Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 6. szám - A trianoni béke megalkotása. 1915-1920. 12. [r.]
8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 7. a közjótékonysági, a második a közgazdasági teendőket vezeti. 4. A mendub elnöklete alatt állandó nemzetközi törvényhozó testület fog működni, melynek tagjai: négy francia, négy spanyol, három angol, két olasz, egy belga, egy portugál és egy hollandi állampolgár, továbbá hat mohamedán és három zsidó benszülött lesz. A benszülötteket a szultán nevezi ki. A testület messzemenő hatáskört kap, de határozatainak érvénybelépése egy nemzetközi ellenőrző bizottság hozzájárulásától fog függni. Ez a bizottság az algecirasi aktát aláirt hatalmaknak Tangerben székelő konzuli képviselőiből fog állani. A mostani diplomáciai ügynökségeket megszüntetik. 5. Az állami érdekű technikai ügyekben való intézkedési jogot egy francia, a tisztán városi érdekekben pedig egy spanyol mérnökre bizzák. Mindkettőnek működése felett a felügyeleti jogot az adminisztrátor gyakorolja. 6. A vámhivatal főnöke francia állampolgár lesz. A csempészet megakadályozására a francia, spanyol és angol hajókat jogosítják fel. 7. A közrendet egy kétszázötven benszülöttböl álló rendőrcsapat fogja fenntartani, melynek parancsnoka egy belga százados, tisztjei pedig franciák és spanyolok lesznek. 8. A pénzegység a marokkói frank lesz, de a spanyol pezetta továbbra is forgalomban marad. 9. Az uj statútum tizenkét évig marad érvényben. A spanyol lapok az uj statútumot Spanyolország érdekeire és történelmi jogaira nézve egyaránt sérelmesnek jelentették ki, s több Ián amellett kardoskodik, hogy a spanyol kormány ne fogadja el a szerződést. A kormányként működő katonai direktórium a közelkeseredésre való tekintettel decemberben két félhivatalos nyilatkozatot is adott ki, hogy a francia és angol kormány kezdettől fogva ellene volt Tanger spanyol birtokká engedésének s minthogy Spanyolország nem szállhatott szembe a két nagyhatalom közös akaratával, kénytelen volt belenyugodni abba, hogy a spanyol Tanger helyett egy nemzetközi felügyelet alatt álló Tangerről tárgyaljanak. Anynyit tehetett mindössze, hogy a francia és angol kormányhoz barátságos hangon irt jegyzéket küldött, melyben néhány módosítást és kiegészítést hozott javaslatba Spanyolország javára. Hogy miben állanak a javaslatok, azt nem közölte a direktórium, de a Bureau d'Informations sur l'Espagne megbízható forrásból igy értesül: 1. Területi kompenzáció Ceuta és Melilla közvetlen közelében; 2. a spanyol segédadminisztrátor és spanyol városi mérnök hatáskörének pontos megállapítása; 3. a francia vámhivatali főnök mellé egy spanyol ellenőr kinevezése; 4. annak kimondása, hogy a hat év letelte után spanyol állampolgár legyen adminisztrátor, ezután pedig ujabb hat év múlva az adminisztrátorság angol állampolgárra szálljon. tehát rendes turnusokban váltogassák egymást. A francia és angol kormány még nem válaszolt erre a spanyol jegyzékre. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit írnak rólunk ? Times (London, jan. 28.) A cikk az olasz-jugoszláv és a franciacseh szerződéssel foglalkozik s melvben a lap megállapítja, hogv Franciaország politikai és katonai szerződései a tőle függő államokkal a Német Birodalom és Magyarország ellen irányulnak. Ez a politika e két országot akarja bilincsbe verni, melv törekvés a közvélemény túlnyomó része előtt ellenszenves. A cikk szerint a békeszerződések bizonyos rendelkezései, igy a jóvátételekre vonatkozók, bizonvos változtatások nélkül keresztülvihetetlenek. A cikk végül kifogásolja, hogy Csehország a katonai hatalmat reprezentáló Franciaországnál keresett támogatást, ahelyett hogv ilvcn célból a Népszövetség tekintélyét vette volna igénybe. Právo Lidu (Prága, fan. 29.) Magyarország szanálása Londonban cim alatt utal Bethlen gróf miniszterelnöknek a kölcsön érdekében tett nyilatkozataira, rámutat Drozdy képviselőnek a magyar nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén a lléiiasék gyilkosságairól mondott beszédére. Bethlen grófnak ezekuián — mondja a lap — alaposan hozzá kell látnia a konszolidációhoz, ha azt akarja, hogy az ő nyilatkozatainak meggvőző ereje legyen. Ha a főbiztos kinevezése garancia az állam helyes gazdálkodására, akkor a békeszerződés által megállapított katonai ellenőrzés a kisantant részvétele mellett kell hogv biztosítsa a békeszerződés komoly teljesítését. Csasz (Varsó, jan. 29.) Anglia és Csehország, Anglia és Magyarország cim alatt vezércikket ir. Azt mondja, hogv az Anglia és Franciaország közti játék falhoz szorította Benest. Az ő francia