Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Olaszországi szláv kisebbségek az olasz-szerb szerződés ellen

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. kezménye, a szesztermelésnek negyven százalékkal való csökkentése bennünket nagyon érzékenyen érint. Kénytelenek voltunk állatállományunkat lényegesen apasztani. Takarmányfélék importjára ugyanis a horribilis vasúti tarifák miatt nem is gondolhatunk. Az állatállomány apasztásával természetesen alaposan megcsökkent a fejés hústermelés s bekövetkezett az a végzetes helyzet, hogy a trágyatermelés elégtelensége miatt nem tudjuk földjeinket karbantartani. A termés csökken ós ijesztő arányokat ölt, hovatovább a mezőgazdaság csődjére vezet— Ennek a szomorú állapotnak a mezőgazdasági ipar csökkentésén kivül következménye az az állandó bizonytalanság, melyben ma földbirtokosaink élnek. A földbirtokreform, a közterhek és a vagyondézsma elölnek minden befektetési kedvet. Ma itt senki sem tudja, meddig maradhat birtokán, mennyi vagyondézsmát hajtanak be rajta s mily összegre rúgnak azok a közterhek, melyeket visszamenőleg vetnek ki és hajtanak be a földbirtokok tulajdonosain. Ez a bizonytalanság a földbirtokosokat hitelképtelenné is teszi. A parcellázás céljaira lefoglalt birtokok nem alkothatnak biztosítékot, igy a földbirtokos a befektetésre szükséges összeghez legjobb esetben váltókölcsön utján juthatna csak. Tizenhat százalékos kamatot) azonban a mezőgazdaság el nem bir. — Elsőrendű és sürgős kormányhatósági feladat \\olna tehát, hogy szüntessék meg ezt az állandó bizonytalanságot és az állam gondoskodjék olcsó mezőgazdasági hitelekről. — A földbirtokreform végrehajtása a Sajóvölgyében különösen erőltetett. Latifundium, birtokigény, sőt még földéhség sincs itt. A nagy erdőbirtokok állami kezelésben vannak. Ingyen birtoknak akadna gazdája, de pénzért vásárlót nem igen tudnak felkutatni. A telepítéssel már megpróbálkoztak Gömörben. Kudarcot vallott. Erőszakkal áthajtani a birtokok fölosztását persze lehetséges lesz, de ennek ugy az egyén, mint a nemzetgazdaság érzékeny kárát fogja vallani. A földbirtokreform problémáját, szerintem kizárólag a szabadforgalommal lehet megoldani. Kényszerparcellázásnak csupán ott van helye, hol a latifundiumok a birtokszerzést lehetetlenné teszik s a kisbirtokost kivándorlásra kényszeritik. •i-rs ij' * Rákosi nyilatkozatai ugyan csak a Felvidék egy részére, a Sajóvölgyére vonatkoznak, de bátran általánosíthatjuk őket az egész Felvidékre. Uj papírpénz Szovjetoroszországban Egy moszkvai távirat jelenti, hogy a központi végrehajtó bizottság és a népbiztosok tanácsa azt a határozatot hozta, hogy az állampénztár uj egy-, három- és ötrubeles papírpénzt bocsásson ki. A kibocsátandó uj papírpénz mennyiségét havonként fogják megállapítani. Ez a mennyiség azonban sohasem haladhatja tul a kibocsátott cservonecek értékének felét. Románia cseh kölcsönt keres. A román kormány évekkel ezelőtt, amikor a két állam valutája körülbelül egyértékü volt, négyszázmillió cseh korona értékű vasúti mozdonyt rendelt a Skoda-mii veknél. A mozdonyok egy részét már leszállították, a román kormány azonban még egy fillért sem fizetett. Most a Skoda-müvek erélyes sürgetésére a csehországi bankoknál próbál Bratianu pénzhez jutni, az eddigi hírek szerint azonban nem sok kilátás van az eredményre. A szerb mezőgazdaság 1923-ban 1923-ban Szerbiában körülbelül másfél millió hektárt vetettek be búzával, a megművelt terület 25.000 hektárral emelkedett a tavlalyihoz képest. A búzatermés 16,840.000 métermázsát, a rozs másfélmilliót tesz ki. A két gabonanemből körülbelül 15.000 mázsa exportálható. Az árpatermés 2.1 millió métermázsát, a zab 2.8 milliót eredményezett. A hozam aránylag gyenge és még sokkal intenzivebbé lehetne a gabonatermelést tenni. A szerb vasúti forgalom 1923-ban Szerb hivatalos statisztika szerint az államvasutak vonalain 1923-ban 575.545 vonat közlekedett, ebbőll 23.470 gyors-. 