Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - London és Moszkva - Román-magyar megegyezés

MAGYAR KÜLPOLITIKA Politikai hö gazdasági és szociálpolitikai hetilap ES VILÁGGAZDASÁG Megjelenik minden csütörtök délut n Budapest, 1924 V. évf. 6. szám Csütörtök, február 7 FŐBB CIKKEINK: Román-magyar megegyezés. (Erdélyi tudósítónktól.) — G.: Hazatént Romániából a szerb delegáció. — Lengyel Géza dr.: A külföldi kölcsön terhei. — A „paraszt- és munkáscár". II. (Popov György könyve.) — F.: Anglia elismerte a szovjetkormányt. — Horváth Jenő dr.: A trianoni béke megalkotása. (XII.) — Hilscher Rezső dr.» A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. (VIII.) — Heti krónika. — A világsajtóból. — Irodalmi szemle. — Közgazdaság. <>ooooo<>>c><>c><>o<><x^ V/London és Moszkva Anglia elsőnek ismerte B2 az orosz szovjetkormányt. Azaz hogy ha Balfournak nyílt levelére gondolunk, azt kell mondani, hogy egy kisebbségi párt kormánya tette meg ezt a mindenkép nevezetes lépést. Mert — úgymond Balfour — Macdonald kormánya nem Anglia közvéleménye. Oroszországban éppen hatesztendős a szovjejuralom és ugyanennyi ideje küzdenek vczetőszeimélyiségei azért, hogy de jure is, de facto is elismertessenek. Oroszországnak gazdaság? szükség, hogy de facto elismerjék a világ hatalmasságai. A szovjet urainak ellenben politikai okból fontos, hogy de jure elismertessék egy államalkotmány, amely elveiben nem egyéb, mint minden közkeletű patinás jogrendnek, állami és társadalmi erkölcsnek a gyökeres megsemmisítése. fíamsay Macdonald kormányának elnő és legsürgősebb lépéséről nemcsak a francia sajtó á'Japitja meg, hogy kissé elsietett dolog és némi igazság van abban, ha azt mondják, hogy ez a politikai aktus jellemző az uj angol kormányra. Ámde ha pártpolitikai jellegét nem is lehet vitatni, kétségtelen, hogy Anglia gazdasági érdekei is diktálják. Azok a gazdasági érdekek, amelyek Európa többi államait is arra fogják késztetni, hogy kövessék Anglia példáját. Csak egy nagy kérdés van: nem fog-e a megnyitott gazdasági kapukon beáramlani Angliába az eddig ott szóhoz sem jutott bnlysevik szellem is és nem fogja-e az Oroszország kiaknázására éhes kapitalizmust a rászabadított égőpiros szellemek áradata éppen attól megfojtani, aminek a növelésére nyújtja kezét Moszkva urainak. Az angol munkásságról és népről szeretik hangoztatni, hogy anynyira józan, hogy bolysevizálódása képtelen gondolat. Az angol kormány si&tésének első hatását kell sejteni abban, hogy íme most már, hogy Angliát megszerezték, a bo'Iysevikoknak egyszerre nem nagyon kell az olaszokkal való gazdasági megegyezés, amely pedig még a minap annyira fontos és sürgős volt nekik. Ez gondolkodóba ejtheti Ramsay Macdonaldot és ha Európának szüksége is van Oroszországra, mint eminens gazdasági értékre, az, hogy Európa többi államai is követni fogják-e Angliát, sőt hogy Anglia eléri-e azt, amit akar, azon fordul meg vájjon az angol miniszterelnök meg tudja-e óvni országát az újfajta ázsiai veszedelemtől. .O<X><>OO0<XXXX><XX><C><XX>0<X>0<>0<> X

