Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról. Befejező rész

Vasárnap, 1\)22 november 5. x — Befejező rész. —­, A Magyar Külpolitika mult számá­pan részletesen ismerte Iliik a Népszö­vetségi Ligák Uniója budapesti főtaná­csi ülésének résztvevőit (20 ország, 54 kiküldött), a delegátusok itt tartózko­dási időbeosztását (ülések és meghívá­sok), s a tárgyalások tagolását. A le­folytatott tárgyalásokból közöltük to­vábbá mindazt, ami az Unió belső éle­tére, szervezetének kiépítésére s fej­lesztésére vonatkozik. Megemlítettük, hogy az Unió elnöke a jövő évre báró Adelsward s két uj alelnökének egyike gróf Apponyi Albert és Dazai japán követ leit. Különösen részletesen fog­lalkoztunk a munkák, tanulmányok, javaslatok három keretben való jövő kidolgozási és clükósziíéci beosztásáról. E szerint: . a) a fontos ügyeknek permanens bi­zottságai alakit az Unio. ilyenek azon­nal alakíttattak is a gazdasági, a le­fegyverzési és a kisebbségi kérdésre. Megjegyzendő, hogy mind a három bi­zottság magyar javaslatra alakíttatott; b) a kevésbé komplex és vitát vagy tárgyalást nem annyira kivánó kérdé­seknél az Unio levelezés utján kívánja előzetesen a fogalmakat tisztázni és a kérdést csak azután a Teljes Ülés ide­jén és helyén bizottság elé vinni. Ilyen tárgyalást nyer három kérdés: az ér­telmi munka nemzetközi szervezete, a Nemzetek Szövetsége tagjainak de­mokratikusabb delegálási módja, a Nemzetek Szövetsége alkotmánylevclé­nek revíziója. A vonatkozó levelezések egy-egy nemzeti egyesülethez lennének koncentrálva. A három fenti kérdés ilyen előkészítését a francia, olasz és osztrák társaságok vállalták; c) az egyéb kérdések egyenesen a Teljes Ülések rendes bizottságaihoz ke­rülnének tárgyalás végett, különösebb előkészítés nélkül. Az alábbiakban az ily keretekben való feldolgozás alá kerülő érdemi anyagot tárgyaljuk, megemlítve, hogy annak legnagyobb része magyar javas­lat volt. E javaslatok azonban, bár cél­juk volt a magyar helyzet megvilágí­tása, általános európai szempontból vizsgálták a kérdéseket és ezért is ta­láltak oly egyhangú elfogadásra s elis­merésre. III- A kisebbségi ügyek tárgyalása Mondani sem kell, hogy reánk nézvö ez a tárgyalás volt a legfontosabb és hogy az egészi magyar delegáció és a sajtó ennek a kérdésnek a vitáját ki­sérte legéberebb figyelemmel. Kétségtelen, hogy a kisebbségi kér­désben szó sem lehetett arról, hogy itt részletek, sérelmek tárgyaltassanak. 'Arról folyt csak a vita, hogy megáU l&piftassék, hogy őz Unio eddigi mű­ködése mennyiben járt eredménnyel éz hogy ha nem éretett még el a cél, ugy mi a teendő és mily akadályok hárí­tandók el a jövőben? Megállapítható, hogy a kérdést a Főtanácsi ü'íás a legnagyobb részletes­séggel és a kérdés fontosságához illő gondossággal tárgyalta. A kérdés eddigi állása Köztudomású, hogy a 'kisebbségek ÍJögia pozitív nemzetközi jog, ameny­tnyisben a mostani kis-entente államai a-területükön élő kisebbségek .jogait a nagyhatalmakkal megkötött szer­ződésekben biztosították. A szer­ződése'kben foglalt kötelezettségek be­tartásának garanciáját a Nemzetek Szövetsége vállalta magára. Innen van az, hogy a kérdéssel a Népszövetségi [Unio is foglalkozni hivatott, miután a Nemzetek Szövetsége támogatására alakult. ' ÍA románok, jugoszlávok, csehek, lengyelek azonban a vállalt kötelezett­ségeiket nem tartják be és minden­áron) a kisebbségek megsemmisítésére, vagyoni és faji pusztulásukra törek­szenek. Nem kevésbbó szomorú tény az, hogy a Nemzetek Szövetsége a vállalt ellenőrző szerepét nem tölti be. Hiába érkeztek a panaszok Genf­be; a Nemzetek Szövetsége belső