Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 7. szám - Magyarország és Jugoszlávia
4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség : VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 31. Telefon: József 62-29 Szerkesztőségi árcik naponta d.u. 3 — 5-ig Kiadóhivatal : VIII., ker., Rökk Szilárd-utca 4. Telefon : József 23-84. f\z előfizetés dra: Egész évre: 14.000 K Fél évre: 7000 K Megyéd évre : 3500 K Egyes szám dra 350 K Külföldre kétszeres dr Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. OOOOOOOOCXX* <>O<X>OOOOOO0<>O<X> Magyarország és Jugoszlávia Jugoszlávia uj budapesti követének fogadása Magyarország kormányzójá. nál nagyjelentőségű nyilatkozatokra adott alkalmat s kétségtelennek látszik, hogy ezek a nyilatkozatok a megváltozott politikai helyzetben a két állam gazdasági viszonyának jövő kialakulására is lényeges kihatással lesznek. Az a politikai atmoszféra, amely a hivatalos megnyilatkozásokban megnyilvánult, kétségtelenül lehetővé teszi majd a függőben levő gazdasági megállapodások mielőbbi megkötését is. Igen jellemző ebben a vonatkozásban, hogy újév táján jugosziláviai lapokban az a hir jelent meg, hogyi Jugoszlávia önként meg fogja szüntetni a magyar árucikkek differenciális vámkezelését és ezentúl a magyar származású cikkeket is a vámtarifa minimá^ lis tételei szerint fogják elvámolni. Ez ugyan nem következett be eddigelé, de mindenesetre érdekes, hogy ez a tervi ma már ott felmerülhetett, még mielőtt a tényleges tárgyalások egy gazdasági megállapodás előkészítésére megindultak volna. A differenciális vámkezelés azt jelenti, hogy a magyar árucikkek a jugoszláv határon 50—200 százalékkal magasabb vámmal vannak megterhelve, mint a velünk versenyző oly más állam árucikkei, amelyeknek Jugoszláviával kereskedelmi megállapodásuk van, s ez részükre a vámtarifa minimális tételeit biztosítja. Kézenfekvő, hogy a jelenlegi viszonyok között, amikor az egész vonalon a világpiaci árak érvényesülnek, a maximális vámtételek alkalmazása Jugoszláviában igen súlyosan akadályozta exportunkat az állam részére eszközölt szállítások kivételével s ha kivitelünkben JugoL szlávia, Ausztria, Csehszlovákia és Románia után a negyedik helyet foglalta el mégis ugy 1921-ben, mint 1922-ben, az azt mutatja, hogy még a fennforgó nehézségek között sem vesztettük el teljesen ezt a piacot, bár igen sok iparágunk kizárólag ezen differenciális vámkezelés folytán nem volt képes számottevő eredményeket felmutatni. Iparunknak tehát igen fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy ez azl állapot megváltozzék s gazdasági szempontból I igen nagy jelentősége volna iparunkra nézve annak, hogy Jugoszláviával a kereskedelmi szerződés mielőbb megköttessék. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy érdekében áll ez Jugoszláviának is, dacára annak, hogy Jugoszlávia volt az egyetlen állam, amelylyel szemben külkereskedelmi mérlegünk aktiv volt ugy 1921-ben, mint 1922-ben, tehát kivitelünk, és pedig jelentős mérvben, meghaladta a behozatalt. A magyar ipar versenyének kikapcsolása számos cikkben szinte monoDolisztikus helyzetet biztosít Jugoszláviában más államoknak oly cikkekben, amelyek Jugoszláviában ezidőszcrint nem állíttatnak elő, ahol tehát Jugoszláviának is érdeke a magyar ipar versenyének érvényesülése. De figyelembe veendő az a körülmény is, hogy Jugoszlávia a békekötésben igen gazdag oly területekkel gyarapodott, amelyek azelőtt a legszorosabb gazdasági összeköttetésben állottak Magyarországgal s kölcsönös érdek, hogy megszűnjék az az immár öt esztendő óta tartó állapot, amely mesterségesen akadályozta a gazdasági érintkezést. ' Ha eddig Jugoszlávia volt az egyetlen állam, amely ipari kivitelünk elé gördített egyéb akadályokon kiviül még külön magasat^ vámtételekkel is sújtotta exportunkat, akkor ebben az eljárásban nyilvánvalóan elsősorban politikai indokokat kell keresni, s midőn ugy látszik , hogy ezek, a politikai momentumok megszűntek, alig lehet akadálya annak hogy Jugoszlávia ezt a differenciális elbánást is megszüntesse. Hiszen ez lényegében nem jelent rá nézve semmiféle áldozatot, sőt inkább komoly előnyöket biztosit fogyasztása számára. A mi szempon* tunkból pediig a jugoszláv vámtarifa minimális tételeinek élvezete már magában véve óriási lehetőségekkel kecsegtet a szerb piacon s ha egyetlen gyárunk évi 600 vaggonra, becsüli azt a mennyiséget, amelyet minimális vámtarifa mellett Jugoszláviába exportálhatna, akl^pr ez az egyetlen adat némi fogalmat nyújt arról,' hogv oda gravitáló iparunk szempontjából mit jelentene egy ilyen megállapodás. A differenciális elvámolás elejtésén tul vérmes reményeket iparunk szempontjából a jelenlegi viszonyok között a közeljövőben várható tárgyalásokhoz nem szabad fűznünk. Általánosságban kétségtelenül meg fognak szűnni azok a nehézségek, amelyek eddig Jugoszlávia részéről támasztattak, Fogadások Irta: Poher Bexheft Lilly. Páris, február 9. A saison teljes virágában van, — mondjuk Parisban és minden érkező meghívón ott áll a négy fontos betű: R. S. V. P. (választ kérünk). Mert a háziasszony pontosan tudni akarja előre, hogy hány vendégre számítson. Megnyíltak a párisi magyar követség fehér termei is és Korányi Frigyes báró, meghatalmazott magyar miniszter a Quai d'Orsay, a francia diplomácia mindenható urát, Peretti della Rocia grófot látta vendégül. Korányi bárónő magyaros, őszinte vendégszeretettel tudta átmelegíteni azt a feszes tartású társaságot, mely a követségek palotáinak légkörében bábelszerüen sokféle nyelven beszélgető emberek közt a megértés előfeltételét szerencsésen teremti meg. Szigcthy József magyar hegedűművész boszorkányos virtuozitásával különösen egy XVIII. századbeli csipkeszerüen finom menüetté előadásával és tüzes fantaisie hongroise-ával keltett nagy tetszést a jelenlévő legelőkelőbb párisi társaság körében, s az osztrák követ, báró Eichhoff ősz feje, Mikes János gróf szombathelyi püspök bíborvörös palástja mellett, a jelenlevő nagyvilági asszonyok ragyogó estélyi öltözetei szín-, gyöngy- és csiüámkáprázatával, óriási strucctollas legyezőikkel, s a ragyogó rendjelek sokasága színes, változó képet nyújt, mely lassan tovahullámzik a hangversenyteremből a pezsgős és fagylaltos buffet felé. Míg végre éjfél után táncra perdül a türelmetlen fiatalság. . . . Egy másik kép jut eszembe a messze múltból. A piccadilly-i Princess' Galleries óriás termeiben Londonban gyémánt diadémes angol hercegnők sokasága közt udvari díszruhában az olasz, az orosz, a német, az osztrák-magyar nagykövet — Mensdorff gróf — ünnepelték Ferenc József osztrák császár és magyar király negyvenéves magyar koronázási évfordulóját a walesi hercegné védnökségével. A lady patronesseek közt ott voltak Marlborough angol hercegné, Hatzfeld, Liechtenstein és Batthyányi-Strattmann hercegasszonyok. Elmúlt idők elmúlt pompája feketesárga zászlók árnyékában . .. Párisban a Hotel de Ville fogadásai nevezetesek ragyogó fényűzésükről. Itt a garde républicaine fehér térdnadrágos altisztekből álló legénysége kivont karddal képez élő sorfalat a monumentális lépcső délszaki növényei közt. Minden második lépcsőfokon kétoldalt mozdulatlan gárdista áll. Csak a selyemruhás, csipkés jabot-ju seigneur-ök hiányoznak. A sálon des arcades hatalmas fehér márványkandallóiban tűz helyett krizantémek, szegfűk és orchideáik virítanak, virágok, pálmák az ablakokban eltakarják a nappali világosságot, s az óriási üvegcsillárok prizmái pazar fénynyel szórják tele a mennyezet, a falak remekbe festett freskóit, az aranyozott berakású panneau-k képeit, minden idők legnagyobb festőművészei nevével ékesítve. A műsor Páris művészetét a tökély legmagasabb fokán mutatja be. Moliére L'avare ci^ü darabjának fő jelenetét játsszák el a Comédie Francaise művészei, Massenet Thais-únak lángoló kettősét éneklik a párisi opera énekesei, Messager A két galamb című hallétjének legszebb részeit láncolják az operai ballett étoile-jai. Az ízléses nyomási] miisor boritékán Páris város ezüstös címere díszlik, a