Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 39. szám - Amerikai itélet a délszláv államról

MAGYAR KÜLPOLITIKA van a két állam körött a még hosszu civódás és esetleg még sok hadakozást jelentő • besszarábiai kérdés:. Ezzel a Taaájcskornány is tisztában van azért éppen Romániával szemben mutat a legkevesebb hajlandóságot holmi kapcsolatok megteremtésére. Ha néha. napján egy-egy ilyen irányu hir napvilágot is lát, azt sem orosz, sem oláh politikai körökben nem veszik tulságosan komolyan, ellenben annál inkább kisért az oláh sajtóban állandóan egy orosz támadás lehetőségének a veszedelme. A távolabbfekvő kis európai államokkat szemben már más megítélés alá esik Oroszország magatartása. Svédország és Dánia számára nem jelent közvetlen politikai veszedelmet Oroszország esetleges megnövekedése s ennek következtében a gazdasági kapcsolatok felvételének sincs nagyobb akadálya. Hollandia és Belgium inkább a mult, mint a jelen alapján vannak érdekelve Oroszországban; előbbinek mindinkább tul kell tennie magát azon a reményen, hogy az Oroszországban elhelyezett vagyoni érdekeltségei még valaha is kamatozhatnak, utóbbi már nem táplálhat semmi illuziót oroszországi vasutainak az értéke felöl. Ezzel szemben határozottan élénk gazdasági nexust keres Szovjetoroszországgal Csehszlovákia, amelynél sok mindent érthetővé tesznek a szláv faji kapcsolatok. S hasonlóan faji alapon kell elbirálni az orosz kérdés szempontjából Jugoszláviát és Bulgáriát is, bár ezeknél gazdasági vonatkozások nem igen jutnak előtérbe. Ami az európai nagyhatalmakat illeti, ezek közül Szovjetoroszországnak főleg Franciaországhoz és Németországhoz való viszonya érdemel figyelmet, miután Angliával — mint azt 'féri*Jelzett c&htnikUn., már K'íéjiV;. ".. - '-xA &'SÍ&; -sintér^n; v?«•'*•••; eg a iú^rn kü*dejr: jpt Frandíor. zá^ia*. aMan a* e-sötben, ha %y ""• •-:.. V-. r;. !*atnú Orn*?or*5-^*an Ü «áU; H>K milliárdját, fn'-g^on'&é^p,: e, u is ' ?, etienszenveg egy erős es egységes Oroszország, ámde a rapallói szerződés minden ilyen álom-tervét semmivé rontotta. A versaillesi szerződés 116-ik pontja ugyanis lehetővé tette Franciaország számára, hogy ugy a közeli, mint a távoli jövő érdekében befo. Ivást gyakorolhasson a német-orosz viszonyra, hogy tudniillik Oroszországot is belevonhassa abba a szövetségbe, amely Németországot állandó teigázottságban tartsa, ami valóra válása esetén nem jelentett volna egyebet, mint hogy Oroszország helyett is Németország fizessen Franciaországnak. A rapallói szerződés megmentette ettől Németországot, a franciák azonban azóta éppen olyan politikát követnek az oroszokkal szemben, mint a németek ellen. ámde ilyen politikájuknak sikerét mindenesetre kétségessé teszi az. hogy politikájukat nagyrészt éppen — Lengyelországra és Romániára alapozzák. A külfüldi sajtópropaganda Bukarestbe a külügyminisztérium most adott ki egy röpiratot Stoica Vazul tollából a külföldi sajtópropaganda kérdésében. Stoica négy évig vezette ez Egyesüll-Államokban az oláh propagandát és csak az idén került vissza Bukarestbe, az egykori budapesti diák. majd aradi tanár, érdekes programmot nyujt, hogyan kell megszervezni egy államnak külföldön a propagandát. Elmondja, hogy Csehország és Szerbia sajtóirodákat állittatott fel. melyek beágazzák az egész Nyugatot, vannak külön kinomatográfiai és fényképészeti osztályok és ügynökségeet minden állam fővárosában. Románia részére a következő tennivalókat ajánlja: 1. Egy központi információs irodát kell felállitani. melynek a világ főbb italosaiban) fiókjai volnának. A fiókok a központból kapnák elhelyezni való híreiket s ugyanoda küldenék be saját hiranyag. ukat a külföldről. A központi iroda ugy kötetlenül, mint fiókjai utján összeköttetésben lenne a. külföldi nagy sajtóügynökségekkel. 