Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 42. szám - A budapesti népszövetségi ülések

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922. október '1$. rozatok végrehajtása. 6. Az elnök ós két alelnök választása. II. A Nemzetek Szövetsége lefolyt ülése. 1. Az Unió viszonya a Nemzetek Szövetgégéhez. 2. Uj határozatok.. Uj témák. III. A jövő évi teljes ülés programmjának megállapitása. A) Külön bizottságok alakitása a prágai teljes ülés rendelkezései, szerint, amelyek tanulmány tárgyai lennének: a. ) a kereskedelem szabad gyakorlása, b) a Nemzetek Szövetsége alkolmánylevele 1. paragrafusának változtatása, c) a Nemzetek Szövetsége delegátusainak ujabb választási módja, d) a fegyverkezések korlátozása, e) a nemzetközi hadsereg, az Unió Teljes Ülése tárgyalási rendjének ujabb szabályozása. B) AZ egyes országok népszövetségi társaságai által javasolt kérdések. 1. Belső ügyek, a) Augol javaslat a Teljes Ülés napirendjének megállapitására ugy az eljárás, mint a benyujtási időhatár szabályozása kérdésébon. b) Davies angol parlamenti tag javaslata az egyes népszövetségi társaságokat megillető szavazatszámoknak a tagjaik száma alapján való megállapitása. tárgyában, c) Angol javaslat állandó kapcsolat teremtése tárgyában az Unió és a Berni Nemzetközi Békehivatal között, d) Magyar javaslat az Unió főtanácsának alapszaAlapszabályok, stb. módosítása Az eddig már mindenfelé benyujtott módositások százféle variációja ez idén egy-két ujjal. gazdagodik. A Nemzetek Szövetségének alapszabályait (paktum) az argentiniaiak oda akarják módositani, hogy a Nemzetek Szövetsége szabad nemzetek szabad egyesülése legyen másod- és harmadrendü tagok vannak. Egy másik gondolat is állandóan ki sért a tárgyalásokon, hogy t. i. a Nemzetek Szövetsége tagállamai magukat nem hivatalnokokkal, vagy diplomatákkal, hanem, politikusokkal képvisel, tessék, ' akiket lehetőleg a parlamentek küldjenke ki s akik jobban érzik a Az ülésezések a következő pénteken, szombaton és vasárnap tartatnak. Miután a következő számunkban a konferencia teljes munkásságáról be akarunk számolni, a következő számunk, nem a jövő vasárnap, hanem csak két nappal később jelenik meg. bályszerinti husz taggal való kiegészitése tárgyában. 2. Gazdasági ügyek, a) Magyar és holland részről javasolt tanulmányozása a gazdasági és pénzügyi kérdéseknek. b) Magyar javaslat, Keleteurópa gazdasági kérdésének és annak tanulmányozására, miként lehetne azt javitani, c) Argentiniai javaslat a Nemzetek Bankjának megalapitása tárgyában. 3. Nemzetközi jogi ügyek, a) Argentiniai javaslat külföldiek honositása tárgyában, b) Magyar javaslat: 1. a Nemzetek Szövetsége alkotmánylevelének módositása, 2. a Nemzetek Szövetsége Tanácstagjai számának növelése, 3. a hágai nemzetközi, biróságban alakitandó kisebbségi biróság alakitása és a birósági előtti perlési jog kiterjesztése tárgyában. 4. Politikai és egyéb kérdések, a) Magyar javaslat a Nemzeteik Szövetsége egyetemessé tétele tárgyában, b) Paikert Alajos javaslata a világbéke egyezmény tárgyában, c) Magyar javaslat a békék reviziója tárgyában, d) Osztrák és Eszt javaslat a kisebbség joga tárgyában, c) Nyugatukrán javaslat saját országuk helyzete tárgyában, f) Örmény javaslat saját országuk tárgyában, g) Ruyssen főtitkár javaslata (Foyer National Israetite). h) Horváth Jenő dr. javaslata az értelmi munka nemzetközi szervezete tárgyában. A napirend