Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 33. szám - A dunai hajózás kérdése

G MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 augusztus 13. A dunai hajózás kérdése A töke versengése a Duna forgalmának hasznáért. — A magyar Duna jelentősége. — A dunamenti államok. Mint annyi más konferencia, a bukaresti dunai konferencia is jórészt eredmény nélkül oszlott szét. A dunahajózás kérdése nem olyan könnyű dolog, melyet; a mai viszonyok közt egykönnyen meg lehetne oldani. Annyi ellentéles érdek küzd a Dunán át vezető utért, hogy ezek kiegyenlítődése belátható időn belül nem várható. A Dunán keresztül akar a francia, angol, amerikai és német kereskedelem Kisázsiaba jutni, arra pályázik az olasz export és import egy része is. de azonkivül vetélytársnak ott vannak a közvetlenül érdekelt parti államok, de elsősorban a cseh. És mindegyik parti államban másmás nagyhatalom befektetett pénze küzd az érvényesülésért és egyeduralomért: a Riversyndticat és a Danube Navigation Gomp. utján az angol tőke szerezte meg a Dunagőzhajózási Társulat és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. -T. részvénytöbbségét, ez szerzett szabadalmat szerb vizeken a Belgrádtól felfelé menő dunai szállitás részére, viszont francia tőke akarja megszerezni a magyar államvasutakat, mint ahogy ez alapította meg az oláh hajózási vállalatokat. Feljebb Ausztriában a két versenyzőhöz a Délivasut utján az olasz érdek is sorakozik. Az angolok Török országon keresztül maguknak akarják biztosítani a kaukázusi és perzsiai pacot, de saját szállítási eszközeik mellett is nem tudják legyürni az olcsóbb valutáju német kivitelt. A francia és olasz kereskedelmi, szervezetek pedig nyiltan panaszolják, hogy a háboru előtt jobb üzleteket. csináltak Törökországban és Kisázsíában, most nem birnak az angol és német versennyel. Francia és- olasz bankárok nagy kölcsönt ajánlottak a törököknek, de az :. kormány visszautasította, mert saját erejéből akar talpraállni. Ugyanigy tett a messze keleten a kinai pénzügyminiszter is. aki a tengeri hatalmak 400 milliós kölcsönét utasította vissza. Keleten már félnek a külföldi nagytőkésektől, mert ezek saját zsebükre gondolnak, ők mozgatják a parlamenteket és a sajtót, háborút, békét, és mindkettőnél roszszabb békekötéseket hoznak létre saját érdekük szerint. Kelet- és Középeurópában azonban még külföldi tőkéért folyik a tülekedés s ez a sokféle érdek angol, francia, olasz, pánszláv és német jelszók hangoztatásával éppen a Dunáért folytatja küzdelmét egymással. A Duna hajózható szakaszából nagyon kevés jut a német birodalomra. Számításba ez a folyam inkább csak osztrák területén jön. ez a terület pedig hatmillió lakosával, melynek egyharmada Bécsbe szorult, a többinek tekintélyes része pedig termékellen alpesi vidékeken lakik, olyan egészségtelen államalakulat, hogy nem tud sem élni, sem meghalni. A Duna Gőzhajózási Társaság hajóparkjának nagy részét az utódállamoknak ítélték oda, megmaradt hajói mindössze Belgrádig járhatnak. Ottani kikötésük a szerb kormány engedélyétől függ. Az osztrák Duna-szakaszon 1200 és 1500 tonnás hajók járhatnak; itt. sem mindenütt, mert Ascbach. Brandstädten és Struden körül mindössze egy és egynegyed méter a mélység, a szükséges mélyitési munkálatokra pedig az államnak nincs pénze. Bécs Dunakikötője 3. 