Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 51. szám - Az uj lengyel államfő - Külügyminiszterváltozás

Ára 10 korona Budapest, 1922 III. évfolyam, 51. szám Vasárnap, december 17. Politikai, Közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: VIII., Rökk Szilárd-u, 31. Tel. J. 62—29 Kiadóhivatal: Budapest, József-körut 5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Főbb cikkeink: Külügyminíszterváltozás. — Az uj lengyel államfő. — Albrech* Ferenc dr.: A kisebbségi védelem jogi természetéről. — Leffler Béla: Levél Finnországból. — Bj: A horvát jogpárt konfliktusa. — A forrongó Bulgária, — A görög probléma gazdasági oldala, — A román földreform román megvilágításban. — Szociális mozgalmak. Külügyminiszterváltozás Bánffy Miklós gróf távozása befejezett dolog — Külpolitikánknak több figyelemmel kellene lennie a keletí eseményekbe A magyar külügyminiszteri szék hosszu idő óta gazdátlan és Magyarország az elmult hetekben külügyminiszter nélkül játszotta az érdektelent. Most végre döntő változás küszöbén vagyunk, aminek első megnyilvánulásaképp jelenthetjük, hogy Bánffy Miklós gróf külügyminiszter távozása befelezett dolog, A távozó külügyminiszter eddigi működéséről kissé szerteágazóak a vélemények. Mi a magunk részéről a hűvös passzivitás szavával jellemezhetnők legtalálóbban tevékenységét. Passzív volt s ezt nagy érdeméül tudjuk be, amikor félretéve a gyakran kockázatos egyéni kezdeményezést, engedelmes kifejezője és végrehajtója volt annak ét akaratnak, Amely bölcs mérsékletével és, céltudatos politikájával ma is legfőbb irányitója a disz-téri palotának. Sajnos azonban passzive viselkedett akkor is, amikor az elmult év váratlan és gyakran tragikus jelentőségű fordulatai alkalmával az ország egyeteme hiába várta tőle. hogy szószólója és kifejezője legyen a magyar nemzet fájdalmas megpróbáltatásaiban is fennen lobogó büszkeségének és hajlithatatlan önérzetének. A politikai élet nagy arénája, a parlament, a nemzet érzésvilágának hü tükre, amely gyüjtőlencséhez hason vagy abban a naiv hitben ringatnók magunkat, hogy csapatai maholnap Szófia utcáin fognak testvéri jobbot nyujtani a felszabaduló magyarságnak, Angorába, sőt Tokióba is küldenénk De miképp a hires erdélyi politika a maga hasznára tudta forditani annak idején a pogány törökkel, sőt tatárral való, kizáróan politikai természetü érdekkapcsolatot, ebben a kérdésben, szükség esetén, a magyar diplomáciának is a pápaság példáját kellene követnie, mely a katolicizmus egyetemes és örök céljai érdekében nem átallotta Génuában tárgyalásba bocsátkozni a szovjet képviselőivel. Annak a történelmi jelentőségü ebédnek, amelyen a génuai érsek mosolylyal az ajkán, poharát Csicserin poharához érintette, szimbolikus értelmet lehet tulajdonítani s ennek a'szimbolumnak jegyében kell minékünk is őrszemet, aki figyelné az ázsia, népek kihasználnunk az érvényesülés lehetőtengerének szótárasat, mert a rejtel mes Keleten bármikor támadhat oly vihar, melynek szélső hullámverése Magyarország határait fogja nyaldosni. Ugy érezzük, a magyar kormányt itt bizonyos mértékben feszélyezi, hogy diplomáciai vonatkozásba keveredhetik egy velünk homlokegyenest ellentétes világnézetet valló nemzettel. Ennek a lehetősége éppen nincs kizárva ségrit. Magyarország Szovjet-Oroszorszaggal soha semmiféle belsőbb természetü vonatkozásba nem juthat és nem is szabad jutnia, de azért nem kell oly messze néznünk a Kelet felé, hogy megtaláljuk azt az érdekszférát amelyre vonatkozóan, Magyarország nemzeti céljainak könnyebb megvalósítása érdekében bizonyos közös operációs bázis lehetősége fennforog. A választás részletei — Narutovicz pályafutása Pilsudski. a lengyel állam feje. 1919 februárja óta viselte ezt a. méltóságot, illetőleg terhet. Már 1918 novemberében kezébe vette ugyan Lengyelország sorsának intézését a németek által alakított háromtagu kormányzótanács kezéiből, mint diktátor. de mint törvényes államfö. a jogi szentesítést csak három hónap mulva