Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 50. szám - A Nyugat örök küzdelme a Kelettel - Prága titokban Berlinnel egyezkedik? Miért nincs követünk Prágában?

Budapest;, 1922 III. évfolyam, 50, szám Ára 10 korona Vasárnap, december 10. Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: VIII,, Rökk Szilárd-u. 31. Tel. J. 62—29 Kiadóhivatal: Budapest, József-körut5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel Előfizetési ára: Egész évre 480 kor. Fél évre 240 kor. Negyed évre 120 kor. Külföldre kétszeres ár Csak a legőszintébb meghatottság hangján beszélhetek a Kelet és Nyugat harcát jellemző történelmi lényekről itt, annak az országnak a fővárosában, amely, mindig legerősebb védőbástyája volt a nyugati civilizációnak. Ez a szakadatlan harc oly állandó jellegü, hogy sem hétköznapi poltikai eseményként, sem pedig egyszerü történelmi tényként többé fel nem fogható. Boccardo Jeromos, a nagy olasz nemzetgazdasági iró egyszer cikket irt arról, hogy összefüggés van a nap foltjainak ingadozása és a tőzsde válsága között. Ez a paradoxonnak látszó állitás a nagyközönségre könnyelmü és felületes állítás hatását tette. Pedig az iró komolyan vitatja hogy a két esemény között szoros összefüggés. van, amennyiben a napfoltok tizenegy évenkint jelennek meg időszakos megjelenésük összeesik szokatlanul meleg nyarakkal, a nagy hőség szárazságot okoz a szárazság csökkenti a termést, a gabonaárak növekednek, az ennek következményeképp jelentkező általános áremelkedéshez némely ipar ág nem tud alkalmazkodni, csődbe kerül, ez pedig válságot okoz a tözsdén. Ez a példa illusztrálja gondolatomat: a Kelet és Nyugat harci idő szakosan visszatérő esemény. mely megismétlődik európai sorscsapásként titokzatosan és borzalmasan. Ennek a szakadatlan harcnak az első emléke a trójai haboru és az azóta elmult néhány ezer esztendő világtörténelmének minden egyes ténye viszszavezethetö arra a nagy küzdelemre, amelyet a Nyugat viv civilizációjának védelmére a keleti betörések ellen. A Kelet mindig arra törekedett, hogy a Nyugatot leigázza és megsemmisitse. A Krisztus előtti V. szádadban Görög ország önvédelmi harca Perzsia elien. Kartágó háboruja Róma ellen, majd Mitridatesz háboruja mind ugyanennek a jelenségnek a megismétlődése. Csak a császári és keresztény Róma volt képes arra, hogy e két ellentétes és kiengesztelhetetlen elem között a békét három évszázadon keresztül fentartsa. De e három század lepergése után a béke megszünt, a Kelet ismét elvált a Nyugattól. A római birodalom összeomlott. És akkor ujból megkezdődött a harc, először Bizánc ellen. majd az Ázsiából jött uj néptörzsekkel, az arabokkal, a mongolokkal és a törökökkel. A magyarság is Keletről jőtt néptörzs, kezdetben őket is a betörő néptörzsek közé számitották, de dicséretükre és becsületükre legyen mondva, csakhamar nyugati néppé váltak és a honfoglaláskor szerzett területen a Keletnek a Nyugat ellen való ármánykodása napjankban is észlelhető. A Kelet ma is ugyanazokat a fegyvereket használ ja, mint évszázadokkal ezelőtt, fanatizált tömegekben halad előre, kényur által vezetve, aki feltét len ura katonái életének és halálának. A Nyugatot az erősebb individualizmus jellemzi. Nem a vak engedelmességen, de a meggyőzödésen épül fel és feltalálta a haza fogalmát, amit a Kelet nem ismer. A Kelet a passzivitás kifejlesztése céljáböl különleges eszmét terjeszt népei közölt, oly eszmét, amely alkalmas arra, hogy a tömegeket elcsábitsa, a népek ************** és. ********* dassa őket minden egyéniségei kifejlesztő eszméről. Xerses tábornokaihoz intézett beszédében a görög hadjárat megkezdése előtt kijelentette, hogy az egész világot egyetlen nagy Perzsiává akarja átalakitani és ennek a tervének magánál a görög népnél is számos követője akadt. ugy. hogy Atén és Spárta elléntállása csodával volt határos, Európa mindig tudott védekezni a keleti áradat ellen és; a fenyegető megsemmisülés legválságosabb perceiben is rátalált a maga megmentőjére. Európa megszabaditója, szabadulásának két főtényezője immár ezer év óta. Olaszország és Magvarország. Mindketten a nyugati civilizáció előretolt őrsei voltak és védelmezték azokat a népeket, amelyek a Kelet támadásától a legtöbbet szenvedtek. A történelmi feladatnak ez az azonossága olyan kötelék, amely a két népet, a magyart és az olaszt elválaszthatatlanul egymáshoz füzi. Talán ezekkel magyarázható, hogy átérzik a jelen idők igazságtalanságát. Magyarországot az igazságtalan fbéke megcsonkitotta, de Olaszország sincs megelégedve a békével és mind a ketten ugy érzik, hogy a balsors. Kelet felől érte őket. De az igazság velünk van. olaokkal és magyarokkal és a jövő kétségtelenül igazat fog adni a két népnek. Diadalra fogunk jutni, ha tudunk várni munkálkodni és remélni Prága titokban Berlinnel egyezkedik? A lengyel-cseh barátság elhidegülése — Benes nyiltan a franciákkal, titokban a németekkel tart Miért nincs követünk Prágában t vánulási módja annak az engesztelhetetlen bekeritő politikának, amely Anélkül, hogy Benest egy Talleyrand. egy Bismarck vagy egy Andrássy Gyula alakjával akár csak távolból is egy vonalba akarnók állitani és anélkül, hogy a nagyantant politikusainál való befolyásá. tulértékelnők. bámulattal kell szemlélnünk a cseh miniszterelnöknek azt a rendkivüli agilitással és konok kitartással folytatott sziszifuszi munkáját, amellyel valóra akarja váltani a lehetetlent. biztositani akarja a keresztségben Csehszlovákia nevet kapott torzszülöttnek jövő életét, A tündér mese szerint a király leány keresztelőjére meghivták a jó tündéreket, de megfeledkeztek a gonosz boszorkányról, aki kéretlenül is megjelenve, büvös varázslattal rontotta meg a tündérek jó kivánságait. Csehország akarom mondani Csehszlovákia bölcsőjénél forditva történt a dolog. Az ujszülött mellett ott bábáskodott a francia imperializmus kielégi hetetlen molochja, az angol politikát irányitó kereskedelmi körök lélek nélkül való, érzéketlen kufár szelleme, valamint az árulás förtelmes tündére, viszont elfelejtették meghivni, aki ezek kártékony hatását lerontotta volna: a bátor önfeláldozás és tiszta idealizmus igazságot szomjuhozó melegszivü nemtöjét. S éppen Csehország nem-sok jóval biztató politikai helyzetének tárgyilaos fölismerése készteti Benest arra a bámulatos erőprodukcióra, amelynek szerencsétlen országunkra való káros visszahatását nem egyszer érezhettük. Benes főalkotása a kisentente kül őleg is. belsőleg is csak egyben egységes: a Magyarország ellen való. márnyugati civilizáció előőrsei maradtak már az idiosyncrasia jellegével biró mind a mai napig gyülöletben. Létrejőtte egyik megnyilFranciáországot Németország minél teljesebb tönkre ételére sarkalja s amely küzdelemnek egyik legujabb fejezete talán már a kőzeli hónapokban vagy a jövő tavasszal fog lejátszódni keleteurópának az eddigginél is nagyobb nyomoruságára. Egyik legsebezhetőbb pontja ennek a kisententenak — a lengyelkérdés. A lengyel hivatalos politika az ország megszületésének pillanatától kezdve fejest belevetette magát a francia orientáció csábos karjaiba. Azt remélték, ily módon biztosithatják mai formájában életképtelent államukat a két nagy ellenfélnek: az orosznak és a németnek ekpanziv ereje ellen. S ez volt az a pont. melyre Benes is ráerősithetni véle a hálója kifeszitéséhez szükséges fonalat. Municiót, felszerelést, tisztet kaptak tényleg a lengyelek a franciákból eleget. De egyben látniok kellett, mint hagyja őket cserben az első döntő pillanatban a hasonlóképp a franciákkal kacérkodó és hü szövetséggesként ajánlkozó Csehország, tapasztalniok kellett, a kétszínü cseh politika csufos játékának keserves következményeit Keletgaliciában s agyukba világlott rettentő lehetőségképp az a gondolat, hogy