Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 36. szám - A Radoszlavov-pör tanulságai - A lengyel választások

Vasárnap, 1922 szeptember 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA a külügyek közös voltának elismerésé­vel kifejezetten a délszláv állam elvi alapjára helyezkedik. Ez ugyan nincs teljes összhangban Rádics sok eddigi kijelentésével, de mindenesetre meg­könnyíti a délszláv állam esetleges re­vízióját. A Népszövetségnek nyújtott nagv szerep e revízió m egei lés ében egé­szen az enlente-ideolóeia szellemében történik, ami alkalmas a nyugati rokon­szenv megszerzésére. Rádicsot e nyilat­kozatok után még a délszláv egység szempontjából sem lehet árulónak, vagy szeparatistának mondani. Más kérdés az, mennyire őszinte Rádics ez alkalmazkodása a mai helyzethez és hogy tervének elfogadása nem vezetne logikai kényszerűséggel a délszláv egy­ség felbontására. Nagyon érdekes az a mód, ahogyan Rádics a területi kérdéseket az SIIS államon belül rendezni akarja. A régi horvát közjog tanítványaként mereven a „háromegy" királyság, Horvát-Szla* von- és Dalmátországok egységéi hir­deti. A bosnyák-kérdésben tanúsítóit mérséklete, mely megvalósulás esetén egy „Pufiéi-államot" létesítene a horvát és a szerb állam között, teljes rehabili­tálása annak a magyar kombinációnak, mely az összeomlás előtt a bosnyák­kérdést egy a magyar királyságon belül felállítandó bosnyák önkormányzattal vélte megoldandónak. Mindenesetre az idők szomorú változásáról tesz tanúsá­got, hogy ma a bosnyák-kérdés ilyen megoldásával a legszélsőbb horvátok is heérnék, hololt 1918-ban a legpecsovi­csebb horvátok sem akartak e tervről hallani. Ami a Vojvodina ügyét illeti, Rádics álláspontja kissé lulmerész. A mintegy százezer főnyi bunyevácság aligha nyújt elég alapot arra, hogy e területe­ket Zágráb magának igényelje. Rádics, ugy látszik, a vojvodinai plebiscilumot a magyar és német szavazatokra bazi­rozza, amivel összefügg kisebbségi po­litikája. Aligha csalódunk, ha feltcsz­szük, hogy Rádics a vojvodinai kérdést a Zágráb és Belgrád közt egyszer meg­indulandó tárgyalások kompenzációs eszközének szánja, vagy, ha az idők megváltoznak, oly tárgyalások kompen­zációs eszközének,' mely tárgyalások Zágráb és — Budapest közt indulnak meg. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Szlovéniáról, Montenegróról és Macedóniáról Rádics hallgat. Ezzel Rádics dokumentálni akarja, hogy ő a horvát nemzet vezére, ő tehát a délszláv állam területi és alkotmánykérdéseiben szigorúan csak a horvát érdekek kép­viseletére érzi magát feljogosítottnak. Ezzel Rádics nem vonja kétségbe sem a szlovén, sem a montenegrói, sem a macedón önállósági, federációs és auto­nomista törekvések jogosultságát, csak a maga illetéktelenségét állapítja meg e kérdésekben, amivel azt is kiemeli, hogy a délszláv egység a nemzetközi el­ismerés alapján jogállapot ugyan a hor­vát nemzetre, de a délszláv állam mai berendezése nem jogállapot reája nézve. Amig a horvát-kérdés a horvát szábor közreműködésével a délszláv egységen belül nem olclatik meg, a horvát nemzet tagadásba veszi a mai délszláv politikai berendezkedést s igy nem is avatkozik bele e berendezkedés nem speciálisan horvát részleteibe. Ahány lépési itt Rádics a revolució útjáról az evolúció utja felé lelt, leg­alább is ugyanannyi lépési tett a hor­vát követelések megvalósítása felé. bj. 00<X>0000000000000000000<><>000<^ KA Radoszlavov-pör tanulságai A Sztambulinszky - féle parasztpárt kormányzásának érdemei és bűnei — Tőke ellenes rezsim orosz kommunista módra A bulgáriai, rendkívüli törvényszék bevégezte a Radoszlavov-mxrúsziérium. fél éve folyó1 nagy pőrének tárgyia'á­sát. Az ügyészi vádinditvány 880 gép­írásos ivlapra terjed és valósgos dip­lomáciai és történelmj tanulmány a BiiDkán-kér'dés legutóbbi liz esztende­jéről. Most folynak a védőbeszédek és a vád a'á helyezett miniszterek nevé­ben Toncsev volt pénzügyminiszter teljes három napon át tartotta védő­beszédét és replikáját az ügyé*szi vád­indítvánnyal szemben. Ez a két be­széd 'nélkülözhetetlen forrása lesz a Balkáni ujabb történetének. Hogy a haziaáirulást kimondja-e a törvényszék, vagy nem, és előbbi] eset­ben végrehajtják-e a kért halálos íté­leteket; természetesen ma még megjó­solhatatlan. A terrorral Ikormányzó Sz^an{í)uü'nS2At-minisztérium helyzetét azonban a'igha fogja ez az ítélet meg­javiltnai. Hogy erről & kormányról milyen véleménnyel van az ország mini­den régebbi pártja, érdekesen jellem­zik azok az intervjuk, melyekel az egyes pártok vezetői adtak a Dacia tudósi lójának. Legrövidebben 'foglalja össze véleményét Danietov egyetemi tanár, volt demokrata miniszter, aki* a következőket jeelntette ki: — Sztambiihnszki kormányzása min­ién tekintetben káros volt Bulgária Uazdasági fejlődésére. A tőke és a Tő­kések üldözése kiűzte ezekeli az or­szágból. D2i a falvak érdekében sem tett semmit iá parasztpárti kormány. Ma jrtíjr a parasztság isi Sztairniburanszüti ellen van, mert nem tud megbékülni azzal, hogy a harminc hektárnál na­Sjobb birtokokat kisajátítják. Ljapcseu vovl pénzügyminiszter kü­lönösen azt kifogásolta hogy Sztambu­inszki az Oroszországtól kölcsönzött tolseviki módszerrel akarja kormá­nyozni az országot, de ez i módszer Klúr odahaza is megbukó!} A folyto­H(H buktatástól félő parasztpárti kor­mány minden, cselekedete kapkodás, togy megtar^sí magának hatalmat. $'zba:mbuf'iinszki egész kormányzása csak kísérletezés, amely na'gyon sokba ke­Hilt az országn-k. de ma már megbu­kottnak tekinthető. Szakasou szociáldemokrata képvi­selő, volt miniszter, véleménye szerint Sztambulinszki az alsóbb néposztá­lyokra támaszkodva akart politikát csinálni, meg akarta nyerni az összes parasztokat és munkásokat, tényleg azonban, csak a közép-parasztság nyert az ő uralmával, a földne küliek ellene vpnnak, a vagyonosok ínég inkább a fenyegető földreform miatt. A munkás­ságot súlyosan érinti az élelmiszerek drágulása., de politikai okokból sem hivő a kormánynak. A kommunisták vezetője ki jelentette, hogy a parasztpárti kormány tekin­télye egyre sülyed, még pedig azért, mert nem a munkások és parasztok érdekeil képvise'te, hanem a falusi burzsoáziáét, a közép-parasztét. Ál­landó kompromisszumokkal dolgozott, hoj a komunif-'tákkal, hol a városi bur­zsoáziával, de egyikkel szemben sem volt soha őszinte. Napjai már meg vitá­nak számlálva. Komolyabb és tárgyila-giosabb kriti­kát adott Daneo volt miniszterelnök, a polgári blokk emöke, aki tizenhá­rom pontba fogfalta össze a Sztam­bulinszki-kormány bűneit, de előző'eg fölsorolta, hogy miféle érdemei van­nak ennek a kormánynak. Érdem i a következők: — Először is a parasztpárt ura'om­rajutásával a nép szélesebb rétegei, melyek ezelőtt közügyekkel nem tö­rődtek, most bevonatlak a politikába. 2. A földné'külicket megélhetéshez jut­tatta. 3. A fa'usii szövetkezeti mozgal­mak terjesztésével elég produktív mun­kát végzett. 4. A háború után külpoli­tikai szempontból hasznos volt, hogy olyan emberek kerülték az állam élére, akiknek semmi politikai múltjuk nem volt. 5. Minthogy ez a kormány a pa­rasztságban gyökerezeti, minden kor­mány közt a legalkalmasabb volt arra, hogy egv ilyen tisztán agrárius ország­ban, mint Bulgária, gátját vessen a kommunizmus fenyegető terjeszkedé­sének. Ez érdemeivel szemben következők a parasztpárt bün'fi; 1. Politikai és közgazdasági kérdé­sekben teljesen járatlanok lévén, hasz­navehetetlen emberekkel árasztották el a hivatalokat, olyanokkal, akik nem képesek komoly reform-munkára. 2. Mint most született párt, olyan mohósággal, hozzánemértéssel és er­kölcsi skrupulusok nélkül vetette rá magái a közügyekre, hogy nagyon sok vezetőtagja erkölcsi hajótörést szenve­dett és a teljes korrupciót tette úrrá az orsziá'gfban. Ennek tulajdonitbató, hogy tekintélye és népszerűsége any­nyLra lejárt, hogy a tavaly szeptemberi községi választásokon a parasztságnak mindössze negyven százaléka szava­zott rá s igy most m'ár kétségtelen, hogy a kormány az ország többségére nem támaszkodik. 3. Állami kezelésbe akarta venni az egiész kereskedelmet, ami elvi'ec igen helyes, gyakorlatilag azonban a leg­jobban szervezett államokban sem va­lósítható meg, Bulgáriában pedig tel­jesen csődöt mondott. 4. Az agrárreform, mely szerint min­den halrminc hektáron, felüli földet háboruelőUi 150—200 lövés árban ki­sajátítanak, iholíott jelenleg 10—15.000 léva egy hektár föld értéke. Igy a föld­reformot a falukon egyszerűen rablás­nak tartja. 5. Akinek két háza van, egyiket há­ború előttü áron kisajátították. Ez ás csak ra'biás. G. Külön törvényt hozóit az úgyne­vezett ,,háborús bűnösök'-1 e'len, aki­ket letartóztatott, minden vagyonukat elkobozta s ezzel azl érte el, hogy a belföldi töke külföldre menekült, mert a politikai iTdözés elől senki sem biztos. 7. Az uj adótörvény igazságtalanul sújtja a részvénytársaságokat és ban­kokat, különösen a kereskedelmi lyláttíia­latokát, amelyeknek nemcsak egész nyereségüket le kellett adni adóba, ha­nem alaptőkéjükből is három száza­lékot. - 8: Az adótörvényeik végrehajtása képzett személyzet hiányában 280 millió lévaijába került az áramnak. 9. ,Az, egyházi és kolostori javak el­kobzásával a kormány su'lyos összeüt­közésbe került a papságai. 10. A kormány az egyetemek sza­badságát is megtámadta, elmozdítván a más politikai nézetet képviselő fd nárokat, ugy, hogy az egyetem a ta­nárok és hallgatók sztrájkja miatt már hónapok óta zárva. 11. Törvényileg fölfüggesztették a ibirák' és ügyvédek függetlenségét, az utóbbiakat kenyerüktől is meg akar­ják fosztani, mert nem engedik okét az újra é1elbeléipiliete\l bélkelniróságok előtt szerepelni. 12. A kormány időnként amnesztiái ad a gonosztevőknek, sőt a legutóbbi törvénnyel amnesztiában részesítette mindazokat a funkcionáriusokat, akik az utolsó választáson törvénytelensé­geket követtek el. Ellenben nincs aip­neszlia a polUiklaii bűnösöknek', ha azok nem a kormány táborához tar­toznak. Igy Bulgáriában ma már semmi tekintélye nincs a törvények­nek, senki tőlük védelmet nem vál­hat s nem is volt soha annyi lopás az országban, mint most. 13. Végül pedig a kormány párthad­sereget akar szerveznii az önkéntesek­ből, akik az ország legselejllesebb ele­meiül ez t'rlíoznak, minthogy jóravaló bolgár ember be nem lépett az or­szágra rákényszerilett zsoldos hadse­regbe. — A föntiek alapján most már az áliaiiipoligárolknak minden osztálya és . kategóriáij'i, —. falusiak, városiak, ke­reskedők, iparosok, ügyvédek, — - vi­szjűHyba keveredett a parasztpárti kor­mánnyal, ami jól meg is látszott az Utolsó váfasz'Jásoin1. Pénzügyileg pedig sira'masan áll az ország: 4V2 milliárd a kJadáiS élsi csak bárom a bevétel, a 25 százalékos deficit mellett egyen­sulyb.'tihozásról szió sem teliéit'. A bolgár nép nagy többsége nincs bizalommal a- kormány iránt és követeM távozását De nem akar menni. Ha eddigi tettei hibák volfíik, ez határozottan bün. A lengyel irálaszfásoh A AToíj>in/c-kormány, sőt bármiféle kormány működése is lehetetlen a mai lengyel nemzetgyűlés ^ pártviszonyai melleit. Ezért az uj választásokat ki is irták j különben is az alkotmányozó nemzetgyűlés befejezte már munkáját és átadja helyét a két kamarából álló rendes parlamentnek. Teljesen meddő nem volt munkája a folytonos torzsal­kodások mellett sem, mert tető alá hozla az alkotmánytörvényt, a válasz­tójogot és a földreformot, valamint elvégezte a szükséges unifikálási intéz­kedések megtételét az eddig három nagyhatalom kebelébe tartozó, külön intézmények mellett élt egyesült len­gyelség részére. Előzőleg történt még egy kísérlet a választások elodázására : a külügyi és alkotmányjogi bizottság tárgyalta, hogy el lehetne-e halasztani a választásokat, de a két bizottság együttes ülésébnn azt határozta, hogy nem érzi magát jogosítottnak a nem­zetgyűlés* plénuma által meghozott határozat megváltoztatására. Igy aztán kiírták a választásokat az államfő, a miniszterelnök, a bel- és igazságügy­miniszter által ellenjegyzett rendelet­tel. A rendelet mellett választási nap­tár is jelent meg, mely részletesen megszabja az egyes teendők határide­jét, a választási bizottság elnökének, a vajdáknak, járási főnököknek és köz­ségi elöljáróknak hatáskörét, az össze­író küldöttségek működésének idejét, a fölszólamlások, az ajánlási listák be­nyújtásának, a szavazásoknak és az eredmények megállapításának időpont­ját. November 8-án állapítják meg a képviselőházi, 15-én a szenátusi szava­vazások eredményét. A választási agitáció tehát tizenegy hétig tart. Eddig a következő csoporr., tosulások történtek':, a jobboldali pár­tok közül a nemzeti néppárt, a keresz­tény demokrata és a keresztény nem­zeti néppárt blokkba tömörültek ke­resztény egység tábora néven és közös erővel folytatják a küzdelmet. A blokk­hoz csatlakozott a Lengyel asszonyok nemzeti szövetsége is. A baloldaliak közül a szociáldemo­kraták, a volt oroszlengyelországi füg­getlenségi párt (Wyzwolenie) és a radi­kális parasztpárt (Stapinski-párt) tömö­rült közös blokkba. A nemzeti kisebbségek is blokkot akartak alapítani, melyben a németek, a rutének, fehéroroszok és zsidók vet­tek volna részt, a zsidók vezetése alatt. A blokk megalakítását azonban meg­nehezítette, hogy a litvánság meg­tagadta a.blokkba való belépést, később a németeknek sem tetszett a zsidó­vezetés, majd a rutének szakadtak ketté és az úgynevezett ó-rutének a lengyel nemzeti pártokhoz csatlakoz­tak. Végül a zsidók közt is ellentétek merültek fel, mert a komolyabb rész kikelt az ellen, hogy kimondottan államellenes pártban vegyen részt a zsidóság. Igy a nemzetiségi blokk meg­alakulására nem igen van remény. Az államfő különben kinevezte már a választási főbiztost és most alakul­nak a vajdasági, kerületi és a községi bizottságok. Az uj alkotmánytörvény értelmében a felsőháznak 111 szenátora lesz, a képviselőházban pedig 444 kép­viselő gyűl össze. 93 szenátort és 372 képviselőt listákkal az aránylagos képviseleti rendszer alapján választa­nak, 18 szenátor és 72 képviselő pedig az u. n. országos lista alapján kerül be a parlamentbe. Az országos lista jelölt­jeit az előző országgyűlés pártjai nyújt­ják be, de csak azok, melyek az uj kerületi választásokon legalább hat kerületben győztek. A választás általá­nos és titkos; képviselői aktiv választói jog minden 21 évet betöltött férfit vagy nőt megillet, a passzív választói jog a 25 éves korhatárhoz van kötve. A szenátusba a 30 éven felüli válasz­tók szavaznak, a szenátorok jelölési korhatára a betöltött 40 év. A kormányválság már teljesen be­fejeződött, amennyiben az államfő a két függőben lévő miniszteri tárcát is betöltölte. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Kumaniecki Kázmér László, krakói egyetemi tanár lett, földraive­lésügyi miniszter Raczynski József dr., aki már többször betöltötte ezt az állást előzőleg is.

Next

/
Thumbnails
Contents