kapta meg — február 19-én — az első lengyel nemzetgyülés egyhangu határozatából. lóan egységes sugárkévében vetíti a vi-Most már az uj parlament összeü ése lág minden tája felé a magyar közvélemény megnyilatkozását. Ezt a színképet kellett volna Bánffynak nem egyszer egy-egy fénysugárral teljesebbé tennie. Nem jogi vagy politikai természetü elmefuttatással, de a sziv szavával, mely eltalálja azokat a hurokat, amelyek rezgése még az erősebb ellen felet is elismerésre és a megbecsüléseit alapuló önmérsékésre készteti. Ez alkalommal — bárki legyen is Bánffy Miklós gróf utóda — szeretnők szóvá tenni azt is, mennyire szükséges.. nek vélnök, ha a magyar külpolitika az eddiginél több figyelmet szentelne a keleti eseményeknek. Magyarországot földrajzi helyzete a Balkán előőrsévé s egyben a Nyugat szélső védővárává tette meg. Magyarországot predesztinálta a sors arra, hogy a Balkán államok között előbb-utóbb vezérszerephez jusson s mégis azt látjuk, hogy figyelmünk javarészét a Nyugat félé koncentráljuk. A Nyugat minden fontosabb helyén, szellemi gócpontjában ott látjuk exponensünket. Már az oroszokkal kacérkodó Prágában, az ellenünk uszitó propaganda fő székhelyén, hónapok óta betöltetlen a követi állás, délfelé pedig a szófiai ügyvivőség jelzi bevallott érdekszféránk legszélsőbb határát. A Keleten, a jövő kihatásukban oly jelentőségteljes események játszódnak le és vannak készülőben, hogy mi igen szükségesnek vélnők külügyi hálózatunknak legalább is Konstantinápolyig ! kor. bár a parlamenti többségre biztosan számíthatott, mert a többségben levő baloldali pártok felajánlották neki, hogy ujra megválasztják, mégis kitért a jelölés elöl és okait a miniszterelnökségen tartott pártközi értekezleten nagy beszédben fejtette ki. rámutatván, hogy az új alkotmány egyes pontjai olyanok, hogy az ö egyénisége azoknak alávetni magát nem tudja. Erre az értekezletre a nemzeti kisebbségéket kivéve, minden parlamenti pártot meghívtak, de a három pártból egyesült jobboldal, mely már a választások előtt és alatt is a legkíméletlenebb személyi harcot folytatta Pilsudskival szemben francia utasításra és cseh pénzen, nem jelent meg az értekezleten és kimondta, hogy semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik, mert olyan érv el nem hangozhatik és olyan eset be nem következhetik. hogy a nemzeti demokraták, a keresztény néppárt és a keresztény szocialisták szövetsége Pilsudskira rászavazzon. A lengyel államfőt az alkotmány szerint a szenátus és képviselőház együttes- ülésben választja abszolut szavazsattöbbséggel. ötven- képviselő, illetőleg szenátor ajánlhat írásban elnökjelölt és a közös ülésen elnöklő képviselőházi elnök elrendeli összes ják. mig csak két jelölt marad és ezek közül választják aztán meg az utolsó szavazással az elnököt. Ha a két jelölt egyenlő számu szavazatot kap, sorshuzás utján döntenek. December 9-én volt a szavazás napja. Az első szavazáson legtöbb szavazaíot a jobboldal jelöltje. Zamoiski Móric gróf. a párisi követ kapta: 222 szavazatot. A jobboldal, a keresztény nemzeti egyesülési tábora 169 mandátummal rendelkezik a képviselőházban és ötveneggyel a szenátusban (a háromtagu cencrumot. hozzászámítva), tehát két idegen szavazat, is esett a jobboldal jelöltjére. 105 szavazatot kapott Woicziekowski, a Witos-féle parasztpárt jelöltje. 103-at Baudoin de Courtenay. varsói egyetemi tanár, — Jászi Oszkár lengyel kiadásban — akire a nemzeti kisebbségek képviselői szavaztak, negyedik helyen Narutowiez Gábor, az új külügyminiszter kapott 62 szavazatot, őt a radikális parasztpárt jelölte. Utolsó helyre a szociáldemokraták jelöltje. Daszynski Ignác került 49 szavazattal. A második turnusnál már Narutowicz előnyomult, mert a kisebbségek és szociáldemokraták is nagyrészben rá szavaztak, a harmadik turnusnál kiesett, a nemzetiségi felölt, a negyedikjeiéi már az egész baloldal Narutowicz mögé állott és igy az utolsó szavazáson, teljes hét és tel órán át tartó küedelem után. Narutowiez