Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 36. szám - Rádics programmnyilatkozatai - Világbéke egyezmény

2 fflAQYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 szeptember 8. doluta, ami azonban egy; demokraliikus köztársaságban nagyon furcsláin) hangzik. Miközben Benes viláig|poliÜBtát csmál és — legalább időlegesen és papíron barátokul nyeri meg a legkülönbözőbb népeket, a szíját népei, elisösorbanj a tótok, ezek az ezeréves rabszolgaságaikból felszabadított tótok véigBŐ elkeseredésükben már a világ összes népéhez fordulnak egy (kiáltványukkal. A ruthénekről most ne is beszéljiinlk, azoknál jobban népet még be nem csaptaik és majd eljön az alkalom előbb-utóbb, hogy meghálálják ezit. A .mérnetek és magyarok négy éive sli nyílik az elnyomatás jármát és az emberi szenvedések tövis koszorújával a ifej ükön, vérző homloklkal, de igazságaik tudataiban cipelik némán a keresztet. A tejjel-mézzel folyó uj Kánaánban, a szilárd vaMaju uj köztársaságban, a diplomatái ügyességben, diplomáciai sakkhuzásokban, ügyes külügyi manőverek kitalálásaiban és véglréhlajlásában stzinte utolérhetetlen Benesnek annyiszor hangoztatott „Kis Si>ájc"-éhcn Í3 millió alattvalóból 7 millió boldogtalan, 600.000 muirakanélküKje ivan, ellenben 2-10.000 rendőre, csendörje és detektivje. Dénes legújabb sikere az. hogy állítólag meg tudta nyerni Narutoviczot, az uj lengyel külügyminiisiztert, aki a sajtó számára leadott nyilatkozatában Skirmnni orientációja leiéteményesének vallotta magái és ugyanez a Benes ugyanekkor bőkejobbot nyújtott „csehszlovák"' testvérének, Hlinkának, a lótság vezérének, aki azonban önérzetesen jelen telte ki: „Nem kell Benes barátnak, maradjon csak meg ellenségnek, nem félünk tőle!" Az eszményi áillamélelet élő svájci közlársaságboz hasonlította Benes a csehek köztársaságát, sőt ezzel a tetszetős jelszóval Sikerült annyi nemzetiséget bekebel'ezletnite a békeszerződésekben ési erre a javított és bőtvi'tett kiadású Svájcra mondják a tótok, hogy ott zs'arnokuiralom van, csendőrszurony dirigál és 70.000 kivándorlója volt egy év alatt ennek a fő Idd p ara d ics ram n a'k. Valahol miagy hibáiknak kell lenni. Valahol mégis csiak rosszul kezdte Benes,-akii talán mégis cs^ik tudja, hogy a megerősödést először bent kell1 kezdeni, ö folyton fegyverkezik, fényesetődzik és szövetlkezik. Odahaza pedig az elégedetlenség egyre általánosabb lesz és a „testvér" nemzetet a tói gyüBőI-te meg a legjobbaai. A külföld ma még nem látja ezt, mert a cseh propaganda a legjobb a világon, az egyetlen, ami bevált az uj Svájcban és. az egyetlen, ami nincs meg, mert felesleges ebben a másik, igazi Svájcban. <>ooooooc>ooooooooooooo<x>oooo<c><>^ s Rádics programmnyilatKozatai Belgrádnak fentartás nélkül el kell ismernie Horvátország szuverenitását — A magyar kisebbségek népszavazással döntsenek Belgrádhoz, vagy Zágrábhoz akarnaK-e csatlakozni? A Horvát Blokk elnöke az utóbbi hetekben néhány igen érdekes nyilatkozatot telt programmjáról. Minden belgrádi mesterkedés, leszólás és agyonhallgatás ellenére Bádics programmját nem lehet komolyan nem v.íUiíűj ty.il egyre többen jöniu'k rá ni ég szi'.rb koi inasíi Uöj'ökbt'Ai »:>, hogy ;ja iiéh'lá* élbrrn Urnt í>>lidálása a< to •íiCpiiHíi-.UO fi tSa<Hccaiaj. xo U« ">i ,.„>_. ;;>yé- | zés nélkül. Az egyik nyilatkozatot Rádics a Csikágói Heimatbote munkatársa előtt tette. Két kérdésről nyilatkozott: a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az agrárreformról. Bádics helvesU, hogy a délszláv állam kisebbségei külön pártokban szervezkednek s azt ajánlja nekik, hogy bejutva a parlamentbe, e nemzetiségi pártokat egy közös blokkban egyesítsék, hogy igy egységes fellépéssel a nemzetiségek jogait a kormánytól könnyebben tudiják kivivni. A délszláv államban végrehajtás alatt álló agrárreformot a parasztvezér barbarizmusnak nevezi. Joga a földhöz annak van, aki azt meg tudja művelni, viszont attól, aki földjét meg tudja művelni, nem szabad elvenni birtokát. Az önkénteseknek való földosztogatás csak a gazdasági élet tönkretételéhez j vezet. Egy jól vezetett uradalom fel? | darai) obi IH> • ..-;uk káros a közre, liisz«u I A iUt^yb!iiOkos iiuntiig .joiJiJíili :ieVn'<vÍ, l mini a prinuíiv kisgazda. Még megdob- j bentőbb az a földosztás, mely kultúrai- j lag is magasabn nivón álló nemzeti kisebbségek birtokosaitól veszi el földjüket, hogy azt balkáni csőcseléknek adja oda. Nem vonható kétségbe, hogy Bádics e nyilatkozatokkal politikai célokat is szolgál, de bizonyos az, hogy a demagóg és fantaszta parasztvezér hasonlíthatatlanul méltányosabb és mérsékeltebb, mint a belgrádi kormányrendszer hívei. Bralovics belgrádi szerb újságíró, a Daily News és a New-York Tribüné levelezője négy kérdést intézett Írásban Rádicshoz és Rádics a kérdésekre igen kimerítően válaszolt egy a Horvát Blokk sajtójában is kiadott levélben. Ez a levél nagyjában tartalmazza Rádics egész közjogi programmját. Az első kérdés az volt, hogy milyen feltételek mellett volna a Blokk hajlandó a belgrádi parlamentben megjelenni. Rádics válasza az, hogy a történtek után arról szó sem lehel, hogy a horvát törvényhozás plénuma megjelenjék a szkupstinában. A megegyezés utja az, hogy Belgrádnak fenntartás nélkül el kell ismernie a horvát állam szuverénitását az egész horvát területen, tehát: Morvái- és Szlavonországokban, Dalmáciában, a Muraközben, Veglia szigetén és a Kasztavstinában. (Isztriának az SHS királysághoz csatolt kis töredéke.) Ez a horvát állam saját országgyűlésén fogja megalkotni alkotmányát s hajlandó lesz a szerb állammal konföderációba lépni s hajlandó lesz bizonyos általa megállapítandó közös ügyek vitelében egy küldöttség utján Belgrádban részt venni. A konföderáció a Népszövetség védelme alatt kell, hogy álljon. Nem lehet közös ügy a hadsereg, mellyel Horvátország egyedül akar rendelkezni a lelkébe oltott pacifizmus szellemében. A horvát köztársaság hadserege természetes feladatának fogja tekinteni államformája védelmét minden imperializmussal szemben. Nem lehet közös ügy a horvát állam belkormányzata és a pénzügy sem. Szóval a külügyön kívül nem marad közös ügy. Bosznia és Hercegovina történetének és etnográfiai összetételének megfelelőleg külön politikai és gazdasági területnek tekintendő, melynek lakosai a Népszövetség védelme alatt egymás közt fogják megállapítani a bosnyák katolikus és muzulmán horvát és bosnyák szerb nép viszonyát Bosznia határain belül és Bosznia elhelyezését a délszláv konföderációban. .Bácska, Bánát (•,-, thiranya lakosú ,. VÍJH.,;^..!, ,., ' mrtí.r'taíhuidó plcbise'Uuiiíi'aaJ iogaak dönteni egy elő/eles szerb-horvát egyezmény alapján, hogy a déhzlá't konfö de ráción belül hová kívánkoznak csatlakozni: Belgrádhoz-e, vagy Zágrábhoz. A szerb államban a horvát, a horvát államban a szerb kisebbségeknek, valamint az egész konföderációban minden szláv és nem-szláv nemzeti kisebbségnek a teljes nemzeti kulturális és vallási szabadság biztosítandó. Azoknak az állapotoknak, melyeket a belgrádi kormányzat Horvátországban teremtett, azonnal vége vetendő. Ha ezt Belgrád megteszi s a délszláv konföderáció területi kérdéseinek