Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 44. szám - A budapesti népszövetségi tárgyalásokról

1 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 október 29. Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara báró Hatvany Károly vezetésével, az angolokat a Magyar-Angol Társaság Ludwig Ernő főkonzul rendezésében, az olaszországi kiküldötteket a Korvin Mátyás Társaság Berzeviczy Albert vezetésével, a hollandi delegátusokat a Magyar-Holland Társaság Bernát István meghivására, a lengyel kiküldöttet a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara báró Nyáry Albert vezetésével, az oroszokat a Magyar-Orosz Egyesület Wolkonski herceg meghivására, a svéd delegátust a Magyar-Svéd Társaság elnöke Krucsay Bayer konzul, a török küldöttséget Lukács György titkos tanácsos a Magyar-Török Kereskedelmi Kamara nevében, az ukránokat PókaPivny Aladár, az eszt, az argentiniai és a dán delegátust Vermes Béla, a Külügyi Társaság felkérésére. Pénteken estére a Magyar Külügyi Társaság hivta meg a külföldieket, a magyar közélet sok előkelőségét, a Az Elnökség és a Főtanács üléseit Ruszini olasz szenátori az 1921/22. évi elnök vezette a nála szokásos éberséggel, eréllyel és szeretettel. Balján ült azt első alelnök, Adelwärd báró. jobbján 'Ruyssen v. bordeauxi egyetemi tanár, az Unio főtitkára, fáradhatatlan és ügybuzgó hive a Nemzetek Szövetségének s pártatlan elintézője a hozzá kerülő ügyeknek. Az Elnökség kétszer ülésezett, tárgyalásairól azonban nem adtak ki jelentést. Az üléseik témája főleg a munka irányának és keretének megállapítása volt, a vezetőségnek mintegy előzetes állásfoglalása a főbb kérdésekben. Az első ülés az egész péntek délelőttöt elfoga. Az érkező elnöki tagokat Berzeviczy Albert, az akadémia elnöke üdvözölte a magyar tudomány épületében. Az Elnökség szombat reggel ülésezett másodszor. Ennek az ülésnek egyes határozatait később közöljük. Magának a Főtanácsnak (Conseil Général) ülésén Francescu Ruszini elnök megnyitója uián Apponyi Albert gróf üdvözli a Magyar Külügyi Társaság, mint szervező testület nevében a külföldi delegátusokat, akiknek eredményes munkát és jó szórakozást kiván hazánk területén. Az elnök köszönetét fejezi ki az Unio nevében az eddig tapasztalt előkészitő munkáért és örömének ad kifejezést, hogy ily szép és a komoly munkára buzdító helyen nyithatja meg az üléseket. Ruussen főtitkár előterjesztése következik ezután az 1921. évi julius 1-től 1922. évi junius 30-ra terjedő időközre. Bejelenti, hogy a bruxellesi iroda felszerelése a Palais Mondial épületében véglegesnek tekinhető már, hogy egyelőre ő maga és egy titkárnő el tudják végezni a munkát, hogy ez évben kétezernél több levél ment ki, hogy megindittatott a Bulletin, amelynek eddlig 6 száma jelent meg, továbbá, hogy kiadatott két kiadásban a kisebbségek helyzetéről szóló emlékirat és egy kiadásiban a fajok egyenlősége tárgyában tartott ankét eredménye. Ismerteti a tavalyi őszi (bécsi főtanácsi és az idei tavaszi teljes ülés előkészítését. Rámutat Ruyssen, hogy a tavalyi genfi teljes ülés óta, amikor a Nemzetek Szövetsége kifejezte azt az óhaját, hogy lehető legjobb viszony és együttmüködés tartassék fenn közte és az Unio között, a két szervezet között állandó az összeköttetés. Ennek köszönhető, hogy a Nemzetek Szövetsége az Unio tagegyesületeinek megküldi kiadványait, ugyanezeket az Uniohoz is eljuttatja. Az Unioval egy referense utján állandó vonatkozásban van a genfi Szövetség, amely egy funkcionáriusát, Radziwill hercegnőt a prágai ülésre is kiküldte. Természetszerüleg az Unio is eljuttatja a kiadványait a Nemzetek Szövetségéhez és a munkájáról is referál. Hasonló jó viszony van az Unio és a Bureau International du Travail között. Állandó az összeköttetés a sajtóval is, amelyet azonban, az egyes társaságok jobban ellátnak adatokkal. A főtitkárság a következő világszervezetekkel tartja) még fenn az összeTársaság Tagjait, valamint azokat, akik a fogadásnál közreműködtek, még pedig az Országház kupolacsarnokába. Szombaton estére a miniszterelnök és Bethlen Istvánné grófné bocsájtott ki meghívókat a külföldieknek és ismerőseiknek és ugyanakkor Dohnányit és Telmányit előadásra kérte magához. Ezt a estélyt Izabella főhercegasszony és József főherceg Őfenségeék is kitüntették megjelenésükkel. Vasárnap délre Budapest Székesfőváros látta vendegül a külföldieket és a magyar részről velük foglalkozókat, amikor is a kormányt Kállay Tibor pénzügyminiszter, képviselte. Vasárnap öt és hatóra között délután a kormányzó volt kegyes teára hivni a külföldieket és 1—2 magyar vendéget. Vasárnap este a m. kir. Operaház főigazgatója ifj. báró Wlassics Gyula a „Vajda Tornyá"-t tűzte a müsorra és a külföldieket és ismerőseiket meghivta az előadásra. szeköttetést. Interparlamentáris Unio (Genf), Nemzetközi Békehivatal (Bern), a Carnegie Alap (Washington és Páris, az Union des Grandes Associations Intemationales (Bruxelles), stb. Az Unioban ujabban Estonia, Dánia, Ukrajna, Bulgária, Törökország, Örményország léptek be, aminek fogytán az Unionak harmincegy állam részéről van tagja, ami kétségtelenül hatalmas kiterjedés jele és sok reménnyel biztathat. Rendkivül sok utazással járt a főtitkári ténykedés. A mult évi gyakorlat alatt járt Genfben, Bécsben, Londonban, Párisban több izben Hágában, Münchenben, Berlinben, Prágában. Mindezek dacára a kiadások igen szerények, alig érik el az 50. 000 frankot. Beszámol ezek, után Ruyssen a: tagegyesületek működéséről. Ugy látszik, hogy csak tizenegy államból érkezett jelenés, mert csak az alábbi államok működéséről számol be Ruyssen: Németországban a népszövetségi mozgalmak rendkivül nagy nehézségekbe ütköznek. A birodalom egyrészt nem tagja a Nemzetek Szövetségének, másrészt a sziléziai kérdés megoldása nagyon kedvezőtlenül hangolta a németeket a Nemzetek Szövetségi tárgyában. Egyébként a Deutshe Liga für Völkerbund igen magasnivójiu kiadványokkal jelenik meg és a nemzetközi konferenciákon igen szorgalmasan vesz részt. Argnetinia igen nagy agilitást fejt ki az Unio ténykedése, fejlesztése és hatáskörének növelése tárgyában. Ausztriában igen buzgó munka folyik. Bécsben volt a tavalyi főtancsi ülés. Kiadványokat adnak ki, üléseket tartanak ott. Franciaországban tizenhárom egyesület alkotja a Fédération des Associations Francaises Pour la S. d. N. szervezetét, amelynek egy Conseil Directeur-je van. Ujságja a La Paix par le Droit. Elnöke Leon Bourgeois, ügyvezető elnöke Paul Appel. A szövetség nagy apparátussal dolgozik. Népgyüléseket, vándorgyűléseket tart, kiadványai vannak stb., amiért is,, d'utilité publique" jelzőt is kapott. Igen erős a szervezete a női táborokban. Nagy-Britannia társaságainak méretei még nagyobbak. Rendes tagszáma a belépett egyéneknek több mint kétszázezer. A szervezet kiadása évente 36. 000 font (négyszáz millió magyar korona. ) Lord Cowday maga 50. 000 fontot (hatszáz millió K) adományozott a Liga céljaira. A működése átlag napi 13 meetingben, 50. 000 példányban megjelenő lapban (Headway), 70 központi tisztviselőben, 300 hozzátartozó képviselőbarátban stb. ben tükröződik vissza. Görögország inkább politikailag müködik. A nagy ligáknál eljárt, hogy a sévresi szerződés fenntartassék, hogy a macedo-budgároknak ne adassék autonómia, hogy a pontusi keresztény mészárlás véget érjeni stb. Az egyesület 400 taggal bír. Magyarországról, illetve a Külügyi Társaságról irt ismertetése a mi jelentésünk ismétlése. Japán igen fontos népszövetségi mozgalmat fejtett ki főleg a washingtoni konferenciával és Yap-sziget kérdésével kapcsolatosan. Lengyelország ligája igen szorgalmas. Rendes ügymenetén, külföldi konferenciákon való részvételén kivül enquéte-e't tartott Vilna, Kovno kérdésében. Svájcban igen erős harca van a népszövetségi ligában. A Nemzetek Szövetségébe való belépést vagy be nem lépést Svájc népszavazással döntötte el s a Szövetség ellenzői ma is ténykednek. A liga feladata, hogy a győzelmet (a népszavazás a belépés mellett döntött) állandósítsa. A ligának 2500 tagja, 17 filiált egyesülete van. Cseh-Szlovákia a prágai ülést rendezte. Területén egy német és egy magyar népszövetségi liga is működik. * A pénztári jelentés szerint az Unio budgetje 83. 000 frank, ebből befolyt 63. 000 frank, kiadás volt ezzel szemben 53. 000 frank, melyből 25. 000 frank főtitkári fizetés, 10. 000 frank főtitkári lakbér és utazási költség, 9000 frank nyomdaköltség, 4000 frank postaköltség stb. A főtanács ezek után Davies angol delegátus javaslatára a következő határozati javaslatot hozta: „A főtanács Ruyssen főtitkár jelentését örömmel veszi tudomásul, őt felkéri, hogy a jövő évi jelentéséhez az összes társaságok adatait kérje be, nevezetesen a szervezetük kiépitésére és a tagok száma tárgyában, végül, hogy ahhoz az évi elszámolás, a számvizsgáló bizottság jelentésével, csatoltassék. " a) Magyar egyesületek felvétele. A tavaszi prágai konferencián az ujonnan felvett egyesületek között szerepelt a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Társaság, valamint a Magyar-Székely Népszövetségi Társaság (székhelye Budapest). Mindennek dacára az Unió azon Bulletin-je, amelyik a prágai, konferenciáról beszámolt, egyikről sem tett emlitést, sőt a mostani ülés napirendjére a főtitkár ezt a tárgyat is kitüzte:, A csehszlovákiai magyar társaság jelölése", utána pedig:, „A csehszlovák területen müködő népszövetségi társaságok viszonyának végleges rendezése". A kérdésre Apponyi Albert gróf hivta fel a figyelmet. Mindenekelőtt az volt megállapítandó, hogy vajjon felvétetett-e a két egyesület vagy nem. Miután a prágai konferencián a belügyi bizottság előadója Póka-Pivny Béla dr. volt, a főtanács őt kérdezte meg a kérdés állapotáról, akinek előadása szerint két magyarországi egyesület vétetett fel. u. m. a Magyar Béke Egyesület és a Magyar-Székely Népszövetségi Társaság. A Magyar Külügyi Társaság, mint az Unio elismert magyarországi tagja, mindkét egyesület felvételét ajánlotta, ennek folytán az alapszabályok és az elnökség megfelelő voltának konstatálása után, a bizottság a felvétel javasolását határozta el, amire a Teljes Ülés ki is mondta a felvételt. Meglepő, hogy a Békeegyesület felvétele ki is nyomattatott, mig a MagyarSzékely Egyesületé nem közöltetett. A csehszlovákiai magyar egyesület esete az volt, hogy ennek az egyesületnek az alapszabályai nem voltak ugyan jóváhagyva, de ugyanolyanok voltak, mint a csehszlovákiai német társaság alapszabályai, amelyeket a cseh kormány jóváhagyott. E magyar alapszabályok különben hónapok óta be voltak nyujtva és — a Szlovákiában érvényben levő régi magyar jogszabályok miatt — a müködését meg is kezdhette a Társaság, ha a hatóságok az ellen nem tiltakoztak. A prágai belügyi bizottságban, továbbá a német és a magyar egyesület felvétele körül hosszu vita, folyt, a melynek épp egy cseh delegátus vetett véget avval, hogy kinyilatkoztatta, hogy a felvételhez hozzájárul, kéri azonban, hogy a cseh, német és magyar társaságok közti szavazatmegosztás csak később állapitassék meg. A