Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 52. szám - A magánvállalkozás győzelme Oroszországban - Az uj külügyminiszter. Daruváry Géza igazságügyminiszter pályafutása

Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság ezzel elejét akarja venni annak, hogy az összeíró közegek ne kövessenek oly el­járást, amely szándékossága esetében a törvény rendelkezései szerint szabadság­vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő vétséget képez. Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság e határozat meghozatala alkalmával meg­ragadja az alkalmat, hogy a, jugoszláviai népszövetségi ligának és Protics Sztoján, rendelkezési állományban levő miniszter­elnök és. nemzetgyűlési képviselönek az or­szág magyar népe nevében őszinte tisz­teletét, nagyrabecsülését és köszönetét fe­jezze ki azért, mert a legelemibb emberi és politikai jog elnyeréséért inditott küz­delemben a nemzeti kisebbségek törek­véseit odaadóan támogatták. A határozati javaslatnak megfelő tartalmu táviratot küldött ezután a vezérlőbizottság a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Ezután a pártszervezkedési és sajtó­ügyekké foglalkoztak. A bolsevista uralom kézdete óta a „legális" kereskedelem egész a nyep-is szünetelt. A szovjet uj közgazdasági politikájának bevezetésénél az 1921. május 24-én kelt rendelet megengedi, hogy azok a mezőgazdasági termékek, amelyek a természetbeni adók. beszol­gáltatása után a lakosság kezében ma­radnak, szabad forgalomba kerülje­nek. Az engedély a kis- és a házi-ipar termékeire is kiterjed. A szövetkeze­tek és szervezeteik az uj közgazdasági politika folytán kereskedelmi intéz­ményekké, az állami elosztás legegy­szerübb szerveivé lettek. A szovjet-kormány remélte, hogy az állami szövetkezetek a detail keres­kedelem tulnyomó részét lebonyolít­ják, de az Ekonomicseszkája. Jizn ál­tal közölt statisztikai adatok. az ellen­kezőjét bizonyítják. A magánkereske­delem 1922. januáriusában az. egész forgalomnak 12. 4, augusztusban már 50. 5 százalékát bonyolították le. Ezzel szemben. az állami szövetkezetekre januáriusban a forgalom 41, augusz­tusban pedig már csak 2: 2 százaléka esik. A szövetkezeti hálózat a szibé­riai Jenisrei-kormányzóságban van a legtökéletesebben kiépitvé, de a for-, galom 92 százalékát mégis a magán­kereskedelem. látta el. Hasonló jelen­ség észlelhető az állami kereskedelmi szerveknél, a szocializált vállalatoknál es az állami trösztöknél is, amelyek a magánvállalkozással szemben a hal­térbe szorultak; Az áprilisban tartott pán-orosz ke­reskedelmi kongresszus is megállapi­tottá, hogy az állami kereskedelmei a magánforgalom messze fölülmulja s ennek okául azt a körülményt jelölte meg, hogy a trösztök és szövetkezetek nem rendelkeznek elég forgó tőkével. Közrejátszik a rubel állandó elérték­telenedésé, a szállítás szervezetlensé­ge, a kereskedelmet szabályozó törvé­nyek hiánya és a csekély kereslet is. A helyzeten a legfelsőbb nemzetgazda­sági tanács ujabb szerv létesítésével Vél segíthetni. A kebelében központi kereskedelmi ügyosztályt alakított, amelynek az a föladata, hogy nz álla­mi trösztök müködését elősegítse. Komvnutorg Az uj hivatal nem jelentett segitsé­iget a trösztök számára s igy ezek szin­dikátusokba kezdtek tömörülni, ami­nek némi eredménye mutatkozik. A munka és védelem tanácsa' azonban, hogy a fák az égig ne nőjenek s a trösztök a szocializált vállalatokat tul ne szárnyalhassák, még egy ujabb hi­vatalt állítottak fel. A Komvnutorg — a speciális belkereskedelmi bizottság — célja volna, hogy a forgalmat meg­szervezze, ámde valójában csak nö­veli a zürzavart. A hatásköri surlódá­sok miatt a belkereskedelem fejlődése megbénult Egy október 6-án kiadott rendelet az összes többi, szerveket a Komunutorg alá rendelte és föladatá­vá tette, hogy a sokféle szerv közt Összhangot teremtsen. A bizottságot az ármximálás jogaival is fölruházták. Az egész szervezet fölé a belkereske­delmi bizottságot helyezték, a kereske­delmí forgalom szabályozása pedig az ecoso, a tartományi és kerületi köz­gazdasági értekezletek határozataihoz igazodik.. Legfelsőbb fokon a közgaz­dasági élet összes szálai az u. n. szociá­lis előrelátás népbiztosságának kezé­ben futnak össze. A közélelmezési népbiztosság szigoru intézkedéseket telt az élelmiszerekkel való „illegitim" kereskedelem ellen. Ujabb rubel-kibocsátás. A pénzügyi népbiztosság ujfajta ru­belt készül kibocsátani. Az u. n. 1923-as rubel megfelel 100 1922-es ru­belnek, vagyis egymillió szovjetrubel­nek A szovjet pénzügyi kapacitásai nem mutatkoznak találékonynak, mi vel egyszerüen lemásolják tavalyi ren­deletüket, A különbség mindössze ab­ban van. hogy egy 1922-es rubelt még csak 10. 000 szovjetrubelnek számi­tottak. Októberben a kibocsátott bank. jegyek összege elérte a 260 trilliót. A vasúti személyszállítás tarifáját a második osztályon ujabb 100, a har madikon 50 százalékkal emelték. Ez­időszerint a szállítási díjtételek éppen kétmillió szorta magasabbak. mint azok, amelyek 1917. junius elsején érvény­ben voltak. . Az idei gabonatermés ugyani - felül­multa valamivel a tavalyit, de a vasuti szervezet teljes szétzüllése a szállítás elé leküzdhetlen akadályokat gördit. Ez idő szerint 11. 300 mozdony van szolgálaton kiviül. A rubel zuha­nása, a szállítás nehézségei és drágasága a moszkvai piacon a fontosabb cikkek árait október ha­vában a következőkép alakították ki; a rözskenyér fontja 35. a rozsliszt pudja 1. 379, a buzaliszt pudja 4. 275. egy font fekete dara. 83. 5. kölesdara fontja 43, burgonya fontonként 12. 9. a he­ring darabja 92, marhahus fontja 130, vaj 418, édes vaj 494. napraforgó-olaj (ételolaj) fontja 174, tej 52. cukor 725, só 29, szappan 232. kőolaj 35, 1 pár topánka 11. 667, 1 arsin dohány 275. Az árak 1922-es rubelben érten­dők, vagyis mindegyiket 10. 000-el kell megszorozni. Az árak napról-napra emelkednek. Az informations Sociales megállapítása szerint egy személy mi­nimális élelmiszer-szükségleteinek (2700 kalória) megszerzési október ha. vában 12. 700 (1922-es rubelbe, vagyis 127, 000. 000 szovjetrubelbe került. A gabonakölcsön kudarca. Az Ekonomicseszkája Jizn, — a szovjet közgazdasági hivatalos lapja — lehangoltan számol be a belső kölcsön rájuk nézve szomorueredményéről. A szovjetkormány a pénzügyi, helyzet rendezésére juniusban határozta el, hogy gabonakölcsönkötvényeket bo­csát ki. Egy-egy kötvény értékét 100 pud rozs árában állap tották meg, a rozs árát pedig a legalacsonyabb napi ár 95 százalékában szabták meg. A kötvények kibocsátását az állami bankra bízták. A bank a kötvényeket vidéki szervei utján igyekezett elhe­lyezni. Az eredmény 840 millió 1922-es rubel volt, amiből magánszemélyek — 14 milliót jegyeztek! A többit az ál­lami szervek itták alá. A szovjetkor­mány a gabonakőlcsönböl 10 millió pud értékére -számított. Az említett lap szomorúan panasz­kodik a közönség tartózkodása miatt s ezt annak tulajdonitja, hogy a köt­vényjegyzés érdekében — szerinte — alig fejtettek ki agitációt. A hivatalos orgánum egyben bejelenti, hogy újabb kötvényeket bocsátanak ki. de- ennél a mostani tapasztalatokat' már értéke­síteni fogják. Az új kibocsátásnál bi­zonyára érvényesülni fognak a szovjet közismert „rábeszélési módszereí". de ezek aligha fogják az őstermelő lakos­ságot nagyobb lelkesedésre hangolni. A bevándorlás. Június haváig Oroszországba tíz munkáscsoport vándorolj be Ameriká­ból. A 350 főből álló amerikai beván­dorló-társaság 344. 