Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 8.[r.] - Az olasz-szerb szerződés. Az olasz kommunistapárt véleménye a szerződésről

Csütörtök, 1924 február 7. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Irta: HUscher Rezső dr. Xvni. Az egyetemes értekezlet tárgysorozatát a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatótanácsa állapitja meg. A munkaügyi hivatal igazgatója gondoskodik arról, hogy a tárgysorozat, legalább négy hónappal az értekezlet megnyitása előtt a tagállamok mindegyikének megküldessék. Bármelyik kormánynak jogában áll tiltakozni bizonyos kérdéseknek a tárgysorozatba való felvétele ellen és az ilyen kérdések csak abban az esetben kerülhetnek az értekezleten napirendre, ha a jelenlévő kiküldöttek kétharmad többsége igy kivánja. Az értekezlet elnökét maga választja meg és határozatait általában szótöbbséggel hozza. Valamely indítvány elfogadása esetén a jelenlévő kiküldöttek kétharmad többségével meg kell állapítani az értekezletnek, hogy az a tagállamok elé javaslat, vagy pedig nemzetközi egyezménytervezet alakjában kerüljöi-e? A javaslatok és egyezménytervezetek elkészítésénél figyelembe kell venni azt is, hogy vannak oly országok, melyekben az éghajlatviszonyok és az ipari szervezet hiányos fejlettsége, vagy egyéb okok miatt, az általános elv keresztülvitele lehetetlen és itt a helyzetnek megfelelő eltérő rendelkezéseknek kell helyet adni. A nemzetközi munkaügyi szervezet valamenyi tagja köteles az értekezleten elfogadott javaslatokat és egyezménytervezeteket az értekezlet berekesztésétől számított egy éven belül, törvénybeiktatás, vagy egyéb intézkedés céljából, az illetékes hatóság elé terjeszteni. Ezt a határidőt csak rendkívüli körülmények fennforgása esetén lehet tizennyolc hónapra kitolni. Abban az esetben, ha valamely javaslat, vagy egyezménytervezet, a határozni illetékes szervezet hozzájárulását nem nyeri el. a tagállamot e tekintetben további kötelezettség nem terheli. Amennyiben valamely tagállamnak életben lévő munkásvédelmi rendszabályai a munkások számára messzemenőbb védelmet biztosítanak a javaslatban, ivagy egyezménytervezetben foglalt intézkedéseknél, nem követelhető attól, hogy e védelem mértékét a javaslatnak, vagy egyezménytervezetnek az értekezleten történt elfogadása miatt, leszállítsa. Az egyezmény csak azokat a tasokat kötelezi, amelyek azt megerősítették. Ha valamelyik egyezménytervezet nem is nverte el az értekezleten jelenlévő kiküldöttek szavazatának kétharmad többségét, azért a nemzetközi munkaügyi szervezet egyes tasiai jogosultak arra hogy az egyezményt egymással meskössék. A taffnllamok tartoznak a íiemzetközi munkaü^'i hivatalhoz évi jplentésben beszámolni azokról az intézkedésekről amelyeket az általuk megerősített egyezmények keresztülvitele érdekében tettek. A nemzetközi munkaügyi hivatalnak jogában áll, hogy a hozzá, a munkaadok, vagy munkások szervezetei részéről .az elfogadott egyezmény végrehajtásának mellőzése miatt benyújtott panaszokat az érdekelt kormánnyal közölje és az erre vonatkozó .nyilatkozatot nyilvánosságra hozza. Bármelyik tagállam panasszal fordulhat >a nemzetközi munkaügyi hivatalhoz amiatt, hogy az egyezménytmegerősitő másik tagállam a vállalt kötelezettségek teljesítését nem biztosítja a kellő módon. A panasz a munkaügyi hivatal igazgatótanácsa elé kerül, amely ha célszerűnek tartja, azt az érdekelt állam kormányával közli. Ha a panasz közlésétől az igazgatótanács eltekint, vagy pedig ha a megtörtént közlés után, a megszabott határidőn belül kielégítő válasz nem érkezett be, a panasz megvizsgálása és érdemi jelentéstétel céljából, vizsgálóbizottság küldhető ki. Ezt az eljárást az igazgatótanács még hivatalból, vagy az egyetemes értekezlet valamelyik kiküldöttjének panaszára is megindíthatja. Azok az államok, amelyek az igazgatótanácsban képviselve nincsenek, jogosultak a panaszt tárgyaló ülésekre