Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról. Befejező rész

/ Vasárnap, 1922 november 5. í Üuógy valószínűleg ez az elein fogalmazott lnOst is. Mindezckután javasolja, -hogy á Főtanács fejezze ki a bizalmát •a táinadotlakkal szemhon ós térien a jdolog felett napirendre. A lényegét il-. letőlóg pedig igyekezzünk :) legnatiydbk .tökéha-e. Ezért is kérdezzük aneg pontosan, mi a csehek kifogásolása és nlily reetifikációt kívánunk s 'ezt mérlegelve, igyekezzünk az 'gaz. iságot megközelíteni. Ebből persze következik, hoa.v a cseh menioranduJmot igy. kritika nélkül nem. adbajijuk ki. !A Főtanács ezután Aulard profeszÍJ&zort megbízta a hatír-zali javaslat |szöyegezésével, aki is a következő szöfveget terjesztette be: A főtanács hatáto-^íi javaslata A Főtanács, tudomást szerezve a jíe&ehszlovák népszövetségi társaságnak [a prágai konferenciáról készített jegv[sőkönyv tárgyában emelt kifogásairól, iHem kívánván tekintetbe venni az Ej;nöksággel szemben használt igaztalan j ilkifejézés-eket, me-y Elnökség^, egyéb- 1 ként telj bizza, ho a helyesbítéseket foganatosíts'), amelyekéi kívánatosnak tart a csehszlovákok adatai tekintetbcvételévc?; örömmel veszi végül tudomásul a csehszlovák társaság azdn biztosítását, hogy a közremiüködését folytatja. Kzze! a kérdés befejezést nyerj. És hogy üyjm békés befejezést nyeri, Apponui Albert gróf beszédének köszönhető, aki kifejezte, hogy tudja, hogy e megoldás sokaknak nem ad elégtételt, de mindannak dacára, a békés együttműködés céljairól, ajánlja, hogy járuljon hozzá a Főtanács, amit ez mes is tett. további kritika és megjegyzés nélkül. Ruffini elnök a cs-ehek levelét azonnal ilv értelemben válaszolta T"i?ff. A kisebbségek ügye, ha Ü mai állapotot az egy évvel ez«löttivel heconlitjuk össze, általában jobban áll; mireánk különösen pedig, annyiban javult, ho"v mi a Nemzetek Szövetségének tagjai lettünk, amiálal nagy lehetőségek nyíltak meg előttünk. A helyzet javulása azonJ>aiv az etérendőlvhöz viszonyítva, még olv nagy. hogv minden téavező megfeszített erővel való munkája parancsoló nemzeti feladat. Y. Berzeviczy Albert expozéja a lefegyverzésről Jés bizalmát bírja, az Elnökre ogy a jegyzőkönyvben azokat IV. Wlassics Gyula báró javaslata Bár a kisebbségi kérdés komplexumába tartozik, mindannak dacára teljesen külön tárgyalást kiván báró Wlasi sics Gyula javaslata a kisebbségi jogok j védelmének és az Állandó Nemzetközi [ Bíróság errevonatkozó működésének S egymásközti viszonya tárgyában. Saj.Üos, a rendelkezésre álló szük hely miatt nem áll módunkban az egész fejtegetést szóróFszóra közölni és csak a ^gondolatmenet ismertetésére kell szojritkoznunk, a mely a következő: \ Áz egész világon 200 millió, Európá" jban magában 20 millió kisebbséghez | tartozó polgár él. Ezeknek, a béke fenn1tartása érdekében, meg ketl adni azt a maximális védelmet, a mely az ő szellemi, társadalmi és gazdasági fejlődéSüket biztosítja. Ehhez egyébként már £neg is van a pozitív jogi bázis, a kisebbségi szerződésekben, a nemzetközi jognak ez uj, értékes forrásaiban, amelyeket a Nemzetek Szövetsége veit garanciája alá. Ha az ily garantáló működések histórikumát nézzük (igy pl. a Commission Internationale de Surveillance tevékenységét) azt látjuk, hogy azok nem kielégítők feltétlenül. Ezért is a modern jög a nemzetközi és kielégítő bíróság intézményéhez fordult, mint a védelem kisegítő eszközéhez. Sajnos, az ezirányu lépésék még nem teljesek, mert csak a Nemzetek Szövetsége valamely tagjának van joga, bogy a Hágai Állandó Nemzetközi Bírósághoz forduljon panaszának elbírálása végett, a mi tarthatatlan, mert a kisebbségi jog védelme egyenlőségének elve ellen szol. Feltétlenül tovább kell menni tehát e tekintetben és a nemzetek kereseti jogát feltétlenül tovább kell terjeszteni és erre a racionális lehelőség meg van és az Uniónak ezt vizsgálnia is kell. így meg kellene adni maguknak a kisebbségeknek a léhetőséget, bogy a bírósághoz forduljanak, mert elképzelhető az az eset, hogy egy állam sem vállalkozik arra, hogy a legigazabb panaszt, ellenségeskedések felidézésének elkerülése végett, a biróság elé terjeszszen, még ha annak alaposságát be is látja, míg a kisebbségek saját ügyükben eljárhatnának. Igaz, hogy sok nemzetközi jogász ellenzi azt, hogy a minoritásoknak ily jog adassék, és hogy az állam általuk bíróság elé legyen idézhető. Ez azonban a modern jog elveivel és gyakorlatával semminemű ellentétben nincs, mert ha a Nemzetek • Szövetsége beavatkozhat az államok ügyeibe a kisebbségi szerződések alapján, lehetetlen ellenezni azt, hogy a kisebbségek a panaszokat a Nemzet; közi Biróság elé vigyék. Indokolt perLsze, hogy minden panasszal ne lenesÍ sen a Nemzetközi Bírósághoz szaladni, e tekintetben azonban könnyű két észszerű előfettételt megállapítani. Ezek közül az egyik az volna, hogy csak akkor lehetne a bírósághoz fordulni, hogyha az összes belügyi és nemzetközi jogorvoslati lehetőségeket a kisebbségek kimerítették; a másik pedig szabatosan megállapított szervezetek fordulhatnának a bírósághoz panasszal. Ilyenek lennének például a) az autonóm országrészek, b) kulturális, társadalmi, gazdasági egyesületek, — amelyeknek éppen a tekintélye, az összetételében r.ejlő felelősségtudata garancia volna a lépéseik komolyságára. Ha e szervezeteknek megadatnék e lehetőség, ugy e tény maga szabályozólag hatna a kisebbségekkel való bánásmódra és főleg a beadott panaszoknak az elsőfokú fórumon való alaposabb s gondosabb elbírálására. Evvel kapcsolatosan bizonyos reform volna szükséges- magában a hágai nemzetközi bíróságban is, nevezetesen alakítandó lenne ott egy szakértő birákból összeállítandó külön osztály, az ott működő ily osztályok, kamarák mintájára, amilyenek pl. a .Chambre du Travail, a Chambre de Procédure Somínaire stb. Szükséges volna továbbá, hogy egy szabatos eljárási mód állapittassék meg a biróság gyakorlatának szabályozására. — A nemzetközi jogban e gondolat már egyébként nem uj. Holydan Kohl norvég tanár javasolt már nemzet icégi bíróságot. Egyébként itt utalhatunk az előbbi fejezetben foglalt és a Nemzetek Szövetsége által elfogadott Miirray-féle javaslatok egyikére, amely a Nemzetközi Biróság szerepének oly jelentőséget tulajdonit. Kétségtelen, hogy azok, kik nemzetközi joggal foglalkoznak, tudják, miszerint a nemzetközi biróság döntéseit minden másnál jobban respektálják általában. Eeek alapján a Főtanácshoz három kérdést intézett báró "Wlassics javaslata; Kívánatosnak tartja-e a külön ..Kamara felállítását? Kívánatosnak gondolja-e, hogy a Nemzetközi Bírósághoz necsak a Nemzetek Szövetségének tagállama, hanem minden állam fordulhasson panaszával? Kívánatosnak véli-e, hogy az államokon kivül a) területi autonómiák és b) vallási, gazdasági, kulturális egyesületek is joggal bírjanak arra, hogy a Nemzetközi Bírósághoz (Cour permanente de Justice Internationale) fordulhassanak ? Wlassics báró érdekes előterjesztését, amelyet a Külügyi Társaság egyébként francia nyelvű sokszorosításban ki is osztott a Főtanács tagjai között, a Főtanács, mint egy komoly, nemzetközi értékű jogi fejtegetést, minden részében mély figyelemmel hallgatta. Dr] Kunz, az osztrák liga nemzetközi jogi osztályának vezetője, a legteljesebb mértékben a magáévá tette a javaslatot, amely az osztrák bizottsági működés irányával teljesen harmonizál és kérte a kérdés bizottsági tanulmányozását. Evégből kérte a javaslatnak a kisebbségi bizottsághoz való kiosztását. Médinger dr., a cseh-német liga elnöke, Ugyanezt ajánlotta, egyben bemutatta a saját társasága által készített javaslattervezetet a kisebbségi kérdésekjés panaszok tárgyalásánál követendő eljárásról, amelyet a Főtanács színién a kisebbségi bizottsághoz utalt "Nem kevésbé jelentőségteljes volt Berzeviczy Albertnek nagy koncepciójú expozéja a lefegyverzésről. Berzeviczy Albert a nyáron"tartott bécsi interparlamentáris konferencián' a lefegyverzési kérdés magyar szónoka volt. A budapesti konferencián a kérdés tárgyalási irányának az ő expozéja volt a iuegállapitója. A tanulmánya argumentációjának köszönhető, hogy a Főtanácsi ülés elhatározta, mint már emiitettük, miszerint egy permanens lefegyverzési bizottságot alakit. E bizottság összeállítására vonatkozólag a kérdés megoldásával megbízott elnökség ugy döntött, hogy a lefegyverzési bizottságba tagküldésre a következő államokat kérte fel: Anglia, Ausztria, Kina, Dánia, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarországi Németország, Olaszország, Svájc, Törökország. A bizottságnak az Elnökség teljes önállóságot adott ugy az elnök megválasztása, mint a munkaprogramm, tárgyalási mód s eszköz megáll api tá" sában. A Külügyi'Társaság Berzeviczy Albert előadását sokszorosiltalta és" a főtanácsi tagok között kiosztotta. E nuck az előadásnak rövid kivonatát olvasóink megtalálhatják Berzeviczy Albertnek lapunk 43. számáDan A lefegyverezcs és a Népszövetségi Unió cimméí megjelent cikkében. A Berzeviczy-féle exposé a következő kívánsággal nyert befejezést: . A Nemzetek Szövetsége, alkotmány levelének 8. paragrafusa értelmében, minél előbb teljesítse abbeli hivatását, hogy a fegyverkezés általános és arányos csökkenéseit szabályozza, még pedig minden államra egyazon elvnek egyenlő alkalmazása alapján. Az uj bizottság tárgyalásaínak kiinduló pontja e rendkívül értékes és statisztikai adatokban olyannyira bővelkedő Berzeviczy-féle expozé lesz. VL Popovíes Sándor gazdasági javaslata Kétségtelenül megállapítható volt a konferencia folyamán, hogy a Főtanács legnagyobb reményekkel néz az Unió gazdasági tanulmányai és működése elé. A Magyar Külügyi Társaság is abból a felfogásból indult ki, hogy a világ gazdasági és pénzügyi kérdéseit, a mely eddig még csak parciális avagy csak bizonyos beállítási tárgyalást nyert, a legtágabb és legalaposabb tanulmány tárgyává kell tenni. Ebben az értelemben tartotta fenn a rnult félévben a tárgyalásait és levelezéseit is a külföldi társegyesületekkel. Ily alapos munkára annál nagyobb szükség van, mert a gazdasági helyzet egyrészt állandóan súlyosbodik, másrészt mert megvan már az a világközvélemény, hogy e kérdéssel foglalkozni szabad, még ha a vizsgáló a békeszerződések revíziójának, avagy a jóvátételek kérdésének tövises ügyéhez is kell, hogy nyúljon. Apponyi. Albert gróf maga vállalkozott arra, hogy az éppen távollevő Popovics Sándor*javaslatait felolvassa. E javaslatok nem tartalmaznak előadást, hanem egy gondolatlépcsőzetet alkotnak és igy jutnak el a konklúzióhoz, amik igy külön, részletező indokolást feleslegessé tesznek. Az exposé gondolatmenete a következő : Tekintettel arra, hogy a nagy nyugati termelő országok, miután a keleti "országokkal való árucsere lehetőségét elvesztették, azt látják, hogy termelésük csökken és a munkanélküliségük nő. Tekintettel a keleteurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzetének aggasztó állapotára, amely, dacára hogy 4 év mult el a háború befejezte óta, képtelen egyrészt a normális termelési viszonyokhoz közeledni s másrészt a hiányok közepette is a szükségletek fedezésében) a fogyasztási igényeket kielégíteni. Tekintettel arra, hogy mindeddig még a világ gazdasági talpraállitásának módjai nem tauülmányoztattak alaposan és a követendő utak nem jelöltettek meg, sem diplomáciai testületek, sem társadalmi ezervezetek kongresszusa által. Tekintettel arra, hogy a világ főleg Európa gazdasági és pénzügyi helyzetének megismerése, valamint a javak termelése, forgalma és fogyasztása normálissá tételének ismerete megbecsülhetetlen szolgálatot tenne a gazdasági élet minden tényezőjének. Tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetségének támogatására alakult társaságokban meg van az a képesség, hogy nagy szervezeteikkel és altruista voltukkal a kérdésben a kívánt gyakorlati és elméleti elemeket a tanulmányhoz rendelkezésre bocsájthassák. Javasolja a Külügyi Társaság hogy: alakittassék egy gazdasági és pénzügyi bizottság az Unió kebelén belül, amelynek feladata legyen a világ, de főleg Európa gazdasági és pénzügyi kérdéseinek tanulmányozása, az eddig ily irányban végzett munkák összegyűjtése, valamint javaslatok hozása a világ gazdasági és pénzügyi talpraállitása elveinek és eszközeinek" tárgyában. Már fennebb említettük, hogy a Főtanács e javaslatot teljesen magáévá tette és annak alapján a bizottság kiküldését el is határozta, megbízva ennek összeállitátásával az Elnökséget. Az Elnökség egy 12 tagu bizottság összeállítását határozta el, amely maga állapítsa meg munkaprogramniját és tárgyalási anyagát és maga válassza meg elnökét. A tagokat azonban majd az egyes nemzeti társaságok küldik ki. A lujelött tagküldő országok az alábbiak : Anglia, Belgium, Kina, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Japán, Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország.. A gazdasági bizottsághoz utalta a Főtanács Trcub hollandi miniszternek a szabad kereskedelem fejlesztésére vonatkozó javaslatát, valamint a nemzetközi pénzre és a nemzetközi bankra vonatkozó javaslatokat, amelyeket Briahichaninoff orosz és az argentiniai kiküldött mutatott be. VIL Egyéb javaslatok A Főtanács harmadik és negyedik ülése az idő rövidségére való tekintettel már csak rövidebben foglalkozott a még hátralevő javaslatokkal, igy CarlosJuanGaray argentiniai jogi tanár delegátus javaslatával a kivándorlottak polgári jogának automatikus megszerzésével, Horváth Jenőnek már a Nemzetek Szövetsége által is megvizsgált javaslatával a szellemi munka nemzetközi szervezéséről, amelyet francia nyelvben nyomtatásban és angol kivonatolásban kézhez veitek a főtanácstagok. Paikert Alajos tanulmányával a Világbékeszövetségről, amellyel, mint érdekes koncepcióról, a magyar sajló már ismételten foglalkozott az Örmény Népszövetségi Társaság tervezetével, az Örmény Otthon megalapításával. Politikai szempontból érdekes vita folyt az utolsó órákban a török és a görög delegáció közt. A görögök ugyanis oly előterjesztést tettek, amelyek a Kisázsiában történtekért a törököket tették felelőssé. A török delegáció nevében Assim Turgud bey volt külügyminiszter magas nívójú beszédben utasította vissza a vádakat és állapította meg a görög felelősséget Szmyrna felgyujtásaért. A Főtanács végül e kérdésben három határozati javaslatot fogadott el. Az egyik azt a kívánságát fejezi hogy az otlomán társaság tegyen meg mindent, hogy a tűzhelyüktől eltávolítottak, ha tényleg eltávolíttattak, otthonukba visszatérhessenek. A másik azt kívánja, hogy a Nemzetek Szövetsége kéressék fel egy mélyreható ankét tartására a Kisázsiában történt mészárlások megvizsgálása tárgyában, hogy a megfelelő megtorló lépések foganatosíthatók legyenek. A harmadik javaslat azt célozza, hogy az angorai kormány és a többi államok közt folytatott és majd befejezett tárgyalások után a Nemzetek Szövetsége által egy konferencia hivassák össze, a közel Kelet kérdésének szabályozása tárgyában, amety elé lennének viendők mindazok a kérdések, amelyek általánosságban a Nemzetek Szövetségéhez utaltattak. A konferencia azzal zárult, hogy a Külügyi Társaságnak a Főtanács az előkészítő és szervező munkájáért köszönetét és elismerését fejezte ki. A főtanács ülésétől függetlenül tartotta a Külügyi Társaság -a Vigadóban nagy meetingjét, a melyen a 20 megjelent állam egy-egy szónoka beszélt. E beszédek maguk egy külön cikket érdemelnének a bennük foglalt gondolatok érdekessége és az irántunk kifejezett rokonszenv értékessége miatt. Mi azonban helyszűkejgaiatj*. sajBos,.gmir