külügyminisztert 289 szavazattal a jobboldali Zamoj ki 227. szavazatával szem-, ben, 62 szótöbbséggel a lengyel köztársaság elnökévé választották. Az uj elnök, Narutowiez Gábor, az elektrotechnika tanára volt a zürichi müegyetemen. Már egyetemi hallgató korában elszakadt hazájából és Zürichben tanulmányait elvégezve. Franciaszabályosan Jelöli elnökjelöltekre a országban. Spanyolországban és Svájcszavazást Ha senki sem kapott abszo- ban mérnőkősködött. mig a zürichi lut többséget, uj szavazás következik s ha ez sem hozza meg az eredményt, a legkevesebb számu szavazatót kapott való sürgős kiépítését. Anélkül, hogy jelölt kiesik a küzdelemből, a szavazáKemal basa szerepét tulbecsülnők, sokat ilyenformán mindaddig folytat, müegyetem katedrájára meghivták. A háboru alatt, sőt ezután is egy évig folytatta előadásait és csak 1919 végén tért haza harminc évi távollét Után s mint exponált radikális, rögtön a baloldali liberálisokhoz csatlakozott, de elfogadta a nemzeti demokrata Grabski koalíciós kormányában a közmunkaügyi tárcát. Azóta minden kabinetnek tagja maradj végigszolgálta a Witos parasztpárti-szocialista koalíciós kormányát, a jobboldali Ponikowskiét, legujabban pedig a Nowak-kormányban a közmunkaügyi tárca helyett a külügyit fogadta el, hogy mint Pilsudski rendíthetetlen híve. a Skirmunt-féle cseh orientálódásnak véget vessen. Elnökké választása elölt pár nappal még nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy cseh-lengyel szövetségiről szó sem lehet, olyan ellentétek vannak a két nép közt. Pályája a tudósé, a munka emberéé, nem lengi körül annyi romantika, mint a lelépő elnökét. Pilsudski. egy régi lengyel nemesi család tagja, a félbemaradt orvos és forradalmi szocialista ujságíró végigszenvedte a szibériai deportálást, azután a háboru kitörésekor szocialista létére lengyel szabadcsapatot alakított, betört, Orosz-Lengyelország területére, merészségével jelentős katonai sikereket ért el és őrnagyi rangot szerzett az osztrák-ma gyar hadseregben, melynek alakulatai közé vették he később szabad csapatát. Máramarosszigeten a lengyel légió perének hadbírósági tárgyalásán már mint ezredes szerepelt. Az orosz forradalom után tovább akart küzdeni a szabad Lengyelországért, de ez nem vágott bele a németek tervébe, csapatát leszerelték, őt pedig Magdeburgban várfogságba zárták. A berlini forradalom utáni napon szabadult ki innen és sietett Varsóba, ahol akkor a lengyel önkéntesek már lefegyverezték a megszálló hadsereget. Kezébe vette a szabad csapatok szervezését, francia támogatással jelentékeny hadsereget állított fel. mellyel 1920-ban offenzívát inditott az orosz szovjet ellen, de olyan szerencsétlenül, hogy az oroszok a támadást visszaverve, már Varsót veszélyeztették. A későbbi cseh szövetséges ekkor kimutatta már igazi politikáját. mert megakadályozta, hogy a lengyel kormány által megvásárolt osztrák hadiszert területén átvihessék. Varsó alatt mégis megfordult a kocka, az utánpótlás nélküli vörös csapatok felbomlottak és Pilsudskinak sikerült megtisztítani tőlük Lengyelország területét. Azóta Lengyelország határait véglegesen megállapították, a szovjettel helyreállt a béke. a most folyó moszkvai leszerelési konferencia felmenti Lengyelországot is az óriási katonai kiadások egy részétől, — ha ugyan sikerül a megegyezés és Narutowiez elnök, a mérnök, a közgazdasági szakember, békésebb államfői működés elé tekinthet. Pilsudski megmaradt fővezérnek. Egyelőre azonban csak a külpolitikában van béke. a belpolitika annál viharosabb. A Haller tábornoktól befolyásolt jobboldal tudni sem akar az uj elnökről, mert a nemzetségek szavazataival kapta meg a többséget mert eredetileg az agrárkommunisták jelöltje volt Megválasztása után rögón olyan tüntetéseket rendeztek ellene, hogy személyes épsége is veszélyben forgott, a belügyminiszter le is mondott emiatt, a varsói rendőrfőnököt az ügyészség elfogfa. a munkások mellette rendezik az ellenlüntetéseket: ez, államfői müködésének első két napja.