Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A felsősziléziai kisebbségi szerződés. Vádirat a párisi kisebbségi szerződések ellen - A Lerchenfeld kormány bukásának okai

Budapest, 1922 III. évfolyam, 45. szám Ára 10 korona Vasárnap, november 5. Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VIII., József-körut 5. Telefon József: 43 Előfizetési ára: Egész évre 480 korona. Fél évre 240 korona. Negyed évre 120 korona. Külföldre kétszeres ár A felsősziléziai kisebbségi szerződés Ennek a mintájára kell átalakítani a magyar kisebbségekre vonatkozó szerződéseket is — A magyar propaganda első eredménye Vádírat a párisi kisebbségi szerződések ellen Magyarország szétdarabolása után a nagy entente mint ismeretes, az utódállamokkal kötöt egy kisebbségi szerződést, melyet azonban egyik utódállam sem tart meg. A kisebbségi szerződés kötelezettségeivel szemben az az állandó kibuvójuk, hogy az crszág törvényei az irányadók, amennyiben azok valami tekintetben nem egyeznek meg a kisebbségi szerződéssel, a szerződést nem veszik tekintetbe. Ez a rendszer teljesen alkalmas arra, hogy a szerződés egyetlen pontját se teljesítsék, mert hiszen ha nincs valami ellentétes törvény, csinálnak rögtön, vagy kiásnak valami rég a gyakorlatból kiment, elavult rendelkezést. így hiába, utasítja . a kisebbségi szerződés a Romániához szakadt magyarok birtokainak sér tétlenségét, egyszerüen a régi román királyság alkotmányának 7. pontja alapján, mely szerint idegenek fekvő birtokkal nem rendelkezhetnek az ország területén, elkobozzák tőlük földbirtokaikat. Az a fáradhatatlan küzdelem, melyet, a kis-entente szerződésszegései ellen folytatnak a magyar társadalmi szervek, ránk nézve gyakorlati eredményt ugyan nem ért el, de hogy kellő, hatása mégis volt, mutatja a szövetséges kormányoknak a felsősziléziai terület elosztása után a lengyel kormánnyal kötött kisebbségi szerződése, 1922. május 15-én ezt az egyezményt éppen annak az alapelv" nek szem. előtt tartásával kötöttek, melyre az előbb hivatkoztunk s ha a lengyel uralom alá jutott német és a német uralom alá jutott lengyel anyanyelvű polgárok nemzeti jogai kellő biztonságba helyeztetnek, az éppen az eddigi magyar propagandának: köszönhető. • A szerződés pontjai a következők: 1. Az egyezmény felette áll minden lengyel törvénynek. A lengyel törvények nem alkalmazhatók az egyezményben lefektetett kisebbségi jogok sérelmével. Ezt a szempontot a bíróságok mindig: kötelesek vizsgálni. 2. Mindenki szabadon határozza el, hogy a lengyel többséghez, vagy a német kisebbséghez akar-e tartozni. Ebben a tekintetben sem cz anyanyelv, sem a vallás nem döntő. Ha valaki lengyel anyanyelvű vagy katolikus vallásu, mégis németnek vallhatja magát, ugyancsak az evangélikus vallású és német anyanyelvű egyén is lengyelnek. Ebbe a hatóság nem avatkozhatik bele s az egyén nyilatkozatát nem vizsgálhatja felül. 3. Semmiféle törvény vagy rendelet nem tehet különbséget többségi és kisebbségi állampolgárok között. 4. Semmiféle törvény vagy rendelet nem értelmezhető eltérő módon lengyelekre és németekre. 5. Minden hatóság és hivatalnok egyenlő bánásmódban köteles részesíteni a lengyeleket és németeket. 6. Semmiféle nyilvános testület tagsága nem tehető függővé a lengyel nyelv ismeretétől. 7. A német szabadszellemü egyesülési törvény alapján keletkezett egyesületek akkor sem korlátozhatók, ha Lengyel ország az egyesülési jogot később tövén vénnyel megszorította. Ezek az egyesületek a kisebbségek nyelvi, kulturális, vallásos, nemzeti és társadalmi téren is szolgálhatják és szabadon alkalmazhatnak Németországból behozott tisztviselőket, akiknek Németországban nyert diplomájuk Lengyelországban is elismertetik, 8. Tilos a német magániskoláktól a lengyel oktatási nyelvet megkövetelni. A németországi tanítói oklevél érvényes Lengyel-Sziléziában is. Német gyermekek nem kötelesek lengyel iskolába járni. Az fenntartani, ha legalább negyven iskolaköteles német gyermek van egy községben. Ott pedig, ahol 18 német gyermek-i nél nincs több, a lengyel iskola keretében német oktatási nyelvű osztályokat kell tartani. 9. Német iskolánál csak német tanító müködhetik. 10. A közép és felső oktatásra ugyanazok az elvek állanak fent, ha legalább háromszáz iskolaköteles van. A tanárvizsgálatok német középiskolák részére németnyelvüek. Mindenki állithat fel magániskolákat, melyek bizonyítványa állami érvényü11. A hatóságok elött szóban és irásban mindenki az anyanyelvét használhatja, A hatóság a lengyelnyelvü elintézés mellé német fordítást köteles csatolni a német felek részére. Nyilvános szélhet, valamint a községi közgyűléseken is. A bíróság, előtt mindkét nyelv szabadon használható. Ha minden megjelent fél tud németül, a bíróság németül tárgyalhat. 12. Magától értetődik, hogy ugyanezek a rendelkezések fennállanak a Németországhoz jutott területeken a lengyelek javára13. Mindezen rendelkezések tiszteletbentartásának biztosítására egy kisebbségi hivatalt állítottak fel, ezenkívül egy vegyes bizottságot. Ezek intézik el a felmerült sérelmeket. Dönésük ellen a Népszöveségi Tanácshoz lehet fordulni. Ahány pont, annyi vádirat a párisi kisebbségi szerfződés ellen, melyben ezek az elvek nem érvényesültek s amelyet a szabatos rendelkezések és a szankciók hiánya folytán egyáltalában nem tart meg egyik utódállam sem. A helyzet azokban az, hogy vagy hazai törvényre hivatkozva vetik félre a szerződést, mint fentebb látszik, vagy a hatóságok állapítják meg az egyén szabadrendelkezésénék eljes meggunyolásával, hogy ki, milyen nemzetiségü vagy különbséget tesznek a törvények végrehajtásánál többségi és kisebbségi állampolgár közt, vagy abba kapaszkodnak, hogy a kisebb ségi iskolajogok nem lévén iskolánként kaegorice felsorolva, csak a népoktatásra vonatkoznak, A félsősziléziai kisebbségi jogok szerződésszerű biztosítása a mult tapasztalatain okulva olyan részleességgel és szankciók alkalmazásával készült, hogy megtartásuk csak nyilt állami erőszak alkalma" zása esetén gondolható el. Éppen ezért négy év keserves tapasztalatainak alapján a sziléziai mintára kell feltétlenül átalakítani a párisi kisebbségi szerződést is és minden akadémikus vitatkozás helyett egy ily meglévő pozitív alap felállítása orvosolhatja csakis az elszakított magyar kisebbségek még semmibe se vett kisebbségi jogait. Ilyen uj kisebbségi szerződés kikényszerítése legyen feladata a népszövetségi ligáknak. gyüléseken mindenki anyanyelvén Lerchenfeld gróf és a bajor néppárt — A bukás előzményei Az uj kormáyelnök — Meyer igazságügyi tanácsos — A Magyar Külpolitika munkatársától — München, okt. 30. Midön von Kahr bajor miniszterelnök az elmult év őszén az Einwohnerwehr kérdés miatt kénytelen volt állásától megválni, a bajor néppárt, mint a bajor tartománygyülés legnagyobb pártja, amelynek feladata az uj kormányelnök jelölése, őszinte zavarban volt. A céltudatos von Kahr helyébe nehéz volt. alkalmas férfiut találni, aki a Kahr által teremtett tarthatatlan helyzetet jóvátenni s a birodalomhoz való viszonyt, elviselhetővé alakítani tudja. A bajor néppárt egyik része mindenáron szabadulni akart a protestáns Kahrtól, aki túlságosan messzire evezett a szélső nacionalizmus-örvényekkel teli vizeire s aki kissé önállósította magái a párttól és saját politikát kezdett csinálni, ámde. amidőn az utód kinevezése szóba került, ugyancsak az urak ijedve néztek egymásra, mert a. bajor politika égboltján sehol sem láttak olyan csillagot, amely tündöklő lénnyel irányt mutathatna a veszélyes örvényre tévedt pártnak, vagy legalább is tájékoztatásul szolgálhatna a borus éjszakában. A párt nagyjai annyira zavarban voltak, hogy von Kahr miniszterelnököt maradásra akarták bírni. Kahr azonban nem maradt, mert jól ismerte a helyzetet s tudta, hogy kedvezőbb körülmények között alig hagyhatná ott nehéz pozícióját. Gyönyörü halállal halt meg. Hős volt, hős maradt s távozásával nobilissé tette magát a jövőre. A bajor néppárt hetekig keresett utódot, a legképtelenebb nevek kerültek forgalomba, de egyetlen hév viselője sem látszott alkalmasnak. A Párt az uj miniszterelnökben nem azt a férfiul, kereste, aki saját felelősségére cselekszik, hanem aki engedelmes eszköze lesz a szigoruan fegyelmezett pártnak. Hosszu keresési után, valóban véletlenül bukkantak rá a német köztársaság darmstadti követére, Lerchenfeld Hugó grófra. Lerchenfeld gróf éppen tanulmányuton volt. ami dőn a bajor néppárt E'ssenből hazájába hivta, hogy, von Kahr örökét átvegye. A bajor- néppárt boldog volt, midőn Lerchenfeld igenlő válaszát megkapta, mert Lerchenfeld amellett, hogy ősrégi, előkelő bajor család sarja, a bajor néppárt megalakításában is tevékeny részt vett, azonfelül diplomata volt, amit a nyakad Kahrról éppenséggel nem lehetett mondani. Lerchen-: feldtől nagyon sokat várt a párt. tőle. remélték, hogy a néppárt, illetve Bajorország és a birodalmi kormány közötti viszonyt türhetővé fogja tenni, amely reményre az jogosította a Pár, tot, hogy Lerchenfeld a köztársasági kormány követe és a birodalmi kormánv bizalmasa volt. Lerchenfeld Hugó gróf annál szivesebben vállalkozott erre a szerepre, mert a bajor miniszterelnökség átvételével a birodalmi kormánynak is vélt szolgálatot tenni. Berlinben örömmel üdvözölték Lerchenfeld gróf kinevezését, a szocialista és demokrata sajtó ujjongva üdvözölte az, uj bajor; miniszterelnököt, amely öröm okát csakhamar tapasztalni is lehetett. Az uj bajor miniszterelnök ama mágnások, egyike volt, aki az ujkor szellemét megértve, a modern demokrácia állás-, pontjára helyezkedett.., Mint hithü katholikus a német centrum balszárnyának politikáját egyeztette leginkább össze lelkiismeretével, belül talán monarchikusan érzett, külsőleg azonban számolva a té-. nyekkel, republikánus volt. A baloldali sajtó ujjongása, a Frankfurter. Zeitung és a Berliner Tageblatt cikkei tehát eleve lehetetlenné tették Lerchenfeld számára a talajt Münchenben. Lerchenfeld gróf, mint a birodalom darmstadti követe, nem igen kísérte figyelemmel szükebb hazájának politikáját, különben nem esett volna meg vele az. hogy mielőtt hivatalosan mi-, niszterelnökké választották volna, máris összeütközésbe került azzal a párttal, amelynek bizalmából miniszterelnök lett. A néppárt frakciós ülésében,. hivatalos megválasztása előtt ugyanis hajlandónak mutatkozott arra, hogy két demokratát vesz fel] kabinetjébe, ellenben nem volt hajlamidó a középpárti igazságügyi miniszlert kabinetjében megtartani. Mivel a bajor demokrata pártnak valóban 13nyegtelen jelentősége van Bajorország-] ban, hajlandóságával nemcsak azt árulta el tehát Lerchenfeld. hogy tájékozatlan a bajor politikában, de egyszersmind politikai hitvallást is tett. Ezért a frakció ülésén egyhangulag leszavazták a leendő miniszterelnököt. Lerchenfeldnek már akkor távoznia kellett volna, de nem tette, hanem a párt, döntésébe törődött bele. — Wenn die Lerche weiter so sihgt. wird sic nicht lange trillern mondotta akkor egy volt bajor miniszter s az egy évi miniszterelnökség, bizonyitja hogy Lerchenfeld gróf egy ösztendei szerenlése nem volt más, mint egy sebzett madár szárnycsapkodása. . Lerchenfeld miniszterelnöksége egy