Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - A trianoni béke megalkotása. 1915-1920. 12. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 7. a közjótékonysági, a második a köz­gazdasági teendőket vezeti. 4. A mendub elnöklete alatt állandó nemzetközi törvényhozó testület fog működni, melynek tagjai: négy francia, négy spanyol, három angol, két olasz, egy belga, egy portugál és egy hol­landi állampolgár, továbbá hat moha­medán és három zsidó benszülött lesz. A benszülötteket a szultán nevezi ki. A testület messzemenő hatáskört kap, de határozatainak érvénybelépése egy nemzetközi ellenőrző bizottság hozzájárulásától fog függni. Ez a bi­zottság az algecirasi aktát aláirt hatal­maknak Tangerben székelő konzuli képviselőiből fog állani. A mostani diplomáciai ügynökségeket megszün­tetik. 5. Az állami érdekű technikai ügyek­ben való intézkedési jogot egy francia, a tisztán városi érdekekben pedig egy spanyol mérnökre bizzák. Mindkettő­nek működése felett a felügyeleti jo­got az adminisztrátor gyakorolja. 6. A vámhivatal főnöke francia ál­lampolgár lesz. A csempészet megaka­dályozására a francia, spanyol és an­gol hajókat jogosítják fel. 7. A közrendet egy kétszázötven benszülöttböl álló rendőrcsapat fogja fenntartani, melynek parancsnoka egy belga százados, tisztjei pedig franciák és spanyolok lesznek. 8. A pénzegység a marokkói frank lesz, de a spanyol pezetta továbbra is forgalomban marad. 9. Az uj statútum tizenkét évig marad érvényben. A spanyol lapok az uj statútumot Spanyolország érdekeire és történelmi jogaira nézve egyaránt sérelmesnek jelentették ki, s több Ián amellett kar­doskodik, hogy a spanyol kormány ne fogadja el a szerződést. A kormány­ként működő katonai direktórium a közelkeseredésre való tekintettel de­cemberben két félhivatalos nyilatkoza­tot is adott ki, hogy a francia és an­gol kormány kezdettől fogva ellene volt Tanger spanyol birtokká engedé­sének s minthogy Spanyolország nem szállhatott szembe a két nagyhatalom közös akaratával, kénytelen volt bele­nyugodni abba, hogy a spanyol Tan­ger helyett egy nemzetközi felügyelet alatt álló Tangerről tárgyaljanak. Any­nyit tehetett mindössze, hogy a fran­cia és angol kormányhoz barátságos hangon irt jegyzéket küldött, melyben néhány módosítást és kiegészítést ho­zott javaslatba Spanyolország javára. Hogy miben állanak a javaslatok, azt nem közölte a direktórium, de a Bu­reau d'Informations sur l'Espagne megbízható forrásból igy értesül: 1. Területi kompenzáció Ceuta és Melilla közvetlen közelében; 2. a spanyol segédadminisztrátor és spanyol városi mérnök hatáskörének pontos megállapítása; 3. a francia vámhivatali főnök mellé egy spanyol ellenőr kinevezése; 4. annak kimondása, hogy a hat év letelte után spanyol állampolgár legyen adminisztrátor, ezután pedig ujabb hat év múlva az adminisztrátorság angol állampolgárra szálljon. tehát rendes turnusokban váltogassák egymást. A francia és angol kormány még nem válaszolt erre a spanyol jegyzékre. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit írnak rólunk ? Times (London, jan. 28.) A cikk az olasz-jugoszláv és a francia­cseh szerződéssel foglalkozik s melvben a lap megállapítja, hogv Franciaország politikai és katonai szerződései a tőle függő államokkal a Német Birodalom és Magyarország ellen irányulnak. Ez a po­litika e két országot akarja bilincsbe verni, melv törekvés a közvélemény túl­nyomó része előtt ellenszenves. A cikk szerint a békeszerződések bizonyos ren­delkezései, igy a jóvátételekre vonatkozók, bizonvos változtatások nélkül keresztül­vihetetlenek. A cikk végül kifogásolja, hogy Csehország a katonai hatalmat reprezentáló Franciaországnál keresett támogatást, ahelyett hogv ilvcn célból a Népszövetség tekintélyét vette volna igénybe. Právo Lidu (Prága, fan. 29.) Magyarország szanálása Londonban cim alatt utal Bethlen gróf miniszterelnöknek a kölcsön érdekében tett nyilatkozataira, rámutat Drozdy képviselőnek a magyar nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén a lléiiasék gyilkosságairól mondott beszé­dére. Bethlen grófnak ezekuián — mondja a lap — alaposan hozzá kell látnia a konszolidációhoz, ha azt akarja, hogy az ő nyilatkozatainak meggvőző ereje le­gyen. Ha a főbiztos kinevezése garancia az állam helyes gazdálkodására, akkor a békeszerződés által megállapított katonai ellenőrzés a kisantant részvétele mellett kell hogv biztosítsa a békeszerződés ko­moly teljesítését. Csasz (Varsó, jan. 29.) Anglia és Csehország, Anglia és Ma­gyarország cim alatt vezércikket ir. Azt mondja, hogv az Anglia és Franciaország közti játék falhoz szorította Benest. Az ő francia szövetsége nem talált tetszésre Londonban, mire