4 millió tonnát fogadhat be. de a térhelyet, még 8 millió tonna részére lehetne bővíteni. Saját hajózásának az eredeti terület is sok, szabadkikötőt építeni pedig kockázatos volna, mert az angolok és amerakaiak, akik' most igen messze esnek a keleteurópai és kisázsiai piactól, ha vámmentesen raktározhatnák be áruikat, gyárakat alapitanának és egyenlő esélyekkel vennék fel a küzdelmet a német, osztrák és cseh kivitellel. Csehország elszakadása óta a. nagy morvaországi és' sziléziai szénmedencék elvesztésével szénhiány van Ausz triában és évi 12 milliárdban kell kőszenet vásárolnia. Ezt az összeget megtakaríthatná, ha kiépthetné viziereit ós villamosság előállításába fordithatná. Az alpesi vizierők. az Inn, Traun, Mura, Salzach. az Enns és a Duna több. mint három millió lóerőt szolgáltathatnának s ebből elég volna 700. 000 lóerő az ipar. és 146. 000 a Nyugati- és Délivasut Villamosítására. E müvek kiépitése külön-külön harminc milliárd koronába kerülne. A szén ma kilencvenszeresébe kerül a békebeli árnak, a yizierő azonban lényegesen kevesebbe kerülne. A háború előtt egy lóerő kiépilése az alpesi vizekben 120 dollárba került, átlag, ma ugyanezt ötvenegyért elő lehetne állítani, ugy. hogy az amerikai tőke nagyon kedvező feltételek mellétt építhetné ki az egész osztrák vizi erőrendszert. Kísérletek már történtek. Amerikaiak müve Tirol határán a Schullerwerk, ugyancsak az amerikai Handelsgesellschaft für Österreick dolgozik az achenseei és felsőinnvölgyi vízmüveken, egy svájci társaság pedig most kezdett, a wallseei müvekhez Felsőausztriában, melyek 136 000 lóerőt vonnak el a Dunából. Az Alpine Montan részvényeket olasz kezekből megszerezte Stinnes. igy a stájerországi nagy ércmüvek az ő kezére jutottak. Csehországra esett a régi osztrák ipar nyolcvan százaléka s most. mint a Habsburg-monarchia főörököse és az entente kedvence, azt a szerepet vállalta, hogy utját állja a német kereskedelem keleti utjának. A dunai és elbai flotta tekintélyes részeit' neki kellett átadni. Azonban kétszázötven millió cseh korona költséggel nagy kikötőt épit egy-egy másikat Komáromban és Párkánynánán. A versaillesi szerződés, értelmében a hamburgi kikötő egyrészét is ő kapta,. most pedig a Morava csatornázásával, és a Moldva—Elba-csatornával a Dunát akarja e két utóbbi folyamánál összekötni. Nagy kérdés azonban, hogy mind e térvekre jut-e pénz. Ugyancsak gőzerővel dolgozik az Aldunán is. ahol a bolgár dunahajózási társulatot affiliálta és Ruszcsukot építi ki nagy kereskedelmi kikötővé és áruraktárrá. Magyarország Duna-szakaszának tekintélyes részét elveszítette, de központi fekvésénél fogva a megmaradt rész is nagyjelentőségű. Hegyvidéki részeinek elvesztése folytán nagyobb villamosmüveket vizierőre nem létethet. Vasuti anyagának óriási megrablása miatt még jobban rá van utalva a viziutra, mint eddig, azonban hajóparkjának nagy részét is az utódállamoknak szolgáltatta ki. A békeszerződések a dunai ut használatába is korlátozólag szólnak bele: A szövetséges hatalmak hajóit és áruit, a magyar kikötőkben és folyókon éppen ugy kell kezelni, mint a magyar ál lampolgárokét. viszonossági jog nélkül, Csehországiban, Szerbiábán és Romániában. A magyar hajók a szövetségesek kikötői közt utasokat és árut csak az illető kormány külön engedélyével szállithatnak. A cseh, oláh és szerb állomnak jogában van a folyamágy saját területén kívüli részét, sőt a szembenfekvő partot is igénybe venni a nemzetközi Dunabizottság felhatalmazásával saját vizi épitkezéseire, Magyarországnak ugyanezen joga velük szemben nincs meg. Eddig csak a Vaskapun való