Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - Poplar

Csütörtök, 1924 február 21. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 dás és bomlás észlelhető s e krízis napról-napra komplikálódik. Az agrár-unióban két áramlat van. Egyik a Sztambolijszky árnyalat, az emigránsok pártján áll, jóllehet a párt parlamenti csoportja tagadja, hogy OboíTal és a többi külföldre emigrál­takkal összeköttetésben volna vagy a kommunistákkal egy fronton küzdene; több izben kijelentette azt is, hogy el­lene van az osztálydiktaturánalk, a ma­gántulajdon alapján áll és csak legális alkotmányos eszközökkel fog harcolni. A másik áramlat képviselői a belső megegyezés és egyetértés alapján a pártot egyesíteni és a kormány, vala­mint a polgársághoz közelebb hozni akarják; a párt maga azonban még nem foglalt állást a politikai küzdel­mekben. E mozgalom vezetői a zá­tonyra jutott agrár-uniót radikális tisz­togatással képzelik életre kelthetni. Nem az agrárpárt megbontása és uj párt szervezése árán akarnak tehát ők célt érni, hanem a lelkek és eszmék megtisztításával, a bal- és jobboldali párt-árnyalatok egyesítésével. A párt­ból, illetve' a vezetőségből mindazokat ki akarják rekeszteni, akik a pártot korrupciójukkal a múltban kompro­mittálták és megsemmisülésbe vitték. Az intellektuelleket az unió soraiba akarják vonzani, hogy szolgálataiból a jövőben profitáljanak, mert fölismer­ték, hogy a múltban az ajgrár-unió legnagyobb ellensége az az ignorancia volt, amivel az intellektuelil osztályok irányában viseltetett. E renováló moz­galom vezére, Dim. DraguiefT, Sztajm­bolijszkytől és bajtársaitól még az agrár-unió hatalomrajutása előtt ki­vált. December 18—22-ig agrárkon­gresszust hivott egybe Stara-Zagorá­ban, ahol 120 delegált meg is jelent, de egy rezoluciónál egyéb eredményt ed­dig elérni nem tudott. A párt parla­menti csoportja (Sztambolijszky-ár­nyalat) és a stara-zagorai vezetőség kö­zött a tárgyalások ma is folyamatban vannak. A parlamenti csoport azt akarja, hogy DraguiefT Szófiába jöjjön és álljon a párt-komité élére, DraguiefT párthivei pedig azt kívánják, hogy az igazgatás St.-Zagorában maradjon. A másik ellenzéki párttal, a kom­munistákkal, a helyzet nem tekinthető át ily könnyen. Még december 28-án hat kommunista képviselőből álló cso­port — dr. Sakaroffal az élén — a képviselőház elnökének egy deklará­ciót nyújtott át, mely szerint bejelen­tik, hogy a kommunista pártból kilép­tek és uj független munkás-pártot ala­kítanak. Január 3-án pedig a kommu­nista pártvezetőség közhírré tette, hogy a független munkáspárt alakulása nem értelmezendő ugy, mintha] ez külön párt alakítására való kisérlet lenne. A parlamenti csoport, tehát az uj munkáspárt megalakítása révén tör­vényes terepre lépett, ami azt jelenti, hogy minden viszonya megszűnt Moszkvával. A központi komité pedig dezavuálja ezt a deklarációját. (Vagy talán ez csak kifelé való használatra történt, hogy Moszkvától ne kapjanak szemrehányást?) December 31-én a minisztertanács az állam védelméről szóló törvénytervezet előkészítésével foglalkozott, ami nyilvánvalóvá tette mindenki előtt, hogy a kommunista párt méj a törvény megszavazása és életbeléptetése előtt siet föloszlatni és magát reformálni. A parlamenti cso­port manifesztációja tehát vagy őszinte volt, vagy hazugság. Ha őszinte, akkor ez 4 kommunista pártnak a saját leg­becsesebb orgánuma által való halálra ítélést jelenti; ha azonban ez csak hazug manőver volt, jelentősége a pártra nézve ekkor sem lehet kevésbé veszedelmes, mert egy olyan áramlat­nak, amelyik a múltját szégyenli és kölcsön néven él, jövője nem lehet Akár egyik, akár másik esetben a kommunista párt önmagát gyilkolta meg Bulgáriában minden terror és tör­vényes intézkedések nélkül. Az uj munkáspárt programmjában semmi meglepő nincs. Az a felhívás, amit a párt megalakítására a régi kommunista vezérek publikáltak, olyan mérsékelt programmtervezetet tartal­maz, amit minden demokrata bátran aláírhat. Kivétel egyedül a nagy ipari vállalatok nacionalizálása. A III. inter­nacionaléhoz való viszonyáról a pro­gramúi azonban hallgat. Gyanús más­részt Oroszország hallgatása is. Nem látni, hogy nem Moszkvából fogják-e vájjon az uj pártot is irányítani. Az állam védelméről szóló törvény­javaslatot az amnesztia-törvénnyel egy­idejűleg a szobranje már megszavazta. Ellene csak az agrárok és kommunis­ták (uj munkáspárt) szavaztak. Mind­két törvénynek célja ugyanaz. Amig az első lehetetlenné akarja tenni, hogy a szeptemberi események (paraszt-, kommunista-lázadás) visszatérjenek, addig a másik fátyolt vet a múltra és a június és szeptemberi idők bűneit fe­ledtetni akarja. A védelmi törvény el­lene van minden politikai és gazdasági organizációnak, ami célját nem törvé­nyes eszközökkel akarja elérni. Az am­nesztia-törvény pedig csak a főbünö­söket (a lázadás vezéreit, irányitóit) zárja ki a kegyelemből, mig a felkelők közül csak azokat, akik raboltak vagy fosztogattak. Indok erre az, hogy a külföldre menekült főbünösök még mindig támadnak és kockázat lenne őket amnesztiában részesíteni. Ezek különben nincsenek sokan. A paraszt és munkástömegek mind kegyelmet kaptak. Az állam védelmére megalko­tott törvény nélkül nagyon természe­tes, hogy az amnesztia-törvényt nem lehetet v)olna meghozni. Röviden a konklúzió az, hogy a tár­sadalmi rend és béke híveiből alakult pártok mindjobban és jobban tömö­rülnek, hogy elvégre is eggyé forrja!­nak; a szélsőséges osztályuralmat valló elemekből alakult pártok pedig belső krízisbe jutottak és vagy bomla­nak vagy jobbfelé orientálódnak. Bát­ran következtethetni lehet tehát, hogy ez ország a teljes belső konszolidáció utján halad. <XKXXXX><X>O<X><X>OOOO<X><><>CK><^ A MAGTAR KÜLPOLITIKA **ÉS VILÁGGAZDASÁGBA minden hó 1-től és 15-től kez­dődően bármikor lehet elő­fizetni. A balti államok konferenciája Varsóból jelentik: Hivnltalos jolentés szerint Észtország, Finnország, Lett­ország és Lengyelország külügymi­niszterei Varsóban tartuti értekezle­tükön az általános politikai helyzet megvitatása után megállapították an­nak szükségességét, hogy m békét a fennálló szerződések alapján s a kelet­európai államok közti gazdasági vi­szony szükséges voltának szem előtt tartásával továbbfejlesszék és fenntart­sák. Megállapították továbbá a négy balt' állam politikájában követett bé­kés célok egyöntetűségét és hangoztat­ták annak szükségét, hogy a négy államot érintő ügyekben tartós meg­egyezésre jussanak. Az értekezlet elfo­gí.ldta a döntőbírósági egyezmény ter­vezetét, amelyet az érdekeit kormá­nyok részéről való elfogadás után ha­marosan aláírnak. Elhatározták to­vábbá, hogy a jelenlegi gazdasági vi­szony megszilárdítására és mélyítésére irányuló törekvéseket megfelelő szer­ződések és egyezmények megkötésével tovább folytatják. Az értekezlet meg­állapította továbbá annak szükségét, hogy a balti államok szoros együttmű­ködést tanúsítsanak a sajtó terén, tor vábbá, hogy megjavítsák a posta­és távíró-összeköttetéseket Varsóval. Technikai értekezletet fognak össze­hívni, hogv a négy állam távirati iro­dái között a közvetlen érintkezés útját egyengessék. A konferencia végül el­határozta, hogy felhívást intéz a négy államnak szellemi, gazdasági és tested­zési téren valló együttműködésére. A jegi kérdések rendezésével a legköze­lebbi időben összehívják a négy állam jegi szakembereinek közös értekez­letét. A legközeKebbi balti értekezlet Helsingforsban fog ülésezni­<X>0<>000<>0<XXX><>0<>0<>0<>0<>000<> Sajtóhírek Az Echo Warszawskie-i Augustvnski indította és Pilsudski és Sikorski poli­tikáját támogatja benne. Határozottan maauarbarát. Nagyobb elterjedést az­zal akar szerezni magának, hogv pél­dányszámait egyharmaddal olcsóbban adja, mint a többi lap (számonként 100.000 márka). A Kárpáti Futárt, a ruszinszkói magyar ellenzék Munkácson megje lenő lapját al Szlovák jelentése sze­rint a cseh kormány megvásárolta a Csánky-féle köztársasági magyar ag­rárpárt számára.

Next

/
Thumbnails
Contents