Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról. Befejező rész

/ Vasárnap, 1922 november 5. í Üuógy valószínűleg ez az elein fogalma­zott lnOst is. Mindezckután javasolja, -hogy á Főtanács fejezze ki a bizalmát •a táinadotlakkal szemhon ós térien a jdolog felett napirendre. A lényegét il-. letőlóg pedig igyekezzünk :) legna­tiydbk .tökéha-e. Ezért is kérdezzük aneg pontosan, mi a csehek kifogáso­lása és nlily reetifikációt kívánunk s 'ezt mérlegelve, igyekezzünk az 'gaz. iságot megközelíteni. Ebből persze kö­vetkezik, hoa.v a cseh meniorandu­Jmot igy. kritika nélkül nem. adbaj­ijuk ki. !A Főtanács ezután Aulard profesz­ÍJ&zort megbízta a hatír-zali javaslat |szöyegezésével, aki is a következő szö­fveget terjesztette be: A főtanács hatáto-^íi javaslata A Főtanács, tudomást szerezve a jíe&ehszlovák népszövetségi társaságnak [a prágai konferenciáról készített jegv­[sőkönyv tárgyában emelt kifogásairól, iHem kívánván tekintetbe venni az Ej­;nöksággel szemben használt igaztalan j ilkifejézés-eket, me-y Elnökség^, egyéb- 1 ként telj bizza, ho a helyesbítéseket foganatosíts'), ame­lyekéi kívánatosnak tart a cseh­szlovákok adatai tekintetbcvételévc?; örömmel veszi végül tudomásul a csehszlovák társaság azdn biztosítását, hogy a közremiüködését folytatja. Kzze! a kérdés befejezést nyerj. És hogy üyjm békés befejezést nyeri, Apponui Albert gróf beszédének kö­szönhető, aki kifejezte, hogy tudja, hogy e megoldás sokaknak nem ad elégtételt, de mindannak dacára, a békés együttműködés céljairól, ajánlja, hogy járuljon hozzá a Főtanács, amit ez mes is tett. további kritika és meg­jegyzés nélkül. Ruffini elnök a cs-ehek levelét azonnal ilv értelemben vála­szolta T"i?ff. A kisebbségek ügye, ha Ü mai álla­potot az egy évvel ez«löttivel hecon­litjuk össze, általában jobban áll; mi­reánk különösen pedig, annyiban ja­vult, ho"v mi a Nemzetek Szövetségé­nek tagjai lettünk, amiálal nagy lehe­tőségek nyíltak meg előttünk. A hely­zet javulása azonJ>aiv az etérendőlvhöz viszonyítva, még olv nagy. hogv min­den téavező megfeszített erővel való munkája parancsoló nemzeti feladat. Y. Berzeviczy Albert expozéja a lefegyverzésről Jés bizalmát bírja, az Elnökre ogy a jegyzőkönyvben azokat IV. Wlassics Gyula báró javaslata Bár a kisebbségi kérdés komplexu­mába tartozik, mindannak dacára telje­sen külön tárgyalást kiván báró Wlas­i sics Gyula javaslata a kisebbségi jogok j védelmének és az Állandó Nemzetközi [ Bíróság errevonatkozó működésének S egymásközti viszonya tárgyában. Saj­.Üos, a rendelkezésre álló szük hely miatt nem áll módunkban az egész fejte­getést szóróFszóra közölni és csak a ^gondolatmenet ismertetésére kell szo­jritkoznunk, a mely a következő: \ Áz egész világon 200 millió, Európá" jban magában 20 millió kisebbséghez | tartozó polgár él. Ezeknek, a béke fenn­1tartása érdekében, meg ketl adni azt a maximális védelmet, a mely az ő szel­lemi, társadalmi és gazdasági fejlődé­Süket biztosítja. Ehhez egyébként már £neg is van a pozitív jogi bázis, a ki­sebbségi szerződésekben, a nemzetközi jognak ez uj, értékes forrásaiban, ame­lyeket a Nemzetek Szövetsége veit ga­ranciája alá. Ha az ily garantáló működések his­tórikumát nézzük (igy pl. a Commission Internationale de Surveillance tevé­kenységét) azt látjuk, hogy azok nem kielégítők feltétlenül. Ezért is a modern jög a nemzetközi és kielégítő bíróság intézményéhez fordult, mint a védelem kisegítő eszközéhez. Sajnos, az ezirányu lépésék még nem teljesek, mert csak a Nemzetek Szövetsége valamely tagjá­nak van joga, bogy a Hágai Állandó Nemzetközi Bírósághoz forduljon pa­naszának elbírálása végett, a mi tart­hatatlan, mert a kisebbségi jog védelme egyenlőségének elve ellen szol. Feltétlenül tovább kell menni tehát e tekintetben és a nemzetek kereseti jogát feltétlenül tovább kell terjeszteni és erre a racionális lehelőség meg van és az Uniónak ezt vizsgálnia is kell. így meg kellene adni maguknak a ki­sebbségeknek a léhetőséget, bogy a bí­rósághoz forduljanak, mert elképzel­hető az az eset, hogy egy állam sem vállalkozik arra, hogy a legigazabb pa­naszt, ellenségeskedések felidézésének elkerülése végett, a biróság elé terjesz­szen, még ha annak alaposságát be is látja, míg a kisebbségek saját ügyükben eljárhatnának. Igaz, hogy sok nemzet­közi jogász ellenzi azt, hogy a minori­tásoknak ily jog adassék, és hogy az ál­lam általuk bíróság elé legyen idéz­hető. Ez azonban a modern jog elvei­vel és gyakorlatával semminemű ellen­tétben nincs, mert ha a Nemzetek • Szövetsége beavatkozhat az államok ügyeibe a kisebbségi szerződések alap­ján, lehetetlen ellenezni azt, hogy a kisebbségek a panaszokat a Nemzet­; közi Biróság elé vigyék. Indokolt per­Lsze, hogy minden panasszal ne lenes­Í sen a Nemzetközi Bírósághoz szaladni, e tekintetben azonban könnyű két ész­szerű előfettételt megállapítani. Ezek közül az egyik az volna, hogy csak ak­kor lehetne a bírósághoz fordulni, hogyha az összes belügyi és nemzet­közi jogorvoslati lehetőségeket a ki­sebbségek kimerítették; a másik pedig szabatosan megállapított szervezetek fordulhatnának a bírósághoz panasszal. Ilyenek lennének például a) az auto­nóm országrészek, b) kulturális, társa­dalmi, gazdasági egyesületek, — ame­lyeknek éppen a tekintélye, az össze­tételében r.ejlő felelősségtudata garan­cia volna a lépéseik komolyságára. Ha e szervezeteknek megadatnék e lehető­ség, ugy e tény maga szabályozólag hatna a kisebbségekkel való bánás­módra és főleg a beadott panaszoknak az elsőfokú fórumon való alaposabb s gondosabb elbírálására. Evvel kapcsolatosan bizonyos reform volna szükséges- magában a hágai nem­zetközi bíróságban is, nevezetesen ala­kítandó lenne ott egy szakértő birákból összeállítandó külön osztály, az ott működő ily osztályok, kamarák mintá­jára, amilyenek pl. a .Chambre du Travail, a Chambre de Procédure Som­ínaire stb. Szükséges volna továbbá, hogy egy szabatos eljárási mód állapit­tassék meg a biróság gyakorlatának szabályozására. — A nemzetközi jogban e gondolat már egyébként nem uj. Holydan Kohl norvég tanár javasolt már nemzet icégi bíróságot. Egyébként itt utalhatunk az előbbi fejezetben foglalt és a Nemzetek Szövetsége által elfogadott Miirray-féle javaslatok egyi­kére, amely a Nemzetközi Biróság sze­repének oly jelentőséget tulajdonit. Kétségtelen, hogy azok, kik nemzetközi joggal foglalkoznak, tudják, miszerint a nemzetközi biróság döntéseit minden másnál jobban respektálják általában. Eeek alapján a Főtanácshoz három kérdést intézett báró "Wlassics javas­lata; Kívánatosnak tartja-e a külön ..Ka­mara felállítását? Kívánatosnak gondolja-e, hogy a Nem­zetközi Bírósághoz necsak a Nemzetek Szövetségének tagállama, hanem min­den állam fordulhasson panaszával? Kívánatosnak véli-e, hogy az államo­kon kivül a) területi autonómiák és b) vallási, gazdasági, kulturális egyesületek is joggal bírjanak arra, hogy a Nem­zetközi Bírósághoz (Cour permanente de Justice Internationale) fordulhas­sanak ? Wlassics báró érdekes előterjesztését, amelyet a Külügyi Társaság egyébként francia nyelvű sokszorosításban ki is osztott a Főtanács tagjai között, a Fő­tanács, mint egy komoly, nemzetközi értékű jogi fejtegetést, minden részé­ben mély figyelemmel hallgatta. Dr] Kunz, az osztrák liga nemzetközi jogi osztályának vezetője, a legtelje­sebb mértékben a magáévá tette a ja­vaslatot, amely az osztrák bizottsági működés irányával teljesen harmonizál és kérte a kérdés bizottsági tanulmá­nyozását. Evégből kérte a javaslatnak a kisebbségi bizottsághoz való kiosz­tását. Médinger dr., a cseh-német liga el­nöke, Ugyanezt ajánlotta, egyben be­mutatta a saját társasága által készített javaslattervezetet a kisebbségi kérdé­sekjés panaszok tárgyalásánál köve­tendő eljárásról, amelyet a Főtanács színién a kisebbségi bizottsághoz utalt "Nem kevésbé jelentőségteljes volt Berzeviczy Albertnek nagy koncepciójú expozéja a lefegyverzésről. Berzeviczy Albert a nyáron"tartott bécsi interpar­lamentáris konferencián' a lefegyver­zési kérdés magyar szónoka volt. A budapesti konferencián a kérdés tár­gyalási irányának az ő expozéja volt a iuegállapitója. A tanulmánya argumen­tációjának köszönhető, hogy a Főtanácsi ülés elhatározta, mint már emiitettük, miszerint egy permanens lefegyverzési bizottságot alakit. E bizottság összeállí­tására vonatkozólag a kérdés megol­dásával megbízott elnökség ugy dön­tött, hogy a lefegyverzési bizottságba tagküldésre a következő államokat kérte fel: Anglia, Ausztria, Kina, Dánia, Francia­ország, Görögország, Lengyelország, Magyarországi Németország, Olaszország, Svájc, Törökország. A bizottságnak az Elnökség teljes önállóságot adott ugy az elnök megvá­lasztása, mint a munkaprogramm, tárgyalási mód s eszköz megáll api tá" sában. A Külügyi'Társaság Berzeviczy Al­bert előadását sokszorosiltalta és" a fő­tanácsi tagok között kiosztotta. E nuck az előadásnak rövid kivonatát olvasóink megtalálhatják Berzeviczy Albertnek lapunk 43. számáDan A lefegyverezcs és a Népszövetségi Unió cimméí meg­jelent cikkében. A Berzeviczy-féle exposé a következő kívánsággal nyert befejezést: . A Nemzetek Szövetsége, alkot­mány levelének 8. paragrafusa értelmé­ben, minél előbb teljesítse abbeli hiva­tását, hogy a fegyverkezés általános és arányos csökkenéseit szabályozza, még pedig minden államra egyazon elvnek egyenlő alkalmazása alapján. Az uj bizottság tárgyalásaínak kiin­duló pontja e rendkívül értékes és sta­tisztikai adatokban olyannyira bővel­kedő Berzeviczy-féle expozé lesz. VL Popovíes Sándor gazdasági javaslata Kétségtelenül megállapítható volt a konferencia folyamán, hogy a Főtanács legnagyobb reményekkel néz az Unió gazdasági tanulmányai és működése elé. A Magyar Külügyi Társaság is ab­ból a felfogásból indult ki, hogy a vi­lág gazdasági és pénzügyi kérdéseit, a mely eddig még csak parciális avagy csak bizonyos beállítási tárgyalást nyert, a legtágabb és legalaposabb tanulmány tárgyává kell tenni. Ebben az értelem­ben tartotta fenn a rnult félévben a tárgyalásait és levelezéseit is a külföldi társegyesületekkel. Ily alapos munkára annál nagyobb szükség van, mert a gazdasági helyzet egyrészt állandóan súlyosbodik, másrészt mert megvan már az a világközvélemény, hogy e kérdéssel foglalkozni szabad, még ha a vizsgáló a békeszerződések revíziójá­nak, avagy a jóvátételek kérdésének tövises ügyéhez is kell, hogy nyúljon. Apponyi. Albert gróf maga vállalko­zott arra, hogy az éppen távollevő Po­povics Sándor*javaslatait felolvassa. E javaslatok nem tartalmaznak előadást, hanem egy gondolatlépcsőzetet alkot­nak és igy jutnak el a konklúzióhoz, amik igy külön, részletező indokolást feleslegessé tesznek. Az exposé gondolatmenete a követ­kező : Tekintettel arra, hogy a nagy nyu­gati termelő országok, miután a keleti "országokkal való árucsere lehetőségét elvesztették, azt látják, hogy termelé­sük csökken és a munkanélkülisé­gük nő. Tekintettel a keleteurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzetének ag­gasztó állapotára, amely, dacára hogy 4 év mult el a háború befejezte óta, képtelen egyrészt a normális termelési viszonyokhoz közeledni s másrészt a hiányok közepette is a szükségletek fe­dezésében) a fogyasztási igényeket ki­elégíteni. Tekintettel arra, hogy mindeddig még a világ gazdasági talpraállitásának mód­jai nem tauülmányoztattak alaposan és a követendő utak nem jelöltettek meg, sem diplomáciai testületek, sem társa­dalmi ezervezetek kongresszusa által. Tekintettel arra, hogy a világ főleg Európa gazdasági és pénzügyi helyze­tének megismerése, valamint a javak termelése, forgalma és fogyasztása nor­málissá tételének ismerete megbecsül­hetetlen szolgálatot tenne a gazdasági élet minden tényezőjének. Tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetségének támogatására alakult társaságokban meg van az a képesség, hogy nagy szervezeteikkel és altruista voltukkal a kérdésben a kívánt gyakor­lati és elméleti elemeket a tanulmány­hoz rendelkezésre bocsájthassák. Javasolja a Külügyi Társaság hogy: alakittassék egy gazdasági és pénzügyi bizottság az Unió kebelén belül, amely­nek feladata legyen a világ, de főleg Európa gazdasági és pénzügyi kérdé­seinek tanulmányozása, az eddig ily irányban végzett munkák összegyűjtése, valamint javaslatok hozása a világ gaz­dasági és pénzügyi talpraállitása elvei­nek és eszközeinek" tárgyában. Már fennebb említettük, hogy a Fő­tanács e javaslatot teljesen magáévá tette és annak alapján a bizottság ki­küldését el is határozta, megbízva ennek összeállitátásával az Elnökséget. Az Elnökség egy 12 tagu bizottság összeállítását határozta el, amely maga állapítsa meg munkaprogramniját és tárgyalási anyagát és maga válassza meg elnökét. A tagokat azonban majd az egyes nemzeti társaságok küldik ki. A lujelött tagküldő országok az aláb­biak : Anglia, Belgium, Kina, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Japán, Ma­gyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország.. A gazdasági bizottsághoz utalta a Főtanács Trcub hollandi miniszternek a szabad kereskedelem fejlesztésére vonatkozó javaslatát, valamint a nem­zetközi pénzre és a nemzetközi bankra vonatkozó javaslatokat, amelyeket Bria­hichaninoff orosz és az argentiniai kiküldött mutatott be. VIL Egyéb javaslatok A Főtanács harmadik és negyedik ülése az idő rövidségére való tekintet­tel már csak rövidebben foglalkozott a még hátralevő javaslatokkal, igy CarlosJuanGaray argentiniai jogi tanár delegátus javaslatával a kivándorlottak polgári jogának automatikus megszer­zésével, Horváth Jenőnek már a Nemzetek Szövetsége által is megvizsgált javasla­tával a szellemi munka nemzetközi szervezéséről, amelyet francia nyelvben nyomtatásban és angol kivonatolásban kézhez veitek a főtanácstagok. Paikert Alajos tanulmányával a Világ­békeszövetségről, amellyel, mint érde­kes koncepcióról, a magyar sajló már ismételten foglalkozott az Örmény Nép­szövetségi Társaság tervezetével, az Örmény Otthon megalapításával. Politikai szempontból érdekes vita folyt az utolsó órákban a török és a görög delegáció közt. A görögök ugyanis oly előterjesztést tettek, amelyek a Kisázsiában történtekért a törököket tették felelőssé. A török delegáció ne­vében Assim Turgud bey volt külügy­miniszter magas nívójú beszédben uta­sította vissza a vádakat és állapította meg a görög felelősséget Szmyrna fel­gyujtásaért. A Főtanács végül e kér­désben három határozati javaslatot fo­gadott el. Az egyik azt a kívánságát fejezi hogy az otlomán társaság tegyen meg mindent, hogy a tűzhelyüktől eltávolí­tottak, ha tényleg eltávolíttattak, ottho­nukba visszatérhessenek. A másik azt kívánja, hogy a Nemze­tek Szövetsége kéressék fel egy mélyre­ható ankét tartására a Kisázsiában tör­tént mészárlások megvizsgálása tár­gyában, hogy a megfelelő megtorló lépések foganatosíthatók legyenek. A harmadik javaslat azt célozza, hogy az angorai kormány és a többi államok közt folytatott és majd befejezett tár­gyalások után a Nemzetek Szövetsége által egy konferencia hivassák össze, a közel Kelet kérdésének szabályozása tárgyában, amety elé lennének viendők mindazok a kérdések, amelyek általá­nosságban a Nemzetek Szövetségéhez utaltattak. A konferencia azzal zárult, hogy a Külügyi Társaságnak a Főtanács az előkészítő és szervező munkájáért kö­szönetét és elismerését fejezte ki. A főtanács ülésétől függetlenül tar­totta a Külügyi Társaság -a Vigadóban nagy meetingjét, a melyen a 20 megje­lent állam egy-egy szónoka beszélt. E beszédek maguk egy külön cikket ér­demelnének a bennük foglalt gondola­tok érdekessége és az irántunk kifeje­zett rokonszenv értékessége miatt. Mi azonban helyszűkejgaiatj*. sajBos,.gmir

Next

/
Thumbnails
Contents