Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 36. szám - Rádics programmnyilatkozatai - Világbéke egyezmény

2 fflAQYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 szeptember 8. doluta, ami azonban egy; demokrali­ikus köztársaságban nagyon furcsláin) hangzik. Miközben Benes viláig|poliÜ­Btát csmál és — legalább időlegesen és papíron barátokul nyeri meg a leg­különbözőbb népeket, a szíját népei, elisösorbanj a tótok, ezek az ezeréves rabszolgaságaikból felszabadított tótok véigBŐ elkeseredésükben már a világ összes népéhez fordulnak egy (kiáltvá­nyukkal. A ruthénekről most ne is beszéljiinlk, azoknál jobban népet még be nem csaptaik és majd eljön az al­kalom előbb-utóbb, hogy meghálálják ezit. A .mérnetek és magyarok négy éive sli nyílik az elnyomatás jármát és az emberi szenvedések tövis koszorújával a ifej ükön, vérző homloklkal, de igaz­ságaik tudataiban cipelik némán a ke­resztet. A tejjel-mézzel folyó uj Ká­naánban, a szilárd vaMaju uj köz­társaságban, a diplomatái ügyességben, diplomáciai sakkhuzásokban, ügyes külügyi manőverek kitalálásaiban és véglréhlajlásában stzinte utolérhetetlen Benesnek annyiszor hangoztatott „Kis Si>ájc"-éhcn Í3 millió alattvalóból 7 millió boldogtalan, 600.000 muiraka­nélküKje ivan, ellenben 2-10.000 rend­őre, csendörje és detektivje. Dénes legújabb sikere az. hogy állítólag meg tudta nyerni Narutoviczot, az uj len­gyel külügyminiisiztert, aki a sajtó szá­mára leadott nyilatkozatában Skirmnni orientációja leiéteményesének vallotta magái és ugyanez a Benes ugyanekkor bőkejobbot nyújtott „csehszlovák"' testvérének, Hlinkának, a lótság vezé­rének, aki azonban önérzetesen jelen telte ki: „Nem kell Benes barátnak, maradjon csak meg ellenségnek, nem félünk tőle!" Az eszményi áillamélelet élő svájci közlársaságboz hasonlította Benes a csehek köztársaságát, sőt ezzel a tetszetős jelszóval Sikerült annyi nemzetiséget bekebel'ezletnite a béke­szerződésekben ési erre a javított és bőtvi'tett kiadású Svájcra mondják a tótok, hogy ott zs'arnokuiralom van, csendőrszurony dirigál és 70.000 ki­vándorlója volt egy év alatt ennek a fő Idd p ara d ics ram n a'k. Valahol miagy hibáiknak kell lenni. Valahol mégis csiak rosszul kezdte Be­nes,-akii talán mégis cs^ik tudja, hogy a megerősödést először bent kell1 kez­deni, ö folyton fegyverkezik, fényese­tődzik és szövetlkezik. Odahaza pedig az elégedetlenség egyre általánosabb lesz és a „testvér" nemzetet a tói gyü­BőI-te meg a legjobbaai. A külföld ma még nem látja ezt, mert a cseh pro­paganda a legjobb a világon, az egyet­len, ami bevált az uj Svájcban és. az egyetlen, ami nincs meg, mert feles­leges ebben a másik, igazi Svájcban. <>ooooooc>ooooooooooooo<x>oooo<c><>^ s Rádics programmnyilatKozatai Belgrádnak fentartás nélkül el kell ismernie Horvátország szuvereni­tását — A magyar kisebbségek népszavazással döntsenek Belgrád­hoz, vagy Zágrábhoz akarnaK-e csatlakozni? A Horvát Blokk elnöke az utóbbi hetekben néhány igen érdekes nyilat­kozatot telt programmjáról. Minden belgrádi mesterkedés, leszólás és agyonhallgatás ellenére Bádics pro­grammját nem lehet komolyan nem v.íUiíűj ty.il egyre többen jöniu'k rá ni ég szi'.rb koi inasíi Uöj'ökbt'Ai »:>, hogy ;ja iiéh'lá* élbrrn Urnt í>>lidálása a< to •íiCpiiHíi-.UO fi tSa<Hccaiaj. xo U« ">i ,.