Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 44. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról

mmm KÜLPOLITIKA 3 A budapesti népszövetségi tárgyalásokról Összeállította: PÓKA-PIVNY BÉLA dr. A Nemzetek Szövetsége támogatására alakult egyesületek uniójának buda­pesti ülése az első nemzetközi konfe­rencia volt a háború kitörése óta Buda­pesten. A magyar társadalom ezért is különösen meleg szeretettel várta a vendégeit. A legnagyobb embereit kérte fel a velük való érintkezésre ; a legváltozatosabb munkaprogrammot állította össze és készitett elő az itteni tárgyalásokra és a legnagyobb figye­lemmel osztotta be az érkezettek sza­bad óráit avégből, hogy megismertesse velük a magyar élet tényezőit és törek­véseit. Magányosok s határszéli hivatalno­koktól, külföldi kereskedelmi kama­rák és társadalmi testületek vezető­ségeitől fel, egészen a legfelsőbb köz­jogi állások betöltőiig, keresetlen ter­mészetességgel, mindannak dacára észrevehető megkülönböztetéssel vették fel a kapcsolatot a kis, de annál érté­kesebb külföldi gárdával. És a külföldi egyesületek, tudva vagy megérezve, hogy a Nemzetek Szövet­ségének legifjabb tagjává lett Magyar­ország meleg rokonszenvet fog tanú­sítani azon világunió működése iránt, amelyben a magyarok a békekötés után a legelső aktivitásukat fejtették ki — legjobb embereiket küldték a budapesti konferenciára, amelyen 20 állam képviseletében 54 képviselő jelent meg. A vendégeket várók és a megérke­zettek a legnagyobb egyetértésben fog­tak a munkához, amelyet a legnagyobb harmóniában, legkomolyabb eredmé­nyekkel, minden zavaró momentum nélkül fejeztek be, teljes elégtételéül a szervezők és a távolról utazók fárad­ságaiért. Az Unió működése pedig egy hatal­mas lépéssel előbbre, ujabb terüle­tekre vitetett, ugy a nemzetek közötti megértés, mint az elhárítandó felada­tok megoldása tekintetében. L Részvétel, időbeosztás Az'Unió júniusi prágai teljes ülésén ma^yár javaslatra elhatározta, hogy a jövő évi júniusi teljes ülés előkészíté­sére az alapszabály rendelkezése sze­rint összehivandó fő tanácsi konferen­ciát Budapesten tartja meg, Erről min­den Uniótagegyesület hivatalosan érte­síttetett. Június folyamán a Külügyi Társaság elnöke, Apponyi Albert gróf, minden külföldi társegyesülethez kü­lön meghivót küldött, ismételve azt, hogy a magyar társegyesület mindent megtesz, miszerint a vendégei Buda­pesten jó munkát végezzenek és jól érezzék magukat. Október elején ezen­felül indíttatva érezte magát gróf Apponyi, hogy a szomszéd kisentente­államokban működő népszövetségi tár­saságokhoz egy ismételt meghivást küldjön, mintegy kifejezéséül annak hogy egyrészt a júniusi prágai esemé­nyeket mi nem tekintjük olybá, mintha az a szomszéd országbeli testületek kiválását jelentette volna az Unióból s hogy másrészt mi ővelük a legharmo­nikusabban óhajtanok a függőben levő kérdéseket tárgyalni. Biztosítani akar­tuk őket arról is, hogy ők is oly kel­lemes fogadásra találnak majd, mint amilyenben a magyar delegációnak Prágában része volt. Sajnos, a meghiVásnak nem volt pozi­tív eredménye. Az előttünk ismeretlen okok találgatása nélkül egyszerűen csak azt a jelenséget regisztráljuk, hogy három jugoszláv delegátust