ő magyarázkodni ment, az angol lapok közlik is mentegetődzését, a csehek pedig hallgatnak róla, de nem talált hitelre és elég hűvös fogadtatásban részesült. Benes ur vergődik, mint a légy a szirupban, de nem tud kivezető utat tídálni. Mivel Anglia értékelni tudja a gazdasági eredményeket, nem lehetetlen, hr.gv valami eredménvre mégis csak jut Benes, de akkor még furcsábban fog fes­teni a franciáknak a csehekre alapított reményük. A cseh politika sakkbantarlá­sára nagyon szerencsés eszköznek bizo­nyult angol kézben a magvar ügy. Ma­gvarország minden fáradozása, hogy a francia álláspontot maga iránt kedve­zőbbé változtassa, a csehek ellenzése kö­vetkeztében sikertelen maradt. Épp azért Magyarország Londonban volt kénytelen támogatást keresni. És meg is találta. Már a sinaiai határozat is angol nyomás alatt hozatott meg és Anglia az egész tárgyalások alatt is visszautasította a kis­antant túlzott követeléseit. Most Magvar­ország kedvező föltételek mellett kap kölcsönt és ezek a föltételek ezen teliéi séges és kiváló nemzet gyors politikai és gazdasági újjászületésének alapjává .vál­hatnak. Ez Lengyelország szempontjából naevon örvendetes, de a csehek által te­remtett kisantant fejlődésére annál ke­vésbé az. Bethlennek az angol királvhoz történt meghívása egyenesen tüntetés­számba vehető a csehek eüen. A fogadás nem történhetett Macdonald előzetes hoz­iárulása nélkül. Ezek a dolgok nagyon közelről érintik Lengyelországot, mert Franicaországgal lévén összekötve, már nagvon is kezdik érezni az angol offen­zivát. Reméli, hogv az uj külügyminisz­ter nem fogja elkövetni elődjeinek hi­báját. Ellenzék (Kolozsvár, jan. Sí) A magyar-román 'közeledésről Goldis László volt miniszter a lap munkatársá­nak a következőket mondotta: Elméleti­leg a magyar-román közeledésnek föl­tétele, — mondotta — hogv mindkét nép lássa be. hogv sokkal inkább érdeke a barátság, mint az ellenséges magatartás. Mi románok nem táplálunk gyűlöletet a magyarokkal szemben. Mi nem nyerhe­tünk már semmit, mert amire jogunk \olt. azt megkaptuk s minden törekvé­sünk az, hogv ezt meg is tartsuk. Ha Ma­gyarország ezt nem veszélyezteti ellensé­ges politikájával, elméletileg semmi ne­hézség sem állhat útjában a közeledés­nek. Gyakorlatilag a közeledést ott kell kezdeni, ahol az a legégetőbben sürgős, gazdasági téren. A most folyó tárgyalá­sok azt mutatják, hogv mindkét ország helyesen ismerte föl érdekeit. Mert a leg­nagyobb rövidlátás lenne azt állitani. hogv Romániának gazdasági vonatkozá­sokban nincs szüksége Magyarországra és viszont. Egv megfelelő módon elő­készített lépéssel aztán további közelebbi közeledés lehetősége sincsen kizárva. Nyilatkozata többi részében az orosz ve­szedelemről szólt és annak a nézetének adott kifejezést, hogv a pánszláv vssze­delem már nem létezik., tehát Romániá­nak szüksége van arra, hogv Oroszország­: gal is gazdasági kapcsolatokat vegyen föl és köze'edjék hozzá annál is inkább, mert Besszarábia kérdése végleg em­berileg elképzelhető időn belül ren­dezve van s az orosz kormánv félhivata­losan már el is ismerte Románia jogit Besszarábiára. ,<X>O<><C>OOO<><>O<><><><X>O<>O<><><><><><>0 { Az uj lengyel külügyminiszter Bertoni külügyminiszterkedése csak , ideiglenes jellegű volt s végre január 21-én megtörtént a külügyminiszteri tárca végleges betöltése. Az uj minisz­• ter Zamoyski Móric gróf, Lengyelor­| szág legnagyobb földbirtokosa s ta'án egyedül népszerű főnemese. Közpályá­I ját mezőgazdasági szövetkezetek veze­' tésével kezdte: hosszabb ideig elnöke volt a Varsói Gazdasági Társaságnak, j 1905—1906-ban kezdett politikával foglalkozni, midőn is az első duma tagja lett. A világháború alatt, 1905­ben Dmowskival nyugatra utazott, hogy az antant-államokban propagan­dát kezdjen Lengvelország önállósága érdekében. Először Londonban telepe­dett meg, ahol a nemzpti demokrata párt eszméi alapján képviselte Len­gyelország érdekeit, 1917. augusztusá­ban, midőn Párisban megalakult a lengyel n°mzeti tanács, oda költözött át és al°lnöke lett a tanácsnak. A nem­i zeti tanács megszűnte után mint a | megalakult lengyel köztársaság követe í maradt Párisban, kilépett a nemzeti demokrata pártból és pártatlanságával s rokonszenves személviségével olvan bizalmat szerzett a francia kormány­nál, hogv nz szívesen látta volna őt a I köztársasági elnöki székben. Minthogy forma szerint a jobboldal­hoz tartozik, államtitkárt valószínűleg a baloldali pártok közül választanak mellé. Zamoyski kétségtelenül franciabarát, de nagyobb külpolitikai változást ré­szint egyénisége, részint a jelenlegi ingatag belpolitikai helyzet miatt nem lehet várni tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents