Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 49. szám - Az állampolgárság kérdése Szerbiában

nem dinasztikusak. Most a Take Jonescu pártjával való egyesülés után mindkét vád e'esik és minthogy Jorga, akinek pártja a legaulikusabb, igen bizalmas viszonyban van az erdélyiekkel, valószínű eg megalakul az ő hiveinek a nemzeti demokratáknak bevonásával az egységes demokrata párt, mely sikeresen veheti fel a küzdelmet a liberálisokkal és számíthat rá, hogy őket a kormányon (elváltja. Természetesen az idő kérdése, hogy beválik-e az egyesülés és taktikai előnyökért feladják-e az. erdélyiek a külön erdélyi programmot és belenyugosznak, hogy az országukat Bukarestből továbbra is tartomány ként kezeljék. A királyságbeli és erdélyi oláh néplélek közt akkora a különbség, hogy nagyon kicsiny reményünk van ez alkalmi szövetkezés, vagy pártösszeolvadás tartósságában. Az Avarescu néppártja is ujra kezd szervezkedni Erdélyben. November 28-ára hirdetett nagygyűlést Nagyszebenbe. Ez a párt is egyformán harcol a kormány és az összes ellenzéki pártok ellen,. erdélyi vezetője Goga, a költő, aki személyeskedő po émiát folytat most alapított kolozsvári lapjában, a Tara Noastrában, különösen az erdélyi nemzeti párti vezetőkkel.. A parasztpárt kebelében válság van, mert M chalache és tulajdonképpeni kisgazda csoportja ellentétbe került a pártvezetőség intellektue jeivel, akik német- és orosz bariátok és köztársasági pártiak. E miatt az erdélyi nemzetekkel is megszakadtak a tárgyalások. Legnagyobb agitációt különben az erdélyiek fejtik ki, akik szeretnék a nemzetiségek segítségét is megnyerni, másrész, azonban ragaszkodnak Erdély oláh jellegéhez és a segítség fejében semmifé e komoly jogelismerésre nem hajlandók. Gyulafehérvári nagy. kongresszusukat melyet a koronázás miatt el kellett halasztani, november 29-ére tüzték ki. Most előzetes gyüléseket tar. tanak. melyeket a kormány minden eszközzel igyekszik megzavarni. Brassóban október 31-én. Nagyváradon, november 5-én volt ilyen nagygyűlés Az utóbbin Man'n beszédét azzal végezte felsorolván pártjának a királyságbeliektől szenvedett sérelmeit': „az erdélyi oláh nemzeti vártnak jutott osztályrészül az a tragikus szerep, hogy Nagyromániában oláh érdekekért sokkal sulyosabb és elkeseredettebb harcot kell folytatnia, mint annak idején a magyar uralom alatt. " Ugyanakkor Vajda a következő kijelentést tette: „A királyságbeli politikusok eddig sokkal sulyosabb károkat okoztak nekünk erdélyieknek, mint az összes Tisza Istvánok uralma együttvéve. " A többi szónok kifejtette, hogy a királyságbeliek teljesen tengerentúli gyarmattá sülyesztették Erdélyt és aszerint kezelik is. Ujabb gyűléseket Kolozsvárra s Nagyszebenbe hívtak össze. Október 8-án pedig a párt választmánya kimondja, hogy az egész országiban megkezdi a pártszervezetek létesítését és november 5-én meg is alakitották a bukaresti szervezetet. A bukovinai Flondor-párt szintén csatlakozott az erdélyiekhez, a Popovici vezérlete alatt álló néppártiak is megmozdultak, de még nem döntöttek állásfoglalásuk tekintetében. Az eddig a 'kormányt támogató beszszarábiai, parasztpárt a jassy-i kongresz. szuson készül véglegesen állást foglalni ellenzékbelépése tekintetében. A tárgyalások a királyságbeli parasztpárttal már nagyon előre haladtak. Mnthogy Besszarábiában a liberális szervezetek már összeomlottak, az egész országrész a kormány ellen foglalt állást. Ugyancsak bom adózóban vannak a királyság több városában, a Bánságban, Aradon és Nagyváradon a hirtelen felállított helyi liberális szervezetek, melyeknek vezetői hallatlan botrányok után sorra lépnek ki, a kormányt támogató pártból és jel. lemző nyilatkozatokat adnak le arról, hogy az erdélyi érdekeket minden tekintetben mennyire üldözi a kormány. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Az állampolgárság kérdése Szerbiában A szerb parlament törvényhozó bizottsága elfogadta az állampolgárságról szőlő ujj törvényjavaslatot. — A kisebbségi jogok ujabb teljes mellőzése. Az uj szerb állampolgársági törvényjavaslatot, amelyet a szerb belügyminiszterium ez év tavaszán készitett el, a parlament törvényhozó bizottsága a minap letárgyalta és csekély változtatásokkal elfogadta. Ez alkalomból, minit a Hirlapban olvassuk, a félhivatalos Tribuna hoszszabb cikkben foglalkozik a törvjnyjavaslattal. amelyet lesujtó birálatban részes t. A Tribuna cikke megállapitja, hogy az állampolgárságot szabályozó törvény nemcsak nemzeti, de nemzetközi szempontból is különösen fontos és azért más országokban ko moly ankétek után, a szerzett tapasz talatok és a modern jogtudomány eredményei alapján szokták a javaslatokat kidolgozni. Ezzel szemben — mondja a Tribuna — a szerb belügyminiszterium olyan törvényjavaslatot nyujtott be, amely alig mulja fölül az estitanfolyamok stilus gyakorlatait. Ennek a megállapításnak illusztrálására a lap pontokba foglalva a javaslat következő hiányosságait állapitja meg. 1, A javaslat csak azt szabályozza, hogyan érhető el a jövőben az SHS állampolgárság. Azt a fontos kérdést, hogy ki ma az országnak állampolgára, a tervezet nem oldja meg, azaz csakis a délszerbiai muzulmánokra és a volt osztrák magyar állampolgárokra vonatkozólag oldja meg. 2., 4 „javaslat" nem tartja1 szem előtt azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kisebbségek védelméről szóló szerződés 6. szakaszában vállalt Szerbia, habár a szakasz végrehajtását a Népszövetség ellenőrzi és ugyane szerződés 1. és 11. szakasza kifejezett jogot ad a népszövetségnek arra, hogy felelősségre vonjon bennünket, ha e szerződéssel ellentétben álló törvvényt hoznánk. 3. A javaslat nem tartalmaz semmiféle intézkedést a törvényesités befolyásáról az állampolgárságra. 4. A tervezet beszél az „idegen országok anneksziója (!) folytán" elérhető állampolgárságról, M. t gondolnak a szövegező urak, mondja a Tribuna, hogyan magyarázzák a külföldön azt, hogy egy törvényben amelyet a békevilágban alkotnak, idegen országok annektálásának lehetőségéről van szó? 5. Végül a 6. szakasz lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy egy tollvonással és az államtanácshoz való felebbezés lehetősége nélkül vitássá tegye bármely polgárnak az SHS államhoz való tartozandó s ágát. Ujabb aknamunka a jugoszláv területen élő magyarság választójoga ellen. Belgrádban, — ha a minisztertanács egyik lebutóbbi üléséről kiadott kommüniké fedi a valóságot, — ujabb merénylet készül a jugoszláviai magyarság választójoga ellen, amely jó időre lehetetlenné teszi, hogy az itteni magyarság politikai jogait éhezhesse. A minisztertanács ugyanis foglalkozott a magyar kormánynak azzal az indítványával, hogy a két ország kölcsönösen hosszabbítsa meg az optálási jogosultság határidejét öt esztendővel. Az öt évi meghoszszabbitás időtartama alatt azonban a jugoszláv és a jugoszláviai magyar nemzetiségüek kölcsönösen élvezhessék Összes politikai jogaikat. A minisztertanács a magyar kormány ajánlatát ilyen formában nem fogadta el, hanem ugy határozott, hogy 1923. év végéig hajlandó hoz zájárulni az optálási jog kölcsönös meghosszabbitásához, azonban — a politikai jogok élvezete nélkül. Az optálási jog meghosszabbítása politikai jogok nélkül azt jelenti, hogy a jugoszláviai magyarság eddig is jogtalanul elvont választójogát még egy jó ideig, 1923. év végéig függőben fogják tartani, vagyis az önálló pártba tömörült jugoszláviai magyarságot- megfosztanák egyik sarkalatos politikai fogától. Nyilvánvaló, hogy az optálási jog meghosszabbítása csak ürügy arra. hogy a magyarság még hosszú ideig ne gyakorolhassa politikai jogait. Ezt valószinüvé teszi az is, hogy nem régen szerb demokrata oldalról ugyancsak ezzel az átlátszó tendenciával javasok ták az optálási jog meghosszabbítását, hogy azután azzal az indokolással, hogy az itteni magyarság nem döntött még állampolgárságáról, megfosszák minden politikai jogától. Hány szavazatot adtak le az angol választásokon? Lapunk legutóbbi számában Az angol választások mérlege cimü cikkből tördelési hibáiból kimaradt az alábbi részlet, melyet, minthogy rá alább a szövegben hivatkozás történik, pótlólag az alábbiakban közlünk: A The Manchester Guardian november 18-i száma táblázatot közöl a leadott szavazatokról a következőkben: A konzervativ jelöltekre esett szavazatok száma 5, 361. 650 munkáspárti,,, 4, 225. 823 Asquit-liberális,... 2, 564. 988 Lloyd George 1, 541. 109 , 343, 890 összesen...... 14, 038. 460 Ebben az összeállításban az egyetemek képviselői hiányoznak és néhány később lezajlott kerület választási eredménye sincs benne. A ti zennégymillió szavazattal ' Ötszáznegyvenegy képviselőt választottak meg a hatszáztizenötből. Jutna tehát egy képviselőre átlagban. 26. 000 szavazat. Az egyes pártok ezen arányszám szerint a következő számban kerültek volna ki a választásból: konzervatív 207 munkáspárti 163 Asquith-liberális 99 Lloyd George-párti 59 pártonkívüli és ir 13 Végeredményben tehát a konzervatív-párt hetvennyolc mandátummal többet szerzett meg, mint amennyire az arányszámok szerint számíthatott volna. Az ellenzék nagy vesztesége azzal magyarázható, hogy Angliában nem abszolut, hanem relatív szótöbbséggel választják a képviselőket s igy a liberális-párt megoszlása. folytán nagyon sok kerületben a legtöbb szavazatot nyert konzervatív jelölt került be, holott a két liberális frakcióra együttvéve sokkal több szavazat esett. E' választási rendszer folytán, habár, tizennégymillió szavazótól csak egy harmadnál alig több nyilatkozott a kormány mellett és két és félmillió ténylegesen leadott szavazattal több, esett az ellenzékre, mint a kormány pártra, mégis nagy többsége van a kormánynak. Az Observer ugyanaznap érdekes térképet közöl a választásokról. A tulajdonképpeni Angliában jóformán csak a konzervatívok és munkás pártiak kerültek ki győzelmesen, mig' a liberálisok Skóciában és: Walesben állták meg helyüket. Feltűnő, hogy. egyes nagy gyárvárosokban is egész sor kerületien győztek a konzervatívok a munkás-párttal szemben, mert ezeknek sok szavaztát elhalászták a liberális frakciók. A kalifatus intézménye Történeti fejlődése — A kalifa jogai és kötelességei A mohamedanizmus nemcsak teológiai szempontból különbözik a többi felekezettől, intézményeinek is megvan a maga különös sajátossága. Legjellegzetesebb ezek között a kalifátus, vagy ahogy a mohamedánok nevezek, a kilafet, melynek kérdéseivel terjedelmes irodalom foglalkozik. A kalifet tudvalevőleg Mohamed halála után keletkezett a próféta kinyilatkoztatásai és a hagyományok alapján, pontosan körülirt törvények értemében. Az intézmény megismerésének legfontosabb kelléke mindenekelőtt az arab állami és társadalmi élet ösmerete. Az arab tudósok az arab történelmet két részre osziják, u. m. Mohamed előtti — dzsáhilijje — és Mohamed utáni — iszlám — korszakra. Az első a tudatlanság, az utóbbi pedig a tudatosság ideje. Bár a történelem számos, már Mohamed születése előtt is létező arab királyságról és államalakulatról megemlékezik, (Himjariták, Gabaiták stb. ) mégis a voltaképpeni modern értelemben vett állami élet csak Mohamed halála után kezdődött. Jellemző azonban, hogy bár a,, tudatlanság"-korabeli ál- ' lami élet is a törzs rend szeren nyugodott, melynek keretében az u. n. mesvereten, vagy sura-n (tanácskozás) a kormányzat szükséges teendőit a törzs előkelőségei tárgyalták le, a döntés Joga — már akkor is — a törzsfőnököt illette meg, aki ugy val. lási, mint világi téren szuverén volt. Mohamed halála előtt nem nevezte meg utódját, a mesveret-re bizta kalifa-választást, ami sok zavarnak lett a forrása és amivel sok szektának harcra adott okot, alkalmat nyujtott a különböző nézetek viaskodására. • A prófétának fia sem lévén a hivők a Dárul-Nedvá-ban, a mesveret évszázados tanácskozási házában kalifává választották Mohamed sógorát, Abu Bekir-i. A családi kapcsolaton kívül, mely őt Mohamedhez fűzte, főként az döntötte javára a mérleget, hogy ő volt a második azok között, akik az iz'ám vallását fölvették, valamint, hogy Mohamed egyizben öt bizta meg helyettesítésével a mecsetben. Abu Bekir után Omár, majd Otman és végül a próféta unokatestvére Alt lett kalifa. Az ő megválasztásuk azonban már nem történt oly simán, mivel ekkor már utat tört az érvényesülési politika. Mivel pedig a négy kalifa követte Mohamed példáját és egyik sem jelölte meg utódját, a negyedük kalifa Ai ibm Aba Talib halála után föltétlenül szükségessé vált a kérdés szabályozása. A választás szabályozásául a következő pontokat állapították meg: 1. A megválasztandó kalifa az előkelőkhöz tartozzék. 2. Képes legyen önálló véleményt alkotni. 3. Testben egészséges legyen, 4. Rendelkezzen az alattvalók kormányzásúhoz szükséges képességékkel. 5. Legyen elegendő bátorsága az ország határainak megvédéséhez. Vasárnap, 1922 december 3.