Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 35. szám - A pusztulásra itélt szlovák nemzet kiáltása a civilzált világhoz

Vasárnap, 1922 augusztus 27. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Szociális mozgalmak líj tömény a munKaküzuefiíésrűl Németországban Július hónap 22. napján megjelent a német hivatalos lapban a munkaközvetítés uj rendjét szabályozó törvény. Az uj törvény a munkaközvetítés Ügykezelését három fórumra, a községi nyilvános munkaközvetitő hivatalokra, a munkaközvetítés országos hivatalára, valamint az e célból létesítendő birodalmi hivatalra bízza. A községi nyilvános munkaközvetitő hivatalok fő feladata a munkások és alkalmazottak közvetítése, a törvényes munkanélküli segélyezés keresztülvitelénél való segédkezés, valamint a pályaválasztási tanácsadás. Ezeken a főhivatásokon kivül a birodalmi munkaügyi minisztertől nyert megbízatás esetén tartoznak a munkapiac szabályozása körüli teendőket ellátni s közreműködni a munkaalkalmak létesítése és a korlátolt munkaképességűeknek megfelelő elhelyezése terén. Nyilvános munkaközvetitő hivatalt kell létesíteni a községeknek, vagy több községnek együttesen. Minden munkaközvetítő hivatalnál 'igazgatóbizottságot kell létesíteni, mely a munkaközvetitő hivatal elnökéből, ennek helyetteséből és a munkaadók, valamint munkások képviseletét ellátó három-három ülnökből áll. Az ülnökök között nők is lehetnek. A munkaközvetitő hivatalt fenntartó községnek jogában áll az igazgatóbizottságba megbízottakat küldeni, akiknek azonban csupán tanácskozási joguk van és számuk nem lehet több, mint a munkás, illetve munkaadó megbízottaké. Minden ülnöknek helyettese is van, akik résztvehetnek ugyan az igazgatóbizottság minden ülésén, de ha helyettesítést nem töltenek be, határozó és tanácskozó jogokat nem gyakorolhatnak. . A nyilvános munkaközvetitő hivatal elnökét és ennek helyettesét a fenntartó község küldi ki, az igazgatóbizottság meghallgatása alapján. Ha az igazgatóbizottság tagjainak több, mint felében ellenzést támaszt az elnökjelölt személye, a kinevezés csak az országos munkaközvetitő hivatal igazgatóbizottságának jóváhagyása alapján történhet meg. Az elnök és helyettese csak abban az esetben lehet munkás vagy munkaadó, ha ehhez az igazgatóbizottság hozzájárul. A munkaközvetitő hivatalt a fenntartó község, vagy községek nevében az elnök vezeti és az igazgatóbizottságnak, ha kívánja, bármikor tartozik az .ügymenetről részletes felvilágosítással szolgálni. Az ülnöki megbízások megadásánál a községek tartoznak alkalmazkodni a munkások és munkaadók helyi szervezetei által előterjesztett névjegyzékekhez. Ha több névjegyzék lenne, előnyben részesül a munkásoknak az a szervezéte, mely a legtöbb taggal rendelkezik, a munkaadók szervezeténél az, amelyhez tartozó tagok a legtöbb munkást foglalkoztatják, de a kisebbség érdekei is mindenesetre megvédendők. Ha névjegyzékeket az érdekelt szervezetek nem nyújtanak be, vagy alkalmas szervezetek helyben nincsenek, a község saját belátása szerint jelöli ki az ülnököket. Ülnök csak az lehet, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, polgári jogainak birtokában van, legalább hat hónapja a községben lakik és ott foglalatosságot üz. Az ülnöki megbizás három év tartamára szól, a hivatal tiszteletbeli, de ülésenkint meghatározott napidíj és az utazási költség megtérítése követelhető. Az igazgatóbizottságot az elnök, belátása szerint, hívja össze, de legalább negyedévenkint egyszer annak össze 'kell ülnie. Egybehívandó a bizottság akkor is, ha a tagoknak