„>_. ;;>yé- | zés nélkül. Az egyik nyilatkozatot Rádics a Csikágói Heimatbote munkatársa előtt tette. Két kérdésről nyilatkozott: a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az agrárreformról. Bádics helvesU, hogy a délszláv állam kisebbségei külön pár­tokban szervezkednek s azt ajánlja nekik, hogy bejutva a parlamentbe, e nemzetiségi pártokat egy közös blokk­ban egyesítsék, hogy igy egységes fel­lépéssel a nemzetiségek jogait a kor­mánytól könnyebben tudiják kivivni. A délszláv államban végrehajtás alatt álló agrárreformot a parasztvezér bar­barizmusnak nevezi. Joga a földhöz annak van, aki azt meg tudja művelni, viszont attól, aki földjét meg tudja művelni, nem szabad elvenni birtokát. Az önkénteseknek való földosztogatás csak a gazdasági élet tönkretételéhez j vezet. Egy jól vezetett uradalom fel? | darai) obi IH> • ..-;uk káros a közre, liisz«u I A iUt^yb!iiOkos iiuntiig .joiJiJíili :ieVn'<vÍ, l mini a prinuíiv kisgazda. Még megdob- j bentőbb az a földosztás, mely kultúrai- j lag is magasabn nivón álló nemzeti ki­sebbségek birtokosaitól veszi el földjü­ket, hogy azt balkáni csőcseléknek adja oda. Nem vonható kétségbe, hogy Bádics e nyilatkozatokkal politikai célokat is szolgál, de bizonyos az, hogy a demagóg és fantaszta parasztvezér hasonlíthatat­lanul méltányosabb és mérsékeltebb, mint a belgrádi kormányrendszer hívei. Bralovics belgrádi szerb újságíró, a Daily News és a New-York Tribüné le­velezője négy kérdést intézett Írásban Rádicshoz és Rádics a kérdésekre igen kimerítően válaszolt egy a Horvát Blokk sajtójában is kiadott levélben. Ez a levél nagyjában tartalmazza Rá­dics egész közjogi programmját. Az első kérdés az volt, hogy milyen feltételek mellett volna a Blokk haj­landó a belgrádi parlamentben meg­jelenni. Rádics válasza az, hogy a tör­téntek után arról szó sem lehel, hogy a horvát törvényhozás plénuma meg­jelenjék a szkupstinában. A megegyezés utja az, hogy Belgrádnak fenntartás nélkül el kell ismernie a horvát állam szuverénitását az egész horvát terüle­ten, tehát: Morvái- és Szlavonországok­ban, Dalmáciában, a Muraközben, Veglia szigetén és a Kasztavstinában. (Isztriának az SHS királysághoz csatolt kis töredéke.) Ez a horvát állam saját országgyűlésén fogja megalkotni alkot­mányát s hajlandó lesz a szerb állam­mal konföderációba lépni s hajlandó lesz bizonyos általa megállapítandó kö­zös ügyek vitelében egy küldöttség ut­ján Belgrádban részt venni. A konföde­ráció a Népszövetség védelme alatt kell, hogy álljon. Nem lehet közös ügy a hadsereg, mellyel Horvátország egyedül akar rendelkezni a lelkébe oltott paci­fizmus szellemében. A horvát köztársa­ság hadserege természetes feladatának fogja tekinteni államformája védelmét minden imperializmussal szemben. Nem lehet közös ügy a horvát állam belkormányzata és a pénzügy sem. Szóval a külügyön kívül nem marad közös ügy. Bosznia és Hercegovina történetének és etnográfiai összetételének megfelelő­leg külön politikai és gazdasági terület­nek tekintendő, melynek lakosai a Nép­szövetség védelme alatt egymás közt fogják megállapítani a bosnyák kato­likus és muzulmán horvát és bosnyák szerb nép viszonyát Bosznia határain belül és Bosznia elhelyezését a délszláv konföderációban. .Bácska, Bánát (•,-, thiranya lakosú ,. VÍJH.,;^..!, ,., ' mrtí.r­'taíhuidó plcbise'Uuiiíi'aaJ iogaak dön­teni egy elő/eles szerb-horvát egyez­mény alapján, hogy a déhzlá't konfö de ráción belül hová kívánkoznak csat­lakozni: Belgrádhoz-e, vagy Zágrábhoz. A szerb államban a horvát, a horvát államban a szerb kisebbségeknek, vala­mint az egész konföderációban minden szláv és nem-szláv nemzeti kisebbség­nek a teljes nemzeti kulturális és val­lási szabadság biztosítandó. Azoknak az állapotoknak, melyeket a belgrádi kormányzat Horvátország­ban teremtett, azonnal vége vetendő. Ha ezt Belgrád megteszi s a délszláv konföderáció területi kérdéseinek sza­bályozásául a fenti