ügy­vezetése ugy van megalkotva; hogy a panaszok sohasem kerültek eddig ér­!demi tárgyalásra, hanem ide-oda to­Üattak és küldettek. [A kiáltó sérelmek ezernyi tömege, fBmelyek a béke állandó veszélyeztetői, arra kény szeritették a Népszövetségi ,Uniót, hogy a kérdéssel foglalkozzék lés próbáljon nyomást gyakorolni a Jíemzetek Szövetségére. Az Unio 1921. lévi genfi Teljes Ülése sürgetett már egy bizottságot a kisebbségi sérelmek [vizsgálatára Apponyi gróf inditvá­jnyára, de ennek az eredménye csak jaz volt, hogy a Nemzetek Szövetségé­inek nem is Teljes Ülése, hanem egy albizottsága :fcgía!kozott némi alaki [kérdéssel1, igy a panaszok beadási, ke­zelési és elintézési adminisztrációjával­Erre az Unio tavaszi bécsi főtanácsi ikonferenciája az Unio kebelében a ki­sebbségek szorongatott helyzetének jvizsgálásá'ra is vonatkozó javaslatté­íelre egy kisebbségi bizottságot alakí­tott Ez Sir Willonghby Dickinson el­nöklete alatt, egyszer Bruzellesben, egyszer Münchenben össze is ült, s a Prágában tartott Teljes Ülésnek, ja­vaslatait meg is tette Ezeket a javasla­tokat a kis-entene ellenzése dacára, a a Nemzetek Szövetsége elé is terjesz­tette. A javaslati pontok, bár a ma­gyar követelményeket, nem fedték tel­jesen, elég precízen összefoglalták azo­kat a kiivánalmakat, amelyek betar­tása mellett a kisebbségek helyzete tűrhetővé lenne tehető. Saonos, a Nemzetek Szövetsége a javaslatokat nem is tette közvetlen vizsgálat tárgyává az ősz elején tar­tott évi Teljes Ülésen. E tény a Ma­gyar Külügyi Társaságot arra birta. hogy az Unio főtanácsi ü'ésén sürgő­sen kérje a Dickimon-féle kisebbségi bizottság működésének újrafelvételét, mit az Unio el is határozott. A Külügyi Társaságnak és munka­társainak, valamint a külföldi hasonló szervezeteknek és a kisebbségek ideá­lis barátjainak eddigi munkálkodása távolról sem volt azonban hiábavaló­Sikerült elérniük, hogy a kisebbségek joga a világ nemzetközi jogászainak Főtitkári jelentés a A kisebbségi kérdés, önállóan, nem volt a Nemzetek Szövetségének a napi­rendjén; a főtitkárság azonban jelenté­sében hosszasan számol be arról, hogy mily eljárásokat tettek a kisebbségi panaszok szükségessé. E jelentés tár­gyalásánál Gübert Murray tanár, a Teljes Ülés 4-ik összejövetelén szót kért és tárgyalni kezdte a kérdést. Megálla­pította, hogy az eddigi eljárás bizonyos eredményeket hozott, de „a mii mca nincs befejezve és az eljárás n$m járt teljes sikerrel". Még nyugtalanító súr­lódási ponto/k vannak; Európa közepén állandó elégedetlen elemek vannak, melyek az újonnan szétosztott Euró­pát ,,rendkívüli veszéllyé 1'* fenyegetik. A Balkánon Macedónia állandó tűzfé­szek. A zsidók még nem kapták meg a politikai és polgári jogok teljes egyenlőségét. Javasolja Murray, hogy a Nemzetek Szövetsége rendelje el a kérdés bizottsági tárgyalását. A kérdés a VI. bizottsághoz tétetett át, ahol egy héten át nagyszámú ér­deklődő állandó jelenlétében tárgyal­tatott. A kérdés persze azonnal első­rangú politikai üggyé vált, ami a bi­zottsági tagokat három táborra osz­totta. Az első csoport a Nemzetek Szövet­sége ellenőrző eszközeit kívánta nö­velni és a kisebbségeknek lehetőleg leglöbb jogot adni; idetartoznak Mur­ray, Nansen, Mottat stb. A ki'sentente képviselői evvel szem­ben* bár hajlandóknak mondották ma­gukat arra, hogy a kisebbségi szerző­déseket betű szerint betartják, mind­annak dacára nagyon vigyáztuk arra, hogy a Nemzetek Szövetségének inter­vencióját mennél kisebbre szab iák és ezáltal az áHamszuverenításukat meg ne támadtassák. A francia, angol és olasz deegátusok is P csoporthoz tar­toztak. A harmadik csoportot a balti álla­mok képezték (Eszt-, Lettország. Lit­ooooooooooc^ooo<x>oooo<^o<><>o<x>o<>^ A Külügyi. Társaság a Töváros által a külföldi népszövetségi delegátusok tiszteletébe adott banketten folytatta az aláirások ffYiütésófc figyelmét, a sajtó és a közvélemény érdeklődésót magára vonla. Ez á Nem­zetek Szövetsége idei genft Teljes ülésen érezhető is volt. Ezt illetőleg Ruyssen főtitkár, aki hetekig Genfben tartózkodott a Teljes ülés a^tf. a kö­vetkezőkben referált. kisebbségek jogáról vánia), amelyek képviselői a2t kivin­Uík, hogy azok a kötelezettségek, ame­lyek a kisebbségi szerződéseket a'áírt államokra hárulnak, terjesztessenek ki az összes államokra, ugy hogy üliii­den áUain egyenlő kötelezettséggé1 bír­jon a 'kisebbségeivel szemben. A három különféle felfogású tábor közti ellentét oly nagynak látszott kez­detben, hogy a Vita elintézhetétleunék látszott. Szerencsére később közeledés jelei voltak megállapíthatók, végül pe. dig megegyezés is jött léire öt határo­zati javaslatiban. E megegyez fenek azon­ban Murray hat javaslata, éppen a leg­érdekesebb, áldozatul esett. •1, „Bár a kisekhséjzi szerződések, súlyos megsértése esetében ezükíéges, hogy a Főtanács fentartsa teljes jogát egyenes beavatkozásra, a Teljes ülés elismeri, hogy közönséges esetekben fnnak a legjobb módja, hogy a béike­szerz'tfdéseket aláirt kormányok és a nyelvi-, faji- és vallási kisebbséghez tartozó és e kormányok szuvereaJátasa alá eső egyének között jó vissóny, tartassék fenn, az lehet, ÜoSy a Nem­zeteili Szövetsége a kormányokkal fél­hivatalos s jóakaratú közlekedést foly­tat. A Teljes ütés azt véli, hqgy a fő­tanács kónhiet rendelkezésére nagyobb­száimu titkári személyzetet."* 2. „A kisebbségi szeződések pont­jaira vonatkozó jog- vagy tén^''si' kérdéseket illlető Véleménykülönbség esetében, amidőn ez az érdekelt kor­mány és egy oly állaim; közt fordul elő, amely a Nemzetek Szövetsége Főtanácsának tagja, ' a Teljes Ülés ajánlja a Főtanácsi tagiállamoknak, hogy minden szükségtelen időveszteség nélkül forduljanak a Nemzetközi Ál­landó Bírósághoz, a kisebbségi szerző­dések értelmében, megjegyezve, hogy a paktum által előirányzott többi bé­kéltető lehetőségek még mindig kime­TÍühetők." 3. „A Teljes ülés, bár elismeri a kisebbségek azon alaptjogát, hogy minden elnyomás ellen megvédessék a Nemzetek. Szövetsége által, hangsú­lyozza, hogy a faji, nyelvi és vallási kisebbségekhez tartozó személyek kö­telessége, hogy loyális polgárokként, együtt működjenek avval az állam­mal, amelyhez tartoznak." 4. A Teljes Ülés abbeli reményének ad ikifeJezést, hogy azok az államok, amelyeket a kisebbségeket illető sem­minemű kötelezettség nem köt le a Nemzetek Szövetségével szemben, faji-,,, nyelvi- és vallási kisebbségük­kel v^ló bánásmódljukilrlan az igazság­nak s a türelemnek legalább azt a fokát szem előtt tartják, amely a ki­sebbségi szerződések és a Főtanács gyakorlata szerint megkívántatik." 5. „A főtitkárságnak, melynek tiszte, hogy azon információkat gyűjtse!, amik a kisebíségi szerződé­sek betartásának módját illetik, nem­csak a szerződések megsértése tár­gyában kell a Főtanácsnak segítsé­gére lenni, hanem abban is segítenie, kell, hogy megállapíthassa azt a mértéket, amely szerint a faji-, nyelvi­és vallási kisefcHÍ3égekj államaikkal tzeraben jogaikat gyakorolják. Az igy gyűjtött adatok a Nemzetek Szö­vetsége tagállamainak, kívánatra, ren» delkezésre bocsáthatók.'* A hatodik javaslat, amelyiknek' e2 lett volna a tárgya, hogy a Teljes Ülés határozza el, miszerint a Főta­nácsnak bejelentett esetekben a hely*..

Next

/
Thumbnails
Contents