102,575 személy-, 184 ezer 895 .vegyes- és 239.615 tehervonat. Koics kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata szerint 1924-ben a sinhálózatot teljesen renoválják és uj fontos vonalakat nyitnak meg. Minthogy az amerikni Blair-kölcsön nem sikerült, a költséget ugy akarjál: elő teremteni, hogy az uj vonalakat bizonyos számú éveken át külföldi pénzcsoportoknak engedélyezik kihasználásra. A lengyel külföldi államadósságok 1923-ban A lengyel államadósság az 1923. év végén az Egyesült-Államokban 186,529.432.79 dollárt, Franciaországban 779,858.404.29 frankot, Angliában 4,530.818 font sterlinget, Olaszországban 75,000.000 lirát, Hollandiában 12,737.520.10 forintot, Norvégiában 15,526.857.47 norvég koronát és 1238 angol fontot, Dániában 358,849.81 dán koronát, Svédországban 1,973.080 svéd koronát és Svájcban 73.600 svájci frankot tett ki. Az uj lengyel pénzegység A lengyel hivatalos lap január 20-iki száma közli az államfő rendeletét az uj lengyel pénzegységről. A lengyel pénzegység ezután a régi zloty, a forint, mely 9/31 gramm tiszta aranyat tartalmaz. A zloty száz garasra oszlik. A pénzverés állami monopólium,. Az állam verertni fog 100, 50, 20 és 10 zlotys arany„ 5, 2, 1 ésj 1/2 zlotys ezüst,) 20 és 10 garasos nikkel, 5, 2 és 1 garasos bronzpénzeket. Az aranypénzek 9 rész arany és 1 rész rezet tartalmaznak és egy kilogramm ilyen öntvényből 3100 zloty készül. Az ezüst érmek hasonló arányban állanak ezüstből és rézből, a nikkel pénzekel tiszta nikkelből, a bronz váltópénzt 950 rész réz, 40 rész ón és] 10 rész cink keverékéből verik. Az uj pénzek forgalombahozásának idejét a pénzügyminiszter tudatja külön rendelettel. Érdekes, hogy éppen tiz nappal e rendelet kelte előtt adott ki az állambank öt millió lengyel márkás uj bankjegyeket. — A Magyar Őstermelő r.-t. e hónap 7-én tartotta Horváth Lipót dr. m. kir. kormányfőtanácsos, alelnök elnöklésével VI. évi rendes közgyűlését. Elek Gyula m. kir. gazdasági főtanácsos alelnök-vezérigazgató kegyeletes szavakkal emlékezett meg az intézetnek érdemekben gazdag elhunyt elnökéről, Kronberger Lipót udvari tanácsosról és indítványára a közgyűlés az elhunyt elnök emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. A közgyűlés az előterjesztett 1923 december 31-vel lezárt mérleget, valamint a nyereség és veszteségszámlát egyhangúan elfogadta és hozzájárult az igazgatóságnak amaz indítványához, hogy a kimutatott 1,ÍM.224,930.30 korona tiszta nyereségből a 6. számú szelvény 1924. évi február 11-tői kezdődően 3500 koronával (350°/o) váltassék be. A közgyűlés a lelépő igazgatósági tagokat egyhangúan újból megválasztotta. — Az esedékes szelvények beváltási helye Budapesten a Magyar őstermelő r.-t. főpénztára (V., Széchenyi-utca 1. sz.) és a Magyar Általános Takarékpénztár főpénztára (V., József-tér 14. sz.) Wienben az Allgemeine Verkehrsbank (I., Wipplingerstr. 28.) és a Wiener Lombard u. Escompte Bank (L, Schottengasse 10,) főpénztárai, Triesztben a Banca Commerciala Triestina főpénztára. — A közgyűlést követő igazgatósági ülés Horváth Lipót dr. m. kir. kormányfőtanácsost, a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. alelnökvezérigazgatóját az intézet elnökévé és Elek Gyula m. kir. gazdasági főtanácsost az intézet ügyvezető alelnökévé választotta. — Általános Faipari és Fakereskedelmi Rt. közgyűlése elhatározta az alaptőkének 300 millióra emelését. Minden régi részvénv után egv ui vehető át 5000' kor. lefizetése ellenében e hó 13-ig a Mercur Váltóüzlet Rt.-nál és az Általános Forgalmi Bank Rt.-nál Debrecenben. — 2.4 milliárd alaptőkével alakult mieg a múlt évben az Újpesti Üveyauár Rt., amelv a Just-féle izzólámpagvár koncernjéhez tartozik. A gvár kiváló külföldi szakértők vezetésével már teljesen fölépült s berendezkedett és már legközelebb meg is kezdi a gvártást. Elsősorban a Just-féle izzólámpagvár üvegbura-szükségletét fogja ellátni, továbbá a Magvar Müszerüveggvár Rt.-ot is, amelv ugvancsak tavalv alakult 500 millió alaptőkével orvosi műszerek, hőmérők, termosüvegek stb. készítésére. Az uj üveggvár a hazai szükséglet ellátásán kivül exportra is fog dolgozni. — Fővárosi Nyomda Rt. sorozatos tranzakciók* előtt áll. Bevezetésül az igazgatóság szombati ülésén hozott határozat értelmében az alaptőkét 24 millióról 36 millió koronára emelte föl. Két rérji részvényre eati ujat adnak 2500 koronáért. Budapest, 1924. Nvomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-utca 4). Felelős nvomdavezetö: Nedeczkv László