normativumokal el­fogadja, a szerb-horvát tárgyalások megindulhatnak. Bralovics második kérdése az iránt érdeklődött, micsoda Rádics nézete Bulgária és a délszláv állam jövendő viszonyát illetőleg. A pártvezér ugy látja, hogy a jelenlegi délszláv állam nem megoldása a délszláv kérdésnek. Ellenben bizonyosra veszi, hogyha a délszláv állam az előbbi fejtegetések szerint alakul át. akkor Sztambulins'/ki önként fog csatlakozni az uj konföde­rációhoz, ami a délszláv kérdés meg­oldását jelenti. A harmadik kérdésre, hogy minő eredményeket vár a következő válasz­tásoktól, Rádics azvt jósolja, hogy a horvátországi horvát szavazatok kilenc­ven százalékát a parasztpárt fogja megkapni, a maradék tizen a Blokk másik két pártja és a klerikálisok fog­nak osztozkodni. A magyarok, néme­tek és tótok is a parasztpártol támogat­ják. A szerbek á szerb földmivespárthoz csatlakoznak. Dalmáciában a paraszt­ság a parasztpártra, az intelligencia a Blokkra, a szerbek a szerb földmives­pártra fognak szavazni. Boszniában egy-két klerikális mandátumon kivül a horvátok a parasztpárlot és a Blokkot fogják támogatni, a muzulmánok közül hetven százalék a parasztpárlot, hu­szonöt a Blokkot, a szerbek a föld­mi vespártot és a radikálisokat. A többi tartományban a demokrata párt telje­sen megbukik s ha a radikális párt a választási harcba a demokratákkal szö­vetkezve megy bele, a radikálisok is megbuknak. A negyedik kérdés: lehet-e a horvát­kérdést megoldani egy a jelenlegi kor­mány és Rádics között kötendő pak­tummal? A parasztpárt elnöke erre ki­jelentette, hogy Pasiccsal, Pribicsevics­csel és társaikkal nem hajlandó szóba-" állni ÍJ' vát Blokk plénuma, ezzel' is dokumen­tálni akarván, hogy magát a horvát nemzet páriáménIjének tartja, -— leg­ulolsó ülése külön határozattal ma­gáévá tetle. Rádics programmja az entente-békék alapján áll. A délszláv állam nemzet­közileg elismert területéhez szabja ma­gát. Ezenkívül semmi igényt sem tart horvátajku területekre, nehogy össze­ütközésbe jusson a szomszéd államok­kal. Miután maga a délsiláv állam is nemzetközileg el van ismerve, Rádics nem veszi tagadásba jogi létezését, sőt ( Világbelié egyezmény A Maevar Külügyi Társaság kiad­ványainak sorában megjelent Púikért Alajos Vilúobékeegvezmémi cimü fü­zete. Ebben Paikert Alajos, a társaság alapitója beszámol arról a törekvésé­ről, amelyet évek óta folytat a világ­béke megvalósítása érdekében. Alapgondolata eredetileg a világ­béke-szövetség volt. Tervezetét még a béke idejében szerkesztette meg és be akarta mutatni I. Ferenc Józsefnek, maid később Károly királynak, 1918­ban pedig House ezredes utján Wil­sonnak. de mint a szerző mélabúsan megállapítja, ideális tervezete nem tudott a világhatalmasságok előszo­báinak küszöbén tul jutni. Most. IIOL'V a nemzetek szövetsége és a békelkongresszus sem tudta mind­ezidáig beváltani a hozzájuk fűzött reménységeket, a szerző újból elővette kedvelt eszméjét, átformálta a mai idők követelményeihez és tervezeté­nek ezt a uj formáját mutatja most be a nagy nyilvánosságnak. Hisszük, hogy ha a tervezetben le­fektetett, elveket a különböző nemze­tek ideiében megszivelhették. illetve megszivelték volna, a >ors talán más eseményeket irt volna a világtörténe. lem lapjaira. A baj csak az, hogy a nemzetek sehogy sem akarnak oly idealisták lenni, mint a — szerző. Paikert tervezetének lényege, hogy a viláa nemzetei egyezmény formá­jában kiimondainláik, hogy — szem előtt tartva a világ­háború és a nyomában járó forradal­mak által okozott leírhatatlan szenve­dés éket —< a jelenben: még bárhol folyó háborúkat, háborúskodásokat, vagy