elemzése Első rápillantásra a fenti napirend rendkívül nagynak, sőt egyuttal komplikáltnak is látszik. Megfelelő elemzéssel azonban a pontok komplexuma felette egyszerüsithető, rövidithető, összevonható. Ennek első és fő oka az, . hogy az egyes nemzeti egyesületek ugyanazt a kérdést különféle cimek alatt jelentették be, a főtitkár pedig, nem akarván az egyes érzékenységeket sérteni, nem vonta össze a kérdéseket egy cim alá. hanem külön hagyta őket az összevonást a Főtanácsra bizva. Ily szempontból vizsgálva a napirendet, az alábbi tárgyakra csoport sithatjuk azt. A főtitkári jelentés a bruxellesi központi hivatal által a juniusi prágai cióval nem jár majd; az Unió takarékos, rendben lesz minden. Tagfelvétel. Itt azt hiszem, sok tárgyalás lesz. A napirendben az áll, hogy a Csehszlovákiai magyar népszövetségi társaság „jelölése. " Ám e társaság szabályszerüen felvétett Prágában már a teljes ülésen! Sőt a feivett társaság nevében Szüllö Géza jelen is volt a tárgyalásokon, sőt szavazott is. Érthetetlen tehát e napirendi pont. A napirend továbbá azt tünteti fel, hogy a csehszlovákiai népszövetségi társaságok egymásközti viszonyának végleges megállapitása is tárgyalást alá vétetik. Reméljük, hogy a csehszlovák népszövetségi társaság most már megtalálja a formát és módot, hogy az országabeli — mint régebben hallottuk már —s a status ante quo helyreállitására vezettek. Ennek folyományaképpen a kis-, entente képviselőinek Budapestről nem szabadna elmaradniok. Eddig azonban, — bár, más államok bejelentkezése már megtörtént nagyrészt. —lengyel, csehszlovák, jugoszláv és román jelentkezés nem volt, ami ugyan nem bizonyitja, hogy nem is lesz ezután, hogy jelentkezésre még bőven van idő. A főtitkár Jelentéséhez tartozik majd a Nemzetek Szövetsége szeptember— októberi ezévi összeülése alatti genfi tartózkodásáról szóló előadás megté-. tele, amely egyrészt általános lesz, másrészt a főbb kérdésekkel kapcsolatosan külön kerül előadásra (kisebbségi lefegyverezés, gazdasági ügyeik, stb. ) A pénztári jelentés évek óta La Fontaine szenátor tiszte. Eddig még ő sincs bejelentve. Elmaradásától tartani lehet — bár kimondhatatlanul sajnálatos lenne, — mert ő a főleg a magyarok által forszirozott prágai kisebbségi határozatok hozatalánál a mellettünk váló állásfoglalása miatt rendkivül heves támadásoknak lett kitéve a tulzó nacionalisták részéről, ami annyira ment, hogy miatta megvonták La Fontaine-től azt a diszes megbizatást, hogy Belgiumot a Nemzetek Szövetségében képviselje, ami őt nagyon elkeseritette. A pénztári jelentés semmi emóNem kisebb meglepetést okozott az, hogy a Magyar-Székely Népszövetségi Társaság budapesti egyesület felvételét nem közölte hivatalos kiadványában a főtitkár, holott e társaság; is felvétetett, képviseletében Kolozsváry Bálint dr. és Horváth Dezső dr. Prágában meg is jelentek és résztvettek a konferencián. E kérdésben mi interpellálunk. Választások. Betöltendő lesz az elnök helye és két alelnöki állás. Az elnök most olasz, azelőtt svájci volt, a mult két év alatt tehát egy ententebeli és egy középeurópai semleges volt. Reménye lehet az elnökségre ugy egy északi semleges államnak (Adeiswärd), vagy egy központi hatalmi állam kiküldöttének (az osztrák Mendorf—Pouilly—Dietricbstein gróf volt londoni osztr. -magy, nagykövet). Az egyik alelnökségre valószínüleg Apponyi Albert grófot kandidálják, akinek két éve felajánlották