Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról. Befejező rész

Vasárnap, 1\)22 november 5. x — Befejező rész. —, A Magyar Külpolitika mult számápan részletesen ismerte Iliik a Népszövetségi Ligák Uniója budapesti főtanácsi ülésének résztvevőit (20 ország, 54 kiküldött), a delegátusok itt tartózkodási időbeosztását (ülések és meghívások), s a tárgyalások tagolását. A lefolytatott tárgyalásokból közöltük továbbá mindazt, ami az Unió belső életére, szervezetének kiépítésére s fejlesztésére vonatkozik. Megemlítettük, hogy az Unió elnöke a jövő évre báró Adelsward s két uj alelnökének egyike gróf Apponyi Albert és Dazai japán követ leit. Különösen részletesen foglalkoztunk a munkák, tanulmányok, javaslatok három keretben való jövő kidolgozási és clükósziíéci beosztásáról. E szerint: . a) a fontos ügyeknek permanens bizottságai alakit az Unio. ilyenek azonnal alakíttattak is a gazdasági, a lefegyverzési és a kisebbségi kérdésre. Megjegyzendő, hogy mind a három bizottság magyar javaslatra alakíttatott; b) a kevésbé komplex és vitát vagy tárgyalást nem annyira kivánó kérdéseknél az Unio levelezés utján kívánja előzetesen a fogalmakat tisztázni és a kérdést csak azután a Teljes Ülés idején és helyén bizottság elé vinni. Ilyen tárgyalást nyer három kérdés: az értelmi munka nemzetközi szervezete, a Nemzetek Szövetsége tagjainak demokratikusabb delegálási módja, a Nemzetek Szövetsége alkotmánylevclének revíziója. A vonatkozó levelezések egy-egy nemzeti egyesülethez lennének koncentrálva. A három fenti kérdés ilyen előkészítését a francia, olasz és osztrák társaságok vállalták; c) az egyéb kérdések egyenesen a Teljes Ülések rendes bizottságaihoz kerülnének tárgyalás végett, különösebb előkészítés nélkül. Az alábbiakban az ily keretekben való feldolgozás alá kerülő érdemi anyagot tárgyaljuk, megemlítve, hogy annak legnagyobb része magyar javaslat volt. E javaslatok azonban, bár céljuk volt a magyar helyzet megvilágítása, általános európai szempontból vizsgálták a kérdéseket és ezért is találtak oly egyhangú elfogadásra s elismerésre. III- A kisebbségi ügyek tárgyalása Mondani sem kell, hogy reánk nézvö ez a tárgyalás volt a legfontosabb és hogy az egészi magyar delegáció és a sajtó ennek a kérdésnek a vitáját kisérte legéberebb figyelemmel. Kétségtelen, hogy a kisebbségi kérdésben szó sem lehetett arról, hogy itt részletek, sérelmek tárgyaltassanak. 'Arról folyt csak a vita, hogy megáU l&piftassék, hogy őz Unio eddigi működése mennyiben járt eredménnyel éz hogy ha nem éretett még el a cél, ugy mi a teendő és mily akadályok hárítandók el a jövőben? Megállapítható, hogy a kérdést a Főtanácsi ü'íás a legnagyobb részletességgel és a kérdés fontosságához illő gondossággal tárgyalta. A kérdés eddigi állása Köztudomású, hogy a 'kisebbségek ÍJögia pozitív nemzetközi jog, amenytnyisben a mostani kis-entente államai a-területükön élő kisebbségek .jogait a nagyhatalmakkal megkötött szerződésekben biztosították. A szerződése'kben foglalt kötelezettségek betartásának garanciáját a Nemzetek Szövetsége vállalta magára. Innen van az, hogy a kérdéssel a Népszövetségi [Unio is foglalkozni hivatott, miután a Nemzetek Szövetsége támogatására alakult. ' ÍA románok, jugoszlávok, csehek, lengyelek azonban a vállalt kötelezettségeiket nem tartják be és mindenáron) a kisebbségek megsemmisítésére, vagyoni és faji pusztulásukra törekszenek. Nem kevésbbó szomorú tény az, hogy a Nemzetek Szövetsége a vállalt ellenőrző szerepét nem tölti be. Hiába érkeztek a panaszok Genfbe; a Nemzetek