000 dollár értékü mezőgazdasági gépeket és eszközöket hoztak magukkal. A telepesek közt egy bányászcsoport is van. Június óta négy újabb főldmíves-osoport és égy szabómunkásokból álló szőve kezet ér­kezett Amerikából. Ezekkel az ameri­kai bevándor ók száma 487-re. ter­melő eszközeik értéke pedig 463. 000 dollárra növekedett Az amerikai földmives-csoportok perm-kormányzóságban telepedtek le és azonnal munkához láttak. Az ame­rikaiak 28 traktort hoztak magukkal és motoros szán tógépeikkel már az idén 15-000 deszjatin területet tettek Az uj külügyminiszter DARUVÁRY GÉZA igasságügyminiszter pályafutása A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó Bánffg Miklós külügy­minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentette, egyben a kül­ügyminisztérium vezetésével Daru­váry Géza igazságügyminiszter bizta meg. Daruváry Géza dr. 1866 január 12-én született Budapesten, tehát a kabinet legidősebb tagji közül való. Atyja a Kuia másodelnöke volt Kö­zsőpiskolai tanulmányait. Budapesten és Besztercebányán, a jogot Lipcsé­ben, -és Budapesten végezte. Jogi és államtudományi tudor, diplomás ügy­véd és- biró. Ügyvédi irodában dolgo­zott, majd) a törvényszékhez került, innen az igazságügyminisztériumba lépett be. Mint miniszteri fogalmazó 1893-ban letette a konzuli vizsgát és a diplomá­ciai pályára lépett. Genuában, Mar­seilleben, Odesszában, Szórtában, Sku­tariban, Belgrádban, Szaloaikiben, Kievben, Amsterdamban és a Majna meletti Frankfurtban működött tizen­két éven át; 1905-ben a kabinetiro­dába rendelték be, ahl átvette a ma­gyar osztály vezetését. Mint a király kabinetirodájának főnöke vonult 1916 december 9-én nyugdíjba. Ferenc Jó­zsef királynak egyik legbelsőbb bi­zalmi embere volt és agg uralkodónk1 halála után teljesen visszavonult a közélettől, mig majdnem hat évi szü­net után 1922. junius 16-án rekon struált Betjhlen-kabinetben elfoglalta az igazságügyininiszteri tárcát Hossz, felelösséges és jórészt kül­földön töltött közpályáján alkalma volt az uj külügyminiszternek mind­azt a tudást és összeköttetést megszeg rezni. amire a külügyminiszteri állás­ban feltétlenül szükség van s amit hazája javára gyümölcsözően felhasz­nálhat Különösen fontosnak tartjuk, hogy Daruváry nyolc esztendőt töltött a Kelet legfontosabb centrumaiban, Ismeri a Balkánt, Oroszországot és Kisázsiát közvetlen, tapasztalatokból, Mivel pedig Magyarország külpolitkája számára ez most egyik legfontosabb terület örvendünk, hogy keleti szak, ember kezébe kerül a magyar külpo­litika irányitása, —, ha csak ideigle­nesen is — és Daruvárytól várjuk a többé nem halasztható kezdő lépéseket ebben az irányban. Az uj Pasics-kormány A radikális párt ujabb gyözelme-A horvátok szerepe a vátságban. — Kisebbségi kormány alakult Pasics a konstituante-választások közönyével, szenvtelen tárgyilagosságá­nak nehéz feladata felé; most ujra mintegy csonka, kisebbségi szerb jel­legü kormány elnöke kísérli meg a parlamenti válság megoldását. A hónapok óta lappangó válság de­cember 4-én vált akuttá, amikor Pasics kormánya lemondását a király elé ter­jesztette A lemondás oka a kormány­koalíció bomlása, különösen a demo­kratapárt belső válsága volt. A régi szerb ellenzékből megalakult demo­kratapárt minden ideiglenes kibékülés és tartós együtmüködés és ellenére ma­gával hozta az uj államba régi gyűlö­letét a halaimat évtizedek óta szinte megszakítás nélkül bíró radikális párt ellen. Bár a két párt között elvi ellen­lét alig van, taktikában, személyes kér­désekben, főleg pedig hatalmi törekvé­sekben annyira divergálnak, hogy a kormány-koalíció fentertása mindig nagy államkormányzati művészetet igényelt. Pasics magas kora ellenére birta idegekkel az örökös belső torzsal kodások fékentartását, ellenség és barátot egyaránt tévedésbe ejtő porba mindenkit, ahogy érdekei kíván­ták. Érdeket ő csak egyet ismer: saját uralmának biztosítását. A külföld évti­zedek óla azonosítja Pasicsot Szerbiá­val. Pasics is egynek érzi magát hazá­jával s meg van róla győződve, hogy a legfontosabb szerb érdek az, hogy ö igazgassa hazája sorsát. A nagyszerb eszme az, ami Pasicsot vezeti, szerinte ez eszme uralma a délszláv állam lété-, nek és boldogulásának legjobb garan­ciája. Ez eszme igazi letéteményese, Pasics uralmának alapja: a radikális párt; a legfontosabb nemzeti érdek tehát a radikális párt hatalmának biz­tositása. A konstituante választásokon á radi­kális párt nem kapta meg a mandátu­mok negyedrészét sem, a pártnak te­hát szövetségesek után kellett néznie. Önként adódott a Vésznics-kormány állal létrehozott radikális-demokrata­koalíció fentartása, mely koalíciót a szerb hegemóniát biztosító alkotmány, megszavaztatása érdekében utóbb mu­zulmán -szlovén kolalicióval is kel Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság ezzel elejét akarja venni annak, hogy az összeíró közegek ne kövessenek oly el­járást, amely szándékossága esetében a törvény rendelkezései szerint szabadság­vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő vétséget képez. Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság e határozat meghozatala alkalmával meg­ragadja az alkalmat, hogy a, jugoszláviai népszövetségi ligának és Protics Sztoján, rendelkezési állományban levő miniszter­elnök és. nemzetgyűlési képviselönek az or­szág magyar népe nevében őszinte tisz­teletét, nagyrabecsülését és köszönetét fe­jezze ki azért, mert a legelemibb emberi és politikai jog elnyeréséért inditott küz­delemben a nemzeti kisebbségek törek­véseit odaadóan támogatták. A határozati javaslatnak megfelő tartalmu táviratot küldött ezután a vezérlőbizottság a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Ezután a pártszervezkedési és sajtó­ügyekké foglalkoztak. A bolsevista uralom kézdete óta a „legális" kereskedelem egész a nyep-is szünetelt. A szovjet uj közgazdasági politikájának bevezetésénél az 1921. május 24-én kelt rendelet megengedi, hogy azok a mezőgazdasági termékek, amelyek a természetbeni adók. beszol­gáltatása után a lakosság kezében ma­radnak, szabad forgalomba kerülje­nek. Az engedély a kis- és a házi-ipar termékeire is kiterjed. A szövetkeze­tek és szervezeteik az uj közgazdasági politika folytán kereskedelmi intéz­ményekké, az állami elosztás legegy­szerübb szerveivé lettek. A szovjet-kormány remélte, hogy az állami szövetkezetek a detail keres­kedelem tulnyomó részét lebonyolít­ják, de az Ekonomicseszkája. Jizn ál­tal közölt statisztikai adatok. az ellen­kezőjét bizonyítják. A magánkereske­delem 1922. januáriusában az. egész forgalomnak 12. 4, augusztusban már 50. 