Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Olaszországi szláv kisebbségek az olasz-szerb szerződés ellen

Csütörtök, 1924 február 14. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 A szerb kormányt leszavazták A belgrádi Pravda értesülése szerint a kormány kebelében komolyabb természetű ellentétek törtek ki a tisztviselőkérdés miatt. Trifkovics és Trifunovics miniszterek már régebben akciót indítottak a tisztviselők fizetésemelése érdekében. Az akcióhoz csatlakoztak Pérics és Vujicsics miniszterek is. Sztojadinovics pénzügyminiszter azonban olyan mereven szembehelyezkedik a kívánságokkal, hogy a nézeteltérés alighanem részleges kormányválságra vezet. A kormány tagjai vasárnap ebben az ügyben értekezletet tartottak, melyen Pasics is csatlakozott a tisztviselők fizetésemelését sürgető miniszterek álláspontjához. Ugyanez a minisztertanács elhatározta, hogy Fiúméban szerb konzulátust állit fel. Hir szerint Nincsics és Mussolini közt megegyezés jött létre, hogy Szerbia husz napon belül ratifikálja az olaszszerb megegyezést. Nagy feltűnést keltett a politikai világban, hogy a német párt a kormány ellen fordult. A törvényhozó bizottság hétfői ülésén ugyanis ih elves vita indult meg a minisztériumok számának csökkentése felett. A kormány a tizennégy minisztérium fenntartását javasolta, az ellenzék azonban takarékossági szempontból a redukálást követelte. A földmivespárt azt inditványozta, hogy a földmivelési, kereskedelmi, erdő- és bányaügyi tárcákat egyesítsék. Szavazásnál Mózer dr., a német párt képviselője az ellenzékkel szavazott s igy a bizottság hat szavazattal öt ellenében elvetette a kormányelőterjesztését. 00<0>0<>00<X><><XXX><XXX>OOOC<><><><> Yajda-Vojvoda Sándor nincs megelégedve Románia határaival Vajda-Vojvoda Sándor vasárnap feltűnő allőadást tartott a Fundatia Earolban Nagyramánia határairól. Szerinte csak a Dnjeszter, a lengyel határ, a Fekete-tenger, a bolgár és a szerb határ a Dumával jó határok, mig Nagyrománia határainaik Itöbbi része határozottan rossz. Rossz Csehország fellé, mert elszakítja Romániát a Nyugat felé a legszebb oláh községektől, kettévág vasúti vonalakat és igy elvágja Máramarost az anyaországtól!. Magyarország felé sem nyújt semmiféle biztonságot az uj határ, csak arra jó, hogy a csempészet paradicsomi életet éljen és hogy tápot nyújtson mnimidemiféle irredenta mozgalomnak. A bánsági szerb határ tóyilit vérző sebe Romániának, mert elszakítja egymástól ugyan, egy nemzet fiait, minek folytán százezernél több oláh idegen uratom alá került. A Hossz határok hátrányai ellen szövetségek kötésével védekezni mem leheit, hanem ehelyett e'öször oláh telepesekkel kell a határvidéket megtölteni; másodszor a ,városokat Amerikából visszatért olteniai, bánsági és macedóniai oláhokkal kejll telíteni; harmadszor, a határmenltii fötdlmivesek fiait kereskedelemre és iparra kell nevelni, negyedszer a közoktatást kell modernizálni. A huszti kongresszus autonómiát követelt A keleti Felvidéken, az úgynevezett Ruténföldön, bár a békeszerződés ennek külön tartományi autonómiát biztosit, a csehek máig sem merték a választásokat megtartani, ugy hogy ez a terület, valamint a Nagykövetek Tanácsa által Csehországnak ítélt Nyugatszilézia máig is ki vannak az alkotmányból zárva. Mind a két terület sürgeti a választások kiírását, most végre a keleti Felvidéken állítólag meg is tartják őket. A parlamenti választások hírére az agrárpárt felbomlott. Ez volt eredetileg az őslakosság autonómiát követelő pártja, de a megyei, járási és községi választások előtt a cseheknek sikerült a cseh-tót agrárpárttal koalícióba hozni. Mint államhü párt működött azóta teljesen cseh vezetés alatt. Az őslakosság azonban látván, hogy a kormány támogatása által sem éri el semmiféle követelését, január 29-ére Husztra kongresszust hivott össze, melyen százhatvanhárom község képviseletében kétszáztizennyolc delegátus jelent meg. A kongresszus elnökévé Buday László dr. nagybereznai ügyvédet választották meg. A delegátusok kimondták, hogy újra megalakítják az Autonóm, Földmives Szövetséget és hogy végleg elszakadnak a cseh-tót agrárpárttól. A Földmives Szövetség régi programját mindenben felújította. Követeli 'a. keleti Felvidék autonómiáját és azt, hogy az autonóm terület ügyeit az őslakosok intézzék. A föld legyen az őslakosoké s ne telepítsenek oda cseh légionáriusokat. A program többi pontjába teljesen válságba jutott gazdasági élet fellendítését célozza. Másik uj párt a Felvidéken a szintén januárban megalakult görög katolikus autonóm párt. Mindkettő kimondta, hogy az autonóm terület belső életét teljesen Svájc mintájára kell kiépíteni s minden ott élő népnek meg kell adni az autonómiát. ,o<x><x>oo<><>o<><x><x><><><>oo<xx><x>o^ A lengyel néppárt a versaillesi béke mellett A Witos volt miniszterelnök vezetése alatt álló lengyel néppárt (PIASD nagygyűlést tartott, amelyen a külpolitikát illetően azt a határozatot hozta, hogy szigorúan a versaillesi békeszerződés alapjái áll és szembehelyezkedik minden, a revíziót célzó törekvéssel. Hangsúlyozza a határozat a lengyel politika békés irányát, a Népszövetség jelentőségét és egyúttal párhuzamosan a szövetségi politika kifejlesztését különösen Franciaországgal és Romániával, továbbá a Balti államokkal és Törökországgal. Végül feltétlenül szükségesnek tartja a párt, hogy az ország más államokkal is megegyezésre jusson elsősorban Angliával és Olaszországgal, valamint Közép- és Déleurópa államaival. Ami Csehországot illeti, azzal szemben a párthatározat szerint határozott politikát kell követni, hogy a kölcsönös viszony végül teljesen felderittessék. Fordulat az olasz kormány kisebbségi politikájában A fasiszta urallom Olaszországban meglehetősen megszükitette az olasz uralom alatt élő nejnzeti kisebbségeknek amúgy sem igen bő kézzel mért jogait. A volt osztrák tartományok délszláv és német lakosságának politikai és kulturális jogai ellen a kisebbségi egyezmény szellemével egyáltalában meg írem férő közigazgatási i ondeletck jelentek meg egyre-másra. Igaz, hogy a kisebbségi egyezményt Olaszország nem is irta alá. Most ebben a politikában érdekes és örvendetes változás kezdődött a legújabb időben. A tiroli németség főleg a német iskolák teljes elolaszositását célzó intézkedéseket tekintette sérelmesnek és keresztülvihetetlemek és nagy agitációt kezdett ellenük. Küldöttségeik ismételten kérelmezték a kormánynál ezeknek a rend eleieknek visszavo nását. Ugy látszik, végre a kormány is belátta ennek a rendelkezésnek célszerűtlen voltát, mert karácsonykor módosítást adott ki, mely szerint n vallástan oktatása a német vidékeken újra németül történhetik, i Hasonló irányváltozás állt be az isztriai és görzi szlovénekre és horvátokra nézve is. Egy Rómából érkezett rendelet nyugdíjazta Udine prefektusát, aki a szláv egyesületeket feloszlatta. Ugyanakkor a belügyminiszter megszüntette mindazokat a rend kívüli intézkedéseket, melyek eddig az olaszországi szláv kisebbségekkel szemben érvényben voltak (községi képviseletekben az olasz nyelv kizárókigos használata, egyesülési jog megvonása, sajtó korlátozása). A sérelmes iskolatörvény van még csak érvényben, de a közoktatásügyi miniszter egy rendelete a szláv lakosságra nézve nagyban megenyhítette. KÖZGAZDASÁG A Felvidék válságos gazdasági helyzete. A Felvidék egyrészének, a Sajóvölgyének válságos gazdasági helyzetéről érdekesen nyilatkozott Rákosi Lajos berzétei földbirtokos és szesztermelő a Prágai Magyar Hírlap tudósítója előtt. A szakszerűen megokolt nyilatkozatot alábbiakban teljes szövegben hozzuk. — A felvidéki közgazdaság száz baján kivül a Sajóvölgyét a Végek hátrányos helyzete is végzetesen sújtja. Messze vagyunk a nyersanyagforrásoktól s így iparunkat a fuvar diszparitása képtelenné teszi a (versenyre. Exportlehetőségünk nincs, a belföldi szükséglet kielégítésénél se jöhetünk számba, mert a szénvidék közvetlen közelében dolgozó cseh- és morvaipar termékeivel nem versenyezhetünk. — A Sajóvölgynek nagyobb baja a mezőgazdasági ipar, nevezetesen a szesztermelés korlátozása. Mi sem kender-, sem cukorrépatermelésre nem vagyunk berendezkedve. Egyedüli mezőgazdasági iparunk a szeszgyártás s a rossz állami gazdálkodás követ-