Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 38. szám - A keleti és középeurópai és az osztrák kérdés - Koronázás Erdélyben az erdélyiek részvétele nélkül

vasárnap, 1922 szeptember 17. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 kölcsönt és az osztrák kormány uj jegybank tervét dolgozta ki. Ausztria pénzügyi viszonyait idézte volna és ezáltal kivezető utat volna a káoszból. Ausztria kérte a jóvátételi bizottságot hogy anyos lefoglalt értékeit szabaditsák az alapitandó, jegybank fedezetének kében. A jóvátételi bizottság e ké nk eleget is tett és csupán egy binyos ellenőrzési jogot tartott fenn gának. Külföldi szakmberek véle nye szerint az ezáltal a jegybank dezésénck a rendelkzésre álló értélegendők lettek volna azon feitéalatt ha Ausztria belpolitikai helyde nem hoz kellemetlen meglepetéket Ilyen körülmények között kivá. osnak vélték, hogy egy külföldi csőn jegyzőinek még külön biztosinyujtassék azáltal, hogy a három főbb entente-állam adott esetben a az osztrák állam értékei nem binyulnának elegendőknek) garantál a külföldi kölcsönnek 80%-át. oly ormán, hogy 'Anglia ezen összegnek lét, Olasz- és Franciaország pedig -1 negyedrészét magukra vállalják londoni konferencián a nagyhatalak összevesztek és az utolsó nap utánján, augusztus 14-én> letárgyalák az összes még függő kérdéseket sztán lázas sietséggel és minden ala. taság nélkül. Szóba került az osztrák rdés is. A francia félhivatalos külgyi lap. a „Le Temps" közlése sze int (augusztus 21. } Lloyd George szóba hozta az osztrák, kérdést, megoldást azonban nem mondott és ama nézetének adott kifejezést, hogy Olasz. szág, mely e kérdésben különösen dekelve van, esetleg interveniáltna, ha az osztrák helyzet rosszabodik. (Que Italie puissance particurement interessée pourrait avoir á tervenier, si la situation empirait en utriche. ) Schanzer olasz külügyminiszter azt felelte, hogy Olaszország tényleg fenntartja magának azt a jogot, hogy interveniáljon, ha ennek szükségét látná; Pröncaré, kijelentette,. hogy ez ellen nincs ellenvetése, s hogy ezt tudomásai veszi, (Mr. Poincaré fit remarmer qu'il n'avait pas á protester ontre de langage, mais qu'il en preait acte. ) Minthogy továbbá semmiféle megoldás terve nem merült, fel, sem Olaszország, sem Anglia részéről, Poincaré inditványozta, hogy a népszövetség szerkesszen e tárgyban egy sürgős jelentést. Az ülés ezen lefolyásából világos, hogy a nagyhatalmak az osztrák kérdés szanálását Olaszországról bizták. Közben Ausztria helyzete oly válságosra fordult, hogy az osztrák szövetségi kancellár nem látott más kivezető utat minthogy nem törődve az eddig be nem tartott kölcsön-igéretekkel. Ausztria érdekében az utolsó, lépést tegye meg, a két legerősebb szomszédhatalomhoz és Némtorszához forduljon segitségért. Ezzel a lépéssel az osztrák probléma megszünt gazdasági probléma lenni és tisztán politikai férre tolódott át. Az osztrák kancellárbaki három terve lehetett. 1. Csatlakozás a kisententehoz. 2. Csatlakozás Németországhoz. 3. Csatlakozás Olaszországhoz. Az első tervét ellenezte Olaszország, a másik tervét ellenezték a nagyhatalmak, és ezekre való tekintettel a kisentente is. A harmadik tervét ellenezte a kisentente. Románia nem igen volt érdekelve e kérdésben és igen kérdéses, vajjon, ha kenyértörésre került volna a sor, támozgatta-e volna szövetségeseit. Az osztrák kancellár először Benesnél járt, aki kitérő választ adott, mondván, segitséget nem adhat, ellenben támogatni fogja az osztrákok kivánságát a népszövetség előtt. Nyilvánvaló, hogy Benes nem látott tisztán, be akarta várni Seypel kancellár utazásának eredményét és talán arra is gondolt, hogy Ausztria most már nem lesz hajlandó a népszövetségnek bizonyára nem azonnali döntését bevárni, esetleg felborul a helyzet Ausztriában és korridor. győzhette Seypelt, hogv Németországtól a mostani körülmények között hathatós segitséget nem várhat. Maradt Olaszország, mely mint most tudjuk, már Londonban vállalta azt a szerepet, hogy Ausztria védelmére keljen. Az osztrák kancellár Ausztria önállóságának feladására hajlandó volt, mert más kivezető utat nem tudott. Külföldi kölcsönökre nem lehetett számitani. Olaszország viszont azonnal kijelentette, nyilván a kisentente-ra való tekintettel, hogy az osztrák kérdésben is teljesen a sr... germaini béke alapján áll, vagyis ellenzi Ausztria megsemmisülését. Ilyen körülmények között felmerült a vám-unió terve is, egyéb gazdasági kedvezményeken kivül. Erre azonban megmozdult teljes erővel a kisentente. Amig Benes óvatosan háttérben tartotta magát a jugoszláv sajtó harci riadót fujt és a hangulat néhány napon át tagadhatatlanul harcias volt. A kisentente látta, hogy egy esetleges vám-unió végképpen megfosztja öt a korridor megvalósulásának lehetőségétől és ilyen körülmények között, miután a hatalmas Olaszországgal szembe nem szállhatott, a kedvező pillanatot pedig, hogy az Ausztriának adandó gazdasági előnyökkel magának biztositson döntő befolyást, elmulasztotta, most már arra törekedett, hogy legalább a vámuniót hiusitsa meg. Ugy látszik. Olaszország minden háborus viszály elkerülésc végett, elejtette a vám-unió gondolatát, de nyomatékosan figyelmeztette ugy Prágát, mint. Belgrádot. hogy nem türi meg a st. -germaini. szerződés. megváltoztatását. Hogy ez mennyire nem üres szóbeszéd, abból világlik ki, hogy szavahihető lapok jelenlése-szerint Olaszország oly okmányoknak és adatoknak van birtokában., melyek kétségtelenül azt bizonyítják hogy Jugoszlávia és Csehország a korridor-kérdés erőszakos, meglepetésszerü megvalósitására törekedtek. Emellett szól a jugoszláv körök dühöngése is, mely egyébként, teljesen értelmetlen volna, hiszen Jugoszláviának Ausztriában más érdeke, mint a korridor megvalósitása, nincs. A népszövetségnek tehát most. az olasz javaslatok alapján Ausztria szanálásával kell foglalkoznia. A végrehajtás Olaszország kezében van. A kisentente a marienbadi értekezletén, melyen, mellesleg mondvat minden elő. zetes tagadás ellenére. Piltz ur. mint a lengyel állam képviselője is részt vett, kénytelen volt takarodót fujni és a harmadik programmpont végrehajtását bizonytalan időre felfüggeszteni. Való szinü, hogy Olaszországot soha többé nem veszik be a kisententeba. ellenben ui és bensőbb alapra fektetvén a csehjugoszláv barátságot, jelezvén ezzel hogy Olaszország ezentúl ezzel a második állammal fogja magát szembetalálni. Szociális mozgalmak A nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatóságának ülése A nemzetközi munkaügyi hivatal Interlakenben tartotta meg tizenharmakik ülését, Fontaine Arthur francia kormánymegbízott elnöklése mellett. Napirenden voltak a hivatalos adminisztrációs teendők elvégzésén kivül az igazgató jelentésének megtárgyalása, a vizsgáló bizottságba történt kinevezések megerősitése, a Német-Ausztria és Olaszország között a szociális biztositás terén felmerült probléma elintézésére szolgáló bizottság kiküldése, n mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság megalakitása, az 1921 évi konferencia határozatainak keresztülvitelére vonatkozó rendszabályok megbeszélése és a legközelebbi összejövetel helyének és idejének megállapitása. A nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója előadta hogy a nemzetek szövetsége külön felügyelő bizottságot küldött ki abból a célból, hogy az a nemzetek szövetsége által létesitett különböző intézmények müködését megfigyelje és ellenőrizze. Ez a bizottság a nemzetközi munkaügyi hivatalnál tartott nemrégiben vizsgálatot és kodverő nyilatkozatot tett annak eredményéről. Különböző kívánságai ugyan voltak, melyek a hivatal költségvetésével állanak kapcsolatban, mely kivánságokra intézve javasolta, hogy azokat tárgyalás céljából az igazgatótanács költségvetési bizottságához tegyék át. Ezutn a különböző munkaügyi konferenciák határozatainak a különböző államok részéről történő ratifikálása akadályait fejtegette és bejelentette, hogy ezen a téren különösebb esemény a legutóbbi ülés óta nem történt. Minthogy az 1921 évi munkaügyi konferencia utasitotta az igazgatótanácsot, hogy az 1922 évi konferenciának a munkanélküliség kérdésének megoldására javaslatot terjesszen elő, az igazgató már most szükségesnek látja, hogy az igazgatótanácstól utasitást kérjen a javaslat elkészitésének érdemére nézve. Véleménye szerint a javaslatnak ki kelleme térnie a különböző államokban uralkodó munkanélküliség mértékének ismertetésére, minden részrehajlás nél. kül meg kell világitania a krizis okait és rá kell mutatnia a rendszabályokra, melyek a baj megoldását gyökeresen szolgálják. Az igazgatótanács az igazgató véleményét magáévá tette és őt a javaslatnak ilyen értelemben való előkészitésére utasitotta. A továbbiakban előadta az igazgató, hogy az 1922 évi genuai tengerészeti konferencia paritásos bizottságot küldött ki, amely, az 1922 évi március hóban tartotta második összejövetelét. Ez a bizottság javaslatot készitett elő a halászattal foglalkozó munkások munkaviszonyairól, a vizi alkalmazottak szociális biztositásáról és a kereskedelmi tengerészetnél alkalmazottak munkaidejéről. Minthogy ezeket a javaslatokat fel kell dolgozni részletesen, felhatalmazást kér az igazgatótanácstól, hogy ezt megtehesse. Miután a felhatalmazást elnyerte, előadta, hogy az igazgatótanács által a hadirokkant kérdés tanulmányozására összeállitott bizottság ez év elején ült össze először. Ez a bizottság javaslatba hozta olyan központi szervezet létesitését, mely a protheni és az arthopädia kérdéseinek tanulmányozásával foglalkozik. Javasolta azonkivül, hogv állapittassanak meg az általános alapelvei az olyan áll mközi szerződésnek, mely a külföldön lakó hadirokkantaknak speciális orvosi gondozását oldaná meg. A központi szervezet létesitéséről szóló inditvány felett érdemi határozatot nem hoztak, mert erre csak akkor lesz mód, a az igazgatótanács ismerni lógja az 1923. év folyamán rendelkezésé: e álló eszközöket, ellenben a másedik javaslatot elfogadták s foganatositására az igazgatót felhivták; Az 1923. évi konferencia kérdésével foglalkozván, az igazgatótanács kimondotta, hogy annak tárgysorozatára feltétlenül felvételi a külföldi és honi munkásokkal való egységes elbánás problémájának megbeszélését, melynek keretében tisztázni kell a,, bevándorolt" kifejezés fogalmát. Minthogy a német-lengyel szerződés értelmében a felsősziléziai munkásügyek ellenőrzésére az igazgatótanács által bizottság létesitendő, ennek elnökéül: a munkaügyi hivatal igazgatóját, kormányképviselő ülnökként német (részről dr. Sitzlert. lengyel részről Sokalt küldötték ki. Az olasz kormány kérelmére az egykor Ausztriához tartozott. Olaszországi területeken a szociális biztositás szabályozása körüli kérdések megvizsgálására Moser (Svájc). Lindstadt, (Svédország). Mainige (Belgium) nyerj megbizást Ezután tárgyalás alá vette az igazgatótanács a mezőgazdasági munkások ügyéiben való eljárási a vonatkozó illetékesség kérdését. A nehézség legfőbb oka eddig az volt, hogy nem sikerült megállapitani a határvonalat a munkaügyi hivatal és a római nemzetközi mezőgazdasági intézmény hatásköre között. Minthogy azonban a két intézmény megbizottjai a kérdés felett, már tanácskoztak és az elvi kérdéseket már tisztázták, csupán a nemzetközi itélőbiróság döntését kell megvárni, amely előreláthatólag kimondjá a nemzetközi munkaügyi hivatalhak a mezőgazdasági munkás kérdésben való illetékességét. * Kimondotta az igazgatótanács, hogy legközelebbi ülését ezévi október hó 12-én Genfben tartja. * Már azóta ki is mondotta, legköze-, lebb részletesen foglalkozunk a döntéssel. (Szerk. ) A MEFHOSZ HIREI Magyar diákok Münchenben. A napokban érkeztek vissza Münchenből a bajor diákság meghivására kiküldött főiskolai hallgatók. Diákjainknak Münchenben meglepően szép fogadtatásban, volt részük. Egy külön bizottság alakult: Lerchenfeld gróf, miniszterelnök, dr. Küffner polgármester. Velics követségi tanácsos, a magyar konzulátus vezetője, Beck Frigyes a diákjóléti ügyek vezetője és Stoeckle Eduard, a bajor diákszövetség elnökiének részvételével, hogy programmot dolgozzanak ki arra a két hetii időtartamra, amit diákjaink Münchenben töltenek. Diákjaink igy a fogadóbizottsági szives közremüködésével előre megállapitott programm szerint ismerkedtek meg München városának és környékének minden nevezetességével és szépségével. ügy a város előkelősége,. mint lakossága a legnagyobb kedvességgel ér szivélyességgel siettek a diákság elé. A miniszterelnök, a polgármester,, az egyetem reklora. a technika dékánja kihallgatáson fogadták diákjainkat és szép beszédekben. emlékeztek meg nemzetünkről és a két ország közötti baráti viszonyról. Augusztus 21-én érkezeit München városába Hindenburg tábornagy, kinek fogadtatásán diákjaink testületileg résztvettek. Augusztus 22-én pedig Velics követségi tanácsos által rendezett estélyen a város előkelősége teljes számban vett részt. Az estélyt hangverseny előzte meg, melyen felléptek a Münchenben időző magyar müvészeink is. Az előadás után Velies követségi tanácsos. üdvözölte diákjainkat és az egybegyülteket, utána a kultuszminiszter, majd a rektor, a dékán és a német diákság vezetője üdvözölték a magyar vendégeket. A magyar diákság nevében Winkler főhadnagy felelt az üdvözlésekre és lelkes szavakban köszönte meg a bajoroknak irántunk tanusitott kedvességét. Visszaérkező diáikjaink száma 40-re apadt mert a bajorok az által, hogy lehetövé tették a magyar diákok részére azt, hogy a (németekkel egyenlő elbánásban részesüljenek beiratkozás,: lakás és élelmezés tekintetében, olyan, körülményeket teremtettek" a magyar diákok részére, hogy azok egy része tanulmányait ott fogja folytatni., Olasz diákok Budapesten. A központi olasz diákszövetség (Corda Fratres) kiküldöttei még pedig Fabrizió de Cherchi elnök; Gabrelle Sonninó, aki a volt, miniszternek unokaöccse,. főtitkár; Manlió Barilli, aki annak idején. Budapesten Romanelli segédtisztje volt és ezenkivül még két tag, néhány napig Budapesten tartózkodtak. Az olasz diákok a Mefhosz meghivására érkeztek hozzánk, hogy, részletesen; megbeszéljék mindazon együtttmüködési lehetőségeket, melye-; ket Szövetségünk' kiküldöttei vetettek fel akik Antal István dr. vezetésével év tavaszán; ezért utaztak el Rómába.