Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 39. szám - Amerikai itélet a délszláv államról

MAGYAR KÜLPOLITIKA van a két állam körött a még hosszu civódás és esetleg még sok hadako­zást jelentő • besszarábiai kérdés:. Ezzel a Taaájcskornány is tisztában van azért éppen Romániával szemben mu­tat a legkevesebb hajlandóságot holmi kapcsolatok megteremtésére. Ha néha. napján egy-egy ilyen irányu hir nap­világot is lát, azt sem orosz, sem oláh politikai körökben nem veszik tulságosan komolyan, ellenben annál inkább kisért az oláh sajtóban állan­dóan egy orosz támadás lehetőségé­nek a veszedelme. A távolabbfekvő kis európai álla­mokkat szemben már más megítélés alá esik Oroszország magatartása. Svédország és Dánia számára nem je­lent közvetlen politikai veszedelmet Oroszország esetleges megnövekedése s ennek következtében a gazdasági kapcsolatok felvételének sincs na­gyobb akadálya. Hollandia és Belgium inkább a mult, mint a jelen alapján vannak érdekelve Oroszországban; előbbinek mindinkább tul kell tennie magát azon a reményen, hogy az Oroszországban elhelyezett vagyoni érdekeltségei még valaha is kamatoz­hatnak, utóbbi már nem táplálhat semmi illuziót oroszországi vasutainak az értéke felöl. Ezzel szemben hatá­rozottan élénk gazdasági nexust keres Szovjetoroszországgal Csehszlovákia, amelynél sok mindent érthetővé tesz­nek a szláv faji kapcsolatok. S ha­sonlóan faji alapon kell elbirálni az orosz kérdés szempontjából Jugoszlá­viát és Bulgáriát is, bár ezeknél gaz­dasági vonatkozások nem igen jutnak előtérbe. Ami az európai nagyhatalmakat il­leti, ezek közül Szovjetoroszországnak főleg Franciaországhoz és Németor­szághoz való viszonya érdemel figyel­met, miután Angliával — mint azt 'féri*Jelzett c&htnikUn., már K'íéjiV;. ".. - '-xA &'SÍ&; -sintér^n; v?«•'*•••; eg a iú^rn kü*dejr: jpt Frandíor. zá^ia*. aMan a* e-sötben, ha %y ""• •-:.. V-. r;. !*atnú Orn*?or*5-^*an Ü «áU; H>K milliárdját, fn'-g^on'&é^p,: e, u is ' ?, etienszenveg egy erős es egységes Oroszország, ámde a rapallói szerző­dés minden ilyen álom-tervét semmivé rontotta. A versaillesi szerződés 116-ik pontja ugyanis lehetővé tette Francia­ország számára, hogy ugy a közeli, mint a távoli jövő érdekében befo. Ivást gyakorolhasson a német-orosz viszonyra, hogy tudniillik Oroszorszá­got is belevonhassa abba a szövetség­be, amely Németországot állandó te­igázottságban tartsa, ami valóra vá­lása esetén nem jelentett volna egye­bet, mint hogy Oroszország helyett is Németország fizessen Franciaország­nak. A rapallói szerződés megmen­tette ettől Németországot, a franciák azonban azóta éppen olyan politikát követnek az oroszokkal szemben, mint a németek ellen. ámde ilyen po­litikájuknak sikerét mindenesetre két­ségessé teszi az. hogy politikájukat nagyrészt éppen — Lengyelországra és Romániára alapozzák. A külfüldi sajtó­propaganda Bukarestbe a külügyminisztérium most adott ki egy röpiratot Stoica Vazul tollából a külföldi sajtópropa­ganda kérdésében. Stoica négy évig ve­zette ez Egyesüll-Államokban az oláh propagandát és csak az idén került vissza Bukarestbe, az egykori buda­pesti diák. majd aradi tanár, érdekes programmot nyujt, hogyan kell meg­szervezni egy államnak külföldön a propagandát. Elmondja, hogy Csehor­szág és Szerbia sajtóirodákat állitta­tott fel. melyek beágazzák az egész Nyugatot, vannak külön kinomato­gráfiai és fényképészeti osztályok és ügynökségeet minden állam fővárosá­ban. Románia részére a következő tennivalókat ajánlja: 1. Egy központi információs irodát kell felállitani. melynek a világ főbb italosaiban) fiókjai volnának. A fiókok a központból kapnák elhelyezni való híreiket s ugyanoda küldenék be sa­ját hiranyag. ukat a külföldről. A köz­ponti iroda ugy kötetlenül, mint fiókjai utján összeköttetésben lenne a. külföldi nagy sajtóügynökségekkel. 2. Cikkek elhelyezése a külföldi nagy lapokban. Páris, Róma, London és mondhatja, hogy ezek iránt nem ér­deklődik senki s egyáltalában nem is olvassák. A nyugati közönség teljesen megcsömörlött már minden propa­ganda kiadványtól. Elengedhetetlen feltétele azonban a propagandának, hogy, a pártpolitikát kerülje. Csakis pontos és tárgyilagos Newyork sajtójában állandóan legyen híreket juttasson külföldre és a kor­hiranyag Románia haladásáról. mány a propaganda munkát politikai 3. A központi irodának legyen külön ellenfeleivel szemben fegyverül ne hasz. fényképészeti és kinematográfiai osz- nálja. A kormányok változnak s így tálya, mert a rajzok és képek sokkal | megesnék, hogy akit egyik nap szid a jobban vonzanak, mint akármiféle le- propagandaosztály, másnap kénytelen írás. Gondoskodják ez az osztály, hogy lenne dicsérni, viszont az addig fel­állandóan filmujdonságokkat lássa el dicsért kormány, ha ellenzékbe kerül, a mozgóképszinházakat. 4. Mindenféle hir és közlemény táviratilag történjék, mert különben elveszti ujdonságát. 5. Teljesen haszontalan pénzkidobás, ezért megszüntetendő az. hogy Nyu­gaton külön oláh szemléket adjanak ki. Stoica saját tapasztalatai alapján támadásoknak lenne kitéve. A politikai vezetőknek ilyen kezelése azonban teljesen hitelét rontaná a propaganda­munkának s megakadályozná, hogy a külföld valaha bizalommal legyen Ro­mánia ránt. Stoica egész programmját a magyar kormány is magáévá tehetné. Amerikai itélet a délszláv államról A Blair-csoporttal megkötött száz­millió dolláros kölcsön az Egyesült Államok figyelmét nagymértékben a délszláv állapotokra irányította. A Blair-csoport tudvalevőleg nyilvános jegyzésre bocsátotta a kölcsön első részletét, huszonötmillió dollárt s ugyanekkor a megfizetett sajtó utján óriási propagandát csinált a kölcsön érdekében. Ez indította a newyorki International Bulletint arra, hogy a délszláv állam politikai és gazdasági helyzetét vizsgálat tárgyává tegye. A folyóirat igen érdekes cikkét az aláb­biakban ismertetjük. A cikkíró szerint, ha az amerikai polgár dönteni akar arról, hogy he­lyben f. 4 -c el. mikor meguikaritott vagyonát a ószláv köcsönbe fekteti, két szempontot vegyen figyelembe. y"jv 'J-ie. neg, milyen állapotban van a dél-földmüvelés, bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedésügy, pénzügy és a politika. A délszláv földmüvelésügy a pri­mitív tehetetlenség állapotában van. Vetési rendszerekről a délszlávok még nem hallottak. Az állam fennállása óta az uj területeken is hanyatlott az ott eredetileg fejlettebb földmüvelés s ennek folytán a kivitel folyton keve­sebb lesz. 1921 januárjában 37. 000 tonna cerealiát vittek ki, ez év ja­nuárjában 13. 642 tonnát. A leneket­len korrupció, a rettenetes adminiszt­ráció és a meggondolatlanul végre­hajtott agrárreform mind hozzájárul­nak a földmüvelés hanyatlásához. A bányászat az országnak minerá­liákban való nagy gazdagsága mellett sem tud kifejlődni, mert egyrészről a nepotizmus, másrészről pedig az ide­gen tőkék elé szabott sulyos föltételek a kitermelést lehetetlenné teszik. Az ipar kezdetleges. A bábom előtt virágzott gazdasági iparágak: a ma­lomipar, a cukor-, a bőr-, a faipar mind lehanyatlottak és nem tudják magukat összeszedni. Ami a kereskedelmet illeti, Ameri­kának igen szomorú tapasztalatai van­nak a délszláv kereskedői morálról. 