Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 35. szám - Adatok az erdélyi román nemzeti párt multjából - Poincaré politikája és Németország

4 MAGYAR KÜLPOTITIKA Vasárnap 1922 augusztus 27. Adatok az erdélyi román nemzeti párt multjából Az eredeti programtan Erdély nemzeti és területi autonomiája volt — Ferenc Ferdinánd és Maniu — Tisza István szerepe — A román ezredek szabotássa. Az erdélyi oláh nemzeti párt és a bukaresti liberálisi kormánypárt, közli hírlapi (harciban egyre-másra jelennek meg a leleplezések n magyarországi háboruelötti nemzetisééi mozgalmakról. A nemzeti párt közvetlen háboruelötti és háború alatti szerepét ai brassói Gazetta Transilvaniei-ból lapunk augusztus 20-iki számában ismertettük. Érdekesen egészfifi, ki ezt a leleplezést Boila Zachariás cikksorozat" ti kolozsvári Patria augusztus 12-e óla megjelenő számaiból. Boila előadija. hogy a magyarországi! románság politikai programmja 1848-ba, n született, meg, Erdély nemzeti és 'területi autonómiájából állott és., nem változott a. legujabb időkig. 1905-ben a politikai aktivitás kimondásakor bővítették ezt oda. hogy a párt követeli az egész oláhlakia terület. tehát nemcsak Erdély nemzeti autonómiáját. De alkottak egy minimális programmot Is. melyet a nyilvánosság előtt hangoztattak, ellenben az igazi, az irásba nem foglalt jelszó • az volt, mint követelési maximum: '•,, semmi megalkuvás, az összes oláhok politikai egyesülése. " A magyarok azonban még a minimális programmot is: a kulturális fejlődés szabadságának biztosítását. - al külön közigazgatást, a külön gazdásági életet és a külön területet egy nagy osztrák birodalom keretén belül. — hazaárulásnak bélyegezték ós üldözték. Volt azonban egy tényező, amely átlátván a, monarchia kétségbeesett helyzetét és. • látván a mélységet, amely felé számtani. biztonsággal halad' szakított elődjének útjával és uj állampolitikai irányt tüzött ki. Ez u tényező Ferenc Ferdinánd, a trónörökös volt.,.,, Ma már indiszkréció nélkül1 beismerhetjük azt a nvilt tit0kot, hogy a nemzeti párt vezetői és Ferenc Ferdinánd közt baráti kötelékek voltak és sokkal erősebbek és komoiuabbak. mint hitte a viláa Obion ' összeköttetés, mely titkos támogatásnál erősödött a román kérdésben, melynek meaoldása a magyar kormánytól fügött és sürü összejövetelekkel. Ezeken a felek nem szorítkoztak arra. hogy egyszerü purparlékat folytassanak vagy képzelődjenek, hanem; konkrét megállapodásokra jutottak, melyek azokban a pillanatokban nagyon sulyosak voltak, ha most már csupán történelmi emlékek is. Azt hisszük, hoqy abban « pillanatban. amikor a volt osztrák császár sulyos betegen feküdt és halálának eshetőségével számítani kellett, nemhiába volt Maniu a trónörökös kato, nai irodájában. Az a fény. hogy Maniunak cselekvő része volt a birodalom ui alkotmányának kiaknázásában, mely életbelépett volna Ferenc Ferdinánd uralma alatt biztosítékot nyujt. hogy voltak pillanatok és lett volna lehetősén arra, hoctn megvalósuljon a nemzeti párt minimális programmja. " Midőn Ferenc Ferdinándot meggyilkolták, a magyarországi oláhság nak választani kellett vagy a nvilt lázadás, vagy a nemzeti ideál megvalósitaisának elhalasztása között. A Balkán-háború befejezése után egy Romania Mare nevü politikai egyesületet alakítottak a nemzeti párt vérmesebb tagjai. A titkos szervezet központja Brassóban volt és tagjainak kötelessége volt mindent megtenni a nemzeti ideálok megvalósításáért. Megfogadták, hogy nem harcolnak az osztrák-magyar