Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 5. szám - A román konszolidáció akadálya

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 január «enni. Sőt a gyakorlatban hatályon ki vül helyezték azt a további rendelkezést, hogy az üzleti 'forgalmat kell alapul venni. Egyszerűen kijelentették, hogy ezekben a kimutatásokban nem bíznak s ezért becslés alapján vetették ki az adókat. Kz aztán egyenesen hajmeresztő eredményekre vezetett. Az adózót már semmiféle törvény sem védi, a végrehajtás pedig szabad kezet adóalany teljesen tönkretehető. A posta-, vasút- és adórendszer csapásaihoz járul a szintén teljesen leromlott közigazgatás, mint fő megukadályozója a konszolidációnak. Az elmozdított magyar' hivatalnoksereg helyébe lépő uj román, nem szakképzett hivatalnokok zökkenés nélkül nem tudták a közigazgatást átvenni. Az állam pedig ahelyett, hogy a régi jól bevált magyar rendszert fokozatosan újra kiépítette volna, egységesítés címén a lehetetlenebbnél 'leheteti énebb, egymásnak ellentmondó rendeletek és törvények egész raktárát termelte ki. Ezekkel megszakadt a régi nexusban levő hivatalok egymásközti kapcsolata, másutt egvmássál semmilyen függő viszonyban nem állott hivatalok egymás alá lettek rendelve. A teljes kapkodás és rendszertelenség uralkodik, a polgár csak azt *látja, hogy ma az útleveleket ez a hivatal állítja ki, holnap egy másik, most ilyen okmányok kellenek, holnap egész mások, ugy hogy kénytelen vagy utazásait megszüntetni, vagy korrupció utján tenni lehetővé. A régi községi és megyei autonómia felfüggesztésével a polgárok kgelemibb jogaik gyakorlásától megfosztattak s igv viselik a centralizációs közigazgatás mlndon zaklatását. Mindenki helyzete állandó bizonytalanságokkal van körülvéve s nem érezheti egy pillanatig sem a termelő munkához szükséges nyugodtságot. Nincs jogfolytonosság, nincs munka és mozgási szabadság, tehát nem is lehet konszolidáció. A cseh pénziigvminiszter pro= gramja Az Obzodni Komora szaklap januári második száma az alábbiakban ismerteti a cseh pénzügyininiszteriuni 1924. évi programmját és terveit: Az állami kiadások további csökkentése, hogy az adóterhet is könnyíteni lehessen. A cseh korona védelme a megrázkódtatásoktól. Arany pénz v> iése. 1924-ben történik meg az utolsó osztrák-magyar érmék bevonása: a 10, 2 és 1 filléres váltópénzé. A cseh kétíilléresek verése már folyamatban van. de szaporodni fog általában mindenféle váltópénz. Az 1 és 50 koronás r>eh bankjegyeket kivonják a forgalomból és az ötvenesek helyett uj, kevésbé hamisithatókat adnak ki. Ugyancsak uj rajzú 10 és 20 koronás bankjegyeket tervez a minisztérium. Teljesen uj bankjegy lesz az ötszázkoronás, amilyen eddig nem volt forgalomban. 1924-ben történik meg valószínűleg a cseh és magyar állampolgárok régi osztrák-magyar koronában levő követeléseinek és tartozásainak összeírása. Esetleg hasonló összeírás fogja követni a többi utódállam polgáraival szemben is. Az összeírások alapján indulnak meg a tárgyalások a kérdés ! jogi elintézésére. A fundált háboruelőtti adósságok kamatszolgáltalása előkészíttetik. A január 8-án szentesitett és 23-án életbelépett valutavédelmi törvény alapján kormányrendelet fogja újonnan szabályozni mindazokat a jogügyleteket, melyeknek tárgya külföldi fizetési eszköz. Az egyenes adók szerint az eddigi rendszer reformját készíti elő a minisztérium. A reform azonban csak 1925-ben lesz törvénnyé és egy évvel később lép majd életbe. A közvetett adózás során a pénzügyminisztérium a szesz- és cukoradótörvény revízióját készíti elő. A szerb cukoripar A szerbiai cukorgyárosok legújabb konferenciáján megállapították, hogy 1923-ban 24.000 ha. területen termeltek cukorrépát. Ebből 3000 vaggon cukor kerül ki, tehát körülbelül fele a belföldi szükségletnek. A gyárak teri melőképessége azonban sokkal naI gyobb, mert évi 10.000 vaggont biztosithatnának. A Jugoszlavenszki Lloyd I kimutatása szerint az utóbbi években a cukoripar következőleg fejlődött: 1920- ban 15.685.99 hektáron 2 milI Hó 43.772 mázsa cukorrépa termett, ! vagyis átlag hektáronként 132.72 mázsa. Előállitottak belföldön 220.114 mázsa cukrot, importáltak 151,548.310 dinár értékűt. 