Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - Az állampolgárság kérdése Szerbiában

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 december 3.. 6. Végül, ha a választás e pontok (betartásával tötténik is, a kalifává nyilvánitáshoz az u. n. beíao is szük­séges, azaz a nép beleegyező hódolat­nyilvánitása. Csak ennek megtörténte után veheti fel a megválasztott a ka­lifa cimet. A mohamedán jog szerint az ekként megválasztott kalifát illeti meg min­den egyházi és világi hatalom, mely­nek gyakorlását csak a legkivételesebb esetek korlátozhatják. E legfőbb ha­talom kötelességeit a fenti pontok foglalják magukban, mig jogai a kö­vetkezők; 1. A kalifának joga van a vonat­kozó törvények szerint való istentisz­teletet tartani. 2. A pereskedők között igazságot szolgáltathat. 3. A törvények szerint kiszabott büntetéseket végrehajthatja. 4. Szent háborut hirdethet. 5. Az adókat leszedheti. 6. Tisztviselőket nevezhet ki. Másszóval a kalifa voltaképpen egyházj, igazságügyi, hadügyi, pénz­ügyi és köziigazgatásügyi kérdésekben az ország korlátlan ura, aki saját tet­szése szerint vezetheti országa min­den ügyét. Később, amikor megkezdték hóditó hadjárataikat, a kalifáknak helyette­seket, megbízottakat kellett maguk mellé venniök, hogy a megsokasodott tennivalóikat elintézhessék. Ezek kö­zül többen visszaélve hatalmukkal, az ulemák (tudósok) uj törvények alko­tásával szabályozták a kalifátusr mél­tóságot. Ez ujabb határozatok szerint a ka­lifátus megszerzése két módon tör­ténhetek. Vagy választás utján, vagy pedig az uralmon lévő kalifa által utódjául való jelölés révén. A leendő kalifa a jelölés elfogadására vagy visszautasítására vonatkozó válaszát még jelölője halála előtt köteles meg­adni, ha ezt elmulasztja és csak elődje halála után nyilatkozik, akkor a jelölés érvényét veszíti és a kalifá­tus választással töltendő be. A kalifátusi méltóság megszünésé­nek is két oka lehet: erkölcsi, vagy fizikai. A hatalmat megszüntető fizikai ok, ha a kalifa ellenség védelme alá helyezve magát, nem térhet vissza az izlám területre. Ez természetesen csak háboru idejében fordulhat elő, ha a kalifa fogságba kerül s ott, hogy éle­tét biztosítsa, az ellenség védelme alá helyezi magát. Az erkölcsi ok pedig, ha az erkölcs­telen életet él. Hogy a minap megtörtént trón­fosztás melyik ok miatt, milyen meg­okolással, joggal, vagy jogtalanul tör­tént-e, azt eldönteni a híranyag hiá­nyos volta miatt ma még nem lehet. Csupán az állapitható meg, hogy a kérdés felvetése is kizárólag politikai célok megvalósítása érdekében történt. A kalifátus kérdésének rendezése a mohamedán népeknek fontos ügye ugyan, mivel azonban egyrészt rájuk jelenleg nehezebb problémák meg­oldása vár, másrészt a mohamedán államok függetlenségének bizonyta­lansága lehetetlenné teszi a kalifátusi tanács összehívását, — mely egyedül volna illetékes dönteni — a kérdés bizonyára csak jóval a most folyó béketárgyalások befejezése után fog szőnyegre kerülni. Gassanus. Az orosz hadsereg ujjászervezése 850. 000 főre redukálták az orosz hadsereget — Visszaállították a katonai fegyelmet és szellemet — Tekníkai felszerelésben még nagy a hiány Románia. mint egy esetleges orosz támadásnál legközelebbről érdekelt fél, nagyon is számon tartja Orosz­ország katonai erejét, s hogy milyen aggodalmakkal szemléli a kelebi vésze­delmet, arról jellemző Bukarest leg­elterjedtebb napilapjának, az Adeve­rul-nak egy közleménye, mely szerint, ha -Oroszország Besszarábiát vissza akarná fegyveresen foglalni, az oláh hadseregnek azt minden összecsapás nélkül önként ki kellene ürítenie, mert egy komoly hadjárat egész Nagy-. románia létét veszélyeztetne. Hogy a vezérkar sincs jobb véleménnyel Ro­mánia haderejéről, mutatja az az eset, hogy a Bratianu-kormány a csa­naki incidensek alkalmával kötelezett­séget vállalt Angliával szemben, hogy fegyveresen megakadályozza a törö­kök átkelését Európába, — ezt a hirt a sajtó jubilálta is, de másnap meg­cáfolta illetékes helyről; a nagyve­zérkar ugyanis a kormány ajánlkozá­sának hallatára rögtön tiltakozott, hogy Románia semmiféle fegyveres kalandba nem mehet bele. mert az ország katonailag semmiféle háborut meg nem bír. Az orosz hadsereg állapotáról az Indreptarea a következőket közli: Az orosz hadsereű fokról-fokra ujjá­Szervezkedik és létszámát redukálva. folyton erősödik. Amit egy évvel ez­előtt hadseregnek neveztek, össze sem hasonlítható a maival. Akkor a szem­léken még a legnagyobb hanyagság látszott a csapatok magatartásában és teljes rendellenség mozdulataiban. Jel­lemző az a falragasz, melyet tavaly a Kremlin falain olvasni lehetett s a melyben a hadügyi népbiztos azt ren­delte el a katonáknak, hogy ne en­gedjék magukat civilektől megveretni és ne engedjék meg, hogy katonai jel­­ényeiket letépjék. Ma a vörös hadsereg létszámát 850. 000 főre redukálták, de ezek már valódi katonák. Jól tápláltak, jól van­nak felszerelve és fegyelemben tart­ják őket. A laktanyák már valamenny­nyire tisztáik és a csapatok gyakorla­tozása ugy a rend- mint a fegyveres gya korlatoknál kielégítő. A fegyelem még tulságosan is formális és néha felülmúlja a régi cári időkét. Nem le­het tiz lépést tenni a gyakorlótéren egy tiszt társaságában, anélkül, hogy valamelyik altiszt ne jöjjön állandóan jelentkezni, hogy semmi jelenteni való nincsen. A tiszt sohasem beszél ugy feljebbvalójával, hogy minden mon­datot katonai üdvözléssel ne kisérjen és ne verje össze a sarkát; az alanta­sabb rangu, feljebbvalójával szemben mozdulatlanul áll. kezét sapkaellenző­jénél tartja és ugy hallgatja a paran­csoló hangon elhangzó megjegyzése­ket, ami miatt a vérbeli kommunis­ták, akiknek az antimilitarizmus még mindig dogmájuk, ugyancsak méltat­lankodnak. Visszaállították a régi rendfokozato­kat és elnevezéseket, a kitüntetéseket, a katonai tisztelgést, még a zászló­őrséget is; a zászlónak pedig elha­ladtában ugv tiszteleg minden katona. mint valami szentképnek, Valóságos kultusza fejlődött ki a katonai szel­lemnek. A zászlók piros szine alig lát­szik már az aranyhimzésektől és any­nyi bizonyos. hogy idegen nem nézné ezeket vörös zászlóknak. Méa a legtö­zcsebb kommunisták is belátják már, hogy az egyenruhába öltöztetett ka­tona, ha vörös is, de csak nemzeti háborúra kapható s Trockii maga is elismerte, hogy a jelenlegi kormány­zat csak nemzeti háboru mellett ma­radhat meg. Az emberanyag, a nemzeti célokért lelkesülő vörös katona készen van. de technikai felszerelés tekintetében sok még a