bejelentet­tek Belgrádból, de később --lemondták őket és hogy érkezett még egy szűk­szavú sürgöny, amely egy cseh dele­gátusra vonatkozólag csak annyit közölt hogy Ossusky akadályozva van, amiből következtethető, hogy ő is akart kez­detben részt venni, de később mégis lemondott. A románok egyik meghívó levélre sem válaszoltak: igaz, hogy a csehek és a jugoszlávok sem ismerték el levelünk vételét. Ki kell emelnünk azt, hogy a cseh­szlovákok távolléte nem akadályozta meg a csehszlovák területen szorgal­masan működő német és magyar nép­szövetségi társaságokat, hogy a kon­ferencián képviseltessék magukat és hogy a delegátusok annak közremű­ködői legyenek, amint ezt az alábbi taglistán látjuk. A lengyel delegátusok Dembinski és Pollak, régi ismerőseink nem jöhettek el. A lengyel népszövetségi társaság, ne hogy azt a látszatott keltse, hogy távol tartja magát a budapesti konfe­renciától, egy választmányi tagját, Bral­kovski lengyel külügyminiszteri titkárt küldte ki, aki itt igen rokonszenvesen szerepelt. Bár igazán meg lehetünk elégedve a külföldi képviseletekkel ugy számban, mint minőségben, mindannak dacára igazán sajnálhatjuk egynéhány régi ismerősünk távolmaradását. így a lel­kes Lady Gladstone értékes és érdekes közreműködését, akit betegsége gátolt. A svájciakat Mercier-l és Aeby-l elfog­laltsága akadályozta, ugy hogy Svájc képviselet nélkül maradt. Svájccal annyi­ban sem volt szerencsénk, amennyiben a Nemzetek Szövetsége nem küldte ki, bár külön kértük, az információs osz­tályának előadóját, Radziwill hercegnőt. Az indok az volt, hogy a napirenden a békeszerződések revíziója is szere­pelt. Ez az elmaradás annál sajnálato­sabb, mert emiatt nemcsak a budapesti konferencián nélkülöztük a Sociéle des Nations delegáltjait, hanem igen sok" szór nélkülözni fogjuk a jövőben is. Hiányzott Finn- és Bolgárország is, ami annál sajnálatosabb, mert e két ország uj tag és az első pillanattól kezdve velünk rokonszenvezett és kiküldötteiket itt kétségtelenül különös rokonszenvvel fogadták volna, Finn­országot valószínűleg a nagy távolság, Bolgárországot az ottani mozgalmas politikai élet tartották vissza. Megmemlitjük még, bár csaknem fölösleges, hogy a külföldi delegátuso­kat nem mi hivtuk, hanem azokat a saját egyesületük delegálta. A Magyar Külügyi Társaságnak itt csak előkészítő technikai segitő és a szórakozásról gondoskodó szerepe volt, egyébként pedig a többi egyesülettel teljesen egyenrangú részvételi és tanácskozási joggal bírt azzal, hogy mint a többi egyesületnek, a Magyar Külügyi Tár­saságnak joga volt három rendes és három póttagot delegálni az ülésekre. E hat tag, a főtanács! ülések eddig kifejlődött gyakorlata alapján, tényleg teljesen egyenjogú, annak a megjegy­zésével, hogy egy tagja a delegációnak vezetője. A magyar delegáció vezetője Apponyi Albert gróf volt. A résztvettek névsora egyébként a kővetkező: Németország: Gróf BernstorfF, volt né­metbirodalmi washingtoni nagykövet. Dr. Gotzmann, a Német Liga igazgatója. Argentína: Dr,Jüan Carlos Garay, a buenos-ayresi egyetem tanára. Ausztria: Dr. G. Th. Dumba, Ausztria­Magyarország volt washingtoni nagy­követe, az osztrák Liga elnöke. Gróf Mensdorfi-Pouilly, Ausztria-Magyaror­szág volt londoni nagykövete, az osztrák Liga alelnöke, az Unió egyik alelnöke. OOOOOOCK>OOOO<><>OOOOOOOO<><><><X^ Josef L. Kunz professzor, jogi dr., az osztrák népszövetségi társaság jogi szakosztályának igazgatója. Póttagok: Friedrich Spitzer bankigaz­gató, az osztrák társaság Végrehajtó bizottsági tagja. A. Stuchly-Luchs, a Gazdasági Szakosztály igazgatója ugyan­ott. 0. Petersilka, a „Beconstruction" igazgatója, az osztrák társaság ellenőre. Kina: Lone-Liang,a kínai Népszövet­ségi Liga képviselője. Scié-Ton-Fa,Kina kiküldötte a párisi békekonferencián. Dánia: Andreas Th. Grönborg, iskola­igazgató. Észtország: Báró Heyking, az észtor­szági németajkú Kisebbségi Liga el­nöke. Franciaország: A. Aulard, a párisi Sor­bonne tanára. Bouglé, egyetemi tanár. Hennessy, a Chambre des Députés tagja, Prudhommeaux ügyvéd. Nagybrilannia: Dávid Davies ezredes, az alsóház tagja, Sir Willoughby Dickin­son titkos tanácsos. W. 0. Molony titkár. Görögország: G. Gofinas, a görög Liga elnöke. Seferiades athéni egyetemi tanár. Gapsambelis diplomáciai ügyvivő. Magyarország: Gróf Apponyi Albert, a Magyar külügyi Társaság elnöke, volt miniszter, nemzetgyűlési képviselő, az Unió egyik uj alelnöke. Popovics Sán­dor, a Magyar Állami Jegyintézet el­nöke, a Magyar Külügyi Társaság Gaz­dasági Bizottságának elnöke. Báró Wlas­sics Gyula, a Főrendiház elnöke, a Közigazgatási Biróság elnöke, volt mi­niszter. Póttagok: Berzeviczy Albert volt köz­oktatásügyi miniszter, a Tudományos Akadémia elnöke, a Főrendiház tagja. Lukács György volt közoktatásügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő. Ludwig Ernő magyar kir. főkonzul. Olaszország: Buffini volt miniszter, szenátor, az olasz népszövetségi Liga elnöke, a Népszövetségi Ligák nemzet­közi Uniójának ezidei elnöke. Facchi­netti, az olasz Liga alelnöke. Japán: Minőbe, a japán Liga igazgatója, a Japán Császári Akadémia tagja, a tokiói császári egyetem tanára. S. Dazai kiotói egyetemi tanár, Japán követe, Bruxellesben újonnan választott egyik Unió alelnöke. H. S. Inui, a Liga igaz­gatója, a kaliforniai egyetem tanára. Hollandia: Dr. Butgers holland alsó­házi képviselő, bizottsági tag, a holland Liga igazgatója. Bakker von Bosse jogi dr, Lengyelország: Bratkovski. a lengyel Liga választmányi tagja. Oroszország: Alex. Briantchaninoff, az orosz nemzeti népszövetségi Liga elnöke. Medvedeíl", a prágai orosz nép­szövetségi osztály tagja. Svédország : Báró Adelswaerd, volt pénzügyminiszter, az Unió volt alel­nöke és a jövő évre választott elnöke. Csehszlovákia: Gróf Ledebur szenátor, c 7 f 7Cc^t ^lct,vx \ a csehszlovákiai német Liga képvise­lője. Dr. Medinger képviselő, ugyan­azon Liga részéről. Szüllő Géza dr. volt képviselő, a csehszlovákiai magyar népszövetségi társaság képviselője. Dr. Flachbart, ugyanezen Liga titkára. Törökország : Mahmud pasa Tchou­ruksoulou szenátor, volt miniszter, az ottomán népszövetségi Liga elnöke. Assim Tourgoud Bey, volt miniszter. Mehmed Djemil Bey, a konstantiná­polyi egyetem nemzetközi jogi tanára. Ukránia : Nicolas Zalizniak, az ukrán népszövetségi társaság alelnöke. Ale­xandre Lahutenko. Isaak Basiak. (Nyugat-Ukránia) Kelet-Galicia: Dr. Román Perfetsky, a nyugat-ukrán Liga