Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Olaszországi szláv kisebbségek az olasz-szerb szerződés ellen

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. mas kötet, egyik 1102, a másik 1032 kéthasábos lap; ötezer cimszó alatt közli az utolsó tiz év történetét betűrendes lexikonalakban 1923. áprilisáig. Természetesen a lexikon legbővebben a német állapotokat tárgyalja, valamint a német szempontból fontosabb külföldi viszonylatokat. Aránytalanul nagy helyet kapott Németausztria is, melynek anyagát F. Kleinwaechter állította össze, de foglalkozik a kiadvány minden egyéb külfölddel is, nemcsak Európában, hanem az idegen világrészeken is. Az egyes államokra vonatkozólag a beosztás a következő: 1. fekvés és határok, 2. lakosság, 3. történelem, 4. külpolitikai helyzet és programúi, 5. alkotmány, 6. közigazgatás, 7. igazságügy, 8. politikai pártok, 9. sajtó, 10. hadügy, 11. gazdasági élet (a. államháztartás, b. bankügy, c. mezőgazdaság, d. halászat, e. bányászat, /. kereskedelem, g. ipar, h. közlekedésügy), 12. szociálpolitika és 13. szellemi élet (a. egyházi ügyek, b. közoktatás, c. színház stb.). A mü könynyen kezelhető, a cimszók gondosan vannak megállapítva, helynevek személynevek és elvont neveken kivül bő utalások vannak egyes csoportos összefoglalásokra (konferenciák, fasizmus, imperializmus, izlam, keleti kérdés, marxizmus, sztrájk, tanácsrendszer, cionizmus stb.), de még a gúnynevek sem maradtak ki, valamint a különböző rövidítésekből előállott helyi közkeletű elnevezések. (Orgesch, Orjuna stb.) Megtaláljuk a jelen és legközelebbi mult sokat emlegetett embereit államokra való tekintet nélkül, Andrássy békén összefér Tiszával és Kun Bélával, Lenin és Mussolini, Balfour, D'Annunzio, Hoower, Kemál basa, Korfanty, Pasics, Pilsudski, Tagore, Wilson, Noske, Stinnes, Ludendorff és annyi más egyformán megkapta a maga helyét. Egy-egy cimszó néhány év politikai részlettörténetét adja, igy Burgenland alatt a magyar-osztrák ellentét egész története felvonul az uj határmegállapitásig, találunk a politikai pártok tárgyalásánál olyan adatokat is, melyek eddig az időszaki sajtóba sem kerültek be, hanem valamelyik parlament bizalmas tárgyalásainak anyagát alkották csak. Hogy magyar szempontból elég kifogást lehet tenni a különben elég pártatlanul készült munka ellen, azt felesleges talán külön is említeni. Hogy Andrássyt, Apponyit, Buriánt, Tiszát stb. ne osztrákoknak irják, arra még jóidéig várhatunk. A könyv magyar részére különben egy részletesebb ismertetés keretében visszatérünk. G. J. Erdély statisztikájaErdély satitsztikája jelent meg Jakabffy Elemér, a Magyar Kisebbség szerkesztőjének szerkesztésében. A könvv a Brassói Lapok szerint nagyon tartalmas és hézagpótló. A könyv öszszeállitására a szerkesztő ugy az 1910-i magyar, mint az 1920-i oláh hivatalos adatokat igénybevette s külön hangsúlyozza, hogy a két statisztika között kivált a fajiság és anyanyelv megállapítása módszerében nagy különbség van. Az 1910-i magyar statisztika annak idején 911.227 izraelita lakosból saját nyilatkozatuk alapján 700.709-et magyarnak számított, mig az 1920-as oláh statisztika még a régi szombatos székelyeket is külön választotta a magyarságtól és a zsidók közé iktatta. Ugyanaz a magyar statisztika kizárólag az illető szabad elhatározását vette irányadóul az anyanyelvi megállapításánál, olyannyira, hogy római katholikusokat, reformátusokat, unitáriusokat, izraelitákat is oláh nemzetiségűeknek vett, ezzel szemben az oláh statisztika ebben a tekintetben is egészen másképp járt el. <XXXX><>0><X>O<><><C><>OOO<>OO<X><XX>O SZOCIÁLIS MOZGALMAK A kontinentális vándorlások. Dr. Ferenczi Imre előadása a Magyar Közgazdasági Társaságban. Dr. Ferenczi Imre egyetemi magántanár, a genfi nemzetközi munkahivatal tagja előadást tartott a Magyar Közgazdasági Társaságban, a Kontinentális vándorlások szabályozása Európában cimmel. A negyedik nemzetiközi munkakonferencia egyik határozatához képest a Nemzetközi Munkahivatal most azon fáradozik, hogy a kontinentális vándorlások statisztikai