Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - A munkanélküliség - A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége a genfi szerződés ellen

Vasárnap, 1922 december 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége a genfi szerződés ellen A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége végrehajtóbizottsága nak francia tagjai kiáltványtervezetet dolgoztak ki annak a tiltakozásnak kifejezésére, melyet a világ munkássáausztriai prolctárság megmentése érgához javasoltak intézni a német— deliében. Minthogy a végrehajtóbizottság legközelebbi üléséig. az ügynek sürgős természete miatt, várni nem akartak, a tervezetet levélben küldötték meg a végrehajtóbizottság valamennyi tagjának, hozzájárulásuk kieszközlése céljából. A tervezet egyhangu helyesléssel találkozván, a kiáltványt világgá hirdették. A kiáltványnak különösább hatása nem lesz, az a sors vár rá, mint a Németország érdekében annakidején tett fáradozásokra: . marad minden a maga utján. „A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége — iria a kiáltvány — a különböző országok proletárságának figyelmét a nemzetközi kapitalizmusnak ujabb manőverközi kivánja felhivni. amely az Ausztriának nyujtandó támogatás köpenve alatt ama kézenfekvő szándékot rejtegeti, hogy ezt az európai országot ugyanolyan protektorátusnak vessze alá, mint például Marokkóval és Mezopotámiával tette. A végrehajtóbizottság minden rendelkezésre álló eszközzel küzd a genfi szerződés ellen, amely az ententé fömegbizottjának. és az ellenőrzőbizottságnak kiküldésiével az osztrák népet arra kényszeriti, hogy az ideiglenes segély engedélvezéséért szabadságának elvesztésével fizessen és idegen igába törjön. A bizottság valamennyi ország népének együttes tiltakozását kívánja érvényre juttatni a tervezett pénzügyi ellenőrzés megakadályozására, mert ennek a törekvésnek sikertelensége a demokrácia megszüntét jelentené. A kapitalista imperializmus, mely a versaillesi és a sajnt-germain-i ugynevezett békeszerződésekben a népeknek önrendelkezési jogát a külpolitikai kérdésekben korlátozta most már a belpolitikai területeken is kísérletei tesz. Felhívja a végréhajtóbizottság a szocialista pártok nemzetközi munkaközösségéhez csatlakozott pártokat, hogy a saját országuk parlamentjében e zsarolási terv ellen tiltakozzanak, annál is inkább, mert-ez a zsarolást éppen olyan nép ellen szándékoznak elkövetni, melynek élellehetőségét a békeszerződés már korlátozta és amelyet az eddigi gyámság helyett egyenesen rabszolgaságba kiván kergetni. Elvárja a végrehajtóbizottság a pártoktól, hogy lapjaikban, gyüléseiken mindent elkövetnek arra nézve, hogy a fenyegető veszély tudatára a proleltariátus fogékonnyá tegyék, mert a külföldi tőke ellenőrzési joga a munkásság vívmányait és a köztársaság fennmaradását támadja meg. Különös ügyemébe ajánlja a végrehajtóbizotság a pártok vezetőinek azt. hogy kellő sullyal mutassanak rá a dolgozó nép előtt a világ kapitalista burzsoáziájának egységes fellépésére, amely burzsoázia nemcsak a saját országának munkásosztályát igyekszik jogaitól és szabadságától megfosztani, hanem profitiánnak növelésére nem átallja más népek nyomoruságát kihasználni és azokat gyarmati nívóra sülyeszteni. Az osztálytudatos proletariátusnak kötelessége, hogy csatlakozzék nz osztrák proletariátus tiltakozásához és azt minden erejével támogassa A genfi szerződés végzetes következményei ellen indított harcában és az eddigihez hasonló energiával dolgozzék a nemzetközi munkásság végleges felszabadításán. " A munkanélküliség Már teljesen közhelyszámba megy, ha az Európában áila ánossá váll tömegmunkané-külségről beszélünk. Minden döbbenet nélkül játszunk a milliókat jelentő számokkal, amelyeknek mindegyike mögött ott dobog az eleven élet. A világgazdaság helyzete napról-napra kuszáltabb lesz és azok, akiknek ezen módjában állana változtatni, merev csökönyösséggel sagaszkodnak rögeszméjükhöz, mintha a végzetet hívnák ki magukkal szemben. A dolgozók tömegeinek elrekesztése a munka lehetőségétől a társadalmi feszültségnek, mely amugy is a végletek felé tendál, még nagyobb méreteket ad és hogy hol fog végződni az az ut, amelyen a kapitalista gondolkozás ezidőszerint halad, egyáltalán nem kétséges. Az angol munkanélküliek részére az 1921. óv folyamán ötvennyolcmillióhatszázezer font sterlinget fizettek ki segélyként. Ez a hatalmas összeg teljesen improduktív kiadás és a termelő munkától kellett azt elvonnia. Viszont még a munkanélküliek táborának még csak száraz kenyeret is alig jelentett. És hol van a többi ország milliós teljesítménye, amelytől egyéb irányban hasonlóképpen más, emberibb értelemben Vett hatást várhattunk Volna. A helyzet képe ma is ugyanaz, mint a mult hónapban, vagy az elmult évben. Egy állandó középpont körül forognak a számok és ha itt-ott lemorzsolódik belőlük pár ezernyi, ez a nagy általánosságban csupán annyit jelent, mint a világürben egy-két lehulló csillag. Angliában a szakszervezeti tagok munkanélkülisége terén csekély emelkedés következett be szeptemberre: 190048 munkanélkülit mutatnak ki, vagyis a taglétszámnak 14. 6 százalékát az augusztus havi 187083-al, vagyis 14. 4 százalékkal szemben. Az 1921. év szeptember havaiban 212000 (14. 8 százalék) volt a munkanélküli szakszervezeti tagok száma, tehát egy egész évi csökkenés mindössze: 24917, A munkanélküliség esetére biztosított dolgozók közül szeptemberben 1, 414. 378 élvezett munkanélküli segélyt, vagyis a biztosítottaknak 11. 9 százaléka, szemben az augusztusi 1, 427. 311 segélyélyezővel, akik a biztositottaknak 12 százalékát képezték. Az 1921. évi szeptember hónapban 1, 485. 000 munkanélküli élvezett támogatást, az összes biztosítottaknak 12. 2 százaléka. Belgiumban szeptember hónapban 28. 448 munkanélküli részesült pénzbeli támogatásban, szemben az augusztus havi 36. 480-nal. Az 1921. évi szeptember hónapban 132. 204 munknélkülit olvastak össze, tehát Belgiumban az utolsó agy év alatt meglehetősen javult a helyzet. Hollandiában 317. 800 szakszervezeti tag közül 9. 2 százalék volt szeptemberben munkanélkül, az augusztusi 9-4 százalékkal szemben. Itt az 1921. ovi szeptemberi állapothoz képest a viszonyok kedvezőtlenebben mutatkoz nak, amennyiben ekkor a szakszervezeti tagoknak csupán 6. 9 százalékai kellett támogatásban részesíteni, Svájcban a munkanélküliek száma az augusztusban kimutatott. 11789 -ről 49. 512-re sülyedt. Az 1921. évi szeptemberi számlálási adatok 66. 646 munkanélkülit tüntetnek ki, tehát bizonyos csekély javulás észlelhető egy év leforgása alatt. Ezek az adatok csupán a teljesen munkanélkül lévökre vonatkoznak, A részlegesen munkanélküliek száma az augusztusi 25. 538-ról 23. 353-ra csökkent, tehát Svájcba összesen 72, 864 munkásnak, nincsen meg a megélhetést biztosító keresete. Németországban a helyzet kedvezőtlenebbre fordult. A szakszervezetekben csoportosult munkásoknak 0. 8 százaléka volt szeptemberben munkanélkül, az augtusztusi 0. 7. a juliusi 0. 6 százalékkal szembeni,. Különösen nagy volt a munkahiány a dohánymunkások szakszervezetében (6. 4 százalék). A segélyezett munkanélküliek számában a hosszu idő óta tarló lemorzsoló, dás megállott és csekélyfoku emelkedés következett be. Mig augusztus első napján csak 15139. szeptember első napján pedig 11702 segélyezettet olvastak meg. október hó első napján ez a szám 16362 -re növekedett. Államok szerint október elsején Poroszországban 8420, Bajorországban 1075, Szászországban 2231, Württembergben 116, Badenban 100, Thürhigiában 376, Hessenben 26, Hamburgban 266, Mecklenburg Schwartinben 323, Oldenburgban 39. Braunsohweigban 68, Anhaltba 10, Brémában 809. Lippeben 2, Lübeckben 98, Mecoklenburg-Strelitzben 3 munkanélküli szerepelt a segélyezetlek sorában. Városok szerint legnagyobb volt a munkahiány Hamburgban (2593). Berlinben (2529), Brémában (801), Boroszlóban (617), Drezdában (544), Altonában (511). Lipcsében (481), Münchenben (406), Hannoverben (314). Nürnbergben (293), Kiélben (25l) és Kölnben (203). Olaszországból juliusból vannak utolsó adataink s ezek szerint 304 242 munkanélkülit mutatnak ki, a juniusi 372. 001 és májusi 424, 773 munkanélkülivel szemben. Dániában 266. 