Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 33. szám - A franciák Sziriában - Perzsia - Szédelgés a kisázsiai autonomiával

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 augusztus 18, A franciák Sziriában A francia kormány rejtelemből — Kegyetlenkedések minden vonalon —Száműzés, bebörtönzés — Tüntetnek Arábiában a franciák ellen . Szédelgés a kisázsiai autonomiával A. tapasztalat azt mutatta, hogy a hábou után a nemzetek mindegyikének fő törekvése, legyen az győző, vagy legyőzött, az, hogy közeledjék a békés viszonyok visszaállítása felé és semmiesekre sem az, hogy ujabb és ujabb okot adjon a kellemetlen konfliktusokra, amely végeredményben megint csak háboruhoz vezet. Igy volt ez régebben, de sajnos, nem így vart mai az antant által diktált lehetetlen békeszerződések korszakában. Egyik konfliktus és ellenségeskedés jön a másik után. A háboru után ez a mind máig fenntartott ellenséges viszony fő oka a mostani gazdasági krízisnek, a melyből ugy látszik, nem tudunk kiszabadulni. Ez a rettenetes gazdasági krízis nemcsak nyugaton éreztette hatását, hanem keleten talán még jobban kibontakozott, és még mélyebb gyökeret vert, mivel ott még annyira sincs meg a védekezési lehetősége, mint nyugaton. Mind eme. bajoknak megterem lője és főoka főképen Franciaország és a francia politika kapzsisága, amely hatalmi tébolyban szenvedvén, ugy látszik, meg szeretné- hódítani az egész világot. Keleti szemmel nézve a dolgokat, talán meg lehet érteni a franciák ellenszenvét a németek ellen, hiszen a két nemzet közötti surlódás már régi keletű s így mind a kettőnek megvan a panasza a másik ellen. A melyik felül van, az természetesen el akarja nyomni a másikat. Kétségtelen azonban, hogy a franciák olyanokat csinálnak a németekkel, amit a 'németek sohasem tettek volna meg. megmagyarázható a német-francia ellentét, annál kevésbé érthető- az, hogy mi az oka a francia kegyetlenkedéseknek és a zsarnoki elnyomó politikának Szíriában, amelyet leírni jóformán lehetetlen. Hogy a franciák micsoda erőszakkal próbálják uralmukat fenntartani a szíriai arabok fölött, azt legjobban illusztrálja a Newyorkban megjelenő „Al-Bayan" cimü arab lap, amely megbízható forrásból legújabb számában a következőket közli a szíriai állapotokról: „Szíriában nem mulik el egy nap sem anélkül, hogy a francia megszálló hadsereg parancsnoksága ne számüzzön, vagy ne börlönözzön" be valakit. Ezeknek a szerencsétlen araboknak természetesen semmi bünük nincs, csupán csak az, hogy nacionalista érzelmüeknek merik vallani magukat. Nemrégiben a francia főmegbizott megint egy parancsot adott ki, amelynek következtében az utóbbi napokban hetven előkelő szíriai arabot tartóztattak le, azoknak egy részét !bebörtöuözték, a többieket pedig; mint nem, oda való illetőségüeket, kitoloncolták. A számüzöttek között leginkább vezérkari tisztekei látunk, akiktől legjobban félnek a franciák, hiszen közölök sokan szolgáltak Feiszál király hadseregében. Ezeket a franciák feiszalistáknak nevezik, s minthogy az arab nemzeti egység törhetetlen hívei, a legcsekélyebb ok nélkül kérlelhetetlenül bebörtönözik őket. A. börtönök azonban már zsufolásig megteltek, s igy ezeket az ártatlan embereket megfosztják családi tűzhelyüktől és kitotoncolják az országból. A francia urak . azonban nem is sejtik'; hogy ezzel az : eljárásukkal voltaképen maguk alatt vágják a fát. A kitoloncolt nacionalisták ugyanis a Szíria mellett fekvő és félig-meddig független arab államban, Transjordániában biztos menedékre találnak, ahol Abdulab emir a legmesszebbmenően támogatja őket a franciák ellen folytatott propagandáikban. " Természetes, hogy a szíriai arabság a franciákkal nem érintkezik. A franciáknak azonban szükségük vari néhány arabra a kormáuyzás terén, hogy legalább így érvelhessenek amellett, hogy az országnak autonómiája vau. Tisztességes arab azonban nem áll velük szóba, s így környezetük azokból az arabokból kerülnek ki, akik régebben — a börtönök világában váltak ismertebb alakokká. Ilyen nevezetes alak a damaszkuszi rendőrfőnök, Hamdi, akit a szíriai arabok „Hamdiel Djellad"-nak neveznek Fz magyarul a hóhér Hadmit jelent, ami, semmiképen sem megtisztelő cím, de 'mindenesetre ékesen illusztrálja, hogy a név jeles tulajdonosa milyen áldásos munkálkodást fejthet ki a civilizált franciák védőszárnyai alatt Szíriában. Megjegyezzük itt, hogy az araboknál bevett szokás az, hogy e nép az állami főhivatalnokokat cselekedeteik és jellemük után egy melléknévvel kereszteli-meg, amelyet — legyen az jó Vagy rossz —- nem lehet többé lemosni sem a nép, sem a történelem előtt- j Természetes, hogy, ilyen ' eljárással szemben az arab lakosság független: A 'konstantinápolyi pátriárka lapja. a Ptrodasz, amely, legjobban van in formiálva mindig a görög kulisszatitkokban, érdekes cikkben számol be Szmírna autonómiájának ügyéről. A napisajtóból ismeretes, hogy a görögöktől megszállt kisázsiai részek nevében a görög hadsereg kikiáltotta a külön: szmimai államot és a nagykövetek tanácsához fordult ennék elismeréséért. A Prodosz azt irJa, hogyr ugyanakkor, amidőn a külön szmirnaí állam eszméjét a görög diplomácia kitalálta elhatározta, hogy népszavazást rendeztet a kérdéses területen, természetesen a jelenlegi megszáió hatóságok jfelügyelíete alatt. A népszavazás eredményét Szterflidisz, a kisázsiai görög főbiztos hivatalosan fogja közölni a Nemzeteik Szövetségével, a nagyhatalmak kormányaival,. valamint a koaistantinápolyi és ángorai török kormánnyal;. A jegyzék vétele után a görög kormány azonnal elismeri Kis-' ázsia autonómiáját és kijelenti, hogy a ^'görög csapatok ott' maradnak, hogy az uj állam habárait a konszolidálásig védelmezzék. Azalatt pedig 'különböző bizottságok mennek Párisba, Londonba és Rómába, hogy az uj állam lészére az elismeriésr megiszerezzék a nagyhatalmaktól. Görögország jövőre is f'önn fogja tartani' effektív protektorátusát az úgynevezett, szmirnai szabad állam fölött, de fainak saját képviselete tesz külföldön, Mig a nagyhatalmak részéről az elismerés- megérkezik. Sztergidisz. és az általa kinevezett hatóságok fogják' kormányozni Kisázsiát. ségi törekvései egyre erősbödnek. Az. Al-Baysan tudósítója szerint a mozgalomban a szíriai arab nők is tevékeny részt vesznek. Ebben támogatja őket a hazafias arab sajtó is, már amenynyire tudja, mert Szíriában a franciák nem igen engedik meg azt, hogy kegyetlenkedéseik ott is napvilágra kerüljenek. A külföldi arab lapok azonban állandóan szellőztetik a franciák viselt dolgait és hosszasan foglalkoznak Szíria felszabaditási problémájával.. A Mekkában megjelenő El-Kible cimü félhivatalos lap nagyon szépen irta le azt a tüntetést, amely a mult hónap elején játszódott le Mekkában és Djeddában, ahol az arab félsziget törzsei és a lakosság minden rétege képviseltette magát és ahol a legharciasabb módon szónokoltak a hites hedzsaszí szónokok, - akik többnyire analfabéták ugyan, de szónoklataik olyan hatással vannak a tömegekre, hogy vakon követik parancsaikát. Az ünnepélyesen tüntető tömegek ezrei fel is vonultak I. Husszein király palotája elé — egyesíteni akarjuk az arab, nemzetet, fel kell szabaditani Szíriai és ki kell verni a franciákat — kiáltozások közölt. A király fogadta a tüntetők küldöttségét és megígérte nekik, hogy a nyugati hatalmaknál közbe fog lépni Szíria felszabadítása érdekében. Mindezekből látható tehát, hogy az arabok egyáltalában nem hajlandók belenyugodni abba, hogy egymástól elszakítva, apró -'birodalmakban, idegen uralom alatt éljenek, A sivatag forró homokjából lassankint kibontakozik a jövendő keleti nagyhatalom, az egységes arab császárság. Maruffy Mohamed Said. Mint látszik, az uj szabadállam egyáltalában nem szabadállam, egyszerűen görög tartomány, melynek kormányzójává Miklós: királyi hereeget szemeljék ki, az úgynevezett önkéntes hadsereg vezetésére pedig reguláris görög tiszteket akarnak (kivezényelni. Az egész államcsíny azért készült hogy pillanatnyilag bonyodamat tudjon vele Görögország' előidézni,. minthogy 'Ugyanakkor fölvonulást rendezett Konstantinápoly ellen is, volt némi reménye arra, hogy a konstantinápolyi kormány saját megmentése céljából he lenyugszik az adott helyzetbe és lemond a kisázsiai-területekről. A terv azonban nem sikerült, mert a nagyhatalmak. s elsősorban Franciaország nem mentek bele. A csataldzsai vonalra fölvonult francia haderő elég súlyt adóit a konstantinápolyi főbiztosok tiltakozásának, ugy, hogy a görög hadsereg meg is kezdje a visszavonulást. A katemerini félhivatalos jelentése szerint Baltazzi görög külügy, miniszter hivatalosan közöltjei az athéni francia, angol és olasz köve' tekket, hogy a Rodostóban kihajózott, valamint (a Ttrácisban és Kantiban összpontositott csapatok megkapták a visszavonulási parancsot. Görög ellenzéki lapok'- értesülése szerint a nagyhatalmak azzal fenyegették még Görögországot, hogy megvonják tőle a Trácia igazgatására adott mandátumot, ha haderejét vissza nem vonja. A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRA minden ho 1-tő/ és 15-től kezdődől&a bármikor lehet előfizeim A- világ valamennyi állama között talán legkevesebbel szerepel most Perzsia. Sem nem visel háborút, sem | békéf nem köt, olyan csendesen- megvan, hogy a mai felfordulásokhoz SKOkott közönség azt sem tudja, bolsevizmus van-e ott, vagy angol gyarmat lett belőle. Alt Ákbar kán, Perzsia balkáni követe most e tájékozatlanság eloszlatására 'hosszabb beszélgetést folytatott egyik erdélyi magyar lap munkatársával. Ali Akbár ugyanis, a perzsa meghatalmazott miniszter feleségével és hároméves fiacskájával, villát bérelt a Brassó melletti Noa-telepen és ott tölti a nyarat keleti exotikummal berendezkedve. De csak a lakás exotikus, a kövét modern európiá-i ember, aki tanulmányait Nyugaton végezte, jó ideje különböző ' metropolisokbani él és felesége, aki szintén perzsa nő, eíhagyva a káprázatos felsőöltözetet, a legújabb párisi divat szerint, öltözködik. iAz újságíró kérdéseírie; elmondta, hogy Perzsiában nincs és nem is volt (bolsevizmus. A perzsák, miat mohamedán szuták, a Korán tanaival ellentétes bolsevizmusra nem kaphatók. Evekkel ezelőtt az oroszok betörlek ugyan oda, de nem tudván forradalmositani a perzsa népet, ujlra kivonullak és békét kötöttek. Perzsia békében: ét ugy Oroszországgal, mint a kemalistákkal, rendes; kereskedelmi összeköttetésben áll az egész világgal, A koranányforma alkotmánynélküli császárság, az uralkodó jelenleg Ahmed 'sah. Hatalmát csak a Koránszabályai korlátozzák. Tanács-adója a- mandulis et vuzera (minisztertanács)-, melynek tagjai s szaader sazan. (miniszterelnök}., a, vesir davalet karedzse>. (külügyminisz--< ügymínisz'ter) és a többi miniszterek; Azok a miniszterek, akik a jövedelmező ügyiek! élén állanak, a. sahnak ' bizonyos pénzösszeget fizetnek hivatalukért, a jövedelem többi részével szabadon rendelkeznek. Perzsia közigazgatási szempontból huszonkét nagyobb és tíz kisebb tartományra oszlik, mindegyik élén a főkormányzó áll, mint a sah képvise-fője. Cime hakim. Az;.. alkormányzó ! rab el hukuma, a járási főnökök ! zabit címet viselnek. Legfőbb dolguk az adóbeszedés. Az egyházniak két főnöke van: az imamt i dzsumah, leniekben és a seik ül izlam mint bíró. Bűnügyeikben a kormányzó ítélkezik az Urf (szokás) törvényei szerint Perzsiában ujabban ikis magyar telep verődött -össze volt hadifoglyokból és uja'bb 'kivándorlókból; a hiszapuri türkiszbányákban dolgoznak. Az ország nem vévén részt a háboridtan, nemi is- érzi a nyumoruságot. Az-utóbbi öt esztendő alatt az árak alig emelkedtek, 1 öt százalékkal, a perzsa pénz kilencszer többet ér, mint a francia fank. Az ország lakossága jelenleg 12 millió lelek, különösen sok a kereskedő közte, gyáripar nincs, a kézüparból, a szőnyegkészítés, a poroetaiis 'fayenc- és bőrárugyátrtáis, virágzik legjobban. A kereskiedelem központjai Teherán és Iszpahmt. Nagy mennyiségben terem gabona, dohány és kávé. és ezekből a cikkekből. sokat" exportál, különösen Angliába. Rendes posta-, távíró- és vasúti szolgálat is van az országba. Aktuális külpolitikai ügyékről megtagadott műiden nyilatkozatot Perzsia balkáni követe.