Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 38. szám - A török győzelem és várható következményei

6 MAGVAS, mihmiúnm Vasárnap, 1922 szeptember ÍJ, Az olasz diákok itt tartózkodásuk [Utolsó előtti napján, szeptember 5-én megbeszélésre gyűltek össze a Mefhosz képviselőivel a Széchenyi Szövetted 'dísztermében. A társlyalás 'folyamán a lKé'J nemzet kiküldöttei a következőkben állapodtak meg: ' állandó összeköttetés és fenntartása a két egyesület között, kölcsönös informálás egymás működéséről, • sajtótermék kicserélése. 2. együttműködés a Fédéiation Internationale des Étud.iants-bn való fel* vételre vonatkozólag, 3. megállapodás egy, a jövő nyáron rendezendő -40 személyes nlasz-magyar diákcsere akció; a vonatkozólag. Ezeken kivfii a 'Corda Fratres lehetővé 'eszi azt, hogy a iövö év tavaszán egy -4 személvbő! álló diákküídöttséí körül utazhasson Olaszország öczszes egyetemi városaiba, hogy ott előadásokat rendezzen a magyar diákság problémáiról. 12-én este a Mefhosz vezetősége olasz vendégei tiszteletéve bucsuvacsorát rendezett, melyen Antal István dr. francia nyelven üdvözölt! a vendégeket, kérvén őket axj-a, hogy most, miután itt ta tózkodásuk alatt megismerték a magyarság helyzetét, hazájukba térven, legyenek szószólói a magyar igazságnak. Utánna Kooáts Albert, a Mefhosz külügyi hivatalának elnöke olasz nyelven üdvözölte őket, rámutatván azon baráti kapcsolatokra, melyek a két nemzetet századok óta összefűzték. A két beszédre de Cherchi válaszolt, aki meghatottan mondott köszönetet a szíves magyar vendéglátásért és hangsúlyozta az olasz-magyar testvériség nagy jelentőségét. Az est baráti beszélgetések keretében ért véget és az olasz diákok másír.ap délelőtt utaztak vissza hazájukba, hogy megkezdjék a megállapodások szerint a csereakciók előkészítését. 00<X>0000<>0<^000000<>0000^ Atatafcuiás eíött az európai hütpotiti/ka diplomácia feladata H magyar* ; Az angorai kormány szédületesen gyors felszabadító hadjárata a görög megszállókat kivetette Kisázsiából. Ezt a sikert egyforma lelkesedéssel ünnepelte a mohamedán világ minden része; Kalkuttában, angol India közepén kivilágították, Konstantinápolyban beverték áz ablakokat. Az indiai hetvenmillió mohamedán örömünnepe azonban mindenesetre aggasztóbb az angol világhatalomra nézve, mint a konstantinápolyi külvárosi lakosság görögellenes tüntetése. Ha a kisázsiai törökség elszigetelt szabadságharcáról lenne szó, minden hősi önfeláldozásuk mellett is az entenle érvényben tudná tartani a (sévresi szerződést és Törökország európai területeinek maradványaihoz sem juthatna. Maradna Konstantinápoly ivaros a csataldzsai vonalig névleges birtokában egy olyan földsáv, melynek széléről össze lehetne lőni magát ! Konstantinápolyt is. Kemál basa kor•nványa azonban nem társtalanul áll az j emberfeletti küzdelemben. Fegyverrel ]és igen ügyes diplomáciai 'lépesekkel 'megalakult a Kaspi-ló mögött egy uj, .független török állam, a Kivábál, Bokhairabál és Tnvkesztánból eggesilett Keleti' Törökország, Enver basa kormánya alatt. lÁz itteni erőtartalékon kívül számithat a. török szabadságharc a hitrokon arai bokra, a szita perzsákra, az örökké (fegyverben élő afgánókra, mint szabad népekre, azonkívül a felszabadult {Egyptomra és az angol uralom alatt 'álló indiai mohamedánságra. Hároin!százötvenmillió mohamedán erkölcsi £s anyagi ereje olyan súllyal esik a piérlegbe, hogy ezzel szemben a legtöbb külpolitikai kérdésben megoszlott nyugati diktátorok nagyon meggondolják a sévresi béke erőszakos fenntartását. ; 1915-ben az angol propagandának sikerült az arabokat fellázítani a törökök ellen, de a megígért szabad s független Arábia helyett öt külön kis angol függésben lévő arab államot alkottak meg Előázsiában. Hogy ebből az öt gyarmatból egy erős központi Arábiát megszervezhessenek, ' ahhoz kevés volt az arab törvény ereje. De a mostani török győzelmek után a különben is nagy nacionalista feszültség szabadságmozgalmakat váltolt ki áz araboknál is és a részleges lázadásokat a török diplomácia nagyon jól ki hídja használni. Feri bég, az angorai kormány párisi kiküldöttje nyíltan ki is Jelentette már, hogy Törökország Arábiára váló igényeiről csak akkor meni le, ha a sévresi békél hatálytalanítják. Angóra mindenesetre a hadjárat befejezése után külön tárgyalásokat akar folytatni arról, hogy az angol befolyás Mezopotámiában menynyiben maradhat meg vagy nem. j A mohamedán világon kivül a török imozgalom még a következő segítségekre támaszkodhatik: Oroszországgal es Ukrainával külön védelmi szerződése van Törökországnak, és amennyiben ezék az államok külön Németiországgal, áljának arapallói egyezmény jóta szövetségben, bizonyos tekintetben legalább anyagiakban a német erőre is támaszkodhatik\ Természetes szövetségese, esetleg már forma szerint is, Törökországnak Bulgária, mely * a neuillyi szerződés megdöntését csak a török sikerektől remélheti. Hogy Bulgária a kedvező helyzetet ki akarja használni, egyáltalában nem titok, mert a bolgár kormány máris bejelentette igényét az Egei-tengerhez való kijárásra. Ezek az erőcsoportok még jórészt szunnyadóban vannak, de Anglia fegyveres beavatkozása esetén aktív közbelépésükre lehet számítani. Elárulja ezt a kis entenle közvetlenül érdekelt két déli tagjának hihetetlen idegessége a török győzelmekkel szemben. A szerb és oláh sajtó röglön akcióba lépett, a kezdeményező Belgrád már azt a tervét vetélte fel, hogy Szaloniki lakossága a szerb megszállást kéri, mert nem bizik benne, hogy Görögország meg tudja tartani, török uralom alá pedig nem akar visszakerülni. Ez a sugalmazott hir sokat árul el. Szerbia utat készit magának ahhoz, hogy megszánhassa a lakosság állítólagos kívánságára hivatkozva Szalonikit s ezzel elvágja egymástól Bulgáriát és Törökországol, mert meg van győződve róla, hogy Bulgária a török hátvédre támaszkodva a legelső kedvező alkalommal és hihetőleg igen rövid időn belül elrabolt macedóniai és tráciai területeinek visszaszerzéséért meg fogja Szerbiát támadni. ••> Másik terv Törökország és Bulgária elszigetelésére az az olasz javaslat, hogy Tráciából független államot alakítsanak. E terv érdekében történt már helyi mozgalom. Egy Duka nevű százados 3000 főnyi felkelőt összegyűjtve, Szmirna eleste után bevonult Dráma városba és kikiáltották Trácia függetlenségét. Ugyancsak a bolgár-török és orosz szövetség létét fenyegeti Romániának is s így nemcsak az uralkodó családok rokoni összeköttetése, hanem állami érdek bírta rá Romániát, hogy a görögök érdekében akcióba lépjen. A bukaresti lapok szeptember 11-én jelentik, hogy a király Bratianu miniszterelnökkel két órahosszat tárgyalt a görög kérdésről és Bratianu ebben az ügyben Párisba és Londonba fog utazni. A királyi kihallgatás előtt hosszasan megbeszélést folytatott a bukaresti angol, francia és olasz követtel. Hogy miből áll ez a lépés és milyen eredményre fog vezetni, természetesen még nem tudható. Annál is inkább, mert a nagy entente tagjainak más-más az éraebe s igy más a felfogása is a keleti kérdésben. Franciaország a kis entente érdekében eddig makacsul ragaszkodott az összes békeszerződések érintetlenségéhez, Anglia pedig ezek megváltoztatását követelte. Most magától, illetőleg a törökök fegyverétől megváltozik egyik szerződés s erre rögtön Anglia ragaszkodott ezek sérthetetlenségéhez. Ujabb jelentések szerint most mar Anglia is hozzájárul a sévresi szerződés megváltoztatásához, melyet Francia- és Olaszország már régóta nemlétezőnek tekint Az angol politika rekompenzációk nélkül természetesen nem lesz erre a lépésre hajlandó, igy megint angol-francia érdekellentét lett a keleti kérdésből. A kis entente államai, a francia politika eddigi csatlósai most már Angliába vetik minden reményüket s a szerb és oláh sajtó teljes erejevei uszítja az angolokat a törökök és bolgárok ellen. A bukaresti lapok 10-én már bolgár mozgósításról mesélnek s azzal vádolják a hadseregétől megfosztott Bulgáriát, hogy titokban nagy csapatösszevonásokat rendez a görög határ felé. Ugyanakkor azt a hírt eresztik világgá, hogy az orosz, szovjet 50 millió aranyrubelt íordií most tüzérsége felszerelésere es hadiseregét átcsoportosítja. > A kis entente harmadik állama, Lse#ország, a mostani eseményekben nincs közvetlenül érdekelve s igy a védekezésre hosszabb ideje van. Védekezése nem is olyan kapkodó és a pillanatai szükséghez mért, hanem rendszeres; es nagyobb koncepciója. Csehország fedezni akarja magát egy esetleges;nemet-orosz-török-bolgár blokk győzelme esetére is s ezért újra megkezdte a házalást a pánszlávizmussal. Két fontos nyilatkozatra is rá kell mutatnnnk e téren. A hírhedt Scotus Viator szerkesztésében egy uj szláv revü jtelénik meg angol nyelven Londonban- Ebbe irt Masaryk, a cseh köztársaság elnöke, hosszabb értekezést a pánszlávizmusról, mint a világbéke őréről. Masaryk rossz lelkiismerettel egy német támadó hadjáratot emleget, melytől a világot csak a szláv népek szövetkezése mentheti meg. A szláv népek eddigi vezetője, Oroszország, azonban jóidőre tehetetlen s a vezetést igy a cseheknek „kell" átvenni. Még nyíltabban és bővebben fejtegeti a cseh programmot Kramarz a Csehország nemet részein élő cseh kisebbségek Turnanban tartott konferenciáján. Hosszú és jellemző beszédében rámutatott, hogy a német és magyar kérdés husz u belül megint ilyen veszélyes 1 ehet Csehországot nagyban fenyegetné, a németek ugyanazt a kisebbségi litikát kezdik folytatni, mit a cse[ folytattak Ausztriában. Az állam g szilárdításának és fenntartásának eg len reménye a pánszláv politika. J'j minden állam ugy cl van foglak maga bajaival es mindegyiknek számláját annyi számonkérni ^ terheli, hogy a csehek belpolitikájj egyik sem szólhat bele s a csehek tehetik, amit akarnak. Ok pedig \ séges nemzeti államot akarnak mim eszközzel. A török győzelmeknek eredmén; máris tehát a következők: 1. A mohamedánok nemzeti j érzete hihetetlenül megerősödj ügyeik intézésében európai bcay kozást nem tűrnek. 2. Sikerült nekik de facto mt dönteni a sévresi békét. 3. Érdekközösséget találtak a b gárokkal, oroszokkal és az utóbb: mögött álló németekkel. 1. A nagy entente tagjai közé újai ék került és egységes állásfogla! teljesen ki van zárva. 5. A kisentente egyes tagjai kén telének saját közvetlen érdekel)! való tekintettel külön politikát fol tatni és az egész kisenteute-szövi ség felbomlása küszöbön áll. A magyar diplomácia köleless^ most az ilyenformán változott helyu ben megtalálni azt a pontot, melu keresztül Csonka-Magyarország is * I

kapcsolódhatik a várhaló szövetke: sekbe. Hogy honnan várható töt előny, azt felesleges magyarázni, 000000000<>00000s>00<><>00<>0 KÖZGAZDASÁG Rasin Csehország közgazdasági helyzetéről A jövedelmi adó reformja — A vasutak bérbeadása — Az erdőbirtokok államosítása szerencsétlenség lenne A cseh nemzeti demokrá'ap'árt Pisekben tartott mult vasárnapi gyűlésén Hasin dr. képviselő, aki az általános vélemény, szerint áz uj kabinet legkomolyabb pénzügyminiszterjelöltje, a cseh állani gazdasági helyzetéről a többi között a következőket mondta: — A szomszéd áramok gazdasági helyzetének rövid ismertetése után rátért a cseh állam gazdaságpolitikájának bírálatára. Mindenekelőtt az adórendszerrel foglalkozott és azt hangoztatta, hogy az őszi parlamenti ülésszak egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a jövedelmiadó észszerű reformját keresztül vigye és az egyes adókat és díjszabásokat csökkentse, hogy a cseh ipar versenyképes lehessen a világpiacon. Az adók leszállításának feltétele azonban — Rasin szerint — az, hogy az állam kiadásait is csökkentsék. — A vasutak, noha nagy tarifatételeikkel óriási súllyal nehezednek az* nyárra, milliárdos deficitet tüntetnek fel. Az adók leszállítását tehát eme deficitek kiküszöbölésével kell lehetővé tenni, miért is a legközelebbi költségvetésben a kormánynak uj rendszert kell majd bevezetnie. Nevezetesen az állami vállalatokat külön számadásra és mérlegkészítésre fogják kötelezni. Saját maguknak kell majd a bevételből «z összes kiadásokat fedezni anélkül, hogy a pénzügyminisztérium pénzbeli segítségére számíthatnának. Fgy esztendőn belül el fog akkor majd dőlni, vájjon jövedelmező-e a vállalat, vagy sem. Ha kitűnik, hogy valamelyik vállalat nem jövedelmező, akkor a kormány tovább ad rajta, ha az államvasutak is passzívaknak fognak mutatkozni, akkor azokat sem tartja meg az állam. — Rasin ezután kifejtette, hogy az állami birtokok is passzívak. Igen érdekes volt az a kijelentése, hogy az erdőbirtokok államosítása valóságos szerencsétlenség volna az államra. — Az uj kormány prpgrammjáról kijelentette, hogy az külpolitikailag az eddigi irányelvekhez fog ragaszkodni, belpolitikáikig pedig majd a törvényhozó testület egyes tulhajtásait igyekszik lenyesegetni. Az uj kormány hadikölcsönök kérdésével is fogla kőzni fog. A németség nem volt ha landó elfogadni azt, amit az á''at mint nagy adományt felajánlott uei Mivel számosan vannak olyanok, aki kényszerűségből jegyezték a hadiké csönt, ezeken segíteni kell. A seg'U módja az lesz, hogy a negyedik állán kölcsön jegyzésére egy rövid és véri ges határidőt fognak kitűzni. A folyt/ nos alkudozásoknak azonban véget föj nak vetni, mert a németségnek csak a erős és hajlithatatlan akarat imponál: A Nemzetközi Kiviteli, és Behozatal R.-T. Budapesten Uflmann Adolf bár elnökletével tarlotta meg rendes kyz gyűlését, mely a tartalékalap és nyűg dijalap megfelelő dotálása melletí 40,000.000 korona alaptőke után, i lefolyt üzlellévre 5% osziNék fizetéséi! határozta el. Az igazgatóság m tagjává Scit'OíVsky, Tibor nyűg. állami titkárt, a Magyar Általános Hitelbank1 ügyvezető igazgatóját választotta még] Az igazgatóság Paksy József dr. igazgatóhelyettest igiazgatóivá nevezte ki A Gróf Gsáky László prakfalvi vasés acélgyár rt. gyárának nagymérvű fejlődése és acélkohászatéjiiak üzemb^ helyezése folytam alaptökéjét 70,000.000 koronára emeli föl. Az elővételi jog a régi részvényesek által 5:3 arányban 1200 koronás árban, melyhez költség és bélyeg fejében 30 K járul, e hónap 21-től 28-ig bezáróan a BudapestLipótvárosi Takarékpénztárnál lesz gyakorolható. — A ,-Herines" Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság igazgat tósága Perényi István art, a Magyar Alta-, lános Hitelbank cégvezetőjét, a társaság igazgatójává nevezte ki, — Az „Óceán" Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi Részvénytársaság legutóbbi igazgatósági ülésen megállapította az 1921—1922. üzletévi mérleget, mely az előző üzletévben elért 2,046.673,11 koronával szemben 6,709.534; K 78 fill. tiszta nyereséget tüntet fel. Az igazgatóság elhatározta, hogy az e hónap 20-án megtartandó rendes közgyűlésnek javasolni íogja, hogy részvényenként 100 K (az elmúlt évben 60 K) osztalék fizet* tessék ki. ; Laptulaj donos:i Magyar Külpolitika lapkiadó vállalati