e tisztet, aki azonban azt arra való hivatkozással háritotta el, hogy hazánk nem volt még tagja a Nemzetek Szövetségének. Választandó, hogy — ha most kivánják a helyek betöltését — maximum busz külön főtanácsi tag, akiket a világ kiválóságai közül választ a Főtanács, természetesen a népszövetségi mozgalmak emberei közül is csak olyanokat, akik közremüködésére számitani lehet. Mi magyarok több személyt javasoltunk (Newton. Nitti, stb. ). hetelen gazdásági és pénzügyi helyzete, lerongyolódottság a pótolás lehetősége nélkül, a munkanélküliség, amikor elsőrendü szükségleti cikkek' kiáltó hiánya van, a kérdés pártatlan tanulmányozását követeli sürgősen. A kisebbségek jogainak kérdése bizony ólomlábon jár. A Nemzetek Szövetsége a világtörténelem előtt egykor vagy mulasztások, vagy jóakarat hijja végett kell, hogy majd számoljon. Milliók senyvednek, és a Nemzetek! Szövetsége egy elméleti tudományokkal bibelődő katedra flegmatikus lassuságát megszégyenitő módon foglalkozik e sulyos kérdéssel. Hogy lehessen igy a Nemzetek Szövetsége a sérelmekért veendő elégtételről lemondásra birni tudó, örök béke áhitozott eszköze? Hogy lehessen a Nemzetek Szövetségeért alapos fenntartás nélkül propagandát csinálni? Az elnyomott kisebbségek nem várják a szenvedőket egyébiránt megillető, enyhületet hozó szalmarítánusi szeretetet és különös odaadást, de legalább a legkisebb érdeklődést, az igazságkeresésre indulás készülődő mozgását. És jóformán semmi, semmi sem tétetik a szorongattatottakért. A Nemzetek Szövetsége áll. áll nyugati és keleti Európa határán, bizonytalanul, mint egy érzékelő szerveitől megfosztott ember. Kezdetben még hihettük, hogy gondolkozik s azért nem beszél, eleinte feltehettük, hogy más, nagy problémákkal kell halasztást nem türőleg foglalkoznia s ildomoson vártunk. De most, amikor a Kisázsiában felvonuló csapatok dübörgését sem vette észre, amikor a jogaiktól megfosztott és az ostobán gyarló békefércmunkák miatt sorvadó és éhező milliók türelmet vesztett kifakadásait sem (hallja, a világ emez uj „beteg embere" 'fölött napirendre térnek. Még rázogatni, éb népek hajait. Kedvenc eszméje többeknek, hogy a Nemzetek Szövetsége Főtanácsának tagjai számban növeltessenek. E főtanács eddigi 4 állandó és 4 nem-állandó tagból állolt. Az idén a nem-állandó tagok számát a genfi összülés 4-ről 6-ra emelte (e választásnál maradt ki a kis-entente). Az a kivánság, hogy az állandó tagok, melyek eddig csak entente-államok delegátusai lehetnek, számban növeltessenek. A németek jönnének számba elsősorban, ha ez keresztül lenne vihető. A kérdés reánk nézve fontos, mert a Főtanács kezébe van letéve a Nemzetek Szövetsége legfőbb irányitása és igy elsősorban a kisebbségi panaszok vizsgálása is. (Ezért oly fontos reánk, hogy a kisentente kibukott a választásoknál. ); Az Unio alapszabályainak módositására az angolok nyujtottak be javaslatot, nevezetesen a napirendi javaslatok benyujtási határideje és az egyes nemzeteket megillető szavazatok számának uj, megállapitása tárgyában. Tárgyalásra kerül az Unio „házszabálya", amit a prágai incidens vetett fel, amikor is egyes nemzetek a szavazás alá bocsátott kérdések feltevése helyességét kifogás tárgyává tették, Itt emlitjük meg, hogy a Magyar Külügyi Társaság két igazgatója igen érdekes javaslatokat ismertetnek majd egy-egy általuk elképzelt uj világszervezet tárgyában. Paikert Alajos a napilapokban bőven ismertetett „Világbéke egyezményt" ismerteti, Horváth Jenő: „Az értelmi munka nemzetközi szervezésére" vonatkozó tervét mutatja be, amelyet már Genfnek is beküldött. Mindkét tervezet megérdemli a tanulmányt és a felvetett eszme a megvalósitást. A bizottságok alakitása a magyar fogalmak szerint legtöbbször egy idea sirbatételét jelenti. Az Unió tavalyi kisebbségi bizottsága azonban ugyancsak nem igy festett, hiszen ez példásan sikeres munkát végzett. Az idén A nemzetközi jogi kérdésekre vonatkozó javaslatok tengelye ugyancsak a kisebbségek joga lesz. Wlasics, Gyula báró a kisebbségek panaszainak a hágai Nemzetközi Biróság elé való vitele jogát illetőleg tesz előterjesztést. Kisebbségi kérdés az eddigiek alapján is kerülhetne ugyan; a hágai biróság elé, de csak a Nemzetek Szövetsége előterjesztésére. Ezt pedig tudjuk, hogy mily nehéz elérni. Ezért céloz a Wlassics-féle javaslat oda, hogy a panaszok egyenesen a Birósághoz legyenek irányithatók és hogy a kisebbségi kérdésekkel egy külön osztály foglalkozzék. Politikai kérdések is vannak a napirenden. Külföldiek honositása, az ukrán, az örmény-kérdés és mindenekfölött a békék revíziójának az eszméje. Erre vonatkozólag érdemleges tárgyalás valószinüleg nem lesz, azonban észrevétlenül annál jobban betölti majd a tárgyalási termet e gondolat nyomasztóan nagyméretü fontossága. Résztvevők. Örömmel állapithatjuk meg eddig is, hogy a konferencia sikere a részvétel szempontjából biztositottnak mond ható; már eddig is csaknem husz nem zet képviselői jelentkeztek be és e képviselők sorában ott vannak azok, akik az ideális, dolgozó s az igazságtalan-: ságot megszüntetni akaró Nemzetek Szövetségének igazi harcosai... reszketni fogják! egy-két évig, de tán elvesztve a béke intézményes biz, tosithatásának reményébe vetett hi.. tet, szökségképen visszatérnek az em berek a barbár vérontás primitív esz. közéhez, mint az igazságkeresés mód. jához azért. mert egy csomó államfő cinikus időlopással és egy világintéz, mény tekintélyének sekélyesen önző célokra való kihasználási vágyával le. járatja a Nemzetek Szövetségét. A Nemzetek Szövetsége, ha igy foly tatja, nem világparlament. hanem leg, jobb esetben világstatisztikai hivatal lesz. Azt az örömöt, hogy hazánkat fel. vették a Nemzetek Szövetségébe és hogy most már hivatalosan is helyet foglalhatott az 50 állam között, nagy. ban lerontja a Genfben a kisebbségek ügye iránt tanusitottt megnemértés részvétlenség. Hallani fogjuk a budapesti főtanacsi ülésen a kritikákat. Kérdezni. fog ják sokan, mi lett Dickinson szép terveivel, mi az önkormányzattal, a nyelv respektálásával, a törvényeit egyenlő mérésével. A magyarok is a kritika gyakorlói és az elégedetlenek sorában lesznek, Nem is lehetnek másutt oly sok szomoru okból. De a helyzetünket saját, ságosabbá teszi ujabban egy körülmény. Az, hogy főleg a csehek, avég. ből, hogy eltereljék a figyelmet a ma. gyarság elnyomatásáról, könyvekét propagálnak arról, hogy Magyaror. szágot a kisebbség;,. a szlávok, a németség stb. sinylődik. Szerencsére, mi mondhatjuk majd, hogy tessék a kisebbségek közé menni és megvizsgálni a helyzetet. Mi fölajánlhatjuk, amit ők a diplomácia minden eszközével igyekeznek meggátolni, a kisebbségek helyzetét vizsgáló ankét-bizottságok alakitását és azonnali müködését A mi delegációnk egy-két ujabb javaslattal is jön a kisebbség helyzetének javitása céljából. Az osztrákok is