Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Magyarország és Jugoszlávia

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 14. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség : VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 31. Telefon: József 62-29 Szerkesztőségi árcik naponta d.u. 3 — 5-ig Kiadóhivatal : VIII., ker., Rökk Szilárd-utca 4. Telefon : József 23-84. f\z előfizetés dra: Egész évre: 14.000 K Fél évre: 7000 K Megyéd évre : 3500 K Egyes szám dra 350 K Külföldre kétszeres dr Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. OOOOOOOOCXX* <>O<X>OOOOOO0<>O<X> Magyarország és Jugoszlávia Jugoszlávia uj budapesti követének fogadása Magyarország kormányzójá. nál nagyjelentőségű nyilatkozatokra adott alkalmat s kétségtelennek lát­szik, hogy ezek a nyilatkozatok a meg­változott politikai helyzetben a két ál­lam gazdasági viszonyának jövő kiala­kulására is lényeges kihatással lesznek. Az a politikai atmoszféra, amely a hivatalos megnyilatkozásokban meg­nyilvánult, kétségtelenül lehetővé teszi majd a függőben levő gazdasági meg­állapodások mielőbbi megkötését is. Igen jellemző ebben a vonatkozás­ban, hogy újév táján jugosziláviai la­pokban az a hir jelent meg, hogyi Ju­goszlávia önként meg fogja szüntetni a magyar árucikkek differenciális vám­kezelését és ezentúl a magyar szárma­zású cikkeket is a vámtarifa minimá^ lis tételei szerint fogják elvámolni. Ez ugyan nem következett be eddigelé, de mindenesetre érdekes, hogy ez a tervi ma már ott felmerülhetett, még mielőtt a tényleges tárgyalások egy gazdasági megállapodás előkészítésére megindultak volna. A differenciális vámkezelés azt je­lenti, hogy a magyar árucikkek a ju­goszláv határon 50—200 százalékkal magasabb vámmal vannak megter­helve, mint a velünk versenyző oly más állam árucikkei, amelyeknek Ju­goszláviával kereskedelmi megállapo­dásuk van, s ez részükre a vámtarifa minimális tételeit biztosítja. Kézen­fekvő, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött, amikor az egész vonalon a világ­piaci árak érvényesülnek, a maximális vámtételek alkalmazása Jugoszláviában igen súlyosan akadályozta exportunkat az állam részére eszközölt szállítások kivételével s ha kivitelünkben JugoL szlávia, Ausztria, Csehszlovákia és Ro­mánia után a negyedik helyet foglalta el mégis ugy 1921-ben, mint 1922-ben, az azt mutatja, hogy még a fennforgó nehézségek között sem vesztettük el teljesen ezt a piacot, bár igen sok ipar­águnk kizárólag ezen differenciális vámkezelés folytán nem volt képes számottevő eredményeket felmutatni. Iparunknak tehát igen fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy ez azl állapot megváltozzék s gazdasági szempontból I igen nagy jelentősége volna iparunkra nézve annak, hogy Jugoszláviával a kereskedelmi szerződés mielőbb meg­köttessék. Talán nem tévedünk, ha azt mond­juk, hogy érdekében áll ez Jugoszlá­viának is, dacára annak, hogy Jugo­szlávia volt az egyetlen állam, amely­lyel szemben külkereskedelmi mérle­günk aktiv volt ugy 1921-ben, mint 1922-ben, tehát kivitelünk, és pedig je­lentős mérvben, meghaladta a behoza­talt. A magyar ipar versenyének ki­kapcsolása számos cikkben szinte mo­noDolisztikus helyzetet biztosít Jugo­szláviában más államoknak oly cik­kekben, amelyek Jugoszláviában ezidő­szcrint nem állíttatnak elő, ahol tehát Jugoszláviának is érdeke a magyar ipar versenyének érvényesülése. De figyelembe veendő az a körülmény is, hogy Jugoszlávia a békekötésben igen gazdag oly területekkel gyarapodott, amelyek azelőtt a legszorosabb gazda­sági összeköttetésben állottak Magyar­országgal s kölcsönös érdek, hogy meg­szűnjék az az immár öt esztendő óta tartó állapot, amely mesterségesen akadályozta a gazdasági érintkezést. ' Ha eddig Jugoszlávia volt az egyet­len állam, amely ipari kivitelünk elé gördített egyéb akadályokon kiviül még külön magasat^ vámtételekkel is sújtotta exportunkat, akkor ebben az eljárásban nyilvánvalóan elsősor­ban politikai indokokat kell keresni, s midőn ugy látszik , hogy ezek, a po­litikai momentumok megszűntek, alig lehet akadálya annak