szabályozásául a fenti normativumokal elfogadja, a szerb-horvát tárgyalások megindulhatnak. Bralovics második kérdése az iránt érdeklődött, micsoda Rádics nézete Bulgária és a délszláv állam jövendő viszonyát illetőleg. A pártvezér ugy látja, hogy a jelenlegi délszláv állam nem megoldása a délszláv kérdésnek. Ellenben bizonyosra veszi, hogyha a délszláv állam az előbbi fejtegetések szerint alakul át. akkor Sztambulins'/ki önként fog csatlakozni az uj konföderációhoz, ami a délszláv kérdés megoldását jelenti. A harmadik kérdésre, hogy minő eredményeket vár a következő választásoktól, Rádics azvt jósolja, hogy a horvátországi horvát szavazatok kilencven százalékát a parasztpárt fogja megkapni, a maradék tizen a Blokk másik két pártja és a klerikálisok fognak osztozkodni. A magyarok, németek és tótok is a parasztpártol támogatják. A szerbek á szerb földmivespárthoz csatlakoznak. Dalmáciában a parasztság a parasztpártra, az intelligencia a Blokkra, a szerbek a szerb földmivespártra fognak szavazni. Boszniában egy-két klerikális mandátumon kivül a horvátok a parasztpárlot és a Blokkot fogják támogatni, a muzulmánok közül hetven százalék a parasztpárlot, huszonöt a Blokkot, a szerbek a földmi vespártot és a radikálisokat. A többi tartományban a demokrata párt teljesen megbukik s ha a radikális párt a választási harcba a demokratákkal szövetkezve megy bele, a radikálisok is megbuknak. A negyedik kérdés: lehet-e a horvátkérdést megoldani egy a jelenlegi kormány és Rádics között kötendő paktummal? A parasztpárt elnöke erre kijelentette, hogy Pasiccsal, Pribicsevicscsel és társaikkal nem hajlandó szóba-" állni ÍJ' vát Blokk plénuma, ezzel' is dokumentálni akarván, hogy magát a horvát nemzet páriáménIjének tartja, -— legulolsó ülése külön határozattal magáévá tetle. Rádics programmja az entente-békék alapján áll. A délszláv állam nemzetközileg elismert területéhez szabja magát. Ezenkívül semmi igényt sem tart horvátajku területekre, nehogy összeütközésbe jusson a szomszéd államokkal. Miután maga a délsiláv állam is nemzetközileg el van ismerve, Rádics nem veszi tagadásba jogi létezését, sőt ( Világbelié egyezmény A Maevar Külügyi Társaság kiadványainak sorában megjelent Púikért Alajos Vilúobékeegvezmémi cimü füzete. Ebben Paikert Alajos, a társaság alapitója beszámol arról a törekvéséről, amelyet évek óta folytat a világbéke megvalósítása érdekében. Alapgondolata eredetileg a világbéke-szövetség volt. Tervezetét még a béke idejében szerkesztette meg és be akarta mutatni I. Ferenc Józsefnek, maid később Károly királynak, 1918ban pedig House ezredes utján Wilsonnak. de mint a szerző mélabúsan megállapítja, ideális tervezete nem tudott a világhatalmasságok előszobáinak küszöbén tul jutni. Most. IIOL'V a nemzetek szövetsége és a békelkongresszus sem tudta mindezidáig beváltani a hozzájuk fűzött reménységeket, a szerző újból elővette kedvelt eszméjét, átformálta a mai idők követelményeihez és tervezetének ezt a uj formáját mutatja most be a nagy nyilvánosságnak. Hisszük, hogy ha a tervezetben lefektetett, elveket a különböző nemzetek ideiében megszivelhették. illetve megszivelték volna, a >ors talán más eseményeket irt volna a világtörténe. lem lapjaira. A baj csak az, hogy a nemzetek sehogy sem akarnak oly idealisták lenni, mint a — szerző. Paikert tervezetének lényege, hogy a viláa nemzetei egyezmény formájában kiimondainláik, hogy — szem előtt tartva a világháború és a nyomában járó forradalmak által okozott leírhatatlan szenvedés éket —< a jelenben: még bárhol folyó