1921- ben 16.789.68 hektáron 1 millió 885.116 mázsa répa termett (átlag 119 54 mázsa). A belföldi cukorterme| lés 247.051 mázsát tett ki, az import | értéke 145,481.559 dinár. 1922- ben 19.231.84 hektáron 3 millió 126.855 mázsa répa termett (átlag 162.59 mázsa), készült 235.050 mázsa cukor, behoztak 211,436.419 dinár értékűt. Az import értéke nemcsak pénzben nőtt a cukorárak emelése következtében, hanem mennyiségileg is kb. 40 százalékkal. Az 1923. évről pontos statisztika még nincs. A répa átlagtermése kb. 125 mázsát tett ki hektáronként. A földreform eredményei Csehországban Hivatalos jelentés szerint a cseh földreform keresztülvitele eddig a következőleg ment végbe: Az 1921 évi földkisajátitási törvény alapján az állam területének 28.2 százalékát kitevő földmennyiség került kisajátítás alá az állam javára, összesen 3,963.064 hektár terjedelemben, melyből 1,229.688 hektár mezőgazdasági termelésre szolgáló talaj. A kisajátítás összesen 1730 személy birtokára terjedt ki; ezek közül csehországi 536, morvaországi 197, sziléziai 53, nyugati felvidéki 873, keleti felvidéki 71. 1923. december 31-ig felosztottak ebből a földigénylők közt 183.913 hektár mezőgazdasági területet. (Csehországban 89.836 ha, Morvaországban és Sziléziában 28.328 ha, a nyugati Felvidéken 73.749 és ; keleti Felvidéken l/.Ouu ha.) Allair lajdonná sajátittatott ki ezen ugyanezen idő alatt körülbelül 70.000 hektár erdőség. A kisajátított területek gazdasági tisztviselőit és alkálin tait az állam különbözőképpen k lanitotta: 14.7 százalék földet k; 44.19 százalék más állásba helyeztetett el, 35.7 százalékot pénzzel kártalanítottak, 2.6 százalék részére pedig i dijat állapítottak meg. A Csehoszlovenszka Republika lése szerint 1924-ben további 180.000 ha. mezőgazdasági területet fog az ál lam a földigénylők között kiosztani, részben a vegyes lakosságú vidékeken. A bankvilág két halottja. A gyar pénzügyi világnak s az egész, dasági életnek gyásza van. Két t télyes bankember halt meg. Az egyik Kronberger Lipót, a Magyar Állá Takarékpénztárnak és a Magyar őstermelő r.-t.-nak elnöke, akii részvéttel temettek el. Megemlítjük, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. igazgatósága Kronberger Lipót elnökének . elhunyta alkaln rendkívüli ülést tartott. Horváth Lipót^ dr. alelnök-vezérigazgató kegy* szóval emlékezett meg az elhuny érdemeiről és javaslatára az igaz ság Kronberger Lipót emlékének örökítésére elhatározta, hogy már szobrát a tanácsteremben fölállítja és a Magyar Altalános Takarékpénztár r.-t. tisztviselői betegségének eseté tesitett Kronberger Lipót nevén nevezett segélyalapot ötvenmillió Koronára kiegészíti és rendeltetésé terjeszti. A másik halottja a pénzvil;' A'o/in Albert Bódog, a Magyar Iparbank r.-t. alelnöke, a pénz nak szintén érdemes tagja, akit \ nap temettek el szintén nagy gyá gyülekezet részvéte mellett. — A «Flóra" Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár R.-T. 192 cember 31-én megtartott rendes közgyűlése határozata értelmében alaptőkéjét 33,000.000 K-ra emeli ol pen, hogy a részvényeseknek 2:1 arányban elővételi jogot biztosit 14.000 K lefizetése ellenében. — Az el. 1924 január 30-tól február 8-ig délután 4—6 óráig a Magyar Általános Hitelbank pénztáránál gyakorolandó. — Az uj részvények 1923—24. osztalékjogosultak. Töredékdarabok nem bocsáttatnak ki. — A Kőrösbányai Erdőipar rt. nap 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésén gyarmatai Dáni Báláz domonyi Domony Móric dr. az gatóság tagjaivá megválasztattak Az ugyanezen közgyűlés által elhatározott alaptőke fölemelése folytán az vételi jog 1:1 arányban darabo 2500 K lefizetése ellenében ez é\ ruár 2-ig bezáróan a társaság pénztáránál (Budapest, IV., Váci-utca 36.) gyakorolható naponként délután 4—7 óráig. Budapest, 1924. Nyomatott a Budapesti HirJap nyomdájában 'Rökk Szilárd-utca 4 ). Felelős nyomdavezető: Nedeczkv Lá-.- ó