hadseregben, igyekeznek zavarokat előidézni és megszöktetik az oláh katonákat. A háboru kikötésekor a.. szervezet komolyan működött. Az általános mozgósítás első három hetében Erdély déli részéből mintegy harmincezer oláh katona szökött át Romániába. A forradalom azonban azért nem tört ki. mert midőn a párt végrehajtóbizottságának nevében Mihali Tivadar Bukarestbe utazott utasításokért. Bratianu miniszterelnök a következő kijelentést telte elölte: — Nem mondhatom Önöknek, hogy csináljanak forradalmai. A forradalmi hangulat ide is átterjedhet, nekem vedig a hadsereg hátamögött szükségem van a nép nyugalmára. Később 1916 tavaszán Vilmos német császár delegátust küldött Bécsbe, hogy az tárgyaljon az ő nevében a nemzeti párt vezetőivel. A pártot Popovici Aurél, Manin és Goldi* László képviselték, s az összejövetel Lichtenstein hercegnél történt. A császár azt kérte, közöljék vele azokat a teltételeket, melvék teljesítése esetén a magyarországi oláhok nyilatkozatot adnak ki, hogy a magyarországi oláh probléma. az, oláhság megelégedésére elintéztetett. A feltételek megszövegezésével Maniut bizták meg. ez azonban már kezdetben kijelentette- hogy. v akármiféle eredménye lesz ezeknek a tárgyalásoknak, azt nem garantálhatj>a, hogy Románia a központi hatalmak mellett lép akcióba, és ha a romániai illetékes tényezők őt megkérdik, azt fogja felélni:.. Tegyetek, amit. jónak láttok- mert ti ismeritek érdekeiteket. " Azután a legszélescbbkörü autonómiát kérte, többek közt külön parlamentet és nemzeti hadsereget. Erdély részére. Akárki helyeselte volna Maniu eljárását, mert biztos volt, hogy a magyarok a követeléseket nem fogadják el. vagv ha ellogadják is, nem kötelezik a megállapodások Romániát- végeredményben csak siettetik a monarchia szétesését minden nagyobb áldozat és erdélyi. zayaPoíncaré politikája és Németország rok nélkül. A nemei császár képvise tője a. maga részéről elfogadta a fel léteteket, de Maniu garanciául azt kém* hogy az összes féltételeket, azon nal léptessék életbe tekintei nélkül a háború menetére és hangsulyozta hogy nem elégszik meg sem az ural kodó aláíróijával1, sem a magyar parlament esetleges határozatával. Minden ugv 'történt, ahogv előre le hetett látni: Tisza István a német főhadiszállásra hivatván, magyar forradalommal fenyegetőzött, különbékével és megtagadta a feltélelek elfo gadását. Maniut pedig Hosszu pöspök utján megfenyegette, hogy komoly rendszabályokat alkalmaz vele szem ben, ha1 tovább is paktál az ország ellenségeivel. Maniu ugyancsak Hosszú Ultiján azt üzente vissza*, hogy a németek nem ellenségei az országnak, hanem szövetségesei. Még őszintébben és rövidebben felelt Maniu Brassóban Sterenek. a Bratianu követének, aki azt kér le tukli kai okokból a Bratianu-kormánv ne vében, hogy a nemzeti párt tegyen hazafias és osztrákbarát nyilatkozatot Maniu íszószerint ezt felelte: >, Ha meg törtéinik. hogy engem elfognak a magyarok, de Ön megszabadul ebből a háborúból, kérem, hogy mondja meg az egész világnak- hogy még az akasztó fa alatt sem tudtam azt mondani hogy Románia menjen együtt az Qsz t rák -Ma gyar m on archiá va 1. " Ezután megkezdte a nemzeti pari infenziv munkáját n monarchia alá aknázására és a hadsereg fegyelmének megbontására. Egész Pénelopé munka indlult meg a háború győzet mének megrontására. Az oláh katonák az. adott Jelszóra nemcsak hogy nem küzdöltek lelkesedéssel, hanem ahol lehetett meghiusitották a katonai eszközöket, A hallgatólag megkezdett szabotázs, nyilt titok volt