Román-magyar megegyezés — Erdélyi tudósítónktól. — ! iMían^u Gyula (képviselő újévi beszéde és a Románia vezércikk^, Avarescu tábornok és a Magyar Párt tárgyalásai mindannyi bizonyítéka a várható román-magyar közeledésnek. A román politikát mindjobban áthatja a pánszlávizmus uira fenyeqető veszélyének tudata. Stratégiailag képtelen határok között, egy beilső harcok által emésztett nemzet és konszolidálódni nem tudó állam, mely nélkülözi a természetes együvélartozásnak előfeltételeit, minden óvatos és előrelátó államférfiát arra inti, hogy keresse a kiegyenlítést és a szövetséget azon nemietekkel, melyeket a legnagyobb vej szély vele együtt elsöpréssel fenyeget. Romániában a pánszláv veszélynek ezen felismerése szükségképpen kiváltotta a magyarsággal való megbékülésnek gondolatát. Ez a gondolat csendül meg Maniu Gyula újévi beszédében és ez a koncepció adja meg a csúcsai tárgyalásoknak a meddő ellenzéki szövetkezés jellegén való felülemelkedést. Bratinau Jonel számító és hatalmi politikus, • de rendszerének bukását ennék az elgondolásnak a tagadása fogja okozni. A kisántár.tban praedominans a szláv elem. Csehszlovákia és Jugoszlávia merőben szláv hegemóniának, a szlávok egyesítésének hivei. De van egy históriai tapasztalás is, mely a szláv nemzeti törekvéseknek jövőbeni erősödése és fejlődése mellett szól: ez a nemzeti eszmének, a nagvobb egységek, az integrálódás felé vezető törvénye. Differenciálódott osztrák-magyar monarkia romjain, a szétesett nagy Németbirodalom mellett uiiáéledő, győzedelmeskedő erő a pánszlávizmus. Európának vezető hatalmassága ma a francia, ki barátként áll a pánszláv álmok beteljesedése felett. Nem kétséges — Masaryk és Benes könyvei és nyilatkozatai mutatják, — hogv a pánszláv kérdés nem csupán érzelmi egységek megvalósításában áll, hanem célja az eqyséqes naqy szlávbirodalom meqalkotása. Az" európai Egyesült-Államok Masaryk frazeológiájában nem a szó szerinti fogalmat, hanem a szláv egyesült államokat jelenti. Nem maradhat más Románia számára, felismervén a veszélyt, mint levonni természetes következményeit. Megbékülni az ősellenséggel és keresni az imminens veszély elhárításának lehetőségeit. Románia előtt két ut áll ennek folytán. Az egyiK az, hogy elfogadja az adott helyzetet, a szláv eszmének soha nem sejtett előrenyomulását Közép- és Keleteurópában, viszonyait ehhez alkalmazza s maga is lemond államának nemzeti jellegéről és megalkuszik és kiegyenlíti a szláv hatalmi aspirációkat. A másik ut meqalkuvás és kiegyezés a szintén fenueqctett. de szláoellenes ellenséqqel, a macniarral. Ez lemondás volna a román nemzeti állam mai formájáról, feladása — bizonyos mértékig — az elnvomó és sovén nemzeti imperializmusnak. De ezzel szemben magának biztosságot, nyugalmat és a szláv törekvésekkel szemben egv szövetségest találna. Ez a megalkuvás egyengetné az utat a latin testvér, Róma felé és erőt adna Jugoszlávia és bizonyos mérteikig Oroszország felé. Az az óvatosság, mellyel Bukarestben az orosz kérdést kezelik, az :iz erőben és célokban való bizonytalanság benyomását joggal kelti fel. Bizonyos, hogv ez egv füqqő kérdés és ielentőséqét és súlyát nem utolsó sorban a román-maqyar viszony határozza meq. Előrelátó és veszedelmeket kerülni tudó. körültekintő óvatosság jellemezte mindig a román diplomáciát. Ha pedig e veszedelem tudatában revidiálni kívánja magyar politikáját, akkor természetesen mindig a közös érdekek világos tudatában k^ll megtennie. Lehetőségig csökkenteni a súrlódási felületeket és kikapcsolni vagy megoldani minden — főleq nemzeti érzéseket súlyosan érintő — kérdést. Részünkről, bármennyire is kényÁr» 350 *Orona