Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 36. szám - A kisebbségi kérdés a "keresztény internacionále" előtt - Az európai sajtó. 9. [r.] Anglia - Emlékezés az interparlamentális konferenciára

4 HAGYRR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 szeptember 3. X A kisebbségi kérdés f 99 Cl Elhatározták, hogy a különböző országok kisebbségeinek ügyét állandóan felszínen tartják A legkülönbözőbb nemzetközi szerveitek sorra tártjaik kongresszusaikat a kisebbségi kérdésben; látszik, hogy az elnyomott nemzetiségiek helyzete' nem egyes kulturátllan áJlamdk belső ügye már, hanem az egész emberiség] kezd érdeklődni a XX. századot megszégyenítő jogfosztás iránt. A brüsszeli, müncheni, prágai népszövetségi kongresszusokkal, ,a most folyó bécsi iiiteripiarfaime'nftiá'ris konferenciával a na-páfeiadtó eléggé foglalkozik, teljesen figyelmen kívüli maradt oaomjban Magyarországon az augusztus elején tartott Kopenhágjai gyűlés. A The World Alliance far Promoting ínfernáiional Friendship throug the Churchés szervezet, magyarul Az Egyházak munkájának Világszövetsége ülésezett, egy vPlósÉgOs „keresztgén internacionálé," amely elvi és gyakorlttii kérdésekben vitatta meg a béke összes problémáit. Ülésezéseibe btelecsöaiömpölt a francia kard azi éppen iákkor megkezde ft s z&n kei ólkikial. A napirend eíteű pontja a népi és vallási kisebbségek ügye volt, melyet 'egy angol memorandum talapján tárgyaltak. Huszomlhat állam képviseltette magát, az angol csoport elnöke a winchesteri érsek volt, az egész konferencia anyiagii részét pedig az északamerikai jp,rotestánsi szervezetek képviselték. A viliág összes protestáns egyházAínak vezetői jöttek össze és határozták el, hogy állandóan felszínen fogják tartani a magyar kisebbség sorsát Romániában és Csehországban, a németekét Csehországban, Lengyelországban és Szerbiában, a bulgávokél Romániában és Szerbiában, a görögökét Törökországban. Hogy egyelőre közvetlen hasznuk ebből a gy ülésezésből .sem lesz az elnyomott kisebbségeknek, az természetes, de mint a világ lelkiismeretóniek ujabb megimozdulását, elégtétellel fogadjuk a köpenhágaii konferenciát is. A sóik kiis kőből végre mégiisi csak felépül a népszövetség batatllmas épülete. A kongresszus elnöke az amerikai dr. Neheinia Boynton püspök volt, aki csak az angol nyelvet beszéli, igy igen sok dolguk volt a tolmácsoknak. Érdekes statisztikát közöl egy dán laP, hogy az egyes delegátusok milyen nyelveken szólaltak fel: angolul beszélt a japán, magyar, eszt, szerb és oláh kiküldött; angolul és németül a cseh. a finn és 'lengyel; angolull, németül és franciául a dán és a holland, németül a norvég. a görög és a portugál, a többiek anyanyelvükön, kivéve egy bPcsi teológiai tanárt, aki csak angolul szólalt fel. de olyan kiejtéssel, hogy egyik angol nyelvtudós az érdeklődőknelk odasúgta: --Ez áz osztrák nyelv. <>0000<X>000<>000000<>000<^ \ Mz európai sajtó \9. Hnglia* The Times. Anglia legbefolyásosabb és legismertebb lapja, egyszerstíüná egyike Anglia legrégibb lapjainak is. lord Norlhdiffe ezelőtt 14 évvel vette meg 900.000 fontéit és a 14 év alatt körülbelül kétmillió fontjába került. E lap természetesen elsősorban Northcliffe hatalmi érdekeit szolgálta és politikája is az ő egyéni nézeteit képviselte. Mig a háború alatt támogatta Lloyd George kormányát, az utóbbi években erősen szembekerült vele, főleg azért, mert