Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 1. szám - A romániai néppárt bomlása
MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január 3. nem szakíthat, és Poincaré ugy vitte ) a játszmát, mint aki abszolút biztossággal épithet ene az angol meggyőzödéire. \ helyzet kétségtelenül változni fog: Franciaország nemcsak tudatára fog ébredni annak, hogy Anglia nélkül minden pozíciója veszély- | ben forog, de — amit eddig nem tett — kénytelen lesz ennek konzekvenciáit le is vonni. Anglia a francia-cseh- \ orosz kísérlettel szemben kétségkívül ; megteszi a maga sakkhuzását s Orosz- | országot nem egy-könnyen engedi át \ Franciaországnak. Nyilván a legrövidebb iiön belül követi majd Mussolini példáját és elismeri az orosz szovjet- 1 köztársaságot, s azutcn hatalmas tő- j keivel, részint közvetlenül, részint Nétnetország közvetitésés'el m-gkezdi Oroszország gazdasági pacifikációját. Hé Csehország elidegeníti Lengyel or- j szágot Franciaországtól, Anglia érdek- j lödést fog majd mutatni Lengyelország j iránt, melynek sorsát eddig nem igen \ vi.elf szivén. S minél többet valósit meg Benss ur a francia-orosz közele- j désböl, annál inkább számithat AngHa arra, hogy a kisentente Románia | számira megszűnik érték lenni s annál inkább mutatkozik Anglia számá- j ra lehetőség egy uj keleti kombináció létrehozására. Van még egy fontos figura a táblán, melynek utjái, rendeltetését nem lát- I juk még világosan: ez az olasz-spa- ; nvol szövetség. Ma ugy néz ki a do- ! log. mintha a Franciaország elleni fél- | ték'mység hivta volna él;tre, de ki tu Íja, holnap nem válik e ebből a la- j tin fajok szövetsége, melynek karjai j Délamerikába is átnyúlnak. És Törökország? És a távol Kelé- j ten Japán? Csupa kérdőjel, csupa uj lehetőség, m-ly a multak tapasztala- ' tain k°sergö embert azzal a reménv- j nyel tölü el, hogy az uj eszlendő' en j má kép legyen És a magyar dereglye eteken a hullámzó viz^k°n? Nem kell túlságosan optimistának lenni ahhoz a megállapításhoz, hogy nekünk minden Változás csak használhat. A francia-orosz közeledés a kisentente egységét bontogatja Az angol-francia ellentét gvöngiti Franciaország vazallusállamainak erejét, nem is szólván arról, hogy ezekkel szemben Anglia is ujabb és ujabb szárazföldi $jíottaállomá4t keres s Ausztria taíjíraálütása után Magyarország is komolyan számirha! az angol segítségre. Nem is kell egyebet tc-nnünk. mint okosan várnunk s a belpolitikában több komolvságot, önfrgvelmrt. judiciumot tanúsítanunk, mint ediig tettük. A jövő a mi kalászainkat érleli. ooooooo<xxxx><xxxx><><>o<x><><x><> Handbuch der Tschecoslowakischen Wiríschaft. Ezzel a cimmel B^rlinb^n német é> cseh nyelvű ismertető mü ielent mes. melv a cseh közlekedésüav. az öszszes ÍDari csoportok, a pénz- és hitel üsv. a mezősazdasáí. a kereskedele n és eazíasá^i érdekképviselő t^k részletes leírását tartalmazza több mint 50 közgazdász tollából. I A romániai néppárt bomlása Argetoianu kivált és Indrumarea cimmel uj lapot alapított — A többség Averescu ellen. A román politikai élet feje fölölt Damokles kardjaként lüggő bomlás kérdése vasárnap hirtelen megoldásnoz jutott. A sok szóbeszéd, tárgsalas. huza vona után Argetoianu, az Avtrescu-kormány volt belügyminisztere és a néppárt legfőbb tótumfaktora szakított Averescuval és a néppárt eidigi lapjának, az Indreptarea-nak Íróival a néppárt hivatalos lapjaként megjelentette az Indrumarea ciaiü újságot, melynek első hasábjain Argetoianu miit levelet intéz párthíveihez, mely ben súlyos vádakkal illeti Volt párl lönckét. kit még két-három évvel ezelőtt tartott beszédeiben az Isten küldöttjének nevezett. Argetoianu szerint most a tábornok, mint komolytalan, határozatlan, hiu, önfejű ember tűnik elénk, ki minden kötelezettségét megszegte, ki semmit sem tanult az idők folyamán és semmit sem felejtett. Megtagadja tőle a pártalapitás pálmáját is. olyannak átlitja be Averescut, mint csak akinek nevére volt szükség, s. pártalapitáshoz, bár népszerűsége csak az analfabéták között volt. Averescu kaszárnya-koncepciója meghamisított minden demokratikus eszmét, kétszir.