megbízottat küldeni. A panaszok ,megvizsgálására illetékes bizottság három tagból áll, akiket az igazgatótanács felhívására, a Nemzetek Szövetségének főtitkára nevez ki. E tagok egyikének a munkaadók, másodikának a munkások, harmadikának az előbb említettektől független egyének köréből kell kikerülnie. E tagokat abból a lajstromból kell kiválasztani, amelyet az egyes tagállamok által vizsgálóbizottsági tagokul ajánlott egyénekről — minden állam hármat nevez meg az emiitett kategórákból egyformán választva — vezetnek. A tagállamok kötelezvék, hogy a vizsgálóbizottságiak rendelkezésére bocsátják mindazokat az adatokat, amelyek a panasz érdemére vonatkoznak. A vizsgálóbizottság vizsgálatairól jelentést készit, amely egyben javaslatot is tartalmaz a panasz elintézése érdekében megteendő intézkedésekre vonatkozólag, valamint megjelöli azokat az esetleges gazdasági intézkedéseket is. amelyeket valamely vétkesnek látszó kormánnyal szemben helyénvalónak vél. A Nemzetek Szövetségének főtitkára a vizsgálóbizottság jelentését az érdekelt kormányokkal közli, amelyek tartoznak egy hónapon belül bejelenteni, vájjon a jelentésben szereplő javaslatokat elfogadják-e s ha nem, kivánja-e, hogy a vitás eset a Nemzetek Szövetségének állandó nemzetközi bírósága elé kerüljön. Ha valamelyik tagállam a javaslatok és egyezménytervezeteknek a dönteni illetékes szervezet elé vitelével késlekedik, a többi tagok hármelyike jogosult az állandó nemzetközi biróság elé fordulni, amelynek határozata végérvényes. Ez a biróság a vizsgálóbizottságnak bármely megállapítását, vagy javaslatát helybenhagyhatja, megváltoztathatja, érvénytelennek nyilváníthatja és határozatában megjelölheti azokat az esetleges gazdasági intézkedéseket, amej lyeket helyénvalóknak tart és melyekre nézve indokoltnak látja, hogy azokat valamely vétkesnek talált kormánnyal szemben a többi kormányok alkalmazzák. Folyt. köv. <XXXXXXXXKXXX><X>OO<><X>O<XX>OO Az olasz-szerb szerződés Az olasz kommunistapárt véleménye a szerződésről. A belgrádi kisántánt-konferencia szenzációjaként kipattant olasz-szerb szerződésről, melyet a két állam képviselői azóta Rómában formálisan is tető alá hoztak, bőven megemlékezett az egész világ sajtója. A teljesség kedvéért az alábbiakban közöljük fi. Masci olasz kommunista volt képviselő cikkét a párt olaszországi hivatalos lapjából: Az Olaszország és Szerbia között létesült barátsági szerződés, amely lik vidálta a fiumei kérdést és uj szakaszt nyitott a két állam közti viszony történetéban, a következő három ténnyel indokolható: 1. Az olaszorszáai választási harc közeli kezdete. A fascista kormány az alkotmányos ellenzéktől el akarja rabolni sikereinek és a burzsoázia soraitan elért eredményeinek legerősebb fegvverét: a fascista külpolitika teljes csődjét, amely Olaszországot Euró pában elszigetelte. 2. A hatalomnak Göröqorszáaban a Venizelosz-kormánu által való átvétele. Mussolini kormányának meg kellett győződnie arról, hogy nem lehet egyezerre két nyulat fogni. Venizelosz az a politikus, aki a versaillesi tárgyalások ót.i máig legtöbbet járult hozzá, hogy az olasz imperializmus terjeszkedési tervei meghiúsuljanak A Szerbiá\al való konfliktusban Olaszország a szerződéseket magával szemben találta; a Görögországgal való konfliktusban ezzel szc-mben a szerződések Olaszország javára szóltak és a most megkötött barátsági szerződéi éppen a/t hangsúlyozza, hogy Olaszország és Szerbia kötelezik magukat a szerződésben körvonalazott helyzet fentartá>ára. Eízel a körülménnyel kapcsolódik össze szorosan Franciaország politikája a kisántámtal, .amely Olaszország számira közvetlen veszedelmet jelentett volna, ha a fiumei konfliktus még jobban kiéleződik, ami még a legutóbbi időben valószínűnek látszott. 3. A külpolitika uj iránya, amely az 1922. évig Mussolini egyéni nézete •.olt. most pedig hivatalos kormánypolitikává lett. Ebbe a/, iránvba esnek az