szövetsége nem talált tetszésre Londonban, mire ő magyarázkodni ment, az angol lapok közlik is mentegetődzését, a csehek pedig hallgatnak róla, de nem talált hitelre és elég hűvös fogadtatásban részesült. Benes ur vergődik, mint a légy a szirupban, de nem tud kivezető utat tídálni. Mivel Anglia értékelni tudja a gazdasági eredményeket, nem lehetetlen, hr.gv valami eredménvre mégis csak jut Benes, de akkor még furcsábban fog festeni a franciáknak a csehekre alapított reményük. A cseh politika sakkbantarlására nagyon szerencsés eszköznek bizonyult angol kézben a magvar ügy. Magvarország minden fáradozása, hogy a francia álláspontot maga iránt kedvezőbbé változtassa, a csehek ellenzése következtében sikertelen maradt. Épp azért Magyarország Londonban volt kénytelen támogatást keresni. És meg is találta. Már a sinaiai határozat is angol nyomás alatt hozatott meg és Anglia az egész tárgyalások alatt is visszautasította a kisantant túlzott követeléseit. Most Magvarország kedvező föltételek mellett kap kölcsönt és ezek a föltételek ezen teliéi séges és kiváló nemzet gyors politikai és gazdasági újjászületésének alapjává .válhatnak. Ez Lengyelország szempontjából naevon örvendetes, de a csehek által teremtett kisantant fejlődésére annál kevésbé az. Bethlennek az angol királvhoz történt meghívása egyenesen tüntetésszámba vehető a csehek eüen. A fogadás nem történhetett Macdonald előzetes hoziárulása nélkül. Ezek a dolgok nagyon közelről érintik Lengyelországot, mert Franicaországgal lévén összekötve, már nagvon is kezdik érezni az angol offenzivát. Reméli, hogv az uj külügyminiszter nem fogja elkövetni elődjeinek hibáját. Ellenzék (Kolozsvár, jan. Sí) A magyar-román 'közeledésről Goldis László volt miniszter a lap munkatársának a következőket mondotta: Elméletileg a magyar-román közeledésnek föltétele, — mondotta — hogv mindkét nép lássa be. hogv sokkal inkább érdeke a barátság, mint az ellenséges magatartás. Mi románok nem táplálunk gyűlöletet a magyarokkal szemben. Mi nem nyerhetünk már semmit, mert amire jogunk \olt. azt megkaptuk s minden törekvésünk az, hogv ezt meg is tartsuk. Ha Magyarország ezt nem veszélyezteti ellenséges politikájával, elméletileg semmi nehézség sem állhat útjában a közeledésnek. Gyakorlatilag a közeledést ott kell kezdeni, ahol az a legégetőbben sürgős, gazdasági téren. A most folyó tárgyalások azt mutatják, hogv mindkét ország helyesen ismerte föl érdekeit. Mert a legnagyobb rövidlátás lenne azt állitani. hogv Romániának gazdasági vonatkozásokban nincs szüksége Magyarországra és viszont. Egv megfelelő módon előkészített lépéssel aztán további közelebbi közeledés lehetősége sincsen kizárva. Nyilatkozata többi részében az orosz veszedelemről szólt és annak a nézetének adott kifejezést, hogv a pánszláv vsszedelem már nem létezik., tehát Romániának szüksége van arra, hogv Oroszország: gal is gazdasági kapcsolatokat vegyen föl és köze'edjék hozzá annál is inkább, mert Besszarábia kérdése végleg emberileg elképzelhető időn belül rendezve van s az orosz kormánv félhivatalosan már el is ismerte Románia jogit Besszarábiára. ,<X>O<><C>OOO<><>O<><><><X>O<>O<><><><><><>0 { Az uj lengyel külügyminiszter Bertoni külügyminiszterkedése csak , ideiglenes jellegű volt s végre január 21-én megtörtént a külügyminiszteri tárca végleges betöltése. Az uj minisz• ter Zamoyski Móric gróf, Lengyelor| szág legnagyobb földbirtokosa s ta'án egyedül népszerű főnemese. KözpályáI ját mezőgazdasági szövetkezetek veze' tésével kezdte: hosszabb ideig elnöke volt a Varsói Gazdasági Társaságnak, j 1905—1906-ban kezdett politikával foglalkozni, midőn is az első duma tagja lett. A világháború alatt, 1905ben Dmowskival nyugatra utazott, hogy az antant-államokban propagandát kezdjen Lengvelország önállósága érdekében. Először Londonban telepedett meg, ahol a nemzpti demokrata párt eszméi alapján képviselte Lengyelország érdekeit, 1917. augusztusában, midőn Párisban megalakult a lengyel n°mzeti tanács, oda költözött át és al°lnöke lett a tanácsnak. A nemi zeti tanács megszűnte után mint a | megalakult lengyel köztársaság követe í maradt Párisban, kilépett a nemzeti demokrata pártból és pártatlanságával s rokonszenves személviségével olvan bizalmat szerzett a francia kormánynál, hogv nz szívesen látta volna őt a I köztársasági elnöki székben. Minthogy forma szerint a jobboldalhoz tartozik, államtitkárt valószínűleg a baloldali pártok közül választanak mellé. Zamoyski kétségtelenül franciabarát, de nagyobb külpolitikai változást részint egyénisége, részint a jelenlegi ingatag belpolitikai helyzet miatt nem lehet várni tőle.