Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 5. szám - Lengyel könyv Magyarországról

LG hogy a férfiak és nők egyenlő értékű munkáért egyenlő munkabért kapjanak. ' 8. A munkaviszonyokra vonatkozó jogszabályok olyan irányú megalkotását, hogy azok minden országban méltányos gazdasági elbánásban részesítsenek az ország területin jogosan tartózkodó minden munkást. 9. A munkásvédelmi törvények és rendszabályok keresztülvitelének biztosítása céljából olyan felügyelet rendszeresítéséről való gondoskodást, amelyben nők is résztvesznek. Ha összehasonlítjuk a nemzetközi munkásvé-lelem megvalósítandó feladatajként a békeszerződés által felállított programmpontokat a megelőzőleg, a nemzetközi munkásvédelem története folyamán vázolt törekvésekkel, azt látjuk, hogy e törekvések valamennyiének hangja megszólal a békeszerződés célkitűzésében. A békeszerződés az említett feladatok megvalósítására külön szervezetet létesített, amely szervezet két részből áll: a Nemzetek Szövetségéhez tartozó államok képviselőinek egyetemes értekezletéből és a nemzetközi munkaügyi hivatalból. Az egyetemes értekezlet üléseit a felmT;i'ö s-i'"'- ""Vz képest t rtia, d^ évenkint legalább egyszer össze kell jönnie. Az értekezletre mindegyik tagállam négy képviselőt külJ, akik közül kettő kormánymegbízott, egy az illető állam munkaadóinak, egy pedig munkásainak kiküldöttje. A kiküldöttek szaktanácsa lókat is hozhatnak magukfcp.l J«> a- > 1 ':-sza'- uovana7->n tánjvá'a vonatkozólag csak legfeljebb kettőt. Ha az értekezleten a nőket különösen érdeklő kérdést tárgyalnak, a szaktanácsadók közül legalább az egyiknek nőnek kell lennie. Az államok felelősséget vállalnak arra nézve, hogy a nem kormányképvisrlő kiküldötteket országuk munkaadóinak és munkásainak legszámottevőbb szervezeteivel egyetértően nevezik ki. A szaktanácsadók az értekezleten csak akkor szólalhatnak fel, ha a kiküldött, aki mellé be vannak osztva, őket erre felszólítja és az elnök erre a felhatalmazást megadja, de szavazati joguk nincsen. Az értkezlet a kiküldöttek és szaktanácsadók megbizóhvelét megvizsgálja és a jelenlevő kiküldöttek kétharmadrészének szavazatával, jogában áll bármely kiküldöttet, vagy szaktanácsadót visszautasítani, ha kinevezését nem látja a békeszerződés rendelkezéseivel megegyezőnek. Ha valamelyik állam a munkaadók, vagy munkások részéről az egyik megbízottat nem nevezné ki, a másik megbízottnak joga van ugyan a tanácskozásban résztvenni, de nem szavazhat. Az értekezlet üléseit a Nemzetek Szövetségének székhelyén, vagy azon a helyen tartja, melyet az értekezlet, a megelőző ülésszak alkalmával, a jelenlevő kiküldöttek kétharmadrészének szavazatával, meghatározott. A szervezet másik részét, a nemzetközi munkaügyi hivatalt az eredetileg j.,,., ;p'P*-.'~-t t-or-v, in"!--'» ••»•"' igazgatótanács vezeti. E tagok közül 16 kormányképviselő, 8 munkaadó ugyancsak 8 munkásmegbizott. A kormánvkéDVisojÖK közül nyolc 1> ^ azok az államok küldenek, amelyeknek y legnagyobb indusztriális jelentőségük on n ig a raáuk nvoleat a kormá ívkiküldüttek választják meg. A kormányképviselők közül legalább hatnak Európánkivüli államból kell kikeiülnie. A n unkaa lókat és munkásokat) az igazgatótanácsban képviselő személyeket a munkaadók, illetve a munkások részéről az értekezletre kiküldött meghívottak külön-külön választják. Az igazgatótanács tagjainak megbízatása három évre szól és elnökét tagjai sorából választja meg. Maga állapítja meg üléseinok idejét és tárgysorozatát. Legalább 12 tag Írásos kívánságára rendkívüli ülés hívandó egybe. A nemzetközi munkaügyi hivatal élén az igazgatótanács által megbízott igazgató áll, aki megbízásait az igazgatótanácstól kapja. A nemzetközi munkaügyi hivatal feladata mindazoknak az adatoknak üszszegyüjtése es feldolgozása, amelyek a munkásviszonyok és a munkarendszer nemzetközi szobályozására vonatkoznak s amelyeket nemzetközi egyezmények kötése céljából az egyetemes értekezlet elé kívánnak terjeszteni, valamint az értekezlet által elrendelt bármiféle különleges vizsgálatok keresztülvitele, az értekezlet ülései tárgysorozatának előkészítése, a