elnöke. Dr. Álexandre Maritchac, a Liga főtitkára. Rev. Josephat Jean titkár. Póttag: Mme Baran. A résztvevőket a pályaudvaron a főiskolai hallgatók külügyi osztályának és a budapesti egyetemi Holiday Club­nak tagjai fogadták és kalauzolták ho­teljeikbe, amelyekkel általában min­denki meg volt elégedve, kivéve azt a nem rokonszenves és vendégszeretet­ellenesen hangzó kitételt és követel­ményt, hogy a külföldiek a szobaárak kétszeresét fizetik. Eltekintve ennek etikai oldalától, a szobaárak egyes kisebb valutájú országok kiküldötteire súlyosan nehezednek az ittartózkodá­suk alatt. A sokfelől ujabban felhangzó panasz követeli, hogy e téren valami tétessék, legalább is olyankor, amikor mi hívtunk külföldieket Budapestre. Nem tudom, mit szólnánk mi a külföl­dön, hogyha dupla árakat kérnének tő­lünk a szállodákban. A konferencia dátuma okt. 20—22. (péntek—vasárnap) közti időre állapít­tatott meg. A külföldiek csaknem mind már csütörtökön megérkeztek, a tárgyaló­helyiségeket megtekintették, a napi­rendet, a meghivókat átvették s ma­gukkal vitték azt a könyvgyűjteményt, amelyet a Külügyi Társaság nekik ajándékozott. E könyvek között ki­emelkedőbbek voltak: Edvi-Illés A.: Magyarország gazda­sági térképekben. A T. É. B. E.-tól : A mai Magyar­ország gazdasági helyzete. Ludwig Ernő: A magyarországi és a csehszlovákiai kisebbségek. A Magyar-Székely Népszövetségi Tár­saságtól : Az erdélyi magyarság sérelmei. A jugoszláviai magyar párttól: Memo­randum Pasicshoz. Thirring: Budapesti Kalauz. A tárgyalások, mint tudjuk, a Tudo­mányos Akadémia helyiségeiben vol­tak, amelyeket Berzeviczy Albert (aka­démiai elnök, a Külügyi Társaság egyik legbuzgóbb támogatója, kegyes volt a tárgyalások, bizottsági ülések és az ideiglenes konferencia-titkárság szá­mára átengedni, az Akadémia altiszt­jeivel együtt. A konferenciateremben a delegáció­kat nem ültették. Minden delegáció maga választotta meg a helyét. Az ön­kéntes elhelyezkedés szerint az elnök­től balra a magyarok, németek és törö­kök, jobbra a franciák, angolok, argen­tínaiak és görögök, szemben pedig a többi delegátusok foglaltak helyet. Az idő alaposan ki volt használva. Péntek délelőtt az elnökség ülése­zett. Péntek délután, szombat délelőtt és délután, vasárnap reggel a főtanácsi ülések voltak. Szombat reggel még egy pótló elnökségi ülés volt, este pedig Jcnks tanár (New-York) tartott előadást Magyarorszáy fizetőeszközé­nek állandósításáról. Vasárnap délelőtt 11 órakor, a főlanácsi ülés befejezte után. a Vigadó nagytermében nagy meeting volt, amelyen minden nemzet képviselője beszélt, mintegy kétezer főnyi hallgatóság előtt a Nemzetek Szövetsége eszméjéről. A közben fenn­maradt időt társadalmi összejövetelek foglalták el. Meghivók szóltak a következő össze­jövetelekre : Pénteken délben a külföldi kamarák, külföldi társaságok stb. az egyes dele­gátiókat déjenner-re hivták egy-egy étterembe. így Németországot a Külföldi Magyarok Szövetsége, Malotinszky v. főispán vezetésével. Az osztrák dele­gátiót Szterényi József báró vezetésével a Magyar-Osztrák Érdekképviselet Kina és Japán képviselőket a Külügyi Tár­saságban alakulóban levő Keletázsiai Társaság, ' a Francia delegátusokat a

Next

/
Thumbnails
Contents