Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - A vámmentes kikészitési eljárás

fi MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. nem az, aminek mindenki látja: a fel­fegyverzeitek háborúja a lefegyverzet­tek ellen, hanem ez: a béke. Azok a vádak azonban, melyekkel a Kis Entente érdekszövetsége a tria­noni szerződést, a békét veszélyeztető korlátlan fegyverkezést, a katonai be­avatkozásokat védelmezi, az ő, és nem a felosztott Magyarország álláspontjá­ból következnek, mert egyoldalú szer­ződést csupán fegyverek erejével lehet fenntartani. Csak szabad és boidog né­pek elhatározására és biztonságira épüK szerződés lehet maradandó. A szolgaság a történelem tanúsága sze­rint a szabadság vágyát, mely az el­nyomott népeknek mindenkori esz­ménye marad, teszi robbanó erővé. (Vége.) o<x>ooo<x>o<><>c>o<>ooo<>oo<x>oo<>o A HÉT KRÓNIKÁJA febr. 5. A magyar kölcsön; ügyében a jóvátételi bizottság már legközelebb határoz a ma­gyar szanálási terv fölött s csak egyes jelentéktelen módosítást fog ^eszközölni a pénzügyi terven és jegyzőkönyvön. Ezzel kapcsolatban a főproblémák Magyaror­szág és a kisantant közötti) kedlvezőem ol­dódtak meg. Az olasz-orosz kereskedelmi tárgyalás megakadt. Az oirosz megbízottak azt aiz utasítást kapták kor|mányukltól, hogy ne menjenek tovább a tárgyalásiban. A meg­bízottak szerint Lenin halála után az uj koiimáiny alaposan tanulmányozni akarja az egész anyagot, rmielőtbl valamely köte­lezettséget vállal. febr. 6. .4 francia kamara egyhangúan elfogadta a tdkarékossági törvényt, ellenben a had. sereg és a tengerészet költségvetéséneik leszállítására vonatkozó kommunista mó­dosító iindilványokat nagy többséggel elvetette. Ausztria és Románia gazdasági meg­egyezést irtak alá. Ezenfelül mindkét részről az az óhajtás nyilvánulni meg, hogy a kapcsolatokat politikailag is szo­rosabbá tegyék. A két kormány megegye­zett abban, hogy legközelebb vegyes bi­zottságot küldenek ki, amely az államok kőzöt/t levő függő kérdéseket barátságos szellemben megoldja. A görög kabinet rekonstrukciója Kafe­melsin elnökségével megtörtént s az uj kormány letette az esküt. lebr. 7. Az olasz-orosz szerződést Rómában aláírták. Amerika Whaty szetmélyében, aki a németországi pénzügyi viszonyok alapos ismerője, uj tagot küldött a szakértő­bizottságba. Whaty egy nemzetközi pénz­ügyi bizottság kiküldését fogja javasolni. febr. 8. Az olasz-orosz gazdasági egyezmény aláírásával elintézettnek lehet tekinteni a szovjetkormánynak Olaszország részé­ről de jure elismerésének kérdését. Az olasz kormány ennek alapján haladékta­lanul nagykövetet fog Moszkvába kine. veani A szerződés aláírásának tényével a két állam közölt február 7-étől kezdve \ a diplomáciai viszony helyreállt. fíákovszkij Oroszolrszág londoni ügy­vivője átnyújtotta Macdonaldnak az angol jegyzékre vonatkozó orosz választ. A Vatikán apostoli delegátuslt küld ki Moszkvába, aki azonban nem tölt be diplomáciai állást. MiQcdonald miniszterelnök azon inci­dens kapcsán, amelyet Lloyd George le­leplezése idézett elő, a sajtó képviselői előlit kijelentette, hogy Franciaországgal való teljes együttműködésre törekszik és a dolog gondot okoz neki, mivel meg­zavarja a francia-britt jóviszo'nyt. febr. 9. A szakértőbizottság megállapította a némeJt jegybank felállításának 'tervét. A pfalzi kérdés uj rendezésének ügyé­ben a francia kerületi kiküldölt meg­ígérte, hogy szavatolni fog azért, hogy a pfalzi hivatalnokok ujabb erőszakos rendszabályok ellen kellő védelemre ta­lálnak és nem fogmalk megiistnnétlődHB azok az állapotok, amelyeik a szieparatisták erőszakos uralma alatl kialakultak. Horthy Miklós kormányzó kihallgatá­son fogadtai Popovics Tihomir uj szerb­horvál-szlovén rendkívüli követei és meg­hatalmazott minisztert. Popovics szerb kövei kormánya nevében álladta megbízó- i levelét. febr. 10. Lloyd George a Wilson és Ch menceau tárgyalásaira vonatkozó okmányokat visz­s/.a szolgáltatta az angol külügyminisz­tériumnak. A francia kormány az angol kormány nyilatkozataival meg van elé­gedve s igv az incidenst bevégzettnek tekinti. febr. 1. Poincaré miniszterelnök