5 százalékát bonyolították le. Ezzel szemben. az állami szövetkezetekre januáriusban a forgalom 41, augusz­tusban pedig már csak 2: 2 százaléka esik. A szövetkezeti hálózat a szibé­riai Jenisrei-kormányzóságban van a legtökéletesebben kiépitvé, de a for-, galom 92 százalékát mégis a magán­kereskedelem. látta el. Hasonló jelen­ség észlelhető az állami kereskedelmi szerveknél, a szocializált vállalatoknál es az állami trösztöknél is, amelyek a magánvállalkozással szemben a hal­térbe szorultak; Az áprilisban tartott pán-orosz ke­reskedelmi kongresszus is megállapi­tottá, hogy az állami kereskedelmei a magánforgalom messze fölülmulja s ennek okául azt a körülményt jelölte meg, hogy a trösztök és szövetkezetek nem rendelkeznek elég forgó tőkével. Közrejátszik a rubel állandó elérték­telenedésé, a szállítás szervezetlensé­ge, a kereskedelmet szabályozó törvé­nyek hiánya és a csekély kereslet is. A helyzeten a legfelsőbb nemzetgazda­sági tanács ujabb szerv létesítésével Vél segíthetni. A kebelében központi kereskedelmi ügyosztályt alakított, amelynek az a föladata, hogy nz álla­mi trösztök müködését elősegítse. Komvnutorg Az uj hivatal nem jelentett segitsé­iget a trösztök számára s igy ezek szin­dikátusokba kezdtek tömörülni, ami­nek némi eredménye mutatkozik. A munka és védelem tanácsa' azonban, hogy a fák az égig ne nőjenek s a trösztök a szocializált vállalatokat tul ne szárnyalhassák, még egy ujabb hi­vatalt állítottak fel. A Komvnutorg — a speciális belkereskedelmi bizottság — célja volna, hogy a forgalmat meg­szervezze, ámde valójában csak nö­veli a zürzavart. A hatásköri surlódá­sok miatt a belkereskedelem fejlődése megbénult Egy október 6-án kiadott rendelet az összes többi, szerveket a Komunutorg alá rendelte és föladatá­vá tette, hogy a sokféle szerv közt Összhangot teremtsen. A bizottságot az ármximálás jogaival is fölruházták. Az egész szervezet fölé a belkereske­delmi bizottságot helyezték, a kereske­delmí forgalom szabályozása pedig az ecoso, a tartományi és kerületi köz­gazdasági értekezletek határozataihoz igazodik.. Legfelsőbb fokon a közgaz­dasági élet összes szálai az u. n. szociá­lis előrelátás népbiztosságának kezé­ben futnak össze. A közélelmezési népbiztosság szigoru intézkedéseket telt az élelmiszerekkel való „illegitim" kereskedelem ellen. Ujabb rubel-kibocsátás. A pénzügyi népbiztosság ujfajta ru­belt készül kibocsátani. Az u. n. 1923-as rubel megfelel 100 1922-es ru­belnek, vagyis egymillió szovjetrubel­nek A szovjet pénzügyi kapacitásai nem mutatkoznak találékonynak, mi vel egyszerüen lemásolják tavalyi ren­deletüket, A különbség mindössze ab­ban van. hogy egy 1922-es rubelt még csak 10. 000 szovjetrubelnek számi­tottak. Októberben a kibocsátott bank. jegyek összege elérte a 260 trilliót. A vasúti személyszállítás tarifáját a második osztályon ujabb 100, a har madikon 50 százalékkal emelték. Ez­időszerint a szállítási díjtételek éppen kétmillió szorta magasabbak. mint azok, amelyek 1917. junius elsején érvény­ben voltak. . Az idei gabonatermés ugyani - felül­multa valamivel a tavalyit, de a vasuti szervezet teljes szétzüllése a szállítás elé leküzdhetlen akadályokat gördit. Ez idő szerint 11. 300 mozdony van szolgálaton kiviül. A rubel zuha­nása, a szállítás nehézségei és drágasága a moszkvai piacon a fontosabb cikkek árait október ha­vában a következőkép alakították ki; a rözskenyér fontja 35. a rozsliszt pudja 1. 379, a buzaliszt pudja 4. 275. egy font fekete dara. 83. 5. kölesdara fontja 43, burgonya fontonként 12. 9. a he­ring darabja 92, marhahus fontja 130, vaj 418, édes vaj 494. napraforgó-olaj (ételolaj) fontja 174, tej 52. cukor 725, só 29, szappan 232. kőolaj 35, 1 pár topánka 11. 667, 1 arsin dohány 275. Az árak 1922-es rubelben érten­dők, vagyis mindegyiket 10. 000-el kell megszorozni. Az árak napról-napra emelkednek. Az informations Sociales megállapítása szerint egy személy mi­nimális élelmiszer-szükségleteinek (2700 kalória) megszerzési október ha. vában 12. 700 (1922-es rubelbe, vagyis 127, 000. 000 szovjetrubelbe került. A gabonakölcsön kudarca. Az Ekonomicseszkája Jizn, — a szovjet közgazdasági hivatalos lapja — lehangoltan számol be a belső kölcsön rájuk nézve szomorueredményéről. A szovjetkormány a pénzügyi, helyzet rendezésére juniusban határozta el, hogy gabonakölcsönkötvényeket bo­csát ki. Egy-egy kötvény értékét 100 pud rozs árában állap tották meg, a rozs árát pedig a legalacsonyabb napi ár 95 százalékában szabták meg. A kötvények kibocsátását az állami bankra bízták. A bank a kötvényeket vidéki szervei utján igyekezett elhe­lyezni. Az eredmény 840 millió 1922-es rubel volt, amiből magánszemélyek — 14 milliót jegyeztek! A többit az ál­lami szervek itták alá. A szovjetkor­mány a gabonakőlcsönböl 10 millió pud értékére -számított. Az említett lap szomorúan panasz­kodik a közönség tartózkodása miatt s ezt annak tulajdonitja, hogy a köt­vényjegyzés érdekében — szerinte — alig fejtettek ki agitációt. A hivatalos orgánum egyben bejelenti, hogy újabb kötvényeket bocsátanak ki. de- ennél a mostani tapasztalatokat' már értéke­síteni fogják. Az új kibocsátásnál bi­zonyára érvényesülni fognak a szovjet közismert „rábeszélési módszereí". de ezek aligha fogják az őstermelő lakos­ságot nagyobb lelkesedésre hangolni. A bevándorlás. Június haváig Oroszországba tíz munkáscsoport vándorolj be Ameriká­ból. A 350 főből álló amerikai beván­dorló-társaság 344. 000 dollár értékü mezőgazdasági gépeket és eszközöket hoztak magukkal. A telepesek közt egy bányászcsoport is van. Június óta négy újabb főldmíves-osoport és égy szabómunkásokból álló szőve kezet ér­kezett Amerikából. Ezekkel az ameri­kai bevándor ók száma 487-re. ter­melő eszközeik értéke pedig 463. 000 dollárra növekedett Az amerikai földmives-csoportok perm-kormányzóságban telepedtek le és azonnal munkához láttak. Az ame­rikaiak 28 traktort hoztak magukkal és motoros szán tógépeikkel már az idén 15-000 deszjatin területet tettek Az uj külügyminiszter DARUVÁRY GÉZA igasságügyminiszter pályafutása A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó Bánffg Miklós külügy­minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentette, egyben a kül­ügyminisztérium vezetésével Daru­váry Géza igazságügyminiszter bizta meg. Daruváry Géza dr. 1866 január 12-én született Budapesten, tehát a kabinet legidősebb tagji közül való. Atyja a Kuia másodelnöke volt Kö­zsőpiskolai tanulmányait. Budapesten és Besztercebányán, a jogot Lipcsé­ben, -és Budapesten végezte. Jogi és államtudományi tudor, diplomás ügy­véd és- biró. Ügyvédi irodában dolgo­zott, majd) a törvényszékhez került, innen az igazságügyminisztériumba lépett be. Mint miniszteri fogalmazó 1893-ban letette a konzuli vizsgát és a diplomá­ciai pályára lépett. Genuában, Mar­seilleben, Odesszában, Szórtában, Sku­tariban, Belgrádban, Szaloaikiben, Kievben, Amsterdamban és a Majna meletti Frankfurtban működött tizen­két éven át; 1905-ben a kabinetiro­dába rendelték be, ahl átvette a ma­gyar osztály vezetését. Mint a király kabinetirodájának főnöke vonult 1916 december 9-én nyugdíjba. Ferenc Jó­zsef királynak egyik legbelsőbb bi­zalmi embere volt és agg uralkodónk1 halála után teljesen visszavonult a közélettől, mig majdnem hat évi szü­net után 1922. junius 16-án rekon struált Betjhlen-kabinetben elfoglalta az igazságügyininiszteri tárcát Hossz, felelösséges és jórészt kül­földön töltött közpályáján alkalma volt az uj külügyminiszternek mind­azt a tudást és összeköttetést megszeg rezni. amire a külügyminiszteri állás­ban feltétlenül szükség van s amit hazája javára gyümölcsözően felhasz­nálhat Különösen fontosnak tartjuk, hogy Daruváry nyolc esztendőt töltött a Kelet legfontosabb centrumaiban, Ismeri a Balkánt, Oroszországot és Kisázsiát közvetlen, tapasztalatokból, Mivel pedig Magyarország külpolitkája számára ez most egyik legfontosabb terület örvendünk, hogy keleti szak, ember kezébe kerül a magyar külpo­litika irányitása, —, ha csak ideigle­nesen is — és Daruvárytól várjuk a többé nem halasztható kezdő lépéseket ebben az irányban. Az uj Pasics-kormány A radikális párt ujabb gyözelme-A horvátok szerepe a vátságban. — Kisebbségi kormány alakult Pasics a konstituante-választások közönyével, szenvtelen tárgyilagosságá­nak nehéz feladata felé; most ujra mintegy csonka, kisebbségi szerb jel­legü kormány elnöke kísérli meg a parlamenti válság megoldását. A hónapok óta lappangó válság de­cember 4-én vált akuttá, amikor Pasics kormánya lemondását a király elé ter­jesztette A lemondás oka a kormány­koalíció bomlása, különösen a demo­kratapárt belső válsága volt. A régi szerb ellenzékből megalakult demo­kratapárt minden ideiglenes kibékülés és tartós együtmüködés és ellenére ma­gával hozta az uj államba régi gyűlö­letét a halaimat évtizedek óta szinte megszakítás nélkül bíró radikális párt ellen. Bár a két párt között elvi ellen­lét alig van, taktikában, személyes kér­désekben, főleg pedig hatalmi törekvé­sekben annyira divergálnak, hogy a kormány-koalíció fentertása mindig nagy államkormányzati művészetet igényelt. Pasics magas kora ellenére birta idegekkel az örökös belső torzsal kodások fékentartását, ellenség és barátot egyaránt tévedésbe ejtő porba mindenkit, ahogy érdekei kíván­ták. Érdeket ő csak egyet ismer: saját uralmának biztosítását. A külföld évti­zedek óla azonosítja Pasicsot Szerbiá­val. Pasics is egynek érzi magát hazá­jával s meg van róla győződve, hogy a legfontosabb szerb érdek az, hogy ö igazgassa hazája sorsát. A nagyszerb eszme az, ami Pasicsot vezeti, szerinte ez eszme uralma a délszláv állam lété-, nek és boldogulásának legjobb garan­ciája. Ez eszme igazi letéteményese, Pasics uralmának alapja: a radikális párt; a legfontosabb nemzeti érdek tehát a radikális párt hatalmának biz­tositása. A konstituante választásokon á radi­kális párt nem kapta meg a mandátu­mok negyedrészét sem, a pártnak te­hát szövetségesek után kellett néznie. Önként adódott a Vésznics-kormány állal létrehozott radikális-demokrata­koalíció fentartása, mely koalíciót a szerb hegemóniát biztosító alkotmány, megszavaztatása érdekében utóbb mu­zulmán -szlovén kolalicióval is kel Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság ezzel elejét akarja venni annak, hogy az összeíró közegek ne kövessenek oly el­járást, amely szándékossága esetében a törvény rendelkezései szerint szabadság­vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő vétséget képez. Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság e határozat meghozatala alkalmával meg­ragadja az alkalmat, hogy a, jugoszláviai népszövetségi ligának és Protics Sztoján, rendelkezési állományban levő miniszter­elnök és. nemzetgyűlési képviselönek az or­szág magyar népe nevében őszinte tisz­teletét, nagyrabecsülését és köszönetét fe­jezze ki azért, mert a legelemibb emberi és politikai jog elnyeréséért inditott küz­delemben a nemzeti kisebbségek törek­véseit odaadóan támogatták. A határozati javaslatnak megfelő tartalmu táviratot küldött ezután a vezérlőbizottság a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Ezután a pártszervezkedési és sajtó­ügyekké foglalkoztak. A bolsevista uralom kézdete óta a „legális" kereskedelem egész a nyep-is szünetelt. A szovjet uj közgazdasági politikájának bevezetésénél az 1921. május 24-én kelt rendelet megengedi, hogy azok a mezőgazdasági termékek, amelyek a természetbeni adók. beszol­gáltatása után a lakosság kezében ma­radnak, szabad forgalomba kerülje­nek. Az engedély a kis- és a házi-ipar termékeire is kiterjed. A szövetkeze­tek és szervezeteik az uj közgazdasági politika folytán kereskedelmi intéz­ményekké, az állami elosztás legegy­szerübb szerveivé lettek. A szovjet-kormány remélte, hogy az állami szövetkezetek a detail keres­kedelem tulnyomó részét lebonyolít­ják, de az Ekonomicseszkája. Jizn ál­tal közölt statisztikai adatok. az ellen­kezőjét bizonyítják. A magánkereske­delem 1922. januáriusában az. egész forgalomnak 12. 4, augusztusban már 50. 5 százalékát bonyolították le. Ezzel szemben. az állami szövetkezetekre januáriusban a forgalom 41, augusz­tusban pedig már csak 2: 2 százaléka esik. A szövetkezeti hálózat a szibé­riai Jenisrei-kormányzóságban van a legtökéletesebben kiépitvé, de a for-, galom 92 százalékát mégis a magán­kereskedelem. látta el. Hasonló jelen­ség észlelhető az állami kereskedelmi szerveknél, a szocializált vállalatoknál es az állami trösztöknél is, amelyek a magánvállalkozással szemben a hal­térbe szorultak; Az áprilisban tartott pán-orosz ke­reskedelmi kongresszus is megállapi­tottá, hogy az állami kereskedelmei a magánforgalom messze fölülmulja s ennek okául azt a körülményt jelölte meg, hogy a trösztök és szövetkezetek nem rendelkeznek elég forgó tőkével. Közrejátszik a rubel állandó elérték­telenedésé, a szállítás szervezetlensé­ge, a kereskedelmet szabályozó törvé­nyek hiánya és a csekély kereslet is. A helyzeten a legfelsőbb nemzetgazda­sági tanács ujabb szerv létesítésével Vél segíthetni. A kebelében központi kereskedelmi ügyosztályt alakított, amelynek az a föladata, hogy nz álla­mi trösztök müködését elősegítse. Komvnutorg Az uj hivatal nem jelentett segitsé­iget a trösztök számára s igy ezek szin­dikátusokba kezdtek tömörülni, ami­nek némi eredménye mutatkozik. A munka és védelem tanácsa' azonban, hogy a fák az égig ne nőjenek s a trösztök a szocializált vállalatokat tul ne szárnyalhassák, még egy ujabb hi­vatalt állítottak fel. A Komvnutorg — a speciális belkereskedelmi bizottság — célja volna, hogy a forgalmat meg­szervezze, ámde valójában csak nö­veli a zürzavart. A hatásköri surlódá­sok miatt a belkereskedelem fejlődése megbénult Egy október 6-án kiadott rendelet az összes többi, szerveket a Komunutorg alá rendelte és föladatá­vá tette, hogy a sokféle szerv közt Összhangot teremtsen. A bizottságot az ármximálás jogaival is fölruházták. Az egész szervezet fölé a belkereske­delmi bizottságot helyezték, a kereske­delmí forgalom szabályozása pedig az ecoso, a tartományi és kerületi köz­gazdasági értekezletek határozataihoz igazodik.. Legfelsőbb fokon a közgaz­dasági élet összes szálai az u. n. szociá­lis előrelátás népbiztosságának kezé­ben futnak össze. A közélelmezési népbiztosság szigoru intézkedéseket telt az élelmiszerekkel való „illegitim" kereskedelem ellen. Ujabb rubel-kibocsátás. A pénzügyi népbiztosság ujfajta ru­belt készül kibocsátani. Az u. n. 1923-as rubel megfelel 100 1922-es ru­belnek, vagyis egymillió szovjetrubel­nek A szovjet pénzügyi kapacitásai nem mutatkoznak találékonynak, mi vel egyszerüen lemásolják tavalyi ren­deletüket, A különbség mindössze ab­ban van. hogy egy 1922-es rubelt még csak 10. 000 szovjetrubelnek számi­tottak. Októberben a kibocsátott bank. jegyek összege elérte a 260 trilliót. A vasúti személyszállítás tarifáját a második osztályon ujabb 100, a har madikon 50 százalékkal emelték. Ez­időszerint a szállítási díjtételek éppen kétmillió szorta magasabbak. mint azok, amelyek 1917. junius elsején érvény­ben voltak. . Az idei gabonatermés ugyani - felül­multa valamivel a tavalyit, de a vasuti szervezet teljes szétzüllése a szállítás elé leküzdhetlen akadályokat gördit. Ez idő szerint 11. 300 mozdony van szolgálaton kiviül. A rubel zuha­nása, a szállítás nehézségei és drágasága a moszkvai piacon a fontosabb cikkek árait október ha­vában a következőkép alakították ki; a rözskenyér fontja 35. a rozsliszt pudja 1. 379, a buzaliszt pudja 4. 275. egy font fekete dara. 83. 5. kölesdara fontja 43, burgonya fontonként 12. 9. a he­ring darabja 92, marhahus fontja 130, vaj 418, édes vaj 494. napraforgó-olaj (ételolaj) fontja 174, tej 52. cukor 725, só 29, szappan 232. kőolaj 35, 1 pár topánka 11. 667, 1 arsin dohány 275. Az árak 1922-es rubelben érten­dők, vagyis mindegyiket 10. 000-el kell megszorozni. Az árak napról-napra emelkednek. Az informations Sociales megállapítása szerint egy személy mi­nimális élelmiszer-szükségleteinek (2700 kalória) megszerzési október ha. vában 12. 700 (1922-es rubelbe, vagyis 127, 000. 000 szovjetrubelbe került. A gabonakölcsön kudarca. Az Ekonomicseszkája Jizn, — a szovjet közgazdasági hivatalos lapja — lehangoltan számol be a belső kölcsön rájuk nézve szomorueredményéről. A szovjetkormány a pénzügyi, helyzet rendezésére juniusban határozta el, hogy gabonakölcsönkötvényeket bo­csát ki. Egy-egy kötvény értékét 100 pud rozs árában állap tották meg, a rozs árát pedig a legalacsonyabb napi ár 95 százalékában szabták meg. A kötvények kibocsátását az állami bankra bízták. A bank a kötvényeket vidéki szervei utján igyekezett elhe­lyezni. Az eredmény 840 millió 1922-es rubel volt, amiből magánszemélyek — 14 milliót jegyeztek! A többit az ál­lami szervek itták alá. A szovjetkor­mány a gabonakőlcsönböl 10 millió pud értékére -számított. Az említett lap szomorúan panasz­kodik a közönség tartózkodása miatt s ezt annak tulajdonitja, hogy a köt­vényjegyzés érdekében — szerinte — alig fejtettek ki agitációt. A hivatalos orgánum egyben bejelenti, hogy újabb kötvényeket bocsátanak ki. de- ennél a mostani tapasztalatokat' már értéke­síteni fogják. Az új kibocsátásnál bi­zonyára érvényesülni fognak a szovjet közismert „rábeszélési módszereí". de ezek aligha fogják az őstermelő lakos­ságot nagyobb lelkesedésre hangolni. A bevándorlás. Június haváig Oroszországba tíz munkáscsoport vándorolj be Ameriká­ból. A 350 főből álló amerikai beván­dorló-társaság 344. 000 dollár értékü mezőgazdasági gépeket és eszközöket hoztak magukkal. A telepesek közt egy bányászcsoport is van. Június óta négy újabb főldmíves-osoport és égy szabómunkásokból álló szőve kezet ér­kezett Amerikából. Ezekkel az ameri­kai bevándor ók száma 487-re. ter­melő eszközeik értéke pedig 463. 000 dollárra növekedett Az amerikai földmives-csoportok perm-kormányzóságban telepedtek le és azonnal munkához láttak. Az ame­rikaiak 28 traktort hoztak magukkal és motoros szán tógépeikkel már az idén 15-000 deszjatin területet tettek Az uj külügyminiszter DARUVÁRY GÉZA igasságügyminiszter pályafutása A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó Bánffg Miklós külügy­minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentette, egyben a kül­ügyminisztérium vezetésével Daru­váry Géza igazságügyminiszter bizta meg. Daruváry Géza dr. 1866 január 12-én született Budapesten, tehát a kabinet legidősebb tagji közül való. Atyja a Kuia másodelnöke volt Kö­zsőpiskolai tanulmányait. Budapesten és Besztercebányán, a jogot Lipcsé­ben, -és Budapesten végezte. Jogi és államtudományi tudor, diplomás ügy­véd és- biró. Ügyvédi irodában dolgo­zott, majd) a törvényszékhez került, innen az igazságügyminisztériumba lépett be. Mint miniszteri fogalmazó 1893-ban letette a konzuli vizsgát és a diplomá­ciai pályára lépett. Genuában, Mar­seilleben, Odesszában, Szórtában, Sku­tariban, Belgrádban, Szaloaikiben, Kievben, Amsterdamban és a Majna meletti Frankfurtban működött tizen­két éven át; 1905-ben a kabinetiro­dába rendelték be, ahl átvette a ma­gyar osztály vezetését. Mint a király kabinetirodájának főnöke vonult 1916 december 9-én nyugdíjba. Ferenc Jó­zsef királynak egyik legbelsőbb bi­zalmi embere volt és agg uralkodónk1 halála után teljesen visszavonult a közélettől, mig majdnem hat évi szü­net után 1922. junius 16-án rekon struált Betjhlen-kabinetben elfoglalta az igazságügyininiszteri tárcát Hossz, felelösséges és jórészt kül­földön töltött közpályáján alkalma volt az uj külügyminiszternek mind­azt a tudást és összeköttetést megszeg rezni. amire a külügyminiszteri állás­ban feltétlenül szükség van s amit hazája javára gyümölcsözően felhasz­nálhat Különösen fontosnak tartjuk, hogy Daruváry nyolc esztendőt töltött a Kelet legfontosabb centrumaiban, Ismeri a Balkánt, Oroszországot és Kisázsiát közvetlen, tapasztalatokból, Mivel pedig Magyarország külpolitkája számára ez most egyik legfontosabb terület örvendünk, hogy keleti szak, ember kezébe kerül a magyar külpo­litika irányitása, —, ha csak ideigle­nesen is — és Daruvárytól várjuk a többé nem halasztható kezdő lépéseket ebben az irányban. Az uj Pasics-kormány A radikális párt ujabb gyözelme-A horvátok szerepe a vátságban. — Kisebbségi kormány alakult Pasics a konstituante-választások közönyével, szenvtelen tárgyilagosságá­nak nehéz feladata felé; most ujra mintegy csonka, kisebbségi szerb jel­legü kormány elnöke kísérli meg a parlamenti válság megoldását. A hónapok óta lappangó válság de­cember 4-én vált akuttá, amikor Pasics kormánya lemondását a király elé ter­jesztette A lemondás oka a kormány­koalíció bomlása, különösen a demo­kratapárt belső válsága volt. A régi szerb ellenzékből megalakult demo­kratapárt minden ideiglenes kibékülés és tartós együtmüködés és ellenére ma­gával hozta az uj államba régi gyűlö­letét a halaimat évtizedek óta szinte megszakítás nélkül bíró radikális párt ellen. Bár a két párt között elvi ellen­lét alig van, taktikában, személyes kér­désekben, főleg pedig hatalmi törekvé­sekben annyira divergálnak, hogy a kormány-koalíció fentertása mindig nagy államkormányzati művészetet igényelt. Pasics magas kora ellenére birta idegekkel az örökös belső torzsal kodások fékentartását, ellenség és barátot egyaránt tévedésbe ejtő porba mindenkit, ahogy érdekei kíván­ták. Érdeket ő csak egyet ismer: saját uralmának biztosítását. A külföld évti­zedek óla azonosítja Pasicsot Szerbiá­val. Pasics is egynek érzi magát hazá­jával s meg van róla győződve, hogy a legfontosabb szerb érdek az, hogy ö igazgassa hazája sorsát. A nagyszerb eszme az, ami Pasicsot vezeti, szerinte ez eszme uralma a délszláv állam lété-, nek és boldogulásának legjobb garan­ciája. Ez eszme igazi letéteményese, Pasics uralmának alapja: a radikális párt; a legfontosabb nemzeti érdek tehát a radikális párt hatalmának biz­tositása. A konstituante választásokon á radi­kális párt nem kapta meg a mandátu­mok negyedrészét sem, a pártnak te­hát szövetségesek után kellett néznie. Önként adódott a Vésznics-kormány állal létrehozott radikális-demokrata­koalíció fentartása, mely koalíciót a szerb hegemóniát biztosító alkotmány, megszavaztatása érdekében utóbb mu­zulmán -szlovén kolalicióval is kel Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság ezzel elejét akarja venni annak, hogy az összeíró közegek ne kövessenek oly el­járást, amely szándékossága esetében a törvény rendelkezései szerint szabadság­vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő vétséget képez. Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság e határozat meghozatala alkalmával meg­ragadja az alkalmat, hogy a, jugoszláviai népszövetségi ligának és Protics Sztoján, rendelkezési állományban levő miniszter­elnök és. nemzetgyűlési képviselönek az or­szág magyar népe nevében őszinte tisz­teletét, nagyrabecsülését és köszönetét fe­jezze ki azért, mert a legelemibb emberi és politikai jog elnyeréséért inditott küz­delemben a nemzeti kisebbségek törek­véseit odaadóan támogatták. A határozati javaslatnak megfelő tartalmu táviratot küldött ezután a vezérlőbizottság a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Ezután a pártszervezkedési és sajtó­ügyekké foglalkoztak. A bolsevista uralom kézdete óta a „legális" kereskedelem egész a nyep-is szünetelt. A szovjet uj közgazdasági politikájának bevezetésénél az 1921. május 24-én kelt rendelet megengedi, hogy azok a mezőgazdasági termékek, amelyek a természetbeni adók. beszol­gáltatása után a lakosság kezében ma­radnak, szabad forgalomba kerülje­nek. Az engedély a kis- és a házi-ipar termékeire is kiterjed. A szövetkeze­tek és szervezeteik az uj közgazdasági politika folytán kereskedelmi intéz­ményekké, az állami elosztás legegy­szerübb szerveivé lettek. A szovjet-kormány remélte, hogy az állami szövetkezetek a detail keres­kedelem tulnyomó részét lebonyolít­ják, de az Ekonomicseszkája. Jizn ál­tal közölt statisztikai adatok. az ellen­kezőjét bizonyítják. A magánkereske­delem 1922. januáriusában az. egész forgalomnak 12. 4, augusztusban már 50. 5 százalékát bonyolították le. Ezzel szemben. az állami szövetkezetekre januáriusban a forgalom 41, augusz­tusban pedig már csak 2: 2 százaléka esik. A szövetkezeti hálózat a szibé­riai Jenisrei-kormányzóságban van a legtökéletesebben kiépitvé, de a for-, galom 92 százalékát mégis a magán­kereskedelem. látta el. Hasonló jelen­ség észlelhető az állami kereskedelmi szerveknél, a szocializált vállalatoknál es az állami trösztöknél is, amelyek a magánvállalkozással szemben a hal­térbe szorultak; Az áprilisban tartott pán-orosz ke­reskedelmi kongresszus is megállapi­tottá, hogy az állami kereskedelmei a magánforgalom messze fölülmulja s ennek okául azt a körülményt jelölte meg, hogy a trösztök és szövetkezetek nem rendelkeznek elég forgó tőkével. Közrejátszik a rubel állandó elérték­telenedésé, a szállítás szervezetlensé­ge, a kereskedelmet szabályozó törvé­nyek hiánya és a csekély kereslet is. A helyzeten a legfelsőbb nemzetgazda­sági tanács ujabb szerv létesítésével Vél segíthetni. A kebelében központi kereskedelmi ügyosztályt alakított, amelynek az a föladata, hogy nz álla­mi trösztök müködését elősegítse. Komvnutorg Az uj hivatal nem jelentett segitsé­iget a trösztök számára s igy ezek szin­dikátusokba kezdtek tömörülni, ami­nek némi eredménye mutatkozik. A munka és védelem tanácsa' azonban, hogy a fák az égig ne nőjenek s a trösztök a szocializált vállalatokat tul ne szárnyalhassák, még egy ujabb hi­vatalt állítottak fel. A Komvnutorg — a speciális belkereskedelmi bizottság — célja volna, hogy a forgalmat meg­szervezze, ámde valójában csak nö­veli a zürzavart. A hatásköri surlódá­sok miatt a belkereskedelem fejlődése megbénult Egy október 6-án kiadott rendelet az összes többi, szerveket a Komunutorg alá rendelte és föladatá­vá tette, hogy a sokféle szerv közt Összhangot teremtsen. A bizottságot az ármximálás jogaival is fölruházták. Az egész szervezet fölé a belkereske­delmi bizottságot helyezték, a kereske­delmí forgalom szabályozása pedig az ecoso, a tartományi és kerületi köz­gazdasági értekezletek határozataihoz igazodik.. Legfelsőbb fokon a közgaz­dasági élet összes szálai az u. n. szociá­lis előrelátás népbiztosságának kezé­ben futnak össze. A közélelmezési népbiztosság szigoru intézkedéseket telt az élelmiszerekkel való „illegitim" kereskedelem ellen. Ujabb rubel-kibocsátás. A pénzügyi népbiztosság ujfajta ru­belt készül kibocsátani. Az u. n. 1923-as rubel megfelel 100 1922-es ru­belnek, vagyis egymillió szovjetrubel­nek A szovjet pénzügyi kapacitásai nem mutatkoznak találékonynak, mi vel egyszerüen lemásolják tavalyi ren­deletüket, A különbség mindössze ab­ban van. hogy egy 1922-es rubelt még csak 10. 000 szovjetrubelnek számi­tottak. Októberben a kibocsátott bank. jegyek összege elérte a 260 trilliót. A vasúti személyszállítás tarifáját a második osztályon ujabb 100, a har madikon 50 százalékkal emelték. Ez­időszerint a szállítási díjtételek éppen kétmillió szorta magasabbak. mint azok, amelyek 1917. junius elsején érvény­ben voltak. . Az idei gabonatermés ugyani - felül­multa valamivel a tavalyit, de a vasuti szervezet teljes szétzüllése a szállítás elé leküzdhetlen akadályokat gördit. Ez idő szerint 11. 300 mozdony van szolgálaton kiviül. A rubel zuha­nása, a szállítás nehézségei és drágasága a moszkvai piacon a fontosabb cikkek árait október ha­vában a következőkép alakították ki; a rözskenyér fontja 35. a rozsliszt pudja 1. 379, a buzaliszt pudja 4. 275. egy font fekete dara. 83. 5. kölesdara fontja 43, burgonya fontonként 12. 9. a he­ring darabja 92, marhahus fontja 130, vaj 418, édes vaj 494. napraforgó-olaj (ételolaj) fontja 174, tej 52. cukor 725, só 29, szappan 232. kőolaj 35, 1 pár topánka 11. 667, 1 arsin dohány 275. Az árak 1922-es rubelben érten­dők, vagyis mindegyiket 10. 000-el kell megszorozni. Az árak napról-napra emelkednek. Az informations Sociales megállapítása szerint egy személy mi­nimális élelmiszer-szükségleteinek (2700 kalória) megszerzési október ha. vában 12. 700 (1922-es rubelbe, vagyis 127, 000. 000 szovjetrubelbe került. A gabonakölcsön kudarca. Az Ekonomicseszkája Jizn, — a szovjet közgazdasági hivatalos lapja — lehangoltan számol be a belső kölcsön rájuk nézve szomorueredményéről. A szovjetkormány a pénzügyi, helyzet rendezésére juniusban határozta el, hogy gabonakölcsönkötvényeket bo­csát ki. Egy-egy kötvény értékét 100 pud rozs árában állap tották meg, a rozs árát pedig a legalacsonyabb napi ár 95 százalékában szabták meg. A kötvények kibocsátását az állami bankra bízták. A bank a kötvényeket vidéki szervei utján igyekezett elhe­lyezni. Az eredmény 840 millió 1922-es rubel volt, amiből magánszemélyek — 14 milliót jegyeztek! A többit az ál­lami szervek itták alá. A szovjetkor­mány a gabonakőlcsönböl 10 millió pud értékére -számított. Az említett lap szomorúan panasz­kodik a közönség tartózkodása miatt s ezt annak tulajdonitja, hogy a köt­vényjegyzés érdekében — szerinte — alig fejtettek ki agitációt. A hivatalos orgánum egyben bejelenti, hogy újabb kötvényeket bocsátanak ki. de- ennél a mostani tapasztalatokat' már értéke­síteni fogják. Az új kibocsátásnál bi­zonyára érvényesülni fognak a szovjet közismert „rábeszélési módszereí". de ezek aligha fogják az őstermelő lakos­ságot nagyobb lelkesedésre hangolni. A bevándorlás. Június haváig Oroszországba tíz munkáscsoport vándorolj be Ameriká­ból. A 350 főből álló amerikai beván­dorló-társaság 344. 000 dollár értékü mezőgazdasági gépeket és eszközöket hoztak magukkal. A telepesek közt egy bányászcsoport is van. Június óta négy újabb főldmíves-osoport és égy szabómunkásokból álló szőve kezet ér­kezett Amerikából. Ezekkel az ameri­kai bevándor ók száma 487-re. ter­melő eszközeik értéke pedig 463. 000 dollárra növekedett Az amerikai földmives-csoportok perm-kormányzóságban telepedtek le és azonnal munkához láttak. Az ame­rikaiak 28 traktort hoztak magukkal és motoros szán tógépeikkel már az idén 15-000 deszjatin területet tettek Az uj külügyminiszter DARUVÁRY GÉZA igasságügyminiszter pályafutása A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó Bánffg Miklós külügy­minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentette, egyben a kül­ügyminisztérium vezetésével Daru­váry Géza igazságügyminiszter bizta meg. Daruváry Géza dr. 1866 január 12-én született Budapesten, tehát a kabinet legidősebb tagji közül való. Atyja a Kuia másodelnöke volt Kö­zsőpiskolai tanulmányait. Budapesten és Besztercebányán, a jogot Lipcsé­ben, -és Budapesten végezte. Jogi és államtudományi tudor, diplomás ügy­véd és- biró. Ügyvédi irodában dolgo­zott, majd) a törvényszékhez került, innen az igazságügyminisztériumba lépett be. Mint miniszteri fogalmazó 1893-ban letette a konzuli vizsgát és a diplomá­ciai pályára lépett. Genuában, Mar­seilleben, Odesszában, Szórtában, Sku­tariban, Belgrádban, Szaloaikiben, Kievben, Amsterdamban és a Majna meletti Frankfurtban működött tizen­két éven át; 1905-ben a kabinetiro­dába rendelték be, ahl átvette a ma­gyar osztály vezetését. Mint a király kabinetirodájának főnöke vonult 1916 december 9-én nyugdíjba. Ferenc Jó­zsef királynak egyik legbelsőbb bi­zalmi embere volt és agg uralkodónk1 halála után teljesen visszavonult a közélettől, mig majdnem hat évi szü­net után 1922. junius 16-án rekon struált Betjhlen-kabinetben elfoglalta az igazságügyininiszteri tárcát Hossz, felelösséges és jórészt kül­földön töltött közpályáján alkalma volt az uj külügyminiszternek mind­azt a tudást és összeköttetést megszeg rezni. amire a külügyminiszteri állás­ban feltétlenül szükség van s amit hazája javára gyümölcsözően felhasz­nálhat Különösen fontosnak tartjuk, hogy Daruváry nyolc esztendőt töltött a Kelet legfontosabb centrumaiban, Ismeri a Balkánt, Oroszországot és Kisázsiát közvetlen, tapasztalatokból, Mivel pedig Magyarország külpolitkája számára ez most egyik legfontosabb terület örvendünk, hogy keleti szak, ember kezébe kerül a magyar külpo­litika irányitása, —, ha csak ideigle­nesen is — és Daruvárytól várjuk a többé nem halasztható kezdő lépéseket ebben az irányban. Az uj Pasics-kormány A radikális párt ujabb gyözelme-A horvátok szerepe a vátságban. — Kisebbségi kormány alakult Pasics a konstituante-választások közönyével, szenvtelen tárgyilagosságá­nak nehéz feladata felé; most ujra mintegy csonka, kisebbségi szerb jel­legü kormány elnöke kísérli meg a parlamenti válság megoldását. A hónapok óta lappangó válság de­cember 4-én vált akuttá, amikor Pasics kormánya lemondását a király elé ter­jesztette A lemondás oka a kormány­koalíció bomlása, különösen a demo­kratapárt belső válsága volt. A régi szerb ellenzékből megalakult demo­kratapárt minden ideiglenes kibékülés és tartós együtmüködés és ellenére ma­gával hozta az uj államba régi gyűlö­letét a halaimat évtizedek óta szinte megszakítás nélkül bíró radikális párt ellen. Bár a két párt között elvi ellen­lét alig van, taktikában, személyes kér­désekben, főleg pedig hatalmi törekvé­sekben annyira divergálnak, hogy a kormány-koalíció fentertása mindig nagy államkormányzati művészetet igényelt. Pasics magas kora ellenére birta idegekkel az örökös belső torzsal kodások fékentartását, ellenség és barátot egyaránt tévedésbe ejtő porba mindenkit, ahogy érdekei kíván­ták. Érdeket ő csak egyet ismer: saját uralmának biztosítását. A külföld évti­zedek óla azonosítja Pasicsot Szerbiá­val. Pasics is egynek érzi magát hazá­jával s meg van róla győződve, hogy a legfontosabb szerb érdek az, hogy ö igazgassa hazája sorsát. A nagyszerb eszme az, ami Pasicsot vezeti, szerinte ez eszme uralma a délszláv állam lété-, nek és boldogulásának legjobb garan­ciája. Ez eszme igazi letéteményese, Pasics uralmának alapja: a radikális párt; a legfontosabb nemzeti érdek tehát a radikális párt hatalmának biz­tositása. A konstituante választásokon á radi­kális párt nem kapta meg a mandátu­mok negyedrészét sem, a pártnak te­hát szövetségesek után kellett néznie. Önként adódott a Vésznics-kormány állal létrehozott radikális-demokrata­koalíció fentartása, mely koalíciót a szerb hegemóniát biztosító alkotmány, megszavaztatása érdekében utóbb mu­zulmán -szlovén kolalicióval is kel Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság ezzel elejét akarja venni annak, hogy az összeíró közegek ne kövessenek oly el­járást, amely szándékossága esetében a törvény rendelkezései szerint szabadság­vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő vétséget képez. Az elnöki tanács és a vezérlőbizottság e határozat meghozatala alkalmával meg­ragadja az alkalmat, hogy a, jugoszláviai népszövetségi ligának és Protics Sztoján, rendelkezési állományban levő miniszter­elnök és. nemzetgyűlési képviselönek az or­szág magyar népe nevében őszinte tisz­teletét, nagyrabecsülését és köszönetét fe­jezze ki azért, mert a legelemibb emberi és politikai jog elnyeréséért inditott küz­delemben a nemzeti kisebbségek törek­véseit odaadóan támogatták. A határozati javaslatnak megfelő tartalmu táviratot küldött ezután a vezérlőbizottság a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez. Ezután a pártszervezkedési és sajtó­ügyekké foglalkoztak. A bolsevista uralom kézdete óta a „legális" kereskedelem egész a nyep-is szünetelt. A szovjet uj közgazdasági politikájának bevezetésénél az 1921. május 24-én kelt rendelet megengedi, hogy azok a mezőgazdasági termékek, amelyek a természetbeni adók. beszol­gáltatása után a lakosság kezében ma­radnak, szabad forgalomba kerülje­nek. Az engedély a kis- és a házi-ipar termékeire is kiterjed. A szövetkeze­tek és szervezeteik az uj közgazdasági politika folytán kereskedelmi intéz­ményekké, az állami elosztás legegy­szerübb szerveivé lettek. A szovjet-kormány remélte, hogy az állami szövetkezetek a detail keres­kedelem tulnyomó részét lebonyolít­ják, de az Ekonomicseszkája. Jizn ál­tal közölt statisztikai adatok. az ellen­kezőjét bizonyítják. A magánkereske­delem 1922. januáriusában az. egész forgalomnak 12. 4, augusztusban már 50. 5 százalékát bonyolították le. Ezzel szemben. az állami szövetkezetekre januáriusban a forgalom 41, augusz­tusban pedig már csak 2: 2 százaléka esik. A szövetkezeti hálózat a szibé­riai Jenisrei-kormányzóságban van a legtökéletesebben kiépitvé, de a for-, galom 92 százalékát mégis a magán­kereskedelem. látta el. Hasonló jelen­ség észlelhető az állami kereskedelmi szerveknél, a szocializált vállalatoknál es az állami trösztöknél is, amelyek a magánvállalkozással szemben a hal­térbe szorultak; Az áprilisban tartott pán-orosz ke­reskedelmi kongresszus is megállapi­tottá, hogy az állami kereskedelmei a magánforgalom messze fölülmulja s ennek okául azt a körülményt jelölte meg, hogy a trösztök és szövetkezetek nem rendelkeznek elég forgó tőkével. Közrejátszik a rubel állandó elérték­telenedésé, a szállítás szervezetlensé­ge, a kereskedelmet szabályozó törvé­nyek hiánya és a csekély kereslet is. A helyzeten a legfelsőbb nemzetgazda­sági tanács ujabb szerv létesítésével Vél segíthetni. A kebelében központi kereskedelmi ügyosztályt alakított, amelynek az a föladata, hogy nz álla­mi trösztök müködését elősegítse. Komvnutorg Az uj hivatal nem jelentett segitsé­iget a trösztök számára s igy ezek szin­dikátusokba kezdtek tömörülni, ami­nek némi eredménye mutatkozik. A munka és védelem tanácsa' azonban, hogy a fák az égig ne nőjenek s a trösztök a szocializált vállalatokat tul ne szárnyalhassák, még egy ujabb hi­vatalt állítottak fel. A Komvnutorg — a speciális belkereskedelmi bizottság — célja volna, hogy a forgalmat meg­szervezze, ámde valójában csak nö­veli a zürzavart. A hatásköri surlódá­sok miatt a belkereskedelem fejlődése megbénult Egy október 6-án kiadott rendelet az összes többi, szerveket a Komunutorg alá rendelte és föladatá­vá tette, hogy a sokféle szerv közt Összhangot teremtsen. A bizottságot az ármximálás jogaival is fölruházták. Az egész szervezet fölé a belkereske­delmi bizottságot helyezték, a kereske­delmí forgalom szabályozása pedig az ecoso, a tartományi és kerületi köz­gazdasági értekezletek határozataihoz igazodik.. Legfelsőbb fokon a közgaz­dasági élet összes szálai az u. n. szociá­lis előrelátás népbiztosságának kezé­ben futnak össze. A közélelmezési népbiztosság szigoru intézkedéseket telt az élelmiszerekkel való „illegitim" kereskedelem ellen. Ujabb rubel-kibocsátás. A pénzügyi népbiztosság ujfajta ru­belt készül kibocsátani. Az u. n. 1923-as rubel megfelel 100 1922-es ru­belnek, vagyis egymillió szovjetrubel­nek A szovjet pénzügyi kapacitásai nem mutatkoznak találékonynak, mi vel egyszerüen lemásolják tavalyi ren­deletüket, A különbség mindössze ab­ban van. hogy egy 1922-es rubelt még csak 10. 000 szovjetrubelnek számi­tottak. Októberben a kibocsátott bank. jegyek összege elérte a 260 trilliót. A vasúti személyszállítás tarifáját a második osztályon ujabb 100, a har madikon 50 százalékkal emelték. Ez­időszerint a szállítási díjtételek éppen kétmillió szorta magasabbak. mint azok, amelyek 1917. junius elsején érvény­ben voltak. . Az idei gabonatermés ugyani - felül­multa valamivel a tavalyit, de a vasuti szervezet teljes szétzüllése a szállítás elé leküzdhetlen akadályokat gördit. Ez idő szerint 11. 300 mozdony van szolgálaton kiviül. A rubel zuha­nása, a szállítás nehézségei és drágasága a moszkvai piacon a fontosabb cikkek árait október ha­vában a következőkép alakították ki; a rözskenyér fontja 35. a rozsliszt pudja 1. 379, a buzaliszt pudja 4. 275. egy font fekete dara. 83. 5. kölesdara fontja 43, burgonya fontonként 12. 9. a he­ring darabja 92, marhahus fontja 130, vaj 418, édes vaj 494. napraforgó-olaj (ételolaj) fontja 174, tej 52. cukor 725, só 29, szappan 232. kőolaj 35, 1 pár topánka 11. 667, 1 arsin dohány 275. Az árak 1922-es rubelben érten­dők, vagyis mindegyiket 10. 000-el kell megszorozni. Az árak napról-napra emelkednek. Az informations Sociales megállapítása szerint egy személy mi­nimális élelmiszer-szükségleteinek (2700 kalória) megszerzési október ha. vában 12. 700 (1922-es rubelbe, vagyis 127, 000. 000 szovjetrubelbe került. A gabonakölcsön kudarca. Az Ekonomicseszkája Jizn, — a szovjet közgazdasági hivatalos lapja — lehangoltan számol be a belső kölcsön rájuk nézve szomorueredményéről. A szovjetkormány a pénzügyi, helyzet rendezésére juniusban határozta el, hogy gabonakölcsönkötvényeket bo­csát ki. Egy-egy kötvény értékét 100 pud rozs árában állap tották meg, a rozs árát pedig a legalacsonyabb napi ár 95 százalékában szabták meg. A kötvények kibocsátását az állami bankra bízták. A bank a kötvényeket vidéki szervei utján igyekezett elhe­lyezni. Az eredmény 840 millió 1922-es rubel volt, amiből magánszemélyek — 14 milliót jegyeztek! A többit az ál­lami szervek itták alá. A szovjetkor­mány a gabonakőlcsönböl 10 millió pud értékére -számított. Az említett lap szomorúan panasz­kodik a közönség tartózkodása miatt s ezt annak tulajdonitja, hogy a köt­vényjegyzés érdekében — szerinte — alig fejtettek ki agitációt. A hivatalos orgánum egyben bejelenti, hogy újabb kötvényeket bocsátanak ki. de- ennél a mostani tapasztalatokat' már értéke­síteni fogják. Az új kibocsátásnál bi­zonyára érvényesülni fognak a szovjet közismert „rábeszélési módszereí". de ezek aligha fogják az őstermelő lakos­ságot nagyobb lelkesedésre hangolni. A bevándorlás. Június haváig Oroszországba tíz munkáscsoport vándorolj be Ameriká­ból. A 350 főből álló amerikai beván­dorló-társaság 344. 000 dollár értékü mezőgazdasági gépeket és eszközöket hoztak magukkal. A telepesek közt egy bányászcsoport is van. Június óta négy újabb főldmíves-osoport és égy szabómunkásokból álló szőve kezet ér­kezett Amerikából. Ezekkel az ameri­kai bevándor ók száma 487-re. ter­melő eszközeik értéke pedig 463. 000 dollárra növekedett Az amerikai földmives-csoportok perm-kormányzóságban telepedtek le és azonnal munkához láttak. Az ame­rikaiak 28 traktort hoztak magukkal és motoros szán tógépeikkel már az idén 15-000 deszjatin területet tettek Az uj külügyminiszter DARUVÁRY GÉZA igasságügyminiszter pályafutása A hivatalos lap közli, hogy a kor­mányzó Bánffg Miklós külügy­minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentette, egyben a kül­ügyminisztérium vezetésével Daru­váry Géza igazságügyminiszter bizta meg. Daruváry Géza dr. 1866 január 12-én született Budapesten, tehát a kabinet legidősebb tagji közül való. Atyja a Kuia másodelnöke volt Kö­zsőpiskolai tanulmányait. Budapesten és Besztercebányán, a jogot Lipcsé­ben, -és Budapesten végezte. Jogi és államtudományi tudor, diplomás ügy­véd és- biró. Ügyvédi irodában dolgo­zott, majd) a törvényszékhez került, innen az igazságügyminisztériumba lépett be. Mint miniszteri fogalmazó 1893-ban letette a konzuli vizsgát és a diplomá­ciai pályára lépett. Genuában, Mar­seilleben, Odesszában, Szórtában, Sku­tariban, Belgrádban, Szaloaikiben, Kievben, Amsterdamban és a Majna meletti Frankfurtban működött tizen­két éven át; 1905-ben a kabinetiro­dába rendelték be, ahl átvette a ma­gyar osztály vezetését. Mint a király kabinetirodájának főnöke vonult 1916 december 9-én nyugdíjba. Ferenc Jó­zsef királynak egyik legbelsőbb bi­zalmi embere volt és agg uralkodónk1 halála után teljesen visszavonult a közélettől, mig majdnem hat évi szü­net után 1922. junius 16-án rekon struált Betjhlen-kabinetben elfoglalta az igazságügyininiszteri tárcát Hossz, felelösséges és jórészt kül­földön töltött közpályáján alkalma volt az uj külügyminiszternek mind­azt a tudást és összeköttetést megszeg rezni. amire a külügyminiszteri állás­ban feltétlenül szükség van s amit hazája javára gyümölcsözően felhasz­nálhat Különösen fontosnak tartjuk, hogy Daruváry nyolc esztendőt töltött a Kelet legfontosabb centrumaiban, Ismeri a Balkánt, Oroszországot és Kisázsiát közvetlen, tapasztalatokból, Mivel pedig Magyarország külpolitkája számára ez most egyik legfontosabb terület örvendünk, hogy keleti szak, ember kezébe kerül a magyar külpo­litika irányitása, —, ha csak ideigle­nesen is — és Daruvárytól várjuk a többé nem halasztható kezdő lépéseket ebben az irányban. Az uj Pasics-kormány A radikális párt ujabb gyözelme-A horvátok szerepe a vátságban. — Kisebbségi kormány alakult Pasics a konstituante-választások közönyével, szenvtelen tárgyilagosságá­nak nehéz feladata felé; most ujra mintegy csonka, kisebbségi szerb jel­legü kormány elnöke kísérli meg a parlamenti válság megoldását. A hónapok óta lappangó válság de­cember 4-én vált akuttá, amikor Pasics kormánya lemondását a király elé ter­jesztette A lemondás oka a kormány­koalíció bomlása, különösen a demo­kratapárt belső válsága volt. A régi szerb ellenzékből megalakult demo­kratapárt minden ideiglenes kibékülés és tartós együtmüködés és ellenére ma­gával hozta az uj államba régi gyűlö­letét a halaimat évtizedek óta szinte megszakítás nélkül bíró radikális párt ellen. Bár a két párt között elvi ellen­lét alig van, taktikában, személyes kér­désekben, főleg pedig hatalmi törekvé­sekben annyira divergálnak, hogy a kormány-koalíció fentertása mindig nagy államkormányzati művészetet igényelt. Pasics magas kora ellenére birta idegekkel az örökös belső torzsal kodások fékentartását, ellenség és barátot egyaránt tévedésbe ejtő porba mindenkit, ahogy érdekei kíván­ták. Érdeket ő csak egyet ismer: saját uralmának biztosítását. A külföld évti­zedek óla azonosítja Pasicsot Szerbiá­val. Pasics is egynek érzi magát hazá­jával s meg van róla győződve, hogy a legfontosabb szerb érdek az, hogy ö igazgassa hazája sorsát. A nagyszerb eszme az, ami Pasicsot vezeti, szerinte ez eszme uralma a délszláv állam lété-, nek és boldogulásának legjobb garan­ciája. Ez eszme igazi letéteményese, Pasics uralmának alapja: a radikális párt; a legfontosabb nemzeti érdek tehát a radikális párt hatalmának biz­tositása. A konstituante választásokon á radi­kális párt nem kapta meg a mandátu­mok negyedrészét sem, a pártnak te­hát szövetségesek után kellett néznie. Önként adódott a Vésznics-kormány állal létrehozott radikális-demokrata­koalíció fentartása, mely koalíciót a szerb hegemóniát biztosító alkotmány, megszavaztatása érdekében utóbb mu­zulmán -szlovén kolalicióval is kel

Next

/
Thumbnails
Contents