2. Cikkek elhelyezése a külföldi nagy lapokban. Páris, Róma, London és mondhatja, hogy ezek iránt nem érdeklődik senki s egyáltalában nem is olvassák. A nyugati közönség teljesen megcsömörlött már minden propaganda kiadványtól. Elengedhetetlen feltétele azonban a propagandának, hogy, a pártpolitikát kerülje. Csakis pontos és tárgyilagos Newyork sajtójában állandóan legyen híreket juttasson külföldre és a korhiranyag Románia haladásáról. mány a propaganda munkát politikai 3. A központi irodának legyen külön ellenfeleivel szemben fegyverül ne hasz. fényképészeti és kinematográfiai osz- nálja. A kormányok változnak s így tálya, mert a rajzok és képek sokkal | megesnék, hogy akit egyik nap szid a jobban vonzanak, mint akármiféle le- propagandaosztály, másnap kénytelen írás. Gondoskodják ez az osztály, hogy lenne dicsérni, viszont az addig felállandóan filmujdonságokkat lássa el dicsért kormány, ha ellenzékbe kerül, a mozgóképszinházakat. 4. Mindenféle hir és közlemény táviratilag történjék, mert különben elveszti ujdonságát. 5. Teljesen haszontalan pénzkidobás, ezért megszüntetendő az. hogy Nyugaton külön oláh szemléket adjanak ki. Stoica saját tapasztalatai alapján támadásoknak lenne kitéve. A politikai vezetőknek ilyen kezelése azonban teljesen hitelét rontaná a propagandamunkának s megakadályozná, hogy a külföld valaha bizalommal legyen Románia ránt. Stoica egész programmját a magyar kormány is magáévá tehetné. Amerikai itélet a délszláv államról A Blair-csoporttal megkötött százmillió dolláros kölcsön az Egyesült Államok figyelmét nagymértékben a délszláv állapotokra irányította. A Blair-csoport tudvalevőleg nyilvános jegyzésre bocsátotta a kölcsön első részletét, huszonötmillió dollárt s ugyanekkor a megfizetett sajtó utján óriási propagandát csinált a kölcsön érdekében. Ez indította a newyorki International Bulletint arra, hogy a délszláv állam politikai és gazdasági helyzetét vizsgálat tárgyává tegye. A folyóirat igen érdekes cikkét az alábbiakban ismertetjük. A cikkíró szerint, ha az amerikai polgár dönteni akar arról, hogy helyben f. 4 -c el. mikor meguikaritott vagyonát a ószláv köcsönbe fekteti, két szempontot vegyen figyelembe. y"jv 'J-ie. neg, milyen állapotban van a dél-földmüvelés, bányászat, ipar, kereskedelem, közlekedésügy, pénzügy és a politika. A délszláv földmüvelésügy a primitív tehetetlenség állapotában van. Vetési rendszerekről a délszlávok még nem hallottak. Az állam fennállása óta az uj területeken is hanyatlott az ott eredetileg fejlettebb földmüvelés s ennek folytán a kivitel folyton kevesebb lesz. 1921 januárjában 37. 000 tonna cerealiát vittek ki, ez év januárjában 13. 642 tonnát. A leneketlen korrupció, a rettenetes adminisztráció és a meggondolatlanul végrehajtott agrárreform mind hozzájárulnak a földmüvelés hanyatlásához. A bányászat az országnak mineráliákban való nagy gazdagsága mellett sem tud kifejlődni, mert egyrészről a nepotizmus, másrészről pedig az idegen tőkék elé szabott sulyos föltételek a kitermelést lehetetlenné teszik. Az ipar kezdetleges. A bábom előtt virágzott gazdasági iparágak: a malomipar, a cukor-, a bőr-, a faipar mind lehanyatlottak és nem tudják magukat összeszedni. Ami a kereskedelmet illeti, Amerikának igen szomorú tapasztalatai vannak a délszláv kereskedői morálról. 1919 elején a Standard Oil Company 3, 100. 000 dollár értékben szállított petroleumot a délszláv államnak. A délszlávok fizetés helyeit 1919 nov. 2-án esedékes pénztári utalványokat adtak, de akkor sem fizettek. Ujabb tiz hónap mulva másfélmillió dollárt fizetnek, azóta semmit, sőt Kumanudi pénzügyminiszter azzal próbálta a fizetést sürgető belgrádi amerikai követet a Blair-féle kölcsön támogatására bírni, hogy kilátásba helyezte e régi adósság fedezését az uj kölcsönből. A cikkíró hivatkozik a belgrádi villamos körül keletkezett kínos belga-szerb incidensre. A villamost egy belga pénzcsoport létesitette. A szerb kormány előbb nem engedte meg a viteldijak arányos emelését, utóbb egyszerüen elkobozta a villamost. Ebből sulyos diplomáciai bonyodalom is származott. A cikk idézi a belgrádi amerikai konzul két jelentését, melyek a délszláv kormány kereskedelmi politikáját teljesen elhibázottnak minősítik. Ami a forgalmat illeti, nagy a hiány vasuti anyagiban és a vasuti vonalak kiépitése igen fogyatékos. Az országnak három nagy kikötője van: Spalató, Raguza (Gravóza) és Cattaro. A kikötőkhöz csak keskenyvágányu vonalak yezetnek. Belgrádot igen bajos e kikötők bármelyikével összekötni. Az ország tényleges forgalma Szalonikin és Trieszten át bonyolódik le. Ezeken a közlekedési bajokon az uj kölcsön sem fog sokat segíteni. A cikk ismét egy konzuli jelentést idéz, amely szerint a befektetések csak igen hosszu idő mulva fognak valamelyes jövedelmet hajtani, A pénzügyek katasztrófálisak. Kumanudi pénzügyminiszter azzal dicsekszik, hogy -a költségvetési egyensulyhelyreállította. Belgrádiban ezen mindenki nevet Az egyensuly u. i, csak papiroson van meg. Kumanudi egyszerüen önkényesen leszállította a kiadást és találomra emelte a bevételi téleleket. A délszláv pénzügyminiszter házi használatra készült jelentéseiben, elismerte, hogy pl. a mult évi költségvetésben hetven millió dinárra előirányzott monopóliumok tényleg csak két és fél milliót jövedelmeztek. Azt, is tudja Belgrádban mindenki. hogy az uj adókat nem lehet behajtani a paraszton, pedig az ország lakosságának nyolcvan százaléka földmüvelő. Kumanudi azt híreszteli Amerikában, hogy a délszláv állam külföldi tartozásai csak 13 egyharmad millió dollárra rugnak. Ehhez az eredményhez ugy jutott, hogy angol és francia kölcsönöket figyelmen kívül hagyott. Megfeledkezett a volt kettős monarchiából a délszlávokra eső adósságokról, ellenben beállította a német, az osztrák, a magyar és a bolgár jóvátételek senki által nem ismert összegeit. Házi használatra készült jelentéseiből ki lehet számítani, hogy 680 millió dollárra mennek a délszávok mostani adósságai. Hogy milyen hitele van az államnak otthon, nyilván mutatja az ötszáz millió dináros belföldi kölcsön, melyet sok presszióval is csak háromnegyed részéig sikerült egyeztetni s a hátralékos részt a bankok folyósították parancsszóra. Politikailag sem kedvező a délszlávok helyzete. Az államot csupa ellenség könnyezi. A kis-entente nem a konszolidáció bázisa, hanem uj háboruk melegágya. A költségvetés teljes egy. negyede katonai kiadásokra esik. Az államon belül két egészen külön féjlődésü tartomány áll egymással szemben. A horvát és a montenegrói szeparatizmust Amerika is ismeri. A cikk azután ismerteti dr. Baoman Izsák egy előadását a newyorki bankárok klubjában, melyben ez nyilvánosan, visszavonta Uj világ c. könyvének a dél-, szlávokra vonatkozó, kedvező megálla-.. pításait. Vasárnap, 1922 szeptember 24. Ezt az itt kivonatosan ismertetett cikket az Obzor lefordította horvátra A cikk tartalma az egész országban óriási konsternációt okozott. A kor. mánylapok az Obzort árulónak kiál, tolták ki, a pénzügyminiszter az ame-. rikai lap állitásait téveseknek nyilvánitotta, de óvakodott az Obzor azon tanácsát követni, hogy forduljon cáfolataival az amerikai folyóirathoz. Ugy látszik, a cikknek volt hatása Amerikában is, meri még mindig csak tizenöt millió dollárt jegyeztek, holott a délszláv kormány ismételten ielentette, hogy már megérkezett P ir> r * huszonöt millió. bj. A magyarság gyengités megszállt területen, Régi olvasó aláírással a következő, figyelemreméltó sorokat kaptuk: A törvény azokat a magyarokat, altig csonka országunkban laknak, ha a megszállt területen vagyonuk van, pH levő vagyonuk után is megadóztatja, Nem elég, hogy a megszállö hatalom a Csonka-Magyarországon lakókat kétszeres, háromszoros. adóval sujtja hogy mielőbb pusztuljanak onnan. magyar törvény — bár önkéntelenül — de mégis segit neki azzal, hogy megszállt területen levő vagyonok után az itt lakóktól jövedelem- és vagyonadót szed. A két helyen való adózást; az egyszeri, nagyon is kétes jövedelem után már csakugyan nehéz kibírni s a véga az lesz. hogy a birtok eladásra kerül. A vevő már nem magyar, hanem tőlünk idegen nemzetiségü s az ottani hatalom fölfogása szerint „megbizható" elem lesz. Vajjon a külföldi vagyon megadóztatásából folyik-e be annyi jövedelme, mint amennyi kari okozunk a megszállt területen lévő magyar birtokok pusztulásával a magyarságnak?. Nem ma y -i. rs-;.; oaiK !• i\í;. í.. itiíie|ríS'-<. fyen 58" g''-Cr,: • A mogsí-R.:. h-4-rtJraak bizonyá^ ; n«4g; tannak n ndópoiMibáj?1''*'1 eic^f. -ív-:, inszr. r, aa 5 •* íatkat, szánutáíífcíKat egj átíajia nem keresztezi A magyarség ^ -ai^L ÚU, okozza az is, hogy megszállt területen illetékes, esetles ott birtokkal is rendelkező mai gyar nyugdjas tisztviselők nem költözhetnek vissza családjukkal „ szülőföldjükre. mert különben az 1912. évi nyugdíjtörvény betüi szerint állampolgárságukkal együtt nyugdijukat vesztik. Inkább itt maradnak, ha vaj ott valami vagyonuk, olcsón eladták csakhogy nyugdijukat megmentsék Az államkincstár nem nyer semmit, a magyarság a megszállt területen gyengül, az áttelepülés amott olcsóságot, itt drágaságot okoz. Ezen is lehetett volna kis jóakarattal segiteni. Zsatkovics Amerikában küzd az Erdős-Kárpátok autonomiájáért Prágából jelentik: Az Egyesült-Államokban Zsatkovicsnak, az Erdős-Kár pátok volt kormányzójának elnöklésé vel a mult héten megalakult az amerikai rutén-bizottság, a mely minden törvényes eszköz felhasználásával küzd az Erdős-Kárpátoknak a békeszerződésben és az alkotmányban biztosított autonomiájáért — A csehek minden nemzeti kisebbséget elnyomó politikájának legékesebb bizonyítéka ez a prá gai jelentés, mert kitünik belőle, hogy az az ember indul harcba ellenük, aki maga is aláirta a felvidéki nemzetisé gek „szabadságát" elismerő pittsburgi szerződést KÖZGAZDASÁG. —- Az Első Magyar Iparbank kük földi érdekközösségéből kifolyólag Salamon vezérigazgató a Kux, Block & Co. bécsi bankcégbe lép be beltagként Az igazgatóság kérésére átlépése után is mint administrateur délégué részt fog venni az Első Magyar Iparbank igazgatásában. Lap tulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat