­gyar vezetőjének útmutatása alap­ján a partennos magyar-román titkára, hogy egész erdélyi magyar fajunk jövendője elé bizalommal nézhetünk. Igaz az elnyomó ro­mán politika a magyarság hatal­mas, számos erő tényezőjét sem­misítette meg és fogja még meg­semmisíteni, de a magyar néptö­megek hatalma, belső életerejéhez hozzájutni nem fog. S elsősorban a magyar parasztság, a maga ősi erejében, hosszú évtizedekig még biztos bázisa, elvitathatatlan alap­ja lesz Erdélyben minden magyar politikának. Maga a magyar párt is — min­den belső gáncsvetés ellenére — igenis komolyan, céltudatosan ve­zeti Erdély magyarjait megpróbál­tatásának nehéz napjaiban. De Erdély és mindannyiunk jobb jövőjének záloga elsősorban önmagunkban, van. Azután a nem­zetközi helyzetben!. A kisebbségi a Nemzetek Szövetsége protekto­ratusi jogának komoly és hathatós Felhívjuk olvasóink ügyeimét az 5-ík oldalon lévő bejelentésünkre

Next

/
Thumbnails
Contents