átkelésnél szedték illetéket a szabályozási költségekre, most azonban az illetékmentesség az egész utvonalra megszünt és hallatlanul megdrágithata a magyar hajózás tételeit az, ha egyegy rakomány a Duna vonalán nyugaton négy, keleten három államban esik illeték alá. A háború előtt a nagy magyar és osztrák gőzösök rendes járatokat tartottak Regensburgtól Szulináig is ugy a személy-, mint az áruforgalmat a monarchián kívül Bajorország. Szerbia. Románia és Bulgária részére is ellátták, ma azonban még a postaforgalom is kritikán alóli állapotba jutott az utódállamok fogyatékos hajózási vállalkozásai kezében. Budapest, mint a Duna-vonal középpontja és legjelentékenyebb rakodóhely gabona részére, hatalmasan kifejlett malomipar-központja, a természettől is arra van hivatva, hogy a dunai forgalom középpontja és irányitója legyen. Szerbia, a békeszerződések folytán megtöbbszöröződött területü és lakosságu állam három városával vesz részt a dunai versenyben: Belgrád, a Dráva torkolatánál Vukovár és Ujvidék, fontos gabonarakodó helyek. Krapinán német tökével cellulose- és papirgyár alakult, Zágrábban a faipar és különösen a vasuti talpfakészités nagyjelentőségü. A nagy térfogatu áruk részére igen fontos a viziut. de még inkább nyerstermény-kivitelére: sertésre, szarvasmahára. szilvára, buzára és fára, másodsorban kenderre. lenre és nyersselyemre. Viziuton gabonakivitele Münchenig 49, Stuttgartig 51, Nürnbergig 69, Kölniig 70 százalékkal olcsóbb, mint tengeren. Ha megnyílnak ásványi kincsei, elsősorban a réz, ólom. cink, vasércek, ezüst és kéneső, szintén emelkedik a dunai ut jelentőslége. A nagyobb forgalomra azonban elkerülhetetlen a Vaskapu teljes szabályozása. Magyarország a berlini kongresszuson nyert meghatalmazás alapján nagyjából lehetővé tette a hajózást Vaskapunál, de az Ómoldova— Orsova közti 110 kilométeres szakaszon még kis yizállásnál maradtak sziklaakadályok. Orsován azonban oly sebes a víz folyása, hogy gyengébb hajókat és uszályokat kötélen kell a csatornán átjuttatni. Kvassav miniszteri tanácsos tervei szerint itt második párhuzamos csatornára lenne szükség és az így előálló vizesések erejével elektromos áramot lehetne fejleszteni. Körülbelül izázezer lóerői; lehetne ezúton Románia, Szerbia és Bulgária ipara részére nyerni Románia a háboru óta a Duna legnagyobb szakaszával rendelkezik. Majdnem ezer kilométer esik a folyamból oláh területre. Turn-Szeverin ben 25 millió lei költséggel hajó- és motorcsónak épitőmühely alakult. A behozatalra nézve megemlithető, hogy Mannheimből Giurgiuig hat. Nürnbergből ugyanoda tizenhét márkával olcsóbb tonnánkint a szállítás. Románia fő kiviteli cikkei a gabona és petroleum. Ploestiből. a petroleumyidék központjából Münchenbe 44, Külnbe 61 százalékkal olcsóbb a szálllitás, a gabonarakodó Galacból Re gensburgba 11. 5 márkával tonnánkint. Erdélyből bányafa és márvány szintén viziuton lehetne szállitható. Az Aldunát Románia nem tudja kihasználni. Brailától a torkolatig a forgalom teljesen a görögök kezében van, akik, a Fekete-tenger felől járnak fel áruszállító hajóikkal és vontatóikkal. A Navitgation Fluvial Romaine. ez az állami vállalat, csak akalmi szállítmányokat visz át a Vaskapun, különben egész tevékenysége csak a régi királyságbeli dunai szakaszra szoritkozik. Személyforgalmat pedig mindössze a 21 kilométer hosszu Brailagalaci viszonylatban tart fenn. Bulgária, ez a tipikus mezőgazdasági állam, kivitelre gabonával, tengerivel, dohánnyal, továbbá