hogy Jugoszlá­via ezt a differenciális elbánást is meg­szüntesse. Hiszen ez lényegében nem jelent rá nézve semmiféle áldozatot, sőt inkább komoly előnyöket biztosit fogyasztása számára. A mi szempon* tunkból pediig a jugoszláv vámtarifa minimális tételeinek élvezete már ma­gában véve óriási lehetőségekkel ke­csegtet a szerb piacon s ha egyetlen gyárunk évi 600 vaggonra, becsüli azt a mennyiséget, amelyet minimális vámtarifa mellett Jugoszláviába expor­tálhatna, akl^pr ez az egyetlen adat némi fogalmat nyújt arról,' hogv oda gravitáló iparunk szempontjából mit jelentene egy ilyen megállapodás. A differenciális elvámolás elejtésén tul vérmes reményeket iparunk szem­pontjából a jelenlegi viszonyok között a közeljövőben várható tárgyalások­hoz nem szabad fűznünk. Általános­ságban kétségtelenül meg fognak szűnni azok a nehézségek, amelyek ed­dig Jugoszlávia részéről támasztattak, Fogadások Irta: Poher Bexheft Lilly. Páris, február 9. A saison teljes virágában van, — mondjuk Parisban és minden érkező meghívón ott áll a négy fontos betű: R. S. V. P. (választ kérünk). Mert a háziasszony pontosan tudni akarja előre, hogy hány vendégre számítson. Megnyíltak a párisi magyar követ­ség fehér termei is és Korányi Frigyes báró, meghatalmazott magyar minisz­ter a Quai d'Orsay, a francia diplomá­cia mindenható urát, Peretti della Rocia grófot látta vendégül. Korányi bárónő magyaros, őszinte vendégszere­tettel tudta átmelegíteni azt a feszes tartású társaságot, mely a követségek palotáinak légkörében bábelszerüen sokféle nyelven beszélgető emberek közt a megértés előfeltételét szerencsé­sen teremti meg. Szigcthy József magyar hegedűmű­vész boszorkányos virtuozitásával kü­lönösen egy XVIII. századbeli csipke­szerüen finom menüetté előadásával és tüzes fantaisie hongroise-ával keltett nagy tetszést a jelenlévő legelőkelőbb párisi társaság körében, s az osztrák követ, báró Eichhoff ősz feje, Mikes János gróf szombathelyi püspök bíbor­vörös palástja mellett, a jelenlevő nagyvilági asszonyok ragyogó estélyi öltözetei szín-, gyöngy- és csiüámkáp­rázatával, óriási strucctollas legyezőik­kel, s a ragyogó rendjelek sokasága színes, változó képet nyújt, mely las­san tovahullámzik a hangversenyterem­ből a pezsgős és fagylaltos buffet felé. Míg végre éjfél után táncra perdül a türelmetlen fiatalság. . . . Egy másik kép jut eszembe a messze múltból. A piccadilly-i Princess' Galleries óriás termeiben Londonban gyémánt diadémes angol hercegnők sokasága közt udvari díszruhában az olasz, az orosz, a német, az osztrák-magyar nagykövet — Mensdorff gróf — ünne­pelték Ferenc József osztrák császár és magyar király negyvenéves magyar koronázási évfordulóját a walesi her­cegné védnökségével. A lady patrones­seek közt ott voltak Marlborough an­gol hercegné, Hatzfeld, Liechtenstein és Batthyányi-Strattmann hercegasszo­nyok. Elmúlt idők elmúlt pompája fekete­sárga zászlók árnyékában . .. Párisban a Hotel de Ville fogadásai nevezetesek ragyogó fényűzésükről. Itt a garde républicaine fehér térdnadrá­gos altisztekből álló legénysége kivont karddal képez élő sorfalat a monumen­tális lépcső délszaki növényei közt. Minden második lépcsőfokon kétoldalt mozdulatlan gárdista áll. Csak a selyemruhás, csipkés jabot-ju seigneur-ök hiányoznak. A sálon des arcades hatalmas fehér márványkandallóiban tűz helyett kri­zantémek, szegfűk és orchideáik viríta­nak, virágok, pálmák az ablakokban eltakarják a nappali világosságot, s az óriási üvegcsillárok prizmái pazar fény­nyel szórják tele a mennyezet, a falak remekbe festett freskóit, az aranyozott berakású panneau-k képeit, minden idők legnagyobb festőművészei nevé­vel ékesítve. A műsor Páris művészetét a tökély legmagasabb fokán mutatja be. Moliére L'avare ci^ü darabjának fő jelenetét játsszák el a Comédie Francaise mű­vészei, Massenet Thais-únak lángoló kettősét éneklik a párisi opera éneke­sei, Messager A két galamb című hal­létjének legszebb részeit láncolják az operai ballett étoile-jai. Az ízléses nyomási] miisor boritékán Páris város ezüstös címere díszlik, a

Next

/
Thumbnails
Contents