a kormány a lapot nem látta el kellő információkkal. Ettől kezdve a kormány elkeseredett ellensége és mindent elkövet megbuktatására. Mint a franciák törhetetlen hive, egy alkalmat sem mulaszt el, hogy a németek ellen a legkíméletlenebb hangon irjon. Northcliffe^ halála óta a lap kezd enyhülni és a békülékeng konzervatív politika hive kezd lenni, amely nem akarja mindenáron tönkretenni Németországot. A lap mindannyiszor támadja Magyarországot, amikor a kis-entente érdekei azt megkívánják, noha utóbbi időben nem foglalkozik velünk sokat. Egyik leghíresebb munkatársa Rehmead Bartlett, a németek ádáz ellensége. Daily Mail. Ugyancsak Northcliffelap, amely a Times eszméit kisebb lapformában és népszerűbb stílusban igyekszik terjeszteni. Morning Post. Mostanában ünnepelte fennállásának 150 éves évfordulóját, amely idő alatt a konzervatív eszmék harcosa volt. Ez a lap képviseli az angol imperializmust, mint a diehardok, azaz a túlzó konzervalivek szócsöve. Mint Franciaország lelkes barátja a németek ellen gyűlölettel ir. Konzervatív szellemű lévén, a bolsevizmust elitéli és Naggarországot is mindannyiszor támogatja, mikor a nagyar kormányt politikájáért támadják. A lap támogatói közt legelőkelőbb a norÜbumberlandi herceg, aki maga is * Lásd: 1. A cseh sajtó (M. K. 28. sz.); 2. A felvidéki lót és a csehországi német sajtó til. K. 29. sz.); 3. A felvidéki magyar sajtó (M. K. 30. sz.); 4. A németországi sajtó (M. K. 31. sz.); 5. A román sajtó (M. K. 32. sz.); 6. Az erdélyi magyar sajtó (M. K. 33. sz.); 7. A délvidéki magyar és német sajtó (M, K. 34. sz.); 8. Az amerikai magyar sajtó (M. K. 34. sz.). gyakran ir nyílt levelet, melyet a lap vezércikkeiben támogat. Salisbury márki, a konzervatív politikus is gyakran keresi föl. Daily Telcgraph. Ránk nézve azért fontos, mert a kis-entente közleményei e lapban látnak napvilágot és ez a lap az ő leglelkesebb harcosuk Angliában. Politikája konzervatív és legtöbb esetben támogatja a kormányt, ellenben rosszalja Lloyd Georgenak különösen Oroszországgal szemben követett politikáját. Ránk nézve legfontosabb munkatársa Repington alezredes, aki az utódállamokról kimerítő cikket szokott irni és olykor a mi igazunkat is ismerteti, noha sokszor ellenségeinket védi. Németországgal szemben a lap mérsékelt és nem annyira kifejezett franciabarát hangon ir, mint a Times. Daily Chronicle. A koalició liberálisainak és Lloyd Georgenak hivatalos lapja. Mindazok a fenyegetések, amelyeket a franciákkal szemben nyltan nem akar hirdetni a miniszterelnök, ebben a lapban látnak napvilágot, és a franciák főleg az ebben a lapban megjelenő támadásokért haragszanak Lloyd! Georgera. Magyarországról a lap ritkán ir, olyankor eléggé jó akarattal. „Polilicus" néven érdekes eszméket pendit meg egyik munkatársa az európai nagy kérdésekben. Manchester Guardian. A liberális párt egyik főorganuma és a vidéki lapok közül a legtekintélyesebb és a legrégibb. A lap a szabadkereskedelem hive és igy a legmesszebbmenő engedményeket követeli mind Németország, mind Oroszország számára. A francia imperialista politikát állandóan támadja. Nagynevű munkatársa Keynes, aki e lapban szokta közölni eszméit az európai gazdasági helyzet rendezésére vonatkozólag. Magyarországról a lap az emigráns Fodor beállításában ir és igy gyakoriak hirei az úgynevezett „fehér terrorról". Westminster Gazette. A pártonkívüli liberálisoknak