Szövetsége belső ügyvezetése ugy van megalkotva; hogy a panaszok sohasem kerültek eddig ér!demi tárgyalásra, hanem ide-oda toÜattak és küldettek. [A kiáltó sérelmek ezernyi tömege, fBmelyek a béke állandó veszélyeztetői, arra kény szeritették a Népszövetségi ,Uniót, hogy a kérdéssel foglalkozzék lés próbáljon nyomást gyakorolni a Jíemzetek Szövetségére. Az Unio 1921. lévi genfi Teljes Ülése sürgetett már egy bizottságot a kisebbségi sérelmek [vizsgálatára Apponyi gróf inditvájnyára, de ennek az eredménye csak jaz volt, hogy a Nemzetek Szövetségéinek nem is Teljes Ülése, hanem egy albizottsága :fcgía!kozott némi alaki [kérdéssel1, igy a panaszok beadási, kezelési és elintézési adminisztrációjávalErre az Unio tavaszi bécsi főtanácsi ikonferenciája az Unio kebelében a kisebbségek szorongatott helyzetének jvizsgálásá'ra is vonatkozó javaslattéíelre egy kisebbségi bizottságot alakított Ez Sir Willonghby Dickinson elnöklete alatt, egyszer Bruzellesben, egyszer Münchenben össze is ült, s a Prágában tartott Teljes Ülésnek, javaslatait meg is tette Ezeket a javaslatokat a kis-entene ellenzése dacára, a a Nemzetek Szövetsége elé is terjesztette. A javaslati pontok, bár a magyar követelményeket, nem fedték teljesen, elég precízen összefoglalták azokat a kiivánalmakat, amelyek betartása mellett a kisebbségek helyzete tűrhetővé lenne tehető. Saonos, a Nemzetek Szövetsége a javaslatokat nem is tette közvetlen vizsgálat tárgyává az ősz elején tartott évi Teljes Ülésen. E tény a Magyar Külügyi Társaságot arra birta. hogy az Unio főtanácsi ü'ésén sürgősen kérje a Dickimon-féle kisebbségi bizottság működésének újrafelvételét, mit az Unio el is határozott. A Külügyi Társaságnak és munkatársainak, valamint a külföldi hasonló szervezeteknek és a kisebbségek ideális barátjainak eddigi munkálkodása távolról sem volt azonban hiábavalóSikerült elérniük, hogy a kisebbségek joga a világ nemzetközi jogászainak Főtitkári jelentés a A kisebbségi kérdés, önállóan, nem volt a Nemzetek Szövetségének a napirendjén; a főtitkárság azonban jelentésében hosszasan számol be arról, hogy mily eljárásokat tettek a kisebbségi panaszok szükségessé. E jelentés tárgyalásánál Gübert Murray tanár, a Teljes Ülés 4-ik összejövetelén szót kért és tárgyalni kezdte a kérdést. Megállapította, hogy az eddigi eljárás bizonyos eredményeket hozott, de „a mii mca nincs befejezve és az eljárás n$m járt teljes sikerrel". Még nyugtalanító súrlódási ponto/k vannak; Európa közepén állandó elégedetlen elemek vannak, melyek az újonnan szétosztott Európát ,,rendkívüli veszéllyé 1'* fenyegetik. A Balkánon Macedónia állandó tűzfészek. A zsidók még nem kapták meg a politikai és polgári jogok teljes egyenlőségét. Javasolja Murray, hogy a Nemzetek Szövetsége rendelje el a kérdés bizottsági tárgyalását. A kérdés a VI. bizottsághoz tétetett át, ahol egy héten át nagyszámú érdeklődő állandó jelenlétében tárgyaltatott. A kérdés persze azonnal elsőrangú politikai üggyé vált, ami a bizottsági tagokat három táborra osztotta. Az első csoport a Nemzetek Szövetsége ellenőrző eszközeit kívánta növelni és a kisebbségeknek lehetőleg leglöbb jogot adni; idetartoznak Murray, Nansen, Mottat stb. A ki'sentente képviselői evvel szemben* bár hajlandóknak mondották magukat arra, hogy a kisebbségi szerződéseket betű szerint betartják, mindannak dacára nagyon vigyáztuk arra, hogy a Nemzetek Szövetségének intervencióját mennél kisebbre szab iák és ezáltal az áHamszuverenításukat meg ne támadtassák. A francia, angol és olasz deegátusok is P csoporthoz