nyersbőrrel és rózsaolajjal rendelkezik. Legnagyobb beviteli tétele bányagépekből. elektotechnikai és textilárukból áll. A bolgár Dunahajózási Társulat az idén beolvadt egy nagy cseh vállalatba és az uj érdekeltség tőkéjében egynegyed részig osztozik. Rendes járalai azonban még nincsenek, csak készül a Fekete tengerrel való összeköttetés fentartására. Hogy a fent elősorolt államok s az ezek mögött meghuzódó külföldi érdekéltségek versenye mikor fogja- a dunai forgalmat csak olyan szinvonalra is emelni, mint amilyet a háboru előtt az osztrák és- magyar nagyválla latok fentartottak. egyelőre megjósolhatatlan. Német település Oroszországban A Kurjer Poranny a Keleti Ügynökség moszkvai távirata alapján arról ir, hogy a németek valósággal elözönlik Oroszország déli részeit a Fekete-tenger mellékén. Ott a szovjetkornány nagymértékbani osztja részükre a mezőgazdasági koncessziókat. A munka tervszerű és az a célja, hogy szorosabbra füze a nmet-orosz viszonyt mind gazdasági, mind pedig politikai tekintetben. Legtöbb koncessziót kapnak a németek Odessza körzetében, ahol mezőgazdasági kommün ürügye alatt gyors és jl átgondolt némt telepítés folyik. A német igazgatás aá vett birtokokra már most hatalmas német, telepes-csapátok jönnek, magukkal hozva mezőgazdasági szerszámokat. állatállományt vetőmagot és műtrágyát. Az ügynökség tudósítójának sikerült meg. tudnia, hogy csupán az egyik odesszai körzetbe 12. 000 német telepes érkezik, kik jóészben tudnak oroszul. A német tervek ebbe az irányban nagyon széleskörüek, mert két évi alatt körülelül 100. 000 kiváló német munkabirő férfi letelepítését célozzák. Jellemző, hogy a szovjet-hatóságok ezen a (területen másoknak nem adnak koncessziót, hanem az Ural mellékére és más helyekre utasítják őket. Ez állítólag egy pótegyezmény alapján történik. Ugyanezen tudósítás szerint a Krasznij Krim szintén tudósítást szélesei szétágazó némeiti szervezetekről.. amelyek Bundestreue név alatt szintén a német (felépítés célját szolgálják és amelyeik tagjaik számára Roániából egymilliói pud gabonát szállítottak és amelyek a leg különfélébb árukkal, gépekkel és mejzőgazdaságí szerszámokkal látják el tagjaikat. A szervezet számos szövetkezetet létesített és a gabona vásárlására szükséges pénzt a német kormány bocsájtotta rendelkezésre. Lúgoson Magyar Kisebbség címen dr. Jakab ff y Elemér, dr. Sulyok István és dr. Willer József szerkesztésében uj nemzetpolitikai szemle indult meg, mely félhavonként fog megjelenni. Az ismertető bevezetés szerint a lap össze akar gyűjteni minden adatot, mely a magyar faj mai kultúrájának hiteles képét, nyuitia továbbá ismertetni kívánja Erdély és nemzetiségeink történeti múltját a jelenlegi célokra való tekintettel, végül nyilván akar tartani minden nyilatkozatot, mely a magyarság mellett vaigy ellen szól bel- és külföldön. „Ferro" Egyesült Vas- és Érckeieskedelmi R. -T. cég alatt ma az AngolMagyar Bank helyiségéiben 30 millió korona alaptőkével uj vállalat alakult. A társaság alapitói: a Hugó Stinnes G. m. b. H., az Alpine 'Monian-Gesellschaft, az Angol-Magyar Bank és a Lipták-társaság. A társaság igazgatóságába ezen összes alapítók képviselőit választották be; a vállalat elnöke Krausz Simon lett. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest, 1922. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Bökk Szilárd-u. 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László. Magyar Kisebbs6a KOZGAZDASAG.