az orosz barátság visszaszerzése érdekében Franciaország sem fog sokat habozni, ha választania kell a két ország- Lengyelország és Oroszország között. (Az előbbi ugyanis csak pénzébe kerül Franciaországnak, az utóbbi ellenben jó üzletekkel kecsegtet. ) A lengyel társadalom gondolkozás módja ennek következtében nagyok változott az utóbbi időben.. A hivatalos politikát ugyan még Skirmunt szellemi irányitja, a jobboldal (Korfanty. Paderevszky b. ) még mindig, nyugat felé tekint, de ha kellő figyelemre méltatjuk Studnicki Wladiszláv lengyel publicistának, továbbá Zdziechovszki Marian vilnai és Kutr-zeba Szaniszló krakói egyetemi tanérnak cikksorozatát, némi joggal következtehetünk arra, hogy e cikkekben tükröződő felfogás bizonyos idő elmultával az ország irányitásában is éreztetni fogja hatását, a lengyel külpolitika felelős tényezői végképp elfognak fordulni a csehektől s hiu ábrándképek kergetése helyett ott fogják keresni a szövetségest, ahol egy szövetséget az érdekek azonossága is természetessé tesz. De most tovább mehetünk egy lépéssel. Ahogy a lengyelek rájöttek arra, hogy a távolban levő „nagy" szövetséges nem abszolut biztos védőpajzs a közeli ellenség ellen. Benesnek is ok vetetlenül számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy Franciaországnak ma még titkolt célja, hogy t. i. kibéküljön volt szövetsésesével Oroszországgal, leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik 41 ebben: az esetben— mihelyt az orosz politika a nyugat felé is: aktivitásba kezd — választania kell. melyik faragott képet imádja tovább: a gall kakast-e. avagy a muszka medvét. És Benes nem fog habózni, ha választásra kerül a sor. Ahogy cserbenhagyta Lengyelországot, cserben fogja hagyni Franciaországot is és ennek a Pálfordulásnak mintegy előkészitésére, gyanus udvariassággal közeledik Németország felé. Desthieux La Petite Entente cimü könyvébem már veszedelemben levőnek látja a francia érdeket és titkos; megegyezéssel vádolja meg Prágát és Berlint. Mennyivel több okunk van nekünk magyaroknak arra. hogy a félre nem ismerhető tünetek láttára meghuzzuk a vészharangot és mindent elkövessünk, hogy Benes. ha majd fordul a kocka, ne éppen a mi bőrünkön egyezhessék meg a németekkel Mi, a németek iránt érzett mindem szimpátiánk ellenére sem vagyunk vakok azzal a sajnálatos ténnyé szemben, hogy a hivatalos Németországban ez idő szerint az irántunk való rokonérzés fele te gyenge lábakon áll. A jelenség okát most nem kutatjuk — erre nincsen terünk — csak leszögezzük, ez a körülmény mennyire elősegiti Benes terveit. Egyben nem értjük a magyar kermánynak azt a politikáját, hogy a nekünk ma oly fontos berlini és prágai állomáson nem a magyar diplomáciai karnak két. tudásban és tekintélyben legjelentősebb tagja. teljesit, szolgálatot. Ugy halljuk, prágai állomásra a legujabban a párisi követségtől oly meglepő hirtelenséggel felmentett Praznovszky van kiszemelye. de ő nem igen hajlandó vállalni a megbizatást. Szerény véleményünk szerint, ha már a kormány jónak látta párisi követünket elmozditani arról a helyéről, ahol minden tekintetben megfelelt. Praznovszkynak kötelessége elvállalni a prága missziót, mert annak helyes betöltése egész embert kiván s mert ma Prágában van szükség a legéberebb őrszemre. Főbb cikkeink a Emilio Bodrero: A Nyugat őrök küzdelme a Kelettel — Figyelő: Franciaország és Németország — Koffler Károly dr: A clearing tartozások. — Prága titokban Berlinnel egyezkedik — A romániai parlament uj ülésszaka — Miről is tárgyalnak voltaképpen Lausanneban? (térképpel) — Burkolt bolysevizmus Bulgariában — Bj: A délszláv diplomácia sejtelmeiből — Szociális mozgalmak: — Az olasz szocialista párt tragédiája. A nyugat örök küzdelme a Kelettel A történelmi feladat azonossága elválaszthatatlanul összekapcsolja a magyart és az olaszt Irta a EMILIO BODRERO, páduai egyetemi tanár