nemzetközi vitás kérdésekben reáháramló kötelességek teljesítése, a nemzetközi érdekű ipari és munkáskérdések tanulmányozásával foglalkozó időszaki folyóiratok szerkesztése és kiadása, valamint az egyetemes értekezlet által ráruházott egyéb teendők elvégzése. A nemzetközi munkaügyi hivatal, a mennyiben szükségét látja, a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának támogatását igénybe veheti. Mindegyik tagállam sajátjából fedezi kiküldöttjeinek, szaktanácsadóinak, vagy az igazgatótanács ülésein résztvevő képviselőinek utazási és tartózkodási költségeit, mig a nemzetközi munkaügyi hivatal, az egyetemes értekezlet, valamint az igazgatótanács egyéb kiadásai a Nemzetek Szövetségének költségvetését terhelik. Folyt köv. <xxxxxx>o<><><x>oo<><>oo<>o<x>o<>o<> IR0.0ALM1 SZEMLE Ellentét a francia ti-ztek és a cseh legionáriusok között A Gazeta Warszawska párisi levelezőjének táviratát közli, mely szerint a Csehországban működő francia katonai misszió és a légionárius generálisok között rég lappangó ellentétek az utóbbi időben nagyon kiélesedtek és ezért Mittelhauser francia tábornok azt javasolta a francia kormánynak, hívja vissza az összes Csehországba küldött tiszteket s egyúttal ő maga is lemondott. A cseh kormány nem fogadta el a lemondást, azonban a vezérkari főnök helyértékéül Syrovy tábornokot nevezte ki, aki tehát igy előkészül a főnöki állás elfoglalására. Lengyel könyv Magyarországról Dr. Jan Dombrowskg, a krakói Jagelló Egyetem történettanára egy 212 lapos Wengry cimü tartalmas munkával ajándékozta meg a lengyel könyvpiacot. Dombrowsky, aki a magyar ügyeket kitűnően ismeri és nyelvűnket teljesen birja, nem először fordul a lengyel közvéleményhez Magyarország igazát hangoztatni. Még a háború alatt, 1917-ben jelent meg a lengyelmagyar összeköttetésekről egy müve s Lengyelország önállóságának kivívása óta hazája sajtójában igen értékes szolgálatokat tett a magyar ügynek. A napokban Krakéban megjelent uj könyve, melyet a régi és a trianoni Magyarországnak három térképe (domborzati, néprajzi és közigazgatási) valamint tizenhárom jellemző illusztráció diszit, nyolc fejezetre oszlik. Az elsőben Magyarország földrajzát, azután történelmi fejlődését, a harmadikban gazdasági viszonyait ismerteti, mindenütt tárgyilagosan rámutatván, hogy az ország feldarabolásának milyen káros következményei vannak és milyen képtelenség az uj határok megvonása a gazdasági termelés szempontjából. A további részben igen alaposan foglalkozik Nagymagyarország nemzetiségi és felekezeti viszonyaival s megállapítja, hogy igen sok túlzott és téves állítás került forgalomba a mar gyarországi nemzetiségek elnyomatásáról. • Nagyon értékes a magyar kultúrával foglalkozó ötödik fejezet, melyben Magyarország kulturális egységét ismerteti lengyel párhuzamokkal. A latin kultúra hatását, a magyar faj szellemi felsöbbségét a vele vegyesen lakó népfajokkal szemben mindenütt hangoztatja. A fejezet rövid áttekintést nyújt a régi és az uj magyar irodalomról, úgyszintén a művészet minden ágáról, a könyvtárakról, levéltárakról, a tudományos életről és a sajtóról. Látszik, hogy nem felületes érdeklődő, hanem alapos szakember irta ezt a három ives tanulmányt. A magyar kulturéletben a szerző teljesen otthonos és tárgyilagos megállapításaihoz mindenben hozzájárulhatunk. Hogy Teleki Sándorné grófné irói nevét „Iskrának" emlegeti, csak sajtóhibának tekinthető. A következő fejezel az elszakított országrészek szomorú helyzetét ecseteli, kiemeljve, hogy .a magyar szomszédság elvesztése Lengyelországra is mennyire káros. A hetedik fejezet a magyar belpolitikai életet vázolja, a pártok helyzetét és szerepét és az ország külpolitikai összeköttetéseit. A záró rész Lengyelország és Magyarország viszonyát mulatja be. Kezdi a világháború alatti összeköttetésekkel, azután 1920-ra tér át, amikor a megcsonkított Magyarország az orosz szovjettől szorongatott Lengyelország segítségére akart sietni. A lengyel-magyar érdekközösség ismertetése után a kisantantra s különösen a cseh tervekre tér ki. A magyar-lengyel együttműködésre igen meggyőzően fejtegeti.