tartoztak. A harmadik csoportot a balti államok képezték (Eszt-, Lettország. Litooooooooooc^ooo<x>oooo<^o<><>o<x>o<>^ A Külügyi. Társaság a Töváros által a külföldi népszövetségi delegátusok tiszteletébe adott banketten folytatta az aláirások ffYiütésófc figyelmét, a sajtó és a közvélemény érdeklődésót magára vonla. Ez á Nemzetek Szövetsége idei genft Teljes ülésen érezhető is volt. Ezt illetőleg Ruyssen főtitkár, aki hetekig Genfben tartózkodott a Teljes ülés a^tf. a következőkben referált. kisebbségek jogáról vánia), amelyek képviselői a2t kivinUík, hogy azok a kötelezettségek, amelyek a kisebbségi szerződéseket a'áírt államokra hárulnak, terjesztessenek ki az összes államokra, ugy hogy üliiiden áUain egyenlő kötelezettséggé1 bírjon a 'kisebbségeivel szemben. A három különféle felfogású tábor közti ellentét oly nagynak látszott kezdetben, hogy a Vita elintézhetétleunék látszott. Szerencsére később közeledés jelei voltak megállapíthatók, végül pe. dig megegyezés is jött léire öt határozati javaslatiban. E megegyez fenek azonban Murray hat javaslata, éppen a legérdekesebb, áldozatul esett. •1, „Bár a kisekhséjzi szerződések, súlyos megsértése esetében ezükíéges, hogy a Főtanács fentartsa teljes jogát egyenes beavatkozásra, a Teljes ülés elismeri, hogy közönséges esetekben fnnak a legjobb módja, hogy a béikeszerz'tfdéseket aláirt kormányok és a nyelvi-, faji- és vallási kisebbséghez tartozó és e kormányok szuvereaJátasa alá eső egyének között jó vissóny, tartassék fenn, az lehet, ÜoSy a Nemzeteili Szövetsége a kormányokkal félhivatalos s jóakaratú közlekedést folytat. A Teljes ütés azt véli, hqgy a főtanács kónhiet rendelkezésére nagyobbszáimu titkári személyzetet."* 2. „A kisebbségi szeződések pontjaira vonatkozó jog- vagy tén^''si' kérdéseket illlető Véleménykülönbség esetében, amidőn ez az érdekelt kormány és egy oly állaim; közt fordul elő, amely a Nemzetek Szövetsége Főtanácsának tagja, ' a Teljes Ülés ajánlja a Főtanácsi tagiállamoknak, hogy minden szükségtelen időveszteség nélkül forduljanak a Nemzetközi Állandó Bírósághoz, a kisebbségi szerződések értelmében, megjegyezve, hogy a paktum által előirányzott többi békéltető lehetőségek még mindig kimeTÍühetők." 3. „A Teljes ülés, bár elismeri a kisebbségek azon alaptjogát, hogy minden elnyomás ellen megvédessék a Nemzetek. Szövetsége által, hangsúlyozza, hogy a faji, nyelvi és vallási kisebbségekhez tartozó személyek kötelessége, hogy loyális polgárokként, együtt működjenek avval az állammal, amelyhez tartoznak." 4. A Teljes Ülés abbeli reményének ad ikifeJezést, hogy azok az államok, amelyeket a kisebbségeket illető semminemű kötelezettség nem köt le a Nemzetek Szövetségével szemben, faji-,,, nyelvi- és vallási kisebbségükkel v^ló bánásmódljukilrlan az igazságnak s a türelemnek legalább azt a fokát szem előtt tartják, amely a kisebbségi szerződések és a Főtanács gyakorlata szerint megkívántatik." 5. „A főtitkárságnak, melynek tiszte, hogy azon információkat gyűjtse!, amik a kisebíségi szerződések betartásának módját illetik, nemcsak a szerződések megsértése tárgyában kell a Főtanácsnak segítségére lenni, hanem abban is segítenie, kell, hogy megállapíthassa azt a mértéket, amely szerint a faji-, nyelviés vallási kisefcHÍ3égekj államaikkal tzeraben jogaikat gyakorolják. Az igy gyűjtött adatok a Nemzetek Szövetsége tagállamainak, kívánatra, ren» delkezésre bocsáthatók.'* A hatodik javaslat, amelyiknek' e2 lett volna a tárgya, hogy a Teljes Ülés határozza el, miszerint a Főtanácsnak bejelentett esetekben a hely*..