hiány. Oroszország pénzügyi helyzete nem engedi meg a tüzérség és műszaki csapatok és a technikai segédeszközök kellö. felszerelését, de a biztosítható keretek. közt a vezetőség ezen a téren is eléggé dolgozik. Á pusztító forradalom jobban szélzül­lesztett mindent, semhogy egyszerre háboruképes hadsereget lehetett volna felállítani, de az egyes egységek hadi­kiképzése után a segédeszközök meg­szerzése sem lesz lehetetlen. Az egész hadsereget a nemzeti szel­lem heviti. Ilyen általános tünetek közt megle­petésekre is lehet számítani, ha az orosz vezetők kedvezőnek találnák a helyzetet arra. hogy kockázattal is ki­aknázzanak valamely alkalmat vagy még inkább, ha valami ürüggyel sze­reznek ilyen alkalmat másuknak, — végzi kissé dodonai módon ismertetését a bukaresti lap. Keletgalioia uj autonómiája — Hogy oldják meg a lengyelek a nemzetiségi kérdést? A legutolsó lengyel nemzetgyülés szeptember 27-én tartotta utolsó ér­demleges gyűlését s ennek is az utolsó ülésén tárgyalták a keletgaliciai vajda­ságok önkormányzatáról szóló javasla­tat;. A három keletgaliciai vajdaság önkormányzatának részleteit a javas­lat ugy szabályozza, hogy két külön kuriát állapit meg a vajdasági képvi­selet választására. Egyik a lengyel, másik a rutén. Mindegyik kuria kép­viselete külön tárgyal és amennyiben határozata csak az egyik nemzetisé­get illeti, az a másak hozzájárulása nélkül is érvényre emelkedik. Mind­egyik kuria külön veti ki az állam ál­tal nem fedezett önkormányzati költ­ségeket saját nemzetiségére. Igy tehát párhuzamos lengyel és rutén közigaz­gatás lesz Keletgáliciában és az állami tisztviselőket is ugy fogják kinevezni, hogy a nemzetiségi szükségleteknek megjeleljen. Az önkormányzat körébe utalt vallási, közoktatási, jótékonysági, közegészségügyi,. ut- és földmivelési, valaminí ipari ügyeket szintén külön fogja intézni a lengyel és rutén kuria, együttesen pedig csak a közös ügyek­ről határoz. A teljes nemzetiségi elkü­lönités csak annyiban nem ment ke­resztül, hogy a javaslatból kihagyták a lengyel és rutén kataszter felállítá­sát elrendelő szakaszt, azzal a indoko­lással, hogy a keletgaliciai lakosság között olyanok is vannak, kiknek nincs semmiféle nemzeti öntudatuk. Ezzel a nemzetiségi törvénnyel Len­gyelország maradandó példát adott Európa összes nemzetiségi államai­nak, hogy hogy lehet a nemzetiségi kérdést intézményesen megoldani és kivette a talajt a cseh izgatás alól. A csehek ugyanis mindenképpen közös határt akarnak Oroszországgal s ezért egyfelől a Népszövetség minden sür­getése ellenére sem akarnak tudni a trianoni békében autonóm területként cseh fennhatóság alá jutott északkeleti felvidék autonómiájának megadásáról, másfelől a legbuzgóbb aknamunkát folytatják a lengyel uralom alá ke­rült rutén vidékeken állítólag a füg­etlen Ukrajna, de voltaképpen az orosz birodalom érdekében. Lengyelországban ismerik is eléggé a cseh barátságot és a lengyel sajtó a Gazetta Warszawszka kivételével tel­jesen csehellenes. A Glos Narodu cikk­sorozatban tárgyalja Lengyelország viszonyát Csehországhoz és arra a kö­vetkeztetésre jut: „Lengyelországnak állandóan bizalmatlansággal kell vi­seltetnie Csehország iránt. Csehország hoz nem lehet közeledni, mert az kö ­zönségesen megcsalta Lengyelországot és pedig ismételten. " Állást foglal a lap a kisantantba való belépéssel szem­ben is s ehelyett az olasz, szövetséget ajánlja. „Semmiféle germanofil ijesz­tések nem hajlitthatják Lengyelorszá­got arra, hogy öngyilkos politikát foly­tasson, hogy támogassa a cseh és szerb követeléseket és rontsa Olaszor­szághoz és Magyarországhoz váló vi­szonyát Nagyon jó dolog volna, ha a románokat és magyarokat is meg le­hetne békíteni. " Éppen a kormány lapjai fokozottan fordulnak a csehek ellen és foglalnak állást Magyarország mellett.. Különö­sen felemlíthető a Kurier Poranny feltűnő helyen közlött cikké Bánffy magyar külügyminiszter leveléről, mellyel Osusky cseh delegáltus gyanu­sitásait visszautasítja. Radics tejhatalmu megbízást kapott A helyzet változatlan — Kizárták a Frank-pártot a blokkból — További tárgyalások várhatók Belgrádból írják: A Hónát Blokk­nak Belgrádba való utazása kérdésé­ben még mindig nem hoztak végleges határozatot. A szávamenti Bródban kellett volna Radicsnak hívei kiséreté­ben Davidoviccsal, Proticcsal és az el­lenzék vezéreivel találkoznia. Ez a találkozás is elmaradt. Az elmaradás okát azzal magyarázzák, hogy belgrádi politikusok, kiváltképpen Davidovics még nem adott határozott választ a horvát kérdésben tanusítandó maga­tartására vonatkozólag. Mindezek ellenére a helyzet válto­zatlan. A mult szombati gyűlés, amely­hez szerb részről nagy várakozással néztek, nem folyt le a remélt keretek között, mert Davidovicanak, mint is­meretes, nem érkezett meg álláspont­ját leszögező deklarációja. Radics hír szerint hosszabb beszédben fejtegette a helyzet tarthatatlanságát és sulyos támadást intézett a Frank-párt ellen és kérte annak a blokból való kizárá­sát, amihez a zajadnicsárok egyhangu­lag hozzájárultak. A gyűlés végeredményben azt a ha­tározatot hozta, hogy a további tár. gyalások elé nem gördítenek akadá­lyokat. Radicsnak egyben teljes man­dátumot adtak, aki a további tárgya­lások során önállóan járhat el és telj hatalommal ruházzák fel. Bármilyen megállapodást kötne Radics, a blokk azt magáévá teszi. A belgrádi lapok természetesen élénken kommentálják a blokk megér­kezéséről szóló állítólagos híreket. A Pravda mai száma még mindig kétel­kedik abban, hogy a blokk képviselői Belgrádba jönnek. A lap szerint ez csak alkotmányrevizió esetén történ­hetnék meg. Kibékülnek a muzulmán frakciók Belgrádból írják: A muzulmán kép­viselők között az a törekvés nyilvánul meg, hogy a párt két egymással szem­ben álló csoportja között köze edésí hozzanak létre. Az egyesülésnek Meg­laics és Spaho csoportjában is meg vannak a hivei. mert azt tartják, hogy egységes föllépéssel nagyobb befolyást biztosithatnak maguknak. A frakciók kőzött különösen közjogi, kérdésekben élesek az ellentétek, de a megegyezés hivei azt hiszik, hogy egy új választási kormányban, amely a a horvát blokk támogatásával (?) ala­kulna meg, helyet kapna a muzulmá­nok baloldali csoportja és ebben az esetben Meglaicsék is hajlandók lenné­nek Pasicstól és Pribicsevicstől elválni. A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRA minden ho 1-től és 15-töI kez­dődőleg bármikor lehet előfizetni Párhuzamos lengyel-ruthén köz­igazgatás Galíciában

Next

/
Thumbnails
Contents