felvételt a bizottság javasolta a konferenciának, s ez azt ki is mondta, amire, a németek és magyarok, az üléseken résztvettek és szavaztak is. A társaságok felvételéhez igy szó sem fér. Dr. Póka-Pivny Béla előadására Ruyssen főtitkár kijelenti, ( hogy a Magyar-Székely Társaság felvétele tényleg megtörtént, jogerős és csak tévedésből maradt ki. A cseh-szlovákiai magyar és német egyesületeik felvételére vonatkozólag hivatkozik a csehek felfogására, akik azon az állásponton vannak, hogy csak a prágai konferenciára járultak hozzá a felvételhez. Medinger cseh-szlovákiai német képviselő hivatkozik gyorsirói jegyzetekre, ujságközleményekre, amelyek Póka-Pivny előadását fedik. Hivatkozik az alapszabályokra, amelyek provizórikus felvételt nem ismernek, hanem csak provizórikus szavazatelosztást. Kéri tehát a helyzet ilyirányu megállapitását. Szüllő Géza hasonló értelemben, szólal fel a cseh-szlovákiai magyar népszövetségi társaság nevében. Hivatkozik ő is az alapszabályokra, amelyek alapján az Uniónak joga van, ha a Társaságok nem tudnak megegyezni, azj egyesületeket megillető szavazatok megállapitására. Sajnos, a cseh hatóságok avval akarják a magyarság működését gátolni, hogy mindenféle kifogásokkal megtagadták az alapszabály jóváhagyását. Kéri az Unió védelmét oly irányban, hogy az Unióban való működésük lehető legyen. Ledebur gróf, cseh-szlovákiai német szenátor, javasolja, hogy ők a főtanács ülésén résztvehessenek, lemondanak azonban arról, hogy szavazzanak, nem kivánva Cseh-Szlovákia nevében a csehek távollétében szavazni. A hallottak után, tekintettel a cseh delegáció távollétére, a Főtanács ugy határozott, hogy az alapszabályokadta jogok szerint él majd, ha egy ujabb kisérlet nem tudna a csehekkel való megegyezésre vezetni. A német és magyar kisebbségi egyesületek részvételéhez Ledebur gróf által javasolt formában hozzájárult. b) Hatékonyabb müködés. Ruyssen főtitkár jelenti, hogy igen sok javaslat érkezett be arra vonatkozólag, hogy több fontos témát az Unio behatóbban tárgyaljon, mint az évi rendes Teljes Üléssel egyidejüleg alakitani szokott bizottságokban egykét ülésen tárgyalni lehet. A kérdés a legkomolyabb megfontolást érdemli: a kisebbségi és faji bizottságok tényleg igen értékes munkát végezték. Felfogása szerint azonban, az ily állandó bizottságok száma nem lehet sok, egyrészt az egyes kérdések (másodrendü volta miatt, másrészt az összejövetelekkel járó anyagiak miatt. Ajánlja, hogy a kérdések körül a legfontosabbak választassanak ki és azok számára alakittassék bizottság, a többi kérdések más uton, igy pl. előzetes levélváltásokkal nyerjenek előzetes előtanulmányt, a harmadikfoku kérdések egyenesen utaltassanak a konferencia albizottságaihoz. Hennessy francia delegátus e lépcsőzetes tagolást csak ugy fogadja el, hogy ha az összes munkálatok, kidolgozásuk után, de a teljes ülésben való tárgyalásuk előtt mégis a. konferencia által alakított és a konferenciával párhuzamosan működő bizottságok elé kerülnek megtárgyalás és jelentéstétel végett. Davies, Dickinson, Apponyi és Adelsward, Kunz hozzászólásai után tényleg a fogalmak e tekintetben teljesen tisztultak és a főtanács az öszszes javaslatok egybevetése után ugy határozott, hogy 1. „Berzeviczy Albert javaslata értelmében egy, „lefegyverzési", Popovics Sándor javlaslatára egy gazdasági és pénzügyi bizottságot" alakit és hogy Ludwig Ernő javaslatára a tavaly alakitott és működött bizottság müködését is felujitja. A kisebbségi bizottsághoz lesz átteendő báró Wlassics Gyula javaslata a kisebbségék panasza jogorvoslásának hatékonyahb módjára vonatkozólag a Nemzetközi Állandó Bíróság előtt. " II. Belső ügyek tárgyalása