1919 elején a Standard Oil Company 3, 100. 000 dollár értékben szállított petroleumot a délszláv államnak. A délszlávok fizetés helyeit 1919 nov. 2-án esedékes pénztári utalványokat adtak, de akkor sem fizettek. Ujabb tiz hónap mulva másfélmillió dollárt fizetnek, azóta semmit, sőt Kumanudi pénzügyminiszter azzal próbálta a fize­tést sürgető belgrádi amerikai követet a Blair-féle kölcsön támogatására bírni, hogy kilátásba helyezte e régi adósság fedezését az uj kölcsönből. A cikkíró hivatkozik a belgrádi villamos körül keletkezett kínos belga-szerb incidensre. A villamost egy belga pénzcsoport létesitette. A szerb kor­mány előbb nem engedte meg a vitel­dijak arányos emelését, utóbb egysze­rüen elkobozta a villamost. Ebből su­lyos diplomáciai bonyodalom is szár­mazott. A cikk idézi a belgrádi ame­rikai konzul két jelentését, melyek a délszláv kormány kereskedelmi politi­káját teljesen elhibázottnak minősítik. Ami a forgalmat illeti, nagy a hiány vasuti anyagiban és a vasuti vonalak kiépitése igen fogyatékos. Az ország­nak három nagy kikötője van: Spa­lató, Raguza (Gravóza) és Cattaro. A ki­kötőkhöz csak keskenyvágányu vona­lak yezetnek. Belgrádot igen bajos e kikötők bármelyikével összekötni. Az ország tényleges forgalma Szalonikin és Trieszten át bonyolódik le. Ezeken a közlekedési bajokon az uj kölcsön sem fog sokat segíteni. A cikk ismét egy konzuli jelentést idéz, amely sze­rint a befektetések csak igen hosszu idő mulva fognak valamelyes jövedel­met hajtani, A pénzügyek katasztrófálisak. Ku­manudi pénzügyminiszter azzal dicsek­szik, hogy -a költségvetési egyensuly­helyreállította. Belgrádiban ezen min­denki nevet Az egyensuly u. i, csak papiroson van meg. Kumanudi egy­szerüen önkényesen leszállította a ki­adást és találomra emelte a bevételi téleleket. A délszláv pénzügyminiszter házi használatra készült jelentéseiben, elismerte, hogy pl. a mult évi költség­vetésben hetven millió dinárra elő­irányzott monopóliumok tényleg csak két és fél milliót jövedelmeztek. Azt, is tudja Belgrádban mindenki. hogy az uj adókat nem lehet behajtani a pa­raszton, pedig az ország lakosságának nyolcvan százaléka földmüvelő. Kuma­nudi azt híreszteli Amerikában, hogy a délszláv állam külföldi tartozásai csak 13 egyharmad millió dollárra rugnak. Ehhez az eredményhez ugy jutott, hogy angol és francia kölcsö­nöket figyelmen kívül hagyott. Megfe­ledkezett a volt kettős monarchiából a délszlávokra eső adósságokról, ellen­ben beállította a német, az osztrák, a magyar és a bolgár jóvátételek senki által nem ismert összegeit. Házi hasz­nálatra készült jelentéseiből ki lehet számítani, hogy 680 millió dollárra mennek a délszávok mostani adós­ságai. Hogy milyen hitele van az ál­lamnak otthon, nyilván mutatja az ötszáz millió dináros belföldi kölcsön, melyet sok presszióval is csak három­negyed részéig sikerült egyeztetni s a hátralékos részt a bankok folyósították parancsszóra. Politikailag sem kedvező a délszlá­vok helyzete. Az államot csupa ellen­ség könnyezi. A kis-entente nem a konszolidáció bázisa, hanem uj háboruk melegágya. A költségvetés teljes egy. negyede katonai kiadásokra esik. Az államon belül két egészen külön féj­lődésü tartomány áll egymással szem­ben. A horvát és a montenegrói szepa­ratizmust Amerika is ismeri. A cikk azután ismerteti dr. Baoman Izsák egy előadását a newyorki bankárok klub­jában, melyben ez nyilvánosan, vissza­vonta Uj világ c. könyvének a dél-, szlávokra vonatkozó, kedvező megálla-.. pításait. Vasárnap, 1922 szeptember 24. Ezt az itt kivonatosan ismertetett cikket az Obzor lefordította horvátra A cikk tartalma az egész országban óriási konsternációt okozott. A kor. mánylapok az Obzort árulónak kiál, tolták ki, a pénzügyminiszter az ame-. rikai lap állitásait téveseknek nyilvá­nitotta, de óvakodott az Obzor azon tanácsát követni, hogy forduljon cá­folataival az amerikai folyóirathoz. Ugy látszik, a cikknek volt hatása Amerikában is, meri még mindig csak tizenöt millió dollárt jegyeztek, holott a délszláv kormány ismételten ielen­tette, hogy már megérkezett P ir> r * huszonöt millió. bj. A magyarság gyengités megszállt területen, Régi olvasó aláírással a következő, figyelemreméltó sorokat kaptuk: A törvény azokat a magyarokat, altig csonka országunkban laknak, ha a megszállt területen vagyonuk van, pH levő vagyonuk után is megadóztatja, Nem elég, hogy a megszállö hatalom a Csonka-Magyarországon lakókat két­szeres, háromszoros. adóval sujtja hogy mielőbb pusztuljanak onnan. magyar törvény — bár önkéntelenül — de mégis segit neki azzal, hogy megszállt területen levő vagyonok után az itt lakóktól jövedelem- és vagyon­adót szed. A két helyen való adózást; az egyszeri, nagyon is kétes jövedelem után már csakugyan nehéz kibírni s a véga az lesz. hogy a birtok eladásra kerül. A vevő már nem magyar, hanem tőlünk idegen nemzetiségü s az ottani hatalom fölfogása szerint „megbiz­ható" elem lesz. Vajjon a külföldi va­gyon megadóztatásából folyik-e be annyi jövedelme, mint amennyi kari okozunk a megszállt területen lévő magyar birtokok pusztulásával a ma­gyarságnak?. Nem ma y -i. rs-;.; oaiK !• i\í;. í.. itiíie|ríS'-<. fyen 58" g''-Cr,: • A mogsí-R.:. h-4-rtJraak bizonyá^ ; n«4g; tannak n ndópoiMibáj?1''*'1 eic^f. -ív-:, inszr. r, aa 5 •* íatkat, szá­nutáíífcíKat egj átíajia nem keresztezi A magyarség ^ -ai^L ÚU, okozza az is, hogy megszállt területen illetékes, esetles ott birtokkal is rendelkező mai gyar nyugdjas tisztviselők nem köl­tözhetnek vissza családjukkal „ szülő­földjükre. mert különben az 1912. évi nyugdíjtörvény betüi szerint állam­polgárságukkal együtt nyugdijukat vesztik. Inkább itt maradnak, ha vaj ott valami vagyonuk, olcsón eladták csakhogy nyugdijukat megmentsék Az államkincstár nem nyer semmit, a magyarság a megszállt területen gyen­gül, az áttelepülés amott olcsóságot, itt drágaságot okoz. Ezen is lehetett volna kis jóakarattal segiteni. Zsatkovics Amerikában küzd az Erdős-Kárpátok autonomiájáért Prágából jelentik: Az Egyesült-Álla­mokban Zsatkovicsnak, az Erdős-Kár pátok volt kormányzójának elnöklésé vel a mult héten megalakult az ame­rikai rutén-bizottság, a mely minden törvényes eszköz felhasználásával küzd az Erdős-Kárpátoknak a békeszerző­désben és az alkotmányban biztosított autonomiájáért — A csehek minden nemzeti kisebbséget elnyomó politiká­jának legékesebb bizonyítéka ez a prá gai jelentés, mert kitünik belőle, hogy az az ember indul harcba ellenük, aki maga is aláirta a felvidéki nemzetisé gek „szabadságát" elismerő pittsburgi szerződést KÖZGAZDASÁG. —- Az Első Magyar Iparbank kük földi érdekközösségéből kifolyólag Salamon vezérigazgató a Kux, Block & Co. bécsi bankcégbe lép be beltag­ként Az igazgatóság kérésére átlépése után is mint administrateur délégué részt fog venni az Első Magyar Ipar­bank igazgatásában. Lap tulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents