Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - A trianoni béke megalkotása. 1915-1920. 13. [r.]

Csütörtök, 1924 február 14. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 amidőn magyar cégek képviselőiket akarták oda kiküldeni üzleti összeköttetések létesítése céljából. Ebben a tekintetben az utóbbi hónapokban már is bizonyos enyhülés volt tapasztalható s a megváltozott helyzetben remélhetőleg ilyen fajta akadályokkal nem kell majd számolnunk, másrészről azonban számolnunk kell Jugoszlávia gazdasági politikájának irányával, ajnely meglevő iparát szintén igen erőteljesen támogatja és behozatali tilalmakkal is akadályozza a külföldi államok bevitelét oly cikkekben, ahol ezt komoly termelési érdekei indokolják. Nekünk tehát egyelőre be kell érnünk azzal, ami elérhető, amit Jugoszlávia önként és szivesen nyújt, s ami magában véve is nagymérvű felélénkülését fogja maga után vonni a két szomszédos állam kölcsönös forgalmának. <xx><xxx>oo<><><x><>oooo<><><><x>ooo Ujabb letartóztatások Bulgáriában. Szófiai jelentés szerint a várnai hatóságok több kommunista és parasztpárti vezetőt letartóztattak, köztük néhány képviselőt is- A szobranjeban ekörül keletkezett vita folyamán Perdev igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kormánynak számos, igen komoly bizonyítéka van rá, hogy a paraszitpártiak és kommunisták újból forradalmat készítettek elő a kormány megbuktatására és a köztársaság kikiáltására. A kormánynak kezében van az a lista is, melyen a terv sikerülte esetén kivégzendök nevei föl vannak sorolva. A parasztpárti és kommunista képviselők ezzel szemben azt hangoztatják, hogy az egész ügyet a kormány rendezte, mert a küszöbön álló községi választások alkalmával fél a két párt győzelmétől. sülyedhetetlen hajó fluctuat nec mergitur klasszikus feliratával. A Hotel de Ville mai képe lila világításban készült. Belül, a programm felett az eredeti, régi épület látszik. A hírhedt Place de gréve, ahol a rablókat kerékbe törték, s a forradalmak hőseit végezték ki valamikor . . . A sálon des arcades oszlopcsarnokká oszlott hármas termének pillérei mögött a széles, aranyozott folyosó zárt utcájára özönlik a meghivott, erősen megválogatott társaság. Pezsgőt, fagylaltot, süteményeket szolgálnak fel. Diplomaták és politikusok, idegen államfők, nagyrangu dámáik kíséretében vonulnak végig évről-évre, évtizcdről-évtizedre, évszázadról-évszázadra a régi, ősi Páris — a hajdani Lutetia — városházában. S amíg a díszes termekben lakomáznak a földi javak nagyjai, az irodákban folyik a munka, örökös hétköznapok egyhangú egyformaságában. A tanácsteremben pedig a választoltak pártharca dul. És minden elmúlik: csak a nemzedékről-nemzedékre megújuló, elpusztíthatatlan élet zajlik tovább a távoli jövő rébuszai felé. A trianoni béke megalkotása .Xí9í5—1920. Irta: Horváth Jenő egyetemi magántanár. Xxm. A trianoni szerződés higgadt vizsgálata ugyanis már külső formájában arról győzhette meg őket, hogy az a valóságban két részből áll. Az e^ső rész egy terjedelmes ultimátum, melyet a Igyőztes hatalmak írtak alá, de melyet a legyőzött állam visszautasított; második ez ultimátumnak fegyverrel kikényszeriiett aláírása volt. E kettő együtt is alig rendelkeznék szerződés jehegével, imit idővel a másik oldalon is sajnálni fognak; s ha igen, ugy hiányzik belőle a szerződéseknek biztos alapcí nyújtó megnyugvás, a népek konszenzusa, melyre a diktáló hatalmak súlyt nem helyeztek, holott ez annak az ő szempontjukból és Európa szempontjából is kétségtelenül a legszükségesebb és a legfontosatfb előfeltétele voit. Annak hiányát csupán egyoldalú propaganda keresheti Magyarországban, mert annak — mint láttuk — kétségtelenül mélyebben, a békeszerződés belső megalkotásában kell rejtőznie. A szerződés egyes pontjai fegyveres erő alkalmazása mellett — a területi rendelkezések már a békefeltételek közlését jóval megelőzőleg, tehát a nemzetközi jog flagráns megsértésével — végrehajtattak ugyan, e végrehajtás azonban az egyik szerződő fél hozzájárulását nemcsak nélkülözte, hanem annak tiltakozását és ellenszegülését váltotta ki, miből az önelhatározásból