és sokban paralizálta a főhadveze tő-ég intézkedéseit. Genf, aug. A német jóvátételi kérdés ismét egy ujabb (bizonyára nem az utolsó) próbára teszi az angol-farncia szövetséget. Poincaré politikája megérthető, ha luljuik, hogy míöglötte az egész nacionalista Franciaország kiáltozza a fenitsa meg-et, de kevésbbé érthető, hogy Lloud George miért kénytelen akarata ellenére ragaszkodni azt a-ngol-tfrancia szövetséghez, amelyet ma már minden józanul gondolkozó angol abszurdumnak tekint. A francia mentalitás ma ugyanaz, mint volt közvetlenül a háboru után; a., boche"-gyülöletel ébren tartják a jíngó lapok és az. anyatejjel magukba szívják a gyermekek. A boche fizethet és ha mindent az utolsó fillérig lefizetett, még akkor sem nyujthat elegendő kárpótlást az elpusztított É-szak-Franciaországért. Arról persze hallgatnak. hogy Franciaország az elpusztított területrészek árán vissza^ hódította Elszász-Lotharingiát és még mélyebben hallgatnak arról, hogy Elszász keservesen visszasírja a német rendel. Az angol mentalitás a háború óta óriási változáson ment keresztül: általában az a vélemény, hogy őrület Németországtól pontosan meg nem határozott és erősen te nem szállított jóvátételt követelni. Ki kelj küldeni egy bizottságot, mely pontos jegyzéket vegyen fel Németország aktíváiról és pasziváiról és azután a méltányosság keretén belül határozzák meg. hogy mennyit fizethet Németország. Pedig Angliában a németgyülölet. ugyancsak erős hullámokat vert a „Gott strafe England" érában és hogy az angolok is szenvedtek a háborútól, arról e sorok írója is meggyőződött, kinek alkalma volt egymásután 8 nap hallani London felett a rettegett Zeppelineket, látni a lerombolt utcarészeket és tudni, hogy a légi tálmadás halottainak száma a hivatalosan közölt száimnál tízszerte nagyobb. De az angolban gyökerező fair play nem engedi meg, hogy a teljesen letört ellenséggel szemben zsaruoki brutalitással járjon el, de különben i. s fair playt tanácsol Anglia kiváló kereskedelmi érzéke, amely tudja, hogy a vesztett háború és az elpusztított flotta ellenére is Németország Anglia leghatalmasabb kereskedelmi versenytársa és hogy az angol kereskedelem érdekében most osak egy politika képzelhető: támogatni Németországot és így biztosítani a kél ország jövő kereskedelmi együttmükö d és é t.,, N émeto rs z ág nélkül — mondotta nekem egy angol politikus — összeomlik Közép-Európa, de vele bukik elsősorban Franciaország. lEzért kellene Franciaországot [kiközösíteni az ententeból; maradjon ő továbbra is a kis-enlente államok patrónusa — ha ugyan azok még kérnének e patronátusból Franciaország izolálása után. Anglia jó tanácsai eddig mit sem változtattak a francia állásponton. Franciaország azzal érvel, hogy tönkremegy, ha nem kapja meg a német jóvátételt, de ehhez va jjon • könnyebben fog-e hozzájutni akkor, ha előbb tönkreteszi Németországot?" Poincaré különösen arra akar garanciákat, hogy Németország soha többé ne gondolhasson egy revancheháborura. Lehetségesnek tartja-e Poincaré ur. hogy egy. (60) milliós nemzetet sakkba tud tartam akár a Rajna egyik, akár a Rajna másik partján felállított okkupációs sereg? Ha Németország igazán revanrihera gondolna, a megálló seregeket ugyancsak hamar elsöpörné a német Rajna mellől. Nem-e természetesebb következtetés lenne méltányossággal megnyerni a legyőzőit ellenfél békepolitikáját? Poincaré most diktál, de ki tudja, nem jön-e el majd az az. idő, mikor Franciaország keservesen fogja megbánni, hogv 'követte ót intanzingens militarista politikájában? Es Németország, melynek torkára feszitik a kést, mit csinál ez alatt? Dolgozik, mint ahogy a német biro. dalom fennállása óta még soha soha sem dolgozott. Mintha az. a hihetetlen há borús tevékenység egyszerre kereskí delmi lázas tevékenységgé változó) volna át. A gyárak ontják az iparter mékekef. melyek az alacsony német valuta mellett aránylag nagy ára biztosítanak a gyárosoknak és cgybe( Versenyképtelenné teszik a töbt európai ipart. A német export rekord számokat ér el és a munkanélkülisé úgyszólván megszűnt Németország ban. Most. mikor egyedül Genfbe, körülbelül:: 50. 000 a munkanélkülié] száma. Németországban ez év juniusában 28. 000 volt, de júliusban m-i ez a szám. 19. 000-re apadt le. És e egy <>t milliós országban! Nem. elég garancia ez a bolsevizmus ellen De persze olt van az érem másik ©1 dala is. A száz márka ma Zürichbe, 28 centimé; a kormány nem tudja jóvátételi összeget előteremteni és középosztály, vagy Németország gi rince, egykori ereje, tönkremen nyomorog. És mégis vannak komoly politikusok, kik azt tartják, hogy Né metország megmentője a márka h: nyatlása volt. Saroiea professzor hazj tiérve. Berlinből, a,; Scotsman-!be; érdekesen számol be németországi tapasztalatairól és előadja, ha a m niet márka megőrizte volna csaik háború alatti árfolyamát is. Német ország gazdasági bukása meg volna pecsételve. Sok állam hábon mentalitásból teljesen mellőzte voli a német ipart, gyártmányt, ha ai nak ára egyenlő lett volna a több országok iparával. Az ipar és expo teljes pangása körülbelül 10 millió növelte volna a munkanélküiek szá mát. ami természetszerűen teljes i: dusztriális káosszal, éhinséggel és be sevizmussal végződött volna. így f| lenben még egy ui ipar is fejlődött ki Németországban, a: kötélipa: melv ma sehol sem oly virágzó, mi" Németországban. Minden hotel to van idegenn é akik márkában ugy hihetetlen arakat fizetnek, de örö' mel teszik, mert olcsóbban élni mijit. egyebütt. Kétségtelen, hogv Németország héz krízisen megy keresztül és még jövője biztosabb alapokon nyugszi mint a győztes oszágoké. mert Ném ország a háború alatti teljes els geledtségében is bebizonyította, ho a saját, erejéből is meg tudi élni Franciaország, se Anglia ezt n* mondhatják el magukról. Magyaio szág pedig csak akkor fogja elmor hatni, ha a trianoni békéből e értéklelen papírdarab válik. Adc türelem. Az utolsókból lesznek elsők! fs. Transyerzális rasut Máramarosszigettől Szaloniküg A román egységesitőő politika tery« A Pozsongi Maggar Újság irja: régi román vasuthálózat szerény 30 kildméterét Versailles és Trianon '! romszor annyi magyar és orosz vas! vonallal gazdagította. A román k mánynak egyaógesitő programmján egyik főnehézsége, hogyan oldja m az uj hálózatnak a régivel való s» v es eg ymásb atfu t á s á t. A román külkereskedelmi képvisel hez közelálló helyről értesült a, 1a hogy a román kormány ennek probl ém á n a k mego 1 d á sá ra n agy szabi vasiutépitőtervet dolgozott ki. Elsősorban a nagyvárad—miháhjfo és a naggszalonta—kisjenői vonali elsőrangú pályaként való megépíti van napirenden. Ezeknek az összekötő vasutaknak segítségével az uj magyk román halár hosszában, végig a t ságon, keletre a Tisza-vonal möű olyan közlekedési vonal keletkeamely M áramár osszigettől indul® Szatmári, Nagyváradot, Temesd Lúgost, Karánsebest, Orsovát fo érinteni, itt a Dunát átszeli és a goszláv kormány által már megéptji knuazovac—nisi vonalon át a Dojn tó mellett Szalonikiig fut.