Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 53. szám - A vallásszabadság rendezése Romániában - Egy megszünt ország

! kötötték és irtál: alá.. 'A. 'turőcszent- -nem uz elnöknek, hanem Európának mártoni deklaráció • cseh biarieováltó, szól. Az elnök tir gondol ion róla. amit • Üt «ciehek kiieluvafiék: ' { • akar. A joRokai nem szokták ajánr. Alcármii'. is kérlek, megkaptátok, -dókba adni. - azokért küzdeni keli, A fé;. " "A-'csehszlovák egysén 'Mgondnlf • teő- -tünkért folytatott harc intenzivebb stalmi. Ezen elmélet sserint épp usv lest- diumba- jutott., ' A-- nekünk dobott kes-' véi ém" a horvát, szerb, orosz iimgveb tűül felvesszük • és. küzdeni fonunk. A mtnt a'-cseh^A- memorandum különben . nemzet velünk' tart. A vallásszabadság rendezése Románában Az -alkotmány ozó bizottság decemÍ =i 23-íki dicsén elfogadj a vallás*; va, hadság rendezéséről. szóló türvényjavaiiatot Kisní sajátságos, ho. -y éppea mos!, amikor airnyira lat Koniánia koitniánya vJ- angol és amerikai kölcsön után, ÍIZ mui rikaiaklól olyan buzgón terjesztett baptista egyházaiák működését a*-íH em, vdU- meg. A tör vei) y javas lat főbb pontjai: •Szabad vallásgyakonkut biztosíttatik ; « következő' felekezeteknek; görbg. keleti, • k'alhoíHius, rei'onuátu-S unitáxm&, -íúteránus, örmény katholikús, zsidó és ' mohamedán. (Feltűnő,, hogy & pár ezer leiket számláló öitmény katboi'íkus. egyhazat kii'ön. felsorolja a • javaslat, - -,. holott a közel másfélmillió gÖrögkaiholikus egyházról szó sincsen. 'Dogmatikailag semmivel sem ' ál|. ez közetcíbb a római kathoíikushoz, mint az. örmény, tehát éppen agy föl. lehetett voki-a külön venni, de ugy látszik, 'győzött az orthodox templom, mely' az összes oláhoknak nyíltan a keleti egyházzá/ való egyesítését sürgeti és a régi Romániában sem engedett, szabad vallásgyakorlatot a gorögkatholi; -'h. á-; i... k; , ' •.: Szabad -a' felsorolt vallások nyilvános, és. 'magángyakorMsa, amennyiben •j; tíom ellenkezik & közrenddel, a jó . rct&t&ok&al és u törvényekkel., Senkisem'-lvésiyszerithető ' sem közvetlenül, -sem, közvetve, hogy egy másik -vallás-, •íciekezcw ' ténykedésein, szertartásit in i-., s'. -.. -• isaibaii •<. résztvegyen, valamint-, '. nem tartható vissza a munkától más felekezei ünnepein, A szülők l örvény-' adta jogai érintet lenek maradnak. '. Vnsárnap szociális okokból minden oiyan ^közmunka szünetel, melynek e intM •- 3,; nem okvetlenül szükséges. Egyik \ \ kezet lajjai b-m kényszeríthetők arra, bor1" más' felekezetek szük-ségie-> telnek í,, '<e*é-ére anyagilag hozzájárul-; jajiak. Vallásos meggyőződések. nem' . tdályoáhaln'ak senkit abban, hogy polgári év politikai törvényadta jogait •gyakorolja, de iWm is mentesíthetik a. lötványadfca. - kwte{ezetbágak teljesilóse alól. Az egyházi naióságy-k senkit nem üldözhetnek azért, mert törvényes kőíelés#géfc'teljesítette, vagy hogy' el nem (köreteit veJ. amely törvény. -álhu tiltott .. ' 'A ni nyt. Egyik'. felekezet sem lehel kapcsokit• ífim valamely hatósággal vagy szorvet zettel az á lam területén kívül. Azok [ a felekezelek. melyeknek fejei,, az. or• I szá&oxt kivül vannak, megtarthatják [ tele a. szokásos dogmatikus erkölcsi j lés jogi kapcsolatot. '( Egyik felekezet sem fogadhat el [anyagi segélyekéi idegen állam fejétől i orm e-. - '>: •. onk kép i nem [is" küldhet ilyen segélyekei a közvaj-gyonből. '-. Kivételeket csak a kormány í engedélyezhet. Egyházfők, papok, préiitikátorok és tiszt viselők bármely felekezetnél csak oláh állampolgárok. iehetpeb'. Az össze*} felekezetok. kötetesek. 4a nemzeti és nz uralkodóházi ünnepeken --istentiszteleteket tártaid. Az [ünnepek számát a kormány. állapítja [meg.; -j •. r ! -f y •- i, i Az. összes felekezeíeteiek joguk van '•Játiltu ralis; intézményeket -létesíteni jfentartani és igazgatni a törvény kerekein belük A felekezetek vagyonukat '. awvbadmi Cs függetlenül kezelhetik az | állam felügyelete alatt, ugyanígy belső 'ügyeiket és álapiíványaikat is. » 1 Az egyházfőket a király erősiti meg a" kormány előterjesztése a'apján. Az ; e\díüt. is neki teszik le. A felekezetek Vliöíelesek i örvényszer inti ok I a tá sban lészesileni híveiket. A felekezeü iskoIákban. a z,. oláh nyelv és irodalom kő.. A felekezetek-hívei, amennyiben külön hitközséget' -néni alkotnak, kötetesek a legközelebbi Jiiíközséghes usallakozni. A hadsereg" szolgálatában míndon hivő vá lásának megfelelő oktatásban - és elbánásban részest!!, Mindeh felekéíKj. t íarthat lenn tanítókat. Egyházi főhatős. á'gokat. csak törvénynyel tehet, létesíteni. Az államnak joga van az össaps" felekezetek ténykedését: e lenőrizni.. A felsorol* felekezetek jogi személyeknek ismertetnek el s mindannyian állami támogatásban részesülnék, melynek mérvéről kü ön törvény fog intézkedni. Az ál am területén levő rendek., és kongregációk továbbra is működhetnek. Jogi személyeknek ismerik el őket, ha fejük az ország területén fartőzkodik/: Tagijaik csak oláh állampolgárok lehelnek... Aki a vallás• szrdvnd gyakorlatával az, állam szuverénitása. biztossága, közrendié, erkölcse és nemzeti kultúrája, ellen cselekszik, sulvo*? vétségei A párisi bölcsek által felállított egyik állam • megint megszűnt. Keietgaiiciárő! - van szó. mely eddig mint Nyuffcrtukrajnu-népkoitársa&ág szerepelt a diplomáéin uy j 1 váuta rtásbau, most azonban a niult héten az osztrák kormány a Bécsben a VI. kerület egyik mellékutcájában székelő emigráns. |kormánytó} megvonía a diplomáciai előjogokat s most már ugy a kormány, mint- követsége csak mint magánemberek tartózkodnak az osztrák fővárosban. A közponji -hatalmak frontjának-' összeomlása utún alakult meg az Ukrán Nemzetj Tanács és kiáltotta ki (t függeti^h ukrán [népköztársaságot, melynek elnökóxv PeinmcMcs tanárt választották. Néhány állam el is ismerte. az -uJ köztársaságot, mely követségeket állított fel-több - európai fővárosban. Néhány hónap ' múlva azonban a terület nyugati ícLét Lengyelország fegyverrel meghódította, déli ledére romániai haderők vonultak be, keleti fele tartotta magát egy ideig Pcfl}ara kormánya alatt, de végre ez is elbukott, az ukrán szovjet meghódította. A külön nyugalukrajnai kormány külföldre menekfiilt és Bécsben ütötte feF székhelyi!. Innen folytatta mostanáig a Lengyelország elleni proíjiagandát, adta ki fáradhatatlaaul minden nemzetközi konferenciára az Ukrajna. elnyomatásáról szóló röpiratoikafc és ikérle a nagyhatalmak segítségét. Egy diplomáciai Vörös Könyvben ismertette a lengyel paciíikáciő erőszakosságait és egy Zemlja Wollja nevü lakban végzi a sajtópropagandát Lengyelország ellen. i • Ujabb időben ez a megszűnt állam, értékes segítséget kapott -i cseh pro. pagondáhán. A csehek mindenkép korridort akarnak építeni Oroszországhoz és el akarják szigetelni Lenggelosr. ágot egyetlen szövetséges szomszédjától, Romániától. E célltóí pénzt nem kiméivé, szították a p^raszflázadásokat Galícia területén, ugy hogy a feni ©miitett lap' egyetlen számában 52 híradást kőzöl lengyel birtokosok elleni fegyveres parasztiámmásokró!. A íeagyel kormány végre kihirdette az ostromállapotot és Haller tábornokot nevezte ki diktátorrá. Haller kíméletlen szigorral nyomta. eí a z^yárgáso. J kai, uey, hogy novemberben az áoiono- § • misfá /rutének. minden tUtakoí-. ása el- I lenére- meg lehetett tartani, a parla- i 'menti választásokat i-a és ezzel Galícia, | melynek sorsáról -a nagyhatalmak de I jnre különben nem határoztak, de\. facfo formálisan is beolvadt Lengyel. I országba. Nemzetközi jegi szempont- I ból ugyan még; csak a szovjetíámadás 1 veszélyére v*!ó - tekintettel tartják 8. megszállva a lengyelek, díe mosf I már nagyon valószínű, hogy a--m^--l. szállásból bekebelezés lesz, melybe az I emigráns miének mindérír tiltakozása I ellenére belenyugszik-* & népszövetség, is. A szövetségeseknek saját bajaik nagyobbaik, semhogy Lengyelországot eiidegenitenék az ukrán probléma napirendrehohzásá'val. '• Az exequatür megvonása, melyet Ausztria t hihetőleg a lengyel kormány nyomásána tett meg, alighanem véglegesen megpecsételi Nyugatukrajna vagy Keletgalieia sorsát, ba ugyan tekinthető bármi is véglegesnek, ami a vilá-^há'lKiwi li: kvidálásál>ói keletkezett 5 '• • ; ' A másik ukrán kormány, a szovjeturalom, alá került Ukrajna ' képviselete; Skoropatski hetman organizációja eddig Lengyelországban volt, minthogy a lengyeleknek állt leginkább érdekükben 'kéznél tartaáí a szomszéd szovjet trónkövetelőiét. $ko- 8 ropatski ennyi idő alatt kifogyott a I pénzből, s a lengyel kincstár állapota 1 sem igen engedi meg az víkrán „cmig- 1 ránsok. nagyobbarányu támogatását; 1 Most a csehek ' ajánlatot tettek Sko~ 8 ropatskinak, hogy költözzék át egész j szervezetével Prágába, kapni foa kellő I anyagi' támogatást é. t a prágai orosz I egyetemet ingyen végezhetik a' klsére- I lében levő fiatal diákok és tisztek. 1 Skoropatski küldött is már bizalmi embert a cseh kormányhoz, alki megkezdte • Benesseí a tárgv^lásokát. Mondanunk *em kell, hogy ezZel émh idejüha az ukrán szovjetlel is a kűadandóbban barátkozik Bénes. Persze, nem lehet tudni, ki marad felük Csehország pedig minden iránybán be akarja biztpsitani magát, mint ahogy tette a világháború alatt is, amikor ugyancsak a mai cseh vezetők vala- • Belgrádból jelentik: Pasics uL -kormányában a pénzügyi tárca élére Szto. jadinovics személyében ni ember ke riilt. Sztoiadinovics pénzügyminiszlei a minap kiadott rendeletével e'sosor ; bau hatályon kivül helyezte elődjénéli Kumanudinak «zt a rendeletét, ameh szerint a külföldre utazók mindössze * ezer dinárt vihetnek magúikkal. Az u rendeletben a külföldre utazóknak M romezer frank értékű dinár vagy mm valuta kivitelét engedélyezi a minist' ter. Ugyanebben a rendeletben a beho zatall szabál5rozó intézkedéseken lkönnyítések vannak. •" — Á cseh bankok-harea. -a pénzügyminiszterrel. A • Prager' • Tagblatt ^ vezér-. | cikkben foglalkozik a cseh korona ár I folyamának esésével ós rámutat arrq I '-hogy a • csali - varosok. egy. csoporti-; ; r* kotorta ár} o. *•": -.;.. "• • w \., \ mondottan spekulatív ' emelkedésébe! J az ezportipo-r súlyos nts'gMrositásá I látta, iw/v - ezek. a gyárosok,. •' iénplet I belengullak-e a piacba olyan irányban [hogy a cseh korona kurzusát leszorít I sák, ' ez hamarosan ki fog derülni I mert Hasin pénzügyminiszter reuisiv, bizottságot küld kt azokba ® bankok) 6a, amelyeket: a korona kurzusánál leszorítására irányuló spekulációvá (gyanúsítanak. A Pénzügyminiszter be jelentett erélyes rendszabályaira vo natkozóiag a Prager Tagblatt azt irta kérdéses* vaiion ezek a rendelkezései sikeresek lesznek-e, mert a gyakor lat mást mutat. -, A Magyar Heíyiérde&tó. ^asuíak/ Ktj (Mérleg-utca -3. ) e diónao 21-én tar tott rendkívüli közgyűlése elhatározta a 20, 000. 000 K-t tevő alaptőkének 151 ezer' drb 200 K n. é. ingyenrészyén> kibocsátása után 50 millió K-ra valí fölemelését Az alaptőke fölemelésén vonatkozó közgyűlési határozat részié test feltételei csak az 1922. üztelévrt vonatkozó rendem közgyűlés megtartása, illetve' a Zárszámadások megálta pítása után fognak effektuálíatui, \ ]. A Nagybátonyi Szénbánya Bt.. alap* tőkéjét 40 millióra emeli föl Egy ré gire egy uj részvény volt átvehető íooj K-ért, december 27-ig^ az Angol-Ma gyar Banknál. ' i— A' Ipafbank raj ' vbxérlgasgattfjal Az Ehő Magyar Ipeírbank igazgatósági ^megválasztotta vezérigazgatónak sl hesta Kolost, a Magyar Áltaiáno* Hi . telbank; eddigi igazgatóját, Az u'\ ve férigazgató fanuár 1-ével foglalja e hivata'át. I ; L- ', ' \ Lí^Mm^,,, liin, ml, .., VL „. ^ - Laptulajdonosí Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat; kövei'ei és 100—400 lek. terjedő •büntetéssel siutják, Ha ezt egyházi funkcionárius követi el, egyházi ténykedése alatt, az illető felekezel templomát meghatározott időre, vagy mlndenk orra bezárják. * ' Sajátságos keveréke ez H törvényjavaslat bizonyos iberális gondolkodásnak és*-a iegreakciósabb intézkedéseknek. Mindenesetre bő rések van' nuk rajta - a hatósági túlkapások részére, így például ki bn'átha'lja él. hegy; a pap. egyfr&zi. ténykedése aktt hogy cselekedbetik az álam, »jamzoti kultifráia ellen amikor legalább 'hét külön nemzeti kultúra van. Homániában? És mi lesz a hívekké', ha a pap beszédének valamely rosszhiszemüleg félremagyarázott résziele miatt a hatóságok mindsrn korra bezárhatják a tempiomol? Ez is szia-bad yallásgyakor at? Az-is szép engedmény. ' hogy összes felekezetek vagyonukat szabadon és függetlenül kezelhetik ' az. állam felügyelete alatt, ha eőbh az állam föklbirtokroform cimén vagyonukat és ^kulturális alapitványáikat e rálbolía. Mi lesz, az Erdélyben és Bukovinában annyira elterjedt nazarénus és Iraptista felekezetfel? Há* az ó-romániai és bukovinai üpovánokkal? Hát a nejn -oláh nvelvü görög-keletiek egyházi életével? (bolgár, szerb, rutén, ' orosz). Ami a legfőbb egyetlen szó nincs a javaslatban arró". hogy az egyházak maguk választhatják" istentiszteleÜ és ügvkezelési nyelvüket melyik porosa hercegnéik': i« fela}á«, » lották a felszabadítandó GsehofsZág trónját, de ugyanakkor az entenle-tal is szövetkeztek. Most egyszerre folyik a nagy egyezkedés; - a németekkel, ^éttér: forradalmár orctszokkal, közvetítenek a franciák és a szovjet közt pánszláv alapon, őrült propagandát' folytatnak Lengyelországban a franciák mögé bújva, szorosabb halomi szövetséget, készítene* elő a szláv vészedelemtől reszkető. Romániával. Hogy titokban kinek mit ígérnek, annak se szeri, se száma. Például Csonkamagynr< országnak iparcikket jóval a* önköltségi áron alul; AAA/sAA^. ^oMóóáóeóeő<>6ö*ó Egy megszünt ország Ausztria megvonta az exequaturt a Nyugatrajna népköztársaság emigráns kormányától - A cseh propaganda keze Ukrajnában. — Galícia beleolvadt, Lengyelországba