fogadta Hösch német nagykövetet. A .nagyikövet főleg a január 31-i francia jegyzékben a Rajna­tartományi helyzetre vonatkozó kifogások ellen argumentált és egy ügyben Poinca­rénak aide memoire-t nyújtott át. A meg­beszélés többi része a jóvátételi problé­mára vonatkozott. BaÜdwint ma Balfour lord javaslalára egyhangúlag a konzervatívok vezérévé vá­lasztották. Olaszország és Csehország közt kén hónapi tárgyalás után lélerjöit a kereske­delmi szerző'clés. Az aláírás végrehajtását néhány napon belül várják. <XX><>00<><X><>O<>50OO<>000<X><X>O<> Panamák a hadizsákmány körül Szerbiában. A kormány a hadvezetőséggel kar­öltve, az 1918. évben a központi hatal­mak visszavonuló hadsregei átal visz­szahagyott zsákmány összeírása és gyűjtése céljából an iák idején több bizottságot küldött ki. Az ellenőrzési munkálatok negatív eredménnyel vég­ződtek. A főellenőrző bizottság, mely most fejezte be munkálatait, é>riási visszaéléseknek jött a nyomára, amely­lyel közel 28 millió dinárral károsította meg az államot. Ez ügyben több tüzér­tiszt, több vállalat és magánember van súlyosan kompromittálva. (Obsor.) A vámmentes kikészitési eljárás* Irta: Székely Artúr dr., a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Behozatali tilalmak, emelkedő tá­rnok mind nagyobb jelentőségűvé te­szik a vámmentes kikészitési eljárást, amelynek u. n. aktív formája a ma­gyar kiviteli iparágak fejlesztésére, versenyképességük fokozására különö­sen alkalmas. A vámmentes kikészitési eljárásnak két formája van: a behozatali (aktív) kikészitési eljárás, amely kiviteli célra szolgáló áruk elkészítéséhez szükséges nyersanyagoknak és félgyártmányok­nak vámmentesen való1 behozatalára jogosít, és a kiviteli (passzív) kikészi­tési eljárás, amely hazai nyersanyag­ból és félgyártmányból külföldön ké­szült készgyártmányok vámmentes be­hozatalát teszi lehetővé, ha oly üzemi feldolgozásról van szó, amelyet hazai vállalatok nem végeznek el. Mind a két esetben természetszerűen elesik a külön behozatali engedély kérésének szükségessége is, a behozott áruk sem­minemű behozatali kontingenst nem terhelnek és ezenkívül a kiviteli kiké­szitési eljárás során, ha a kivitelre szánt nyersanyag kiviteli tilalom alá esik és esetleg kiviteli illetékkel van terhelve, az árura sem külön kiviteli engedélyt nem kell kérni, sem kiviteli engedélyt nem kell utána fizetni. A kikészitési eljárásnak és a tranzitó­forgalomnak Nagy-Magyarországon is igen fontos szerepe volt. Jelentősége azonban súlyosan fokozódott a mai Magyarországon. Hisz Magyarország a békeszerződés következtében elveszít­vén területének kétharmadrészét és el­szakittatván Horvát-Szlavonországtól, oly területekkel is kiviteli, illetve tran­zitókereskedelmet kénytelen folytatni, amelyek eddig a belső fogyasztóterü­let alkotórészei voltak. Ugyancsak el­veszítettük fontos nyersanyag- és fél­gyártmányszállitó területeinket és ipar­telepeink jelentős számát is. így mind külföldről beszerzett nyersanyagoknak és félgyártmányoknak kiviteli célra való feldolgozása, mind hazai nyers­anyagoknak és félgyártmányoknak külföldön való továbbkikészitése és kész állapotban való visszahozatala is nagyobb jelentőségre tett szert. Annak a fölismerése, hogy a passzív kikészi­tési eljárásra, belföldi nyersanyagnak és félgyártmánynak külföldön való ki­készítésére és a készárunak vámmen­tes visszahozatalára gyakran lehet szük­ség Csonka-Magyarországon, minthogy fontos üzemeinket is elveszítettük, birta rá a kormányt arra, hogy 1921 februárjában ezt az eljárást is lehetővé tette. Bizonyos, ma még nálunk el neín végezhető textilipari műveletekre, kü­lönleges festésre és appretálásra, szőr­mék festésére és kidolgozására, egyes külföldi gépalkatrészek javítására, stb. gyakran alkalmazzák is ezt az eljárást, amelynek engedélyezése természetesen bizonyos óvatosságot kiván meg és valóban csak abban az esetben volna igénybe vehető, ha a szóban forgó ki­készítést hazai ipartelep nem tudja * K szerzőnek .4 kereskedelempolitika helyzete Európában és Magyarországon cimen a napokban megjelenő könyvéből.

Next

/
Thumbnails
Contents