módszerét kiépítse és nemzetközileg összehasonlíthatóvá tegye. Az idetartozó helyszíni ankétek során most Magyarországra kerül a sor és miként Németországban, ugy hazánkban is dr. Ferenczi Imre bizatott meg az idevágó viszonyok és berendezések tanulmányozásával. Az előadó bemutatja tehát mindenekelőtt a Nemzetközi Munkahivatalnak eddig végzett munkáját, amelynek során ez a hivatal a vándorlás ügynek legtökéletesebben felszerelt anyaggyűjtő és informatív közegévé vált. A vándorlás-ügy nemzetközi jellegénél fogva a Nemzetközi Munkaorganizációnak egyik legfontosabb problémája. A vándorlási törvények összhangbahozatala, a vándorlók nemzetközi védelmének kiépítése, a háború után különösen a kontinentális vándorlások körében támasztott sürgős feladatok. A Nemzetközi Munkahivatal statisztikai adatgyűjtései mutatják, miként emelkedtek az európai országok közötti vándorlások ugy mennyiségi, mint minőségi tekintetben fokozott jelentőségre és miként sikerült itt már eddig is oly nemzetközi szabályozásokat elérni, amelyek az éfdekelt országok és egyének érdekeit alkalmasak nagy mértékben szolgálni. A viszonylag legtökéletesebb belföldi szabályozás sem elégséges ily problémák megoldására, melyek hatásai két vagy több ors/ágra sugároznak ki. Franciaországnak Olaszországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával, valamint Olaszországnak több országgal kötött vándorlási egyezményei mulatták meg gyakorlatilag az irányt és az eszközöket, amelyekkel egy ki- és egy bevándorlási országnak közgazdasági érdekeit rugalmasan lehet összhangba hozni és emellett mindkét ország munkásságának szociális érdékeit is megóvni. Az egyezményes szabályozás elve immár európai és tengerentúli országok közötti mozgalmak szabályozásánál is mindenfelé tanácskozások tárgya és előkészíti az utat az egyezményes politika nemzetközi kitágítása irányában, minek a világbéke fentartása szempontjából nem csekély a jelentősége. A vándorlási statisztika kiépítése is csak egyezményes uton sikerülhet. A tengerentúli kivándorlás nehézségei nálunk is a kontinentális vándorlások útját juttatták előtérbe. A hazai statisztikai felvételek sötétségben hagyják ezeket a mozgalmakat, pedig a szomszéd államoknak — éppen a nemzetközi munkakonferencia emiitelt ajánlása óta — rendkívüli arányokban kifejlesztett statisztikái mutatják, hogy milyen nagyarányú munkás be- és kivándorlás megy hazánk és Franciaország, az utódállamok, Ausztria és Olaszország között végbe. Másrészt milyen kisarányu a tengerentúlra irányuló kivándorlással szemben a lekapcsolt területen lakó magyaroknak vándorlása Magyarország felé. A statisztika nemzetközi kiépítése nagy mértékben érdeke kivált az olyan kontinentális fekvésű országnak, mint Magyarország, amely mesterséges határai folytán egymaga még tengerentúli kivándorlóit sem tudja ellenőrizni. Munkaerő feleslegünknek egyéni és nemzeti szempontból megfelelő elhelyezése és másfelől a kivándorlás célszerű szabályozása kívánják, hogy Magyarország mindenütt közreműködjék, ahol ez a kérdés napirenden van. Ebben az évben három nagy világösszejövetel mutatja azt az óriási érdeklődést, amelyeket a vándorlási kérdések nemzetközi szabályozása iránt a legutóbbi években sikerült felkelteni. A nemzetközi munkakonferencia hatodik ülésszaka Genfben foglalkozni fog a külföldi munkások egyenlő szociálpolitikai elbánásával, nevezetesen a balesetbiztosítás terén; az .olasz kormánytól Rómában összehívott nagy kivándorlási államkonferencia egy csomó kérdésben óhajtja a munkakonferenciák által kötendő egyezmények ügyét technikailag előkészíteni. Az összes nagy felekezeti és felekezetközi jellegű szervezetek, amelyek évtizedek óta gyakorlatilag foglalkoznak a kivándorlók védelmével. A munkanélküliség elleni küzdelem nemzetközi egyesületének kezdeményezésére (Luxemburg) egy nemzetközi bizottságba szerveződnek és befolyásos társadalmi körök és magán szakemberek javaslatait fogják előterjeszteni Rómában, valamint azon a nagy nemzetközi szociálpolitikai nagygyűlésen, amely ez év októberében Prágában fog összeülni.