ezekhez hasonló erőszakoskodá­sokat nyomban és teljesen megszünte­tik, befi-jezik és befejeztetik, ilyenek folytatását, ujaknak keletkezését, vagy kitörését — amennyire azt független­ségük, szuverénrfjálsulk és dügtnifjá­suk megengedi — tö'bbé meg! nem engednek. Minden oly kisérfttel vagy törek­vést, amely az államok és nemzelsk belső rendjét, békés fejlődéséi veszé­lyeztelni igyekszik, a legszigorúbban és a legérezhetőbbeni megbüntetnek és lehetetlenné tesznek. Hogy pedig a békés fejlődéssel és haladással ellenkező törekvések a kellő gyorsasíájggjal, súllyal és ered­ménnyel lehetetlenné tétessenlílk, er­ről elsőbben az egyes államok saját hatáskörükben, Saját erejükből gon­doskodni tartoznak. Ha azonban saját erejük és halalmuk erre lelégtelennek bizonyulna, akkor az államok és nemzetek közül elsőbben azok sietnek az érintett állam vagy nemzet segít­ségére,' amelyek az illető állam vagy nemzet felkérésére arra önkényt vál­lalkoznak, továbbá pedig azok, ame­lyeket a parlamentek delegációja (vi­lágpaxlament) erre kijelöl. A világháború /folyamán hangozta­tott magasztos elvek megvalósítása céljából: szárazföldi, vízi és légi haderőiket leszerelik oly mértékre, amely már nem fenyegetheti a szomszéd államo­kat, azonban elegendő arra, hogy a belső rendet fenntartsa. Megszüntetik miiulPmaz iíntézkedé­seket. amelyek eddig a szomszéd és egyéb államok közötti szárazföldi, ten­geri és légi személy- és áruforgalmat, valamint a termelés szabadságát gátol­ják. Megadják nyomhain' és fokozatosan államuk területén élő vallási, faji és nemzeti kisebbségeinek mindama jogokat, melyek megiadásá,r,a őket egyrészt érvényben! tevő szerződé­sük kötelezi, másrészt ame'yeket lobbi polgáraik háborítatlanul élvez­nek, amennyire ezt államuk békés rendié megengedi. Hogy a -népek igaz véleménye és akarata szabadon, csak a belátás, mű­veltség és az összesség javára való te­kintet által korlátozva megnyilvánul­hasson, minden állam saját törvény­hozótestülete tagjainak három száza­lékát választja és küldi ki a parlamen­ti delegációba, amelv ezáltal viláa­parlamentté válik. Tekintettel arra. hogy a világháború befejeztével összeült békekonferencia sem összeállításában, sem tárgyasai­ban, sem eredményeiben nem felelt meg azon várakozásoknak, melyelvet az egész világ beléje helyezett, az ál­lamok piláffkonuresszust hívnak össze, melynek feladata. íjoga, hatalma és kö­telessége a legfontosabb sérelmeket, jogtalanságokat, méltánytalanságokat és igazságtalanságokat jóvátenni és pedirf nemcsak elméletben, hanem a valódi, gyakorlati életben is. A fölmerülő vitás kérdések pártat­lan eldöntésére állandó, nemzetközi bí­róságot határoznak el. Hogy a Nemzetek Szövetsége, régen óhajtott eszményét minél teljesebben .meg,via1ósátsák és ezzel a világnak le­hetőleg összes államainak és nemzetei­nek békés, testvéries együttműködését és elö.reih>aladiás,áit biztosítsák, a genfi Nemzetek Szövetsége már fennálló, de mégl nem tökéletes intézményét az előbb kifejtett elvek alapián átszer­vezik. . Mindenkor tiszteletben tártjaik aa egyes államok és nemzetek történelmi tradícióit, eauéni fejlődését. vallási meofíllőződését és esznxénui aspirációit, amennyiben azok az összesség érdekei­vel összhangban állanak. Jóvá akarják tenni nemcsak a vi­lágháború igazságtalanságait, sérelmeit és veszteségeit, mindkét oldalról, ha­nem egyáltalában minden sérelmet, jogtalanságot és igazságtalanságot azt államok között, amennyire az foko­zatosan, és általános megelégedésre ke­resztülvihető. Erre valók a békekon­gresszus, a világparlament és a béke­birósás.

Next

/
Thumbnails
Contents