egyharmadrésze, vagy a községi elöljáróság ugy kívánja. A munkaközvetitő hivatal vezetőtisztviselőjét és hivatalnokait a község alkalmazza az igazgatóbizottság javaslata alapján. A vezetőtisztviselőnek megfelelő szaktudással kell birnia, melynek zsinórmértékét a munkaközvetítésnek országos vagy birodalmi hivatala állapítja meg. A vezetőtisztviselő alkalmazása magánjogi szerződés alapján történik. A munkaközvetítés országos hivatalai a szakszerű felügyeletet gyakorolják a községi nyilvános munkaközvetitő hivatalok felett és panaszhelyet képeznek ezekkel szemben. Feladatuk még: a munkapiac megfigyelése, előmozdítják a különböző munkaközvetitő hivatalok között a munkaerőkereslet és -kínálat viszonyának kiegyenlítődését és teljesititk mindazokat a rendelkezéseket, melyeket részükre a munkapiac szabályozása terén a birodalmi munkaügyi miniszter kiad. A munkaközvetítés országos hivatalát a legfőbb országos hatóság létesiti és alkotmányát is ez szabályozza. Az alkotmány megváltoztatása esetén az igazgatóbizottság is meghallgatandó. Minden országos hivatal mellett igazgatóbizottság létesítendő, mely az országos hivatal elnökéből, ennek helyetteséből, a munkaadók, munkások, valamint az érdekelt községek megbízottjaiból kikerülő négy-négy ülnökből áll. A legfőbb országos hatóság az országos hivatal élére az elnököt és helyettesét az igazgatóbizottság meghallgatása alapján állítja, valamint kijelöli az érdekelt községek négy képviselőjét, az általuk beterjesztett névjegyzékek alapján. A' munkás- és munkaadóülnököket a kerületi gazdasági tanács munkás, illetve munkaadó csoportja választja meg. A munkaközvetítés országos hivatalainak jogában áll a községektől, a kereskedelmi, iparos és mezőgazdasági kamaráktól, valamint a munkás- és munkaadószervezetektől a munkapiac helyzetéről felvilágosítást kérni. A munkaközvetítés birodalmi hivatala a törvény szakszerű végrehajtásának ellenőrzője. Állandóan szemmel tartja a munkapiacot s legfőbb irányítást végzi a kereslet és kínálat szükséges elosztása érdekében, felállítja a követendő általános alapelveket a pályaválasztási tanácsadás terén. A kormány és birodalmi tanács jóváhagyása mellett feladatkörét a birodalmi munkaügyi miniszter kibővítheti. A munkaközvetítés birodalmi hivatalának hatásköre az egész német birodalom területére kiterjed és székhelye Berlinben van. Élén az elnök áll, kinek megfelelő számú hivatalnok van alárendelve. Igazgatótanácsa az elnökből, ennek helyetteséből, munkaadó- és munkásmcgbizottakból, valamint a községek és országok képviselőiből áll. Ezeken kivül résztvesznek ülésein a tanácskozó joggal meghívott szakemberek; ezeket, valamint a községek és országok megbizottjait a munkaügyi miniszter hivja meg. A munkaadók és munkások képviselőit a birodalmi gazdasági tanács munkaadó-, illetve munkáscsoportja küldi ki. A nyilvános munkaközvetitő hivatal, a szükséghez képest, szakmák szerint szakosztályokat létesít. Minden szakosztály részére külön szakbizottság alkotandó, melyet a munkaközvetítő hivatal elnöke vezet. A munkaközvetítés ugy a munkások, mint munkaadók részére díjtalan. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a megüresedett állások lehetőleg alkalmas munkaerőkkel nyerjenek betöltést, de tekintetbe veendő a munkás szakmabeli és testi alkalmassága mellett az is, hogy munkanélkülisége mily idő óta tart s családja hány tagból áll. Azt, hogy a közvetítésre jelentkezett milyen párthoz, vagy szakszervezethez tartozik, nem szabad megkérdezni sem. A munkaközvetitő hivatal megtagadja a közvetítés teljesítését, ha a munkaadó által felajánlott bér a helyi szokásos bérnél kisebb, egyebekben azonban a bér megszabásába való avatkozástól tartózkodik. Minden munkaadónak kötelessége a nála bekövetkezett sztrájk vagy kizárás kezdetét és befejezését a munkaközvetitő hivatalnak bejelenteni, amely a munkakeresővel ezt a tényt közli és a közvetítést az ilyen munkaadókhoz csak akkor teljesiti, ha a munkakereső e tény közlése után is kívánja azt. Az iparszerü állásközvetítést a törvény az 1931. évi január hó 1. napjától kezdve betiltja, de felhatalmazza a birodalmi munkaügyi minisztert, hogy egyes iparágakban a hivatásos közvetítést ezen idő előtt is megszüntethesse. A munkaközvetítésről szóló uj törvény az 1922. évi október hó 1. napján lép hatályba. Némef-Auszfria szociáldemokrata szakszervezeteinek fejlődése Német-Ausztria; szc ciöJ dem okra'lia alapon áillö szakszervezeteinek országos szövetsége most tette közzé 1921. évi jelentését. A jelen Lés szerint az 1921. év végén* a szövetségihez ötvenegy közbonti és tizenhárom helyi szövetség) tartoziott. A tagok létszáma 1,079.777-ure növekedett, szemben az 1920. évi 900.820 és az 1919. évi 772.142 létszámmal. Az 1921. évi létszámból 261.540 tartozott a női nemhez. Wenioh szerint az előző évi lagállomániyhoz képest a gyarapodás férfi tagokban 132.592 (19.39 százalék), női tagokban 46.365 (21.5 százalék) eglyién. A nötagoknak nagyobb aránvu szaporodása Német-Ausztria súlyos gazdasági helyzetére vezethető vissza, amely a nőknek egyre 'nagyoibb 'tömegeit kényszeríti kenyérkereseti pályákra. Tagállomány tekintetében legnagyobb szaporulatot ért el az épitő. a textil, a fém- és a vasmunkások szakszervezete. A szakszervezeti szövetségi bevétele az 1921. évben hatszázihuszonhat millió, kiadása négyszáznegyvennégy korona volt. A szakszervezeti szövetség, illetve az azt) alkotó szervezetek ötven szaklappal rendelkeznek, melyek összesen 1,088.000 példányban/ jelennek meg, a föld és erdőmunkások szervezete által ezernyolcszáz példányban kiadott cseh nyelvű orgánumnak kivételével, német nyelven. 0000000000000<><X>00<C><>00<X>C>^ „A pusztulásra itélt szlovák nemzet Máltása a civilizált világhoz" Ez a címe annak a kiáltványnak, melyek két héttel ezelőtt mutattak be a tót néppárt zsolnai országos gyűlésén, hogy mielőtt a világ minden nyelvén kinyomatnék és szétküldenék. a gyűlés megnyerje a pártvezetőség által szerkesztett szöveget. A kiáltványt tehát egy tót politikai párt, még pedig a legnagyobb párt szerkesztette meg, arrá még a cseh körök se foghatják rá, hogy magyar aknamunka, vagy hogy „magyarán" elemek mesterkedése. Azt hiszi színtiszta tót politikusok, orvosok, ügyvédek, tanárok, lapszerkesztők fogalmazták és ha ugyanezt felvidéki magyarok merészelték volna megcselekedni, ugy már régen Theresienstadt földalatti börtöneiben ülnének. A nyolc oldalas teljes szöveg még nem ismeretes — hamarosan közkézen fog forogni, hiszen az országos gyűlés egyhangúlag elfogadta — addig is azonban nagyon érdemes még kivonatosan is ismertetni: mi fáj á tótságnak, mennyire csalódott álmaiban és főként a csehekben és hogy nagy szorongatlatásában nem kíván mást, minthogy az önrendelkezési jog alapján maga akar dönteni sorsa fölött. A kiáltvány azzal' kezdődik, hogy amig a békeszerződések egyes nemzeteket szabadsággal ajándékozták meg, addig a tót nemzetet elevenen eltemették. Idézi a moszkvai proklamációt, a clevelandi szerződést, a pittsburgi egyezményt, amelyek egyenkint és összes önkormányzatot biztosítanak a felvidék számára. A cseh állam megalakulása mégis a kötelezettségek teljesítése nélkül történt és így „felszabadítása* után három és fél esztendőre a tót nemzet elérkezett az ő „Golgotája utján oda, hogy a cseh bajtársait a viíág ítélőszéke elé kénytelen hivni." A föderatív alapon létesült köztársaságban az lett a sorsa „Szlovenszkónak," hogy kolóniát csináltak belőle. A külföld hamis informálása, a külföldi sajtó megvásárlása a belföldi lapok betiltása és terrorizálása hazugságok fátyolával takarta be a Felvidéket. A Felvidék mai urai hasonlóak a procenzulokhoz, akik a lelkek megmérgezésével akarják megfosztani a tótokat nemzeti karakterüktől. Amikor a csehek már százezerszámra elfoglalták az öszszes hivatalokat, a tótoknak még a szolgai állások se jutnak. „Kétes prágai exiszlenciák pár hetes kurzus után diplomákat kaptak, amelyekkel kiszorították még a kvalifikált lótokat is a hivatalokból. Rózsahegyen tanárt csináltak egy prágai szolgából, az egyik lap megírta, hogy egyes embereket, akiknek Prágában senki sem ad kezet jelentős vezető állásokba küldik a Felvidékre. A pozsonyi vasúti vezérigazgatóság körébe tartozó 1019 hivatalnok közül pld. csak 30 — tehát nem egész 3%-a tót. Ilyen körülmények között tehát nem csoda, hogy olyan korrupció támadt a Felvidéken, amely a legsötétebb cárizmus idejére emlékeztei. Tízezer számra ülnek a Felvidéken a cseh hivatalnokok, akiknek száma ötször akkora, mint amennyire szükség lenne. A korrupt rendszer pénzügyileg is tönkreteszi a Felvidéket, ahol az adóteher sokkal nagyobb, mint Csehországban. A földreform, a rekvirálások, a kiés beviteli engedélyek, mind a cseh kapitalizmus érdekeit szolgálják cs a felvidéki ipart sújtják. Az erdei munka megszüet, a tótok ezrei koldusbotra jutottak, az állatállomány a rosszakaratú mezőgazdasági politika miatt csökkent és degenerálódott. A gyári munkások a cseh bankok fojtogató hitelpolitikája miatt az üzemredukció áldozataivá váltak. Mindennek eredménye a teljes depauperizálódás és a tót tömegeknek kivándorlása a cseh kapitalizmus jóvoltából. Az amerikai visszavándorlók nem bírják ki a felvidéken és újból vándorbotot vesznek a kezükbe. A munkanélküliség katasztrofális. A cseh csendőrök, rendőrök és detektívek egész garmadája őrzi a felvidéket, ahol a házkutatások, internálások és letartóztatások valóságos önkényuralmat teremtettek. A prágai centralisták és zseniálisan ostoba megtévesztő ideával elzárták a tótokat a nemzetközi fórumok elől: kitalálták a legnagyobb történelmi misztifikációt, a „csehszlovák" nemzetet. A nemzeti egység jelszava arra kell a cseheknek, hogy lehetetlenné tegyék a tótok számára a panasztételt és ezzel nemzetiellenitik' el őket. A tót kérdés rég megszűnt egy állam belügye lenni, hanem égető nemzetközi kérdéssé vált. A tótok a nemzetek önrendelkezési jöga alapján igénylik, hogy ok maguk határozhassák meg jövő életüket és boldogulásukat. Amidőn tehát az autonómiát követelik, csak azt kívánják, hogy a szabadon összeülő tót parlament szabadon dönthesse el a sorsát. Csak az istenadta jogukat akarják: a szabadságot! Mint a hires Rákóczi-féle kiáltvány az osztrák elnyomatás ellen, olyan szivbemarkoló és történelmi erejű ez az emlékirat. Szomorú elégtétel ez a magyarság számára, de a szegény elkábított tót népen vájjon fog e most segíteni az a civilizált világ, amelyik felszabadította őt, de ugy, hogy a régi virágzó ipara, kereskedelme, mezőgazdasága romokban hever és a cseh csak vándorbotot tud adni a „testvére" kezébe. >OOOOOC<>OOO<X>OOOOO<>OOOO<>O<><Í SjMJIGyjIft KÜLPÖLHIKATtA minden ho 1-től és /ő-tői kezdődőire bármikor tehet előfizet