Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 41. szám - Magyarország felvétele a Népszövetségbe. A közgyűlés lefolyása - A török-görög háború története

ben. élénken foglalkoztatta a Népszövetség; politikusait. Egy ukrán politikus. az utolsó ülésen; nagyon sötéten És ez lesz Európa vége. Eupópa feltartózhatatlanul halad lefele azon a morális lejtőn 'amelybe a világgháboru Utáni féktelen materializmus''hajtotta. Ujja ábránd itt leszerelésről'álmodozni, mikor az európai szellem maga a megtestesült anyagiság. " L'Euio'pc1 sera asiattsée, — végezte meggyőződéssel, — csak ez a transfuzió mentheti meg Európát a teljes összeomlástól. Mint ukrán, természetesen turáni, így Ázsia'"bive, mégis' szerettem'volna' Lapunk \legutóbbi számában, tudósítónk. szines képet rajzolt arról 3 nép-. szövetségi összes-ülésről' amelyen Magyarországot a szövetség' kötél ékébe felvetnék.. érdekesnek véljük a?ülés napjószerü lefolyását is közölni, mert a magyar. közönségnek még nem. vollt módjában tudomást szerezni kéretlen. Osusky vádbeszédének részleteiről. Az ülés lefolyása a következő volt: Elnök: A napirend szerint következik a hatodik bizottság Magyarország felvételéről szóló jelentésének vizsgálata -(A. 68. 1922. számu okmány. ) Felszólítom Jonkheer. Loudont, a hatodik bizottság elnökét és előadóját, foglalja el helyét a szószéken. (Jonkheer Loudon, a hatodik bizottság elnöke és előadója felmegy a szószékre. ) Jonkheer Loudon (Németalföld): Elnök ur, hölgyeim és uraim!l Magyarr. ország felételének a kérdését a hatodik bizottság, amelynek elnöke vagyok, egy albizottsághoz utalta. A halódik bizottság azután, magáévá tette az albizottság jelentésének véghatározatait, vagyis egyhanguan hozzájárult ahhoz, hogy Magyar-ország felvétessék a Népszövetség kötelékébe. Szabadjon ezt a jelentést felolvasnom. ('Loudon felolvassa a jelentést. ) Jonkheer Loudon: Szabadjon remélnem, hogy a jelentés meghallgatása után a népszövetségi ülés a maga egészéhen egyhanguan el fogja fogadni a bizottság javaslatát és Magyarországot beveszi tagul a nemzetek szövetségébe. Remélem teljes bizalommal azt is, hogy ily értelmü, határozat után a gyűlés megbízásából az elnök azonnal fel fogja kérni Bánffy grófot, Magyarország kühigyminiszterét, hogy haladéktalanul foglaljon helyet közöttünk. (Tapsok. ) Elnök: Osusky cseh delegátus urat illeti meg a szó. — Elnök ur, hölgyeim és uraim! A kötelesség érzése késztet engem felszólalásra ez alkalommal. — Önök előtt fekszik a hatodik bizottsági jelentése, amely azt az egyhangú határozatot tartalmazza, hogy Magyarországot fölvételre ajánlja a közgyűlésnek. Mi. szerb, román és cseh küldöttek, akiknek nevében beszélek, ugy véljük, hogv kötelességmulasztást követnénk el, ha nem íiéz-, nénk szemébe bizonyos, nyilvánvaló tényeknek, amelyekkel a bizottisáíj teljes mértékben számot vetett. — A népszövetségi egyezmény 1. szakasza előírja, hogy a népszövetségibe csak akkor, lehet bebocsátani egy államot ha, tényleges biztosítékokat nyújt aziránt, hogv őszintén teljesíteni szándékozik nemzetközi kötelezettségeit. Legyen szabad figyelmüket fölhívnom farra, hogy a trianoni szerződésben Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy leszerel és a kötelező katonai szolgálatot eltörli. 'Annak. ellenére azonban, hogy a kötelező katonai szolgálatot törvénnyel - eltörölte, a miskolci 'Reggeli Hírlap 1922. január 26-iki számában mégis rendelétet találunk, amelyiben a városi tanács felhívja a Miskolcott és környékén 1901-ben szükattonai szolgálatra a városházán.. Akik a rendeletnek nem tesznek eleget, azokat a törvény bünteti. " Ismerünk továbbá egy rendeletet. ' amelyben a honvédelmi miniszter. 1922 március 2-íkan Í822. H. T. ' S. 3. szám alatt felhivja a debreceni körlet parancsnokait, hogy bizonyos megnevezeti községekben foganatosítsák az 1898—1902. korosztályok sorözását. A szegedi lapokban azután 1922. február 15-ikén és március 15-ikén árról' olvashatunk, hogy' "*az asszonyok tüntettek a kaszárnyák előtt a kötelezői katonai szolgálat ellep. — A versaillesi szövetséges katonai bizottság, amelynek' az a föladatja, hogy felügyeljen a trianoni szerződés katonai határozatainak végrehajtására, megállapitotta, 'hogy az. ellenőrző bizottság határozott adatokat szedett össze, amelyek kétséget englednek bizonyos kötelezettségek önkéntes jellege iránt; "tudomást szerzett arról is, hegy mozgósítást. rendeltek el. A bizottság épp ugy megállapitotta, hogy kifogás alá esik a magyar kormány eljárása a már elfogadott törvényhozási intézkedések alkalmazásának módjában is. 'Ami a hadianyag elpusztítását illet;, amit szintén a -trianoni szerződés követel, a szövetséges katonai bizottság mégállapitott'a, hogy kevés elrejtett anyapat találtak, de ebből még nem lehet arra következhetni, hogy ilyesmi csakugyan ne lenne, mert —. a bizottság szerint •— a magyar kormány a valóságban számos olyan Intézkedést tett. amelyek a vizsgálati rendszabályok hatálytalanítását célozták. — A trianoni szerződés, amelyet a magyar kormány aláirt, kimondja, hogy valamennyi magyar állampolgár •egyenlő a törvény előtt és faji, nyelvi vagy vallási különbség nélkül egyforma polgári és politikai jogokat! elvez. Nem részletezem, hogy milyen a ki' sebbségek helyzete Magyarországon; mégis meg kell emlékeznem arról, hogy 1920-ban a budapesti parlament megszavazott egy., numerus clausus"ról szóló törvényt, amelynek 25. szakasza kimondja hogy a középiskolákba és az egyetemekre csak azok iratkozhatnak be, akik nemzeti és erkölcsi ér. 'zelmükben teljesen megbízhatók. Ezt a törvényt még inkább megszigorította az 1920. október 27-ikén kelt 123. 033. számú rendelet, amely külön engedély bemutatásától teszi függővé a lövőben a beiratkozást. Pakots József képviselő 1922 június 20-ikán a budapesti parlamentben e törvényről szólva kijelentelte, hogy Magyarországot kivéve, a világ egyetlen országában sem mernék kizárni a felsőbb oktatásból az állam valamelyik polgárát. ílebelt Ede képviselő 1922 június 27-ikén szintén tiltakozott e törvény ellen és elmondottá, hogy többszáz —» különösén ízraélita hallgató kénytelen e miatt külföldi főiskólákra menni. Felesleges mondanom, hogy e törvény a nemmagyar' fajnak, elsősorban a magyar zsidók ellen irányul. Ismételten kérték már a közoktatásügyi minisztert, hogy (törölje a numerus clausust.. de ő. — a Pesti Vásárnap, "1922 október ket ünnepéluesen megerősített Bánffy gróf küüguminiszter. (Taps, ) ! Elnök; Ha senki sincs, aki szót kér-; ne, be fogom zárni a vitát. A béke szerződés első szakasza' értelmében a nemezetek szövetségenek kötelékébe. Ennek következtében elrepdélem a név-.; szerinti szavazást. A szavazásban a következő negyvennégy állam vett részt: Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, Chile, Costa-Rica, Dánia, Délafrika, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Guatemala, Hollandia, India, Japán, Kanada, Kína, Kolumbia, Kuba, Lengyelország, Lettország, Libéria, Litvánia, Luxembourg, Nagybrittania, Norvégia, Olaszország, Panama, Paraguay, Perzsia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Sziam, Uj-Zéland, Uruguay és Venezuela. Valamennyi állam igenné) szavazElnök: Miután a közgyűlés egyhan gúan amellett szavazott, hogy Magyarországot felvegyék, Magyarországot a népszövetség tagjának jelentem ki (Taps. ) (Magyarország fel van véve a nemzetek szövetségébe. ) Elnök: Az imént lefolyt szavazási szövetségünk szerencsés eseményének tekinthetjük és ugy vélem, az egész közgyűlés gondolatát tolmácsom amikor üdvözlöm azt az államot, amelyet a szövetség kötelekébe bevettünk. Felhívom Magyarország képviselőjét mulassa be az igazoló* bizottságnak meghatalmazását és felkérein a bizot; ság elnökét, hogy ezt a meghatalmazást minél előbb vizsgálja felül. is felhívom Magyarország megbízott; ! ját, foglaljon helyet közöttünk. (A belépő magyar delegációt a köu gyűlés tapssal fogadja. ) j 'A' legújabb török-görög kérdés és habom, a fegyverszünettel végre nyug* vóponthoz jutott. Érdekelt angol lapok ugyan nagyban hirdetik, hogy Görögország Kelet-Tráciát megg fogja védeni, de ha a görög hadsereg a rendezett otthoni belső állapotok mellett ilyen megsemmisítő vereséget szenvedett Kisázsiában, nem igen hihető, hagy a mostani forradalmi felfordulások közt különb harci értéket fejthet ki Tráciában. A török-görög háború Angliának és Franciaorszá. gnak mással végezte lett fegyveres öszszeütközése volt, a további folyamatot ugyancsak ennek a két nagyba l atomnak kell megvívni a diplomáciai asztalnál. A legújabb töröK-görög háború története A kisázsiai hadjárat befejezése után érdekes végigpillantani annak egész történetén. 1910 májusában szállta meg Görögország Szmirnát. Teljes egy év múlva sikerült Angliának a hythei konferencián megnyerni Franciaország és a többi entente-hatalom beleegyezését ahhoz, hogy Görögország támadó hadjáratot indítva az angorai török kormány ellen, azt fegyverrel. kényszerítse a sévresi szerződés pontjainak megtartására. Maga a sévresi szerződé* angol siker volt Franciaországgal szemben. Anglia szabadkezet engedett Franciaországnak Középeüfópa úgynevezett rendezőnőben. Viszont Franciaország, legalábh nyilvánosán, angol ér* dekterületének ismerte el Kisázsiát Lloyd George, aki még a régi Gadstöné-félé diplomataiskiolához tartozott, gondoskodott róla a sévresi szerződésben', hogy}' Törökországot politikailag és katonailag annyira meggyöngítse, hogy a Szerződés alkalmazás-a, esetén Törökország többé keleti ból mindössze Konstantinápoly. és; szűkebb vidéke marad meg a töröknek, ez is csak azért, mert. a kölcsönös; féltékenységi folytán megosztozni nem tudlak rajta. Az elhibázott angol politika igy akarta saját keleti és általában mohamedán gyarmatainak 'háboritatlon birtoklását biztosítani, Sőt közvetlen kapcsolatot akart a legrön; videbb uton Indiához kiépiteni törölj területen keresztül s ezért 1918—19 telén a Konstantinápolyból Áuun—>' Karahiszáron át Bagdödba vezefól vasúti vonalat saját csapataival meg-, szállta. Rövid idő múlva azután kény-| telén volt ezeket visszavonni, mert ej kiélt vidéken nem tudta őket eltartani. Az entente engedélyével, sőt megbi-. zásából 1920. június végén mcgdndiV totta Görögország az offenzivát. Szeptember elején a görögi csapatok elér-, ték a Brusszától Uzbakon át délre hu-, zott vonalat. A katonai siker ellenére, azonban a katonaság és a nép ham'an belefáradt a háborúba. Ez a hangulat! segítette elő noveemberbeni Venizelosz bukását. Utódja, Rhallisz, megígérte áj leszerelést, de az angol biztatás cáakí további kalandba hajszolta az orszá-i] flot Sándor régens halála és> Venizelosz e. lüzetése után népszavazással sikerült; ugyan Konstantin királyt az entente el-! lenzésével szemben a francia royalista körök segélyével visszaültetni a trón-, ra, dé a kisázsiai hadjáratot ö sem hagyhatta félbe, mert félt a görög nemzeti büszkeség megsértésétől. Ka-; tonai diadalokkal akarta Venizelosz emlékét elhomályosítani, de az 1921 januárjában Eszki Sehir ellen indított; görögi offenzíva kudaroöt szeavedettj Március végén kezdett a görög hadsereg ujabb offenzivát az üszpaki ésj brueszal szakaszon. Ez a dél] szárnyon sikerrel is járt és Afmn—Kartdiisszárt MAGYAR KÜLPOLITIKA rínt. — azt felelte, hogy r. Nem lehet szó a törvény eltörléséről, mert a magyar faj védelme teszi szükségessé. — Azt kérdik bizonyára, uraim, ez annak az ünnepélyes kötelezeltségnek alapján történt amelyet Bánffy gróf vallalt kormánya nevében, 'kijelentvén, hogy a szerződésekkel, vagy az aláirás óta létrejött egyéb megállapodásokkal " összhangban teljesíteni fogja valamennyi nemzetközi kötelezettségét. Megállapitom, hogy a hatodik (bizottságj albizottsága semmiféle kétséget sem hagyott abban az irányban, hogy e kötelezettségek. közé számítja azt is, amelyét a szövetséges hatalmakkal szemben a Habsburg-uralkodóház tekintetében vállalt a magyar kormány. — Teljesítvén ezt a kevéssé kellemes feladatomat;. tartozom Kijelenteni a romján, a szerb és a cseh küldöttségek nevében, hogy mi a Bánffy gróf áital vállait ezen ünnepélyes kötelezettség alapján ajánlottuk az albizottságban ép ugy, mint a hatodik bizottságban Magyarország fölvételét a népszövetiségbe. Azt hiszem, elmondatom, hogy az a szellem, amely Romániát, a " szerh-horvát-szlovén államot és Csehországot szomszédjával, Magyarországgal szemben eltölti, világosan megnyilvánult abban a tényben, hogy e körülmények között felvételre ajánlották Magyarországot. Merem remélni, hogy ez a szellem, amely áthatja az említett országok kormányait, valamint a niépszpvetség nagylelkű szelleme, bizonyára szerencsés befolyást fog gyakorolni a magyar kormányra azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek végrehajtása tekintetében, amelye « A török-görög háboru története Fegyverszüneti tárgyalás — A Kisázsiaii probléma legujabb fejezete A tengerszoros-kérdés történeti fejlődése kivenni, mily formában képzeli Ázsia uralmát Európa felett. Mint a íüggetlen Ukrajna hive,, gyülöl mindent, ami orosz és természetesen mindennél joböreg Európa összesereglett államférfiain és eszembe, jutottak Róbert Cecil lord nagy beszédének utolsó szavai: -Ha a nemzetek igazán óhajtják a békét, válasszák a béke útját, ha nem "óhajtják, * válasszák a "pusztulás útját és szálljon vérük a saját fejükre!