000,. szakszervezeti tag közül augusztusban 11. 1 százalék volt munkanélkül(Júliusban 12. 5 százalék. ) Norvégiából még-csak juliusról érkeztek adatok s ezek szerint a szakszervezeti tagok 11. 9 százaléka volt munkanélkül. (Juniusban 16. 5, májusban 21. 4 százalék. ) Lengyelországban folytatódott a munkanélküliek számának csökkenése. Az utolsó májusról készített kimutatásban 112. 832 egyént tüntetnek fel, szem. ben az áprilisi 126. 691-gyel. A lausannei tárgyalások egyik főpontja Trácia hovatartozandósásának megállapítása. A török birodalom egykori tartománya, melyet a későbbi békék a török, görög és bolgár közt daraboltak föl, a sévresi szerződéspedig Görögországnak és Szerbiának itélt oda, európai Törökország legfontosabb gazdasági vidéke volt. Az egész területen a vasutak hossza 601 km., ebből 398 esik Konstantinápolytól a bolgár határig, 40 Dedeagacstól Lilleburgaszág, 45 Kirkilisszétöl Eski-Babaig és 118 Oszcillártól Dedeagacsig, Fő folyója az Ebrusz, mely a Hemusz hegységben fakadt és bár nem hajózható, de a fausztasát szempontjából nagyon jelentékeny közlekedési eszköz. Torkolatánál nagyon élénk halászat foglalkoztatja a parti lakosság ezreit. A tartománynak csak 12 százaléka, összesen 476. 000 hektár esik mezőgazdasági megművelés alá. Ebből 160. 000 hektár buza. 59. 600 ha. árpa, 46. 000 ha. zab. 22. 700 rozs és 56. 700 ha. tengeriföld. a többin dohányt és zöldséget termelnek. Nagybirtok nincsen, gépkuturának hire sincs és a legprimitívebb állati és kézi eszközökkel dolgozik a mezőgazdaság. 1919-ben 10. 000 tonnán felül vittek ki innen buzát. Részletes mezőgazdasági satisztikája csak a török időből van. Akkor. 1911-ben Kétmlilió hektoliter buzát, 1. 179. 000 hl. árpát, 765. 268 hl. zabot. 859. 348 hl. tengerit. 363908 hl. rozsot 460 393 hl. kölest termelt összesen 2, 782. 343 tőrök font értékben. A szőlőültetvények körülbelül 40. 000 hektárt, fogtálnak el. de az utóbbi időben a filoxera sok helyen kipusztitotta a szőlőt annélkül, hogy a folytonos háboru miatt amerikat anyaggal pótolhatták volna. Dohánytermelése nagyot csökkent. 1911-ben még 600. 000 kg. -on felüt termelt és ebből 700. 000 török font értéküt vittek kü földre. Ma legnagyobb jelentőségű az álIattenyésztés. bár az állatálomány igen jelentős része közben elpusztult. Az utolsó statisztikakor volt ebben a tartományban 2, 860. 000 juh és kecske. 328. 000 fehér szarvasmarha és bivaly, 49. 000 ló. 66. 000 sertés, 65. 000 szamár. 17. 000 öszvér és 2500 teve. Terményt akkor 2, 142. 270 kgr. gyapjut, 300. 000 bárány, 200. 000 juh, 150. 000 kecske, 35. 000 marhabört, azonkívül kiszállított 100. 000 drb nyul. 8000 róka és 3800 különféle vadbőrt. Konstantinápoly és Drinápoly fejlett, tímár és szücsiparát teljesen Trácia látta el nyersanyaggal. Az. erdőségek 575. 000 ha. terjedelmet fogalnak el. Van több lignitbányája és föltárás alatt ólom, ezüst és rézérce, va amint petróleumja A háziipart jórészt a sajt,, és turókészités teszi ki. 2, 400. 000 kgr. juhturót és 640: 000 kgr kaskaval-sajtot exportált évenként a háboru előtt A gyáripart 11 gőzmalom (Drinápoly, Uzunkipru,. Dedeagacs, Lüleburgasz. Rodostó. Kirkilissze. Galipoli) és két szeszgyár (Rodostó, Kirkilissze) képviseli. Igen számottevő a selyemtenyésztés. 1911-ben 1, 760. 000 gubót vittek ki vagy dolgoztak föl a helyi hat. selyemgyárban (Drinápoly. Szufli, Demotika). Ezek közül egy olasz alapitás. Évenként 50. 000 kg. nyersselymet szállítottak innen ki Franciaországba és, Svájcba. A kereskedelem attól függ, hogy milyen a termés. Rossz termés lesz inkább akkor' vau, mikor az Ebrosz folyam kiárad és óriási területeket: elönt-. Kiviteli kikötők: Dedeagacs, Rodostó és Galipoli. Ezek kivitel forgalma a legutolsó statsztika szerint, a következző: selyemgubó 260. 000 kgr. juhturó 2, 080. 000 " juhsajt 500. 000 " gyapju 800. 000 " bőr 930. 000" bor 800. 000 " dohány 4, 258. 000 " selyem 50. 000 " gabona 95, 259. 000 " tojás 13. 200 láda A bevitel jórészt Dedeagacs élés Rodostó kikötőn át folyik, sokkal kosebb egyébként, mint a kivitel.