és Asquithnek hivatalos lapja lévén, az ő nézeteinek szócsöve. A kormányt vámpolitikájáért támadja, valamint tehetetlenségéért az európai helyzettel szemben. Németországnak barátja és a francia követelések leszállítását kívánja. Gyakran vezércikkezik az utódállamokról, mindannyiszor kimulatva, mily károkat okozott a monarchia felosztása. A trianoni és samt—germaiini békekötések tévedéseit mindig kiemeli. Daily Herald. A munkáspárt lapja, szociális eszméket hirdet. Főszerkesztője, Lansbury, börtönt is ült szocialista túlkapásaiért. A lap a jóvátételek leljes eltörlését kívánja és a béke főakadályának Franciaországot tartja. Magyarországról éles hangon szokott irni, noha utóbbi időben elég gyéren. Ezek a cikkek Kuh Frigyes aláírással jelennek meg. Daily News. Mint liberális lap a németeket védi a francia imperialista politikával szemben. Magyarország mellett már néhány cikk jeleni meg a lapban. Observer. Kormány párti, liberális laP' Suiulay Times. A kormány egyik lapja, amely vasárnaponkint jelenik meg és a Times-szel semmi összefüggésben nem áll. Éppúgy Lloyd George politikáját képviseli, mint a Daily Chronicle. Irish Times. Írország angolbarát lapja. Freeinan's JTpurnal. Az ir egyezmény előtt a Sinn Fein lapja volt. Ma az ir kormány álláspontját képviseli. Workers' Drcadnought és Communist a kommunista párt lapjai. Jewish Guardian a cionisták lapja. ai A külföldi vendégek Budapesten Irta PÓKA-PIVNI BÉLA dr. Bécs, aug. A magyar országgyűlés két 28. • háza mindig igen meleg érdeklődéssel volt az interparlamentáris mozgalmak, iránt, Ez az érdeklődés a most, lezajlott konferencián tm felújult teljes mértékben. A mozgatóim 33 éves történelmének állatpozgalásánál mindig fel-felcsillan a magyar név. Az 1889. évi párisi alakulásnál icsak a francia és angol van jelen; 1890-ben már hét nemzet, köztük a magvar is. Később mind gyakrabban látjuk a hivatalos listában Magyarországot, és Tiirr, Jókai nevét, valamint az. 1896. évi budapesti interparlamentáris konferencia elnökéinek nevét. Szilágyi Dezsőt. De az interparlamentáris teljes mozgalom középpontjában, s általában mindenkor, amidőn sikert, hatást jegyez fel az Unió annalese. — Apponyit látjuk, ő róla ir főleg az 1895. évi bruxellesi, az 1900. évi párisi, a későbbi- 1905. évi st.-louisi, a következő évi berlini konferencia. Most. amikor az osztrák képviselőiház. tanácstermének első padsorában Berzeviczy Albert elnök jobbján olt ül Apponvi klasszikusan parlamentáris megjelenésű alakja, mindenki kérdezte, ho^y mily pontnál szólal majd fel Apponyi gróif . . . •Magyarországot ' 44 Unió-tag képviseli e, többen családtagijaikkal jöttek el. Ezzel a népeesség tekintetében a második helyen álltunk. Az olaszok delegáció ja még* nagyobb volt, 50—60 tagu. A 23 képviselt állam közül legkisebb volt Spanyolországé- egy tasu,, de ez urat Son Excelleence Josedel Prado y Palacio, Marquis del Rincon y de San Ildefonso-nak hívják. A tanácsteremben közjíoen az olaszok és magyarok, jobbra a mérnetek, svédek, norvégok- baloldalon az angolok, amerikaiak foglaltak helyet. Az ülés megnyitása előtt a maguarok megkezdtük a munkát. Nem a magyar képviselők, hanem az emiaránsok. Magyarország mosdani kormányzatát becsmérlő könyvecskét osztottak k*i a külföldiek közt német és. francia nyelven, sőt megbízottaik a tanácsteremben is megjelentek. Az elnöklő Malája ezt napirend előír, elitélte