folyható esetleges hozzájárulás abszolút hiánya már természetszerűen és nyilvánvalóan következik. Mi tovább megyünk és ugy látjuk, a diktáló hatalmak azt is észrevették, hogy az áthidalhatatlanná tett ellentét sajnálatosan lehetetlenné tette a kölcsönös megegyezést és helyreállítását azon történelmi jó viszonynak, mely Magyarország, Csehország, Szerbia ős Románia között évszázadokon át meg volt és melynek megszakadásáért a felelősség a fentiek után nyilvánvalóan nem Magyarországot terheli. Ebben a sajnálkozásukban őszintén osztozunk, de rá kell mutatnunk arra, hogy az áthidalhatatlan szakítás a fentiek alapján megalkotott trianoni szerződésből termósziitszerüleg következik. Mert nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt, hogy békeszerződés és békeszerződés között elvi jellegű különbségek vannak. A békeszerződés nyilvánvalóan a háború Analizálása, tulajdonképeni befejezése; a békeszerződés tehát oly pont, mely oly mondat után létetett, melyben a háború története van elmondva. Oly háborút, melyet kettőnél több ellenfél vivőit meg, a gyakorlatban oly általános jellegű békeszerződés fejez be, melyet az egyes felek külön békeszerződésekkel egészítenek ki, helyesebben az elvi megállapodás teréről a gyakorlati megvalósítás terére visznek át, realizálnak. így realizálták az 1815diki bécsi végzéseket a rákövetkező évtized békeszerződései, melyek a szomszédos érdekeltségeket az uj viszonyoknak megfelelően elrendezték. Ha ez elrendezés meg nem történik, akkor az általános békeszerződés végrehajtva nincsen. A párisi békeszerződéseket egyetlenegy külön szerződés nem köveivén, azok nem realizáltattak, hanem megmaradtak azon az elvi magaslaton, ahol semmi sem realizálható, mert a szükséges konszenzust nélkülözik. Csupán két állaim kísérelte meg nzt, hogy a realizálás terére lépjen, de Amerika e sikert ugy biztosította, hogy Wilson békeszerződéseit elvetve külön szerződést kötőit, meiyben a területi elszakitásokcrt nem vállalt garanciát. Törökország viszont az 1920-djki sévresi szerződés helyett az 1923-diki lausannei békeszerződésben hasonló módon uj slátuszkvót, uj megélhetési lehetőségeket és uj garanciákat szerzett. A trianoni felosztásban részesedett uj államok tehát a kollektív szerződés birtokába jutva, csupán az elvi magaslatok téli hidegét érezték és az élet me'.eg realitásaiba ereszkedni nem tudtak. E lehelőségtől visszavetve, azután tovább folytatták azt a politikát, mely a magyar nemzet hozzájárulását, a szerződésekhez szükséges konszenzust hatalmi uton igyekezett biztosítani. Magyarország körül a béke aláírása ellenére is állandó blokádvonal létesült. Azt 1920 nyarán nemzetközi bojkottá alakították át, mely a cseh, szerb és román katonai vonalakat megszakító osztrák határvonalon próbálta ki erejét, ahol Renner osztrák kancellár ugyanakkor Nyugatmagyarország átadását követelte, hogy a blokád zárt vonallá alakulhasson. A blokádvonal állandósága viszont természetszerű mercviüést idézett elő, a közös sors pedig az érdekelt államok közös fegyverkezését és közös szövetségét vonta maga után, mert az a nagy hatalom, mely a neosz.áv program természetes garanciáját képezte, az orosz katonai hatalom, a Kárpátok vonalán összeomlott és elővédéi magokra maradtak. Az elhagyottság érzete és az egyoldalú politika merevsége, részben a neoszláv hatalompolitika folytatása, hozta létre azokat a cseh, szerb és román szövetségi szerződéseket, melyekből a Kis Entente Magyarország felosztásának biztosítása és ellenállásának megtörése végett megalakult. E szövetség szülőoka tehát nem a lelkek megnyugvását nélkülöző békeszerződésben való bizalmatlanság és nem az abban való bizalom, nem a közeledés, hanem a szükségszerű távolodás, nem a béke, hanem a blokád és háború, nem a polgári béke biztosítása, hanem a katonai felkészültség fokozása volt. Az európai közvélemény csodálkozással szemlélte, hogy a felosztott és lefegyverzett Magyarország körül 50-szeres arányban fegyverben álló nagy katonai hatalmak alakultak és még nagyobb csodálattal hallotta, hogy ez a nagy katonai felkészültség a béke biztosítására szükséges; hogy tehát ez