Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 53. szám - A munkanélküliség

visszatérése után ujra harcot indított a régi francia nyelvü egységért, de már eredménytelenül. A vlam nép nemzeti önérzete a megszállás évei alatt ugy kifejlett, hogy elnyomni ma­gát többé nem engedte. A parlamentbe olyan számmal kerültek be a vlam képviselők, hogy ellenük, sőt nélkülük kormányozni már nem lehel. Vezérük Paul Ilymans és Mechelynck, a kép­viselőház alelnöké olyan szívósan ve­zették a harcot, a vlám nép jógaiért, hogy a katholikus néppárt és a vállon szövetség minden erőlködésévél szem­ben napirendre került a genti egyetem vlam nyelvének visszaállítása. A par­lament előtt most várnak tárgyalásra a katonai törvények és az egész véd­eröreform megbukott volna, ha a vlam képviselők a koalicíóból kilépnek. A liberális párt a leghatározottab­ban, állást foglalt a vlam nyelv jogai­nak megadása ellen, mire a párt mi­niszter tagjai azt a közvetítő indítványt tették, hogy tartsák meg a francia nyelvet is a genti egyetemen, még pe­dig ugy, hogy a hallgatók kétharmada a vlam előadásokat hallgassa, egyhar­mada a franciát szabad választás sze­rint. Ehhez a megoldáshoz azonban sem a vlamok, sem a liberálisok és a a vallón néppárt nem járultak hozzá. Erre a kormány minisztertanácsot tartott és azt határozta, hogy külön vlam egyetemet állit fel Centben, mely­nek adminisztrációja, tanári kara és helyisége teljesen külön legyen a fran­cia egyetemtől. A vlám képviselők Vandevyvere. vezetése alatt álló cso­portja ezt a megoldást elfogadta volna, de a vallon szövetség ebbe se ment bele,: tiltakozott bármiféle engedmény­nyel szemben, melyet a vlam nyelv részére tennének, felhívási adott ki a vallon hazafiakhoz, hogy védjék meg a 92 éves francia kulturintézményt és utcai tüntetéseket rendeztetett a brüsz­szeli egyetemi hallgatókkal. Több ezer főnyi tömeg járta be, az utcákat és til­takozott Belgium elgermánositása ellen. A szenvedélyek felszitása, az utcai tüntetés, semmit sem használt, a ka­mara kénytélen volt megszavazni az új törvényt, mert különben a, véderőre­form bukott volna el és Gent, illetőleg most már hivatalosan is Gand egyete­me az eddig száműzött germán nyelv­nek lett a fészke és az eddigi népies tájszólásból elismert új irodalmi nyelv­lett, egy ujabb kulturnyelv, melyen az összes tudományokat művelni lehet. Hogy a kormányválság hogy inté­ződik el, hogy a három liberális mi­niszter, aki a liberalizmust ugy ma­gyarázza, hogy az egész nagy népnek, mely számbelileg legalább is akkora, mint a dédelgetett szerb s nem sokkal kisebb, mint a még dédelgetetteb cseh, — tilos nemzeti nyelvét használni — visszavonja-e lemondását, vagy meg­marad mellette, az igazán tisztára bel­ga belügy, a vlamok uj nemzeti életre születése azonban az egész kulturvilág elé tartozik. Szociális mozgalmak A munkanélküliség A kapitalista államok szervezete ré­széről végre-valahára kezd némi érdek­lődés, mutatkozni a mumkanélküliség problémája iráni, és föként a közel­múltban megtartott genuai gazdasági konferencia tárgyalási anyaga. tartal­maz, figyelemreméltó megállapításokat. A nemzetközi, munkaügyi szervezet negyedik értekezletén, melyet Genfben pár héttel ezelőtt tartották meg,, értekezlet napirendjének egyik főpont­ját alkotta a munkanélküliség kérdése Thomas a munkaügyi hivatal. igaz­gatója, érdekes és részletes jelentésben számolt be a. munkanélküliség kérdé­sének mai állásáról és ismertette azt a tevékenységét, melyet ezen a téren ezideig a munkaügyi hivatal kifejtett Thomas előadását összekapcsolta a genuai gazdasági konferencia határo­zataival és a munkaügyi szervezett ér­tekezleté elé hat pontból álló ja­vaslatot terjesztett azoknak az intéz. ­kedéseknek: foganatositása érdekében, amelyek: révén a munkanélküli­ség problémája alapos megfigyelés alá vehető. Az első pontban javasolja az egyes államok munkapiac-statiszti­kájának tökéletesítését; s az eredmé­nyek összehasonlításának intézménye­sítését, a másodikban a nemzetközi munkaügyi hivatalnak Az eddiginél hathatósabb közremüködését, a mun­kanélküliség kérdéseinek, vizsgálata, a munkanélküliségre vonatkozó adatok gyűjtése és ezeknek az adatoknak nemzetközi viszonylatban való össze­hasónlitása terén, a harmadikbánt a genuai konferencia határozatainak megfelelően javasolja a második pont­ban említett munka eredményének közzétételét, a negyedikben a munka­ügyi hivatal megbizatását a szezon­munka kérdésének külön való meg­vizsgálására, a. szezonmunkások mun­kanélkülisége okainak és az alkalma­zandó segítőmodszerek megállapitására. íz ötödikben feladatává kívánja tenni a rnunkaügyi hivatalnak azt. is, hogy a munkapiac ezután bekövetkezhető kriziseinek elháritása céljából az idő­szaki válságok kérdéseit vizsgálja meg és e munkánál helyezzen különös sulyt a különböző államok áltál ke­resztülvitt, védekező rendszabályok eredményeinek összehasonlitására a hatodikban figyelemmel a jelenlegi gazdasági világkrizisre, javasolja, uta­sittassék a nemzetközi munkaügyi hi­vatal arra, hogy érintkezésbe lépve a p énzügyi szervezeteivel, tárgyalja meg a nyersanyagokkal nem rendelkező or­szágok ilyennel való éllátásának. a nemzetközi pénzértékmérés megváltoz­tatásának, továbbá az Oroszországgal létesítendő. kapcsolatnak kérdéseit, va. lamint a jóvátételnek és a szövetsége­sek adósságainak visszahatását a gaz­dasági életre és a munkalkalmak csökkenésére. A javaslat beható megbeszélése cél­jából az értekezlet külön albizottságot alakitól, az angol kormány megbi­zottjának; Shackletonnak elnöklése mellett. Ez a bizottság Thomas javas­latának 1. 3. és 4. pontját változatla­nul elfogadta, a második pontot kibő­víteni kívánta a munkaügyi hivatal számára adandó ama megbizatással, hogy tartozik ez a különböző javak termelésében és fogyasztásában meg­nyilvánuló ingadózás jelenségeit, is figyelemmel kisérni. Az ötödik pontnál némi módósitást ajánlott, mig a hatodik pont teljes elvetése mellett javasolta, hogy az ér­tekezlet vegye tudomásul a nemzetek szövetsége harmadik konferenciájának azt az intézkedését melyben ez.. te­kintettel az 1921. évi munkaügyi ér­tekezlet által a munkapiac válságainak nemzeti és nemzetközi szempontból való megvizsgálására és azok leküz ­désére alkalmas módozatok megállapi­tására vonatkozolag hozott, határo-: zatra, értesiti a munkaügyi hivatalt, hogy ebben a feladatban együttmü­ködést kíván vele és e vizsgálat gazda sági és pénzügyi részének előmozditá­tása céljából felhivja a nemzetek szö­vetsége kebelében müködő gazdasági­és pénzügyi szervezeteket, készítsenek javaslatot ez együttmüködés keretei­nek és módozatainak megállapítására nézve és minden szükséges felvilágosit­tással álljanak a munkaügyi hivatal rendelkezésére. A munkanélküliség terjedelme nagy­jában ma is ugyanakkora, mint leg­utóbbi közlésünkben emlitettük. Kí­sebb, lényegtelen íngadozások most is észlelhetők, de a pár ezres szám a mil­liók közepette mit sem számit, Angliában a szakszervezetek tágjai nak munkanélküliségé, némileg eny­hült és oktober hónap végén a szep­temberben kimutatott 190. 648 munka­nélkülivel szemben 180. 689 állott, amely szám a szakszervezeti tagok 14. 1 százalékos munkanélküliségével egyér­telmű. A munkanélküliség esetére biztosi­tott munkanélküliek közül oktober vé­gén 1. 412. 527 volt munkanélküli. ak­kor, amidőn szeptemberben 1, 414. 378 munkanélkülit mutat ki a statisztika, Ez a körülbelül kétszeres csökkenés a valoságban emelkedésit jelent mert a biztiositottak létszáma október végén kisebb volt, mint szeptemberben, ugy, hogy a biztosítottaknak szeptemberben csak 11. 9. októberben már 12 száza­léka volt munkanélkül. Belgiumban minimális a munkanél­küliség enyhülése. A szeptemberi 27. 729 munkanélkülivel szemben ok­tóberben 26. 422-ről érkezik hiradás. Franciaországból részletes adátaink nincsenek. A munkanélkülí támoga­tást végző szervezetek hiányos adatai augusztus végén 4063 munkanélkülit említenek, mig juniusban 4488 egyén­nek nyujtottak támogatást. Minden­esetre ez a létszám erősen megnöveke­dik, ha figyelembe vesszük a kereske­delmi tengerészetnél alkalmazott mun­soknak és a vasuti személyzet egyes csoportjainak sztrájkmozgalmait a munkaidő ujabb szabályozásából ere­dőleg. Hollandiában a munkanélküliek segélyezését teljesítő pénztárak szep­tember végén 889. 600 tagjuknak 9 szá­zalékát tartották munkanélküliként nyilván az augusztusi 9. 2. s a julius 9. 4 százalékkal szemben A munkanélküliség főként az épitő, fém, és élelmiszeripari munkások so­rában uralkodik, Svájcban a teljesen; munkanélkül levők száma szeptemberben 49512-ről októberben 48218-ra csökkent, mig a részlegesen munkanélküliek száma ok­tober végén 21585-re apadt le. A telje­sen, munkanélküliek közül a legtöbb (10068) esett a -tanulatlan munká­sokra, az őraipari szakmára (7897) és épitőiparra (7759). A részlegesen munkanélküliek leg­nagyobb része a fém- és gépiparhoz (7723). valamint a textiliparhoz, tar­tozott (7205). Olaszországban tovább folytatódott a munka nélkül lévők számábán Vasárnap, 1922. december 31.

Next

/
Thumbnails
Contents