és megtiltotta. Mikor pedig még ez sem használt, a rendőrség hívását és az osztogatók elfogadását helyezte kilátásba. A nycíniiatvány alá Károlyi MihályLinder Réla, Jászi Oszkár, Hock János és Szende Pál vannak aláírva. Délután, az emigrántsok megjelentek ismét és kapacitálni kezdték a külföldieket, hogy ne fogadják el a maauarok meghívását. A magyar szociáldemokrata képviselők nem jelentek meg. Ezzel régi história újult fel ismét. Bruxellesben 1895-ben az interparlamentáris konferencián nem jelentek meg a német szocialisták. Napirendre téri a közihangulat, afelett azzal, hogy éppen ott kellett volna lernniök és céljaikat amennyiben tudják !— eiőmozditaniok. Egyébként a nemzetgyűlés baloldalát. Rupert, Drózdw Dénes, kevésbbé baloldalát Giesswein, Rainnrecht által képviseli, ugy ihogy nem lehet semmiképp ;sem mondani, hogy csak a kormánypárt lenne jelen a konferencián. Meglepő, hogy a kereszténypártiak: a jelentkezett Haíler> Ernszt. Huszár Károly nem jelenlek meg Bélesben. Fajsúly szerint a magyar delegáció e""ike volf a legerősebb interparlamentáris csoportnak. Apponyi, Berzeviczy, Lukács, Gratz. Hegyeshalmii. Ráday> Maycr, Hoyos, Schandl stb. eleitől fogva legszorgalmasabb munkásai voltak a konferenciának. * íAz interparlamentáris. Unió kétszázhatvan tagja pénteken este Budapestre érkezett. A főváros és a kormány a külföldi vendégéket nagy ünnepséggel fogadta, amely a napi sajtóból már ismeretes. A vendégek pár naipig tartózkodtak Magyarországon, s reméljük láttak, tapasztaltak, s elviszik jó illírünket a külvilágba, ahol eddig kevés barátunk akadt- s ahol eddig jóformán csak ellenségeink tendenciózus híresztelései alapján ismerték Magyarországot. ,<><><><><>oooooooodo<x><x><>oo<>o<x> A román-jugoszláv határKiigazitás A két fél által is vitatott és erősen igényelt Bánságiban a békeszerződés csak általánosiiágiban jelölte meg annak idején a szerb-olálh határvonalat, azzal a megjegyzéssel, hoa.v a végleges halár megállapítását illetően nemzetközi bizottság főig dönteni. Minthogy a irossz valutaviiszonyok következtében az angol, francia és olasz szakemberekből álló bizottsági Romániának és Jugoszláviáinak tulnagy köliséget okozott vojna, a bukaresti és a belgrádi kormányok megállapodtak abban, hogy saját hatáskör ükben barátságos utón, intézik el a kérdést. Ezen az alapon három határmcgáíla pitóbiizott^ág dolgozott eddig, Az első csupán a békeszerződéisbeta megjelent vonalak alapján állapitoi'ta meg pontosan a határt, a második javított az első bizottság munkáiéin néhány túlnyomóan szerb, illeúve oláhlakta községet kicserélve, a mosr! működő harmadik bízott'ágnak pedig az a feladata, hogy az előző bizottság munkáját gyakorlatilag predzirozza. mérnökök segítségével az egész határvonalat pontosan) megálhpitsa, ezen ideiglenes hat/uroszlopokat helyezzen eb és a határvonalról térképet készítfien. Ez a harmadik bizoitsáf július elsején kezdte még munkáját amely előreláthatólag klé&ő őszig fog tartani. A tárgyalások folyamán Jugoszlávia három szerb községet kapott vissza Romániától: Nagv-Gályi, Suránt és Krivabarát. viszont Románia összecen tizenegy községet, kap Jugoszláviáról; ezek között Pusztakereszturt-. Kiskomlóst, Kécsát, Újvárt. Karáconvügecet stb. A községek egvelőre n régi köz igazgatás alatt maradnak s ünnepélves átadásuk csak akkor fog megtörténni* amikor az egész határon befejeziték a munkát.