háborúkat, háborúskodásokat, vagy ezekhez hasonló erőszakoskodásokat nyomban és teljesen megszüntetik, befi-jezik és befejeztetik, ilyenek folytatását, ujaknak keletkezését, vagy kitörését — amennyire azt függetlenségük, szuverénrfjálsulk és dügtnifjásuk megengedi — tö'bbé meg! nem engednek. Minden oly kisérfttel vagy törekvést, amely az államok és nemzelsk belső rendjét, békés fejlődéséi veszélyeztelni igyekszik, a legszigorúbban és a legérezhetőbbeni megbüntetnek és lehetetlenné tesznek. Hogy pedig a békés fejlődéssel és haladással ellenkező törekvések a kellő gyorsasíájggjal, súllyal és eredménnyel lehetetlenné tétessenlílk, erről elsőbben az egyes államok saját hatáskörükben, Saját erejükből gondoskodni tartoznak. Ha azonban saját erejük és halalmuk erre lelégtelennek bizonyulna, akkor az államok és nemzetek közül elsőbben azok sietnek az érintett állam vagy nemzet segítségére,' amelyek az illető állam vagy nemzet felkérésére arra önkényt vállalkoznak, továbbá pedig azok, amelyeket a parlamentek delegációja (világpaxlament) erre kijelöl. A világháború /folyamán hangoztatott magasztos elvek megvalósítása céljából: szárazföldi, vízi és légi haderőiket leszerelik oly mértékre, amely már nem fenyegetheti a szomszéd államokat, azonban elegendő arra, hogy a belső rendet fenntartsa. Megszüntetik miiulPmaz iíntézkedéseket. amelyek eddig a szomszéd és egyéb államok közötti szárazföldi, tengeri és légi személy- és áruforgalmat, valamint a termelés szabadságát gátolják. Megadják nyomhain' és fokozatosan államuk területén élő vallási, faji és nemzeti kisebbségeinek mindama jogokat, melyek megiadásá,r,a őket egyrészt érvényben! tevő szerződésük kötelezi, másrészt ame'yeket lobbi polgáraik háborítatlanul élveznek, amennyire ezt államuk békés rendié megengedi. Hogy a -népek igaz véleménye és akarata szabadon, csak a belátás, műveltség és az összesség javára való tekintet által korlátozva megnyilvánulhasson, minden állam saját törvényhozótestülete tagjainak három százalékát választja és küldi ki a parlamenti delegációba, amelv ezáltal viláaparlamentté válik. Tekintettel arra. hogy a világháború befejeztével összeült békekonferencia sem összeállításában, sem tárgyasaiban, sem eredményeiben nem felelt meg azon várakozásoknak, melyelvet az egész világ beléje helyezett, az államok piláffkonuresszust hívnak össze, melynek feladata. íjoga, hatalma és kötelessége a legfontosabb sérelmeket, jogtalanságokat, méltánytalanságokat és igazságtalanságokat jóvátenni és pedirf nemcsak elméletben, hanem a valódi, gyakorlati életben is. A fölmerülő vitás kérdések pártatlan eldöntésére állandó, nemzetközi bíróságot határoznak el. Hogy a Nemzetek Szövetsége, régen óhajtott eszményét minél teljesebben .meg,via1ósátsák és ezzel a világnak lehetőleg összes államainak és nemzeteinek békés, testvéries együttműködését és elö.reih>aladiás,áit biztosítsák, a genfi Nemzetek Szövetsége már fennálló, de mégl nem tökéletes intézményét az előbb kifejtett elvek alapián átszervezik. . Mindenkor tiszteletben tártjaik aa egyes államok és nemzetek történelmi tradícióit, eauéni fejlődését. vallási meofíllőződését és esznxénui aspirációit, amennyiben azok az összesség érdekeivel összhangban állanak. Jóvá akarják tenni nemcsak a világháború igazságtalanságait, sérelmeit és veszteségeit, mindkét oldalról, hanem egyáltalában minden sérelmet, jogtalanságot és igazságtalanságot azt államok között, amennyire az fokozatosan, és általános megelégedésre keresztülvihető. Erre valók a békekongresszus, a világparlament és a békebirósás.