ü inkoherens belpolitikája veszéllyel fenyegette a párt hajóját, oermanofil külpolitikája pedig veszélyeztette az állam érdekeit. Averescu germanoíil külpolitikájának bizonyítására azt hozza fel. hogy Beck tábornok, volt osztrák-magyar vezérkari fonok kívánságára nevezték ki a román hadsereg vezérkari főnökévé. Averescu rovására irja azt is, hogy a Carp-Lupu Costache-féle harcokban részt vett s hogy elnöke volt ar.nak a kormánynak, amely aláirta a Németországgal kötött békét, de főbűnéül azt rója fel, hogy 1922 májusában titokban Augsburg-ban találkozott Ludendorff tábornokkal, kivel egy titkos szerződést kötött, melynek alapján egy uj államszövetség jött volna létre Németország, Románia és Magyarország között, Oroszországra támaszkodva. A lap további részében elmondja Argetoianu, hogy az utóbbi kibékülésr.él sem táplált reményt arra vonatkozólag, hogy az együttműködés hosszabb életű legyen és így elmondja azután a mostani szakadás okait: a) Averescu egyezményt kötött a magyar kisebbségekkel a jövő kormányzás esetére; b) fuzionálási javaslatokat tett a pro«re-szista (Marghiloman) pártnak; c) elhatározta a pártnak a részleges választásoktól való távolmaradását; d) a gazdasági és pénzügyi problémák megtárgyalására Coanda tábornok elnöklete alatt egy bizottságot nevezett ki. melynek elvei teljesen ellenkeznek az övével. Ezek folytán telje en lehetetlenné tette az együttmaradás lehetőségét Averescu. De Argetoianu akciíjával szemben Averescu is felsorakoztatta hétfőn buzgó katonáit, összehiva a megyei organizációk bizottságait határozathozatalra Coanda tábornok házában, kizárva a párt köréből Argetoianu! és annak párthiveit. Lapja, az Indreptarea hétfői vezércikke pedig Argctoianuék kiválását a párt purifikácójának nevezi, mellyel a párt megszabadult a fölösleges elemektől. Argetoianu* egy nappal ugyan megelőzte a pártból való kizárását és okosabbnak tartotta, hogy e helyett saját maga lépjen ki, de ez az Indreptarea szerint nem változtat a párt helyzetén. A román sajtó többi része is élénken kommentálja a Néppárt kebelében történt szakadást. Az Adeverul nemzeti szempontból elitőleg nyilatkozik Argetoianu akció járói, de hasábjain helyet ad mind Argetoianu és Averescu nyilatkozatainak, mind pedig más politikusok jellemző kijelentéseinek is. így Averescu magára nézve nagyon lealacsonyitónak tartja azt, hogy Argetoianu vádjaival szemben védekezzék. Argetoianu kiválásának okát abban látja, hogy ő, Averescu, elvágta Argetoianunak a pártelnökség megszerzésére irányuló terveit. A Lupta ellenkezőleg, amint ezt már ez előző kommünikéjéből látni lehetett, a szakadásban Argetoianu pártjára állt és Argetoianunak a kiválását Averescura nézve katasztrófának tartja, mert véget vet Averescu politikai karrierjének, kinek népszerűsége teljesen ele nyészett. A nemzeti párt helybeli újságja, a Románia ez alkalommal is a magyarok ellen támad. Argetoianu kijelentéseivel foglalkozó cikkének ciméül hangzatosan odadobta a következőket: .,Ludendorff—Averescu—Horthy—Goga összeesküvése". Bár a cikkben nem igen mond egyebet az események leírásánál, a csúcsai egyezménnyel foglalkozva, megbotlik azon, hogy a magyarok részt akartak venni egy Goga—Averescuféle nemzeti kormányban. Ugy találja, hogy ezzel a paktummal Erdély és a Bánság régi nacionalista küzdői háttérbe szorultak volna, hogy LufendorfT és Horthy segítségével Szele Béla, Grandpierre és a hozzájuk hasonlók [ képviselhessék Erdélyt a román kor! mányban. Az újságok hirei szerint a vidéki szervezetek és a képviselők többsége, valamint a párt két szenátora Argetoianut fogják követni. Valószínű, hogy Argetoianu Jorgával fog igyekezni megegyezésre jutni. Jorga szombaton a királynál volt már kila'lgatá: son s ott, a Lupta szerint, a királ nak i már beszélt is arról, hogy Argetoianui val megegyezésre fog jutni. Hasonlóképpen Argetoianu is audienciát kért , a királytól, hogy a szakadás okairól ; neki referálhasson. Ha Argetoianunak sikerülne a Jorgával tervbevett megegyezés, mindketten az erdélyi nemzeti párt vizei felé fognak evezni, mely esetben esélyük lehet arra, hogy Románia jövő kormányának rúdját ők fogják irányítani. Hogy a magyarok mit várhatnának ettől a kormánytól, azt a múltnak soksok elég példája igazolja. Dr. Péffy.