Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 5. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 7. [r.]

Csütörtök, 1924 január 31. MAGYAR KÜLPOLITIKA gyarország barátságára is appellálni, minthogy mindkét államot ugyanaz a veszedelem, a szláo veszedelem fenyegeti. A magyar-oláh érdekközösséggel és a két állam közeledésének szükségével a külföldi sajtó is foglalkozik, amelyik összeköttetéseket tart fenn Budapesttel. Bethlen miniszterelnök nemcsak jó hazafi, hanem szeles perspektiváju diplomata is, aki belátta, hogy Magyarország nem élhet tovább izoláltan, hanem közeledni kell a kisantanthoz. Rassay is, a magyar ellenzék egyik vezére, jelentette a budapesti nemzetgyűlésen, hogy Magyarországnak komoly tárgyalásokat kell kezdenie a szomszédos államokkal, hogy azokkal megállapodjék és ezzel előkészítse belépését a kisantantba. Kölnlsche Volkszeitung (Köln, jan. 19.) A magyar kölcsönről szólva, a cikkiró szerint az ember nem tudja, vájjon gyászoljon, vagy örüljön-e, mert ismét Ausztria mintájára, a középhatalmak egyike pénzügyi igába kerül, noha be kell vallani, hiegy nem voll más kiut. A feltételeket bírálva, kijelenti, hogy azok nem könnyen nyomnak a latban és keményen kk'll, hogy talárjainak egy önállóságára és függetlenségére büszke népet. Utal e tekintetben Apponyi fejtegetéseire. Noha a magyar kormány gazdasági peszszimizmusa az Ausztriával való' összehasonlításban talán kissé túlzott, mégis el kell ismerni, hogy súlyos megterhelések várnak a magyar közgazdaságra. Különösen a magyar iparnak lesz nehéz helyzete. Kevésbbé kell azonban ma d szenvedni az ipar azon részének, amely hazai nyersanyagokat dolgoz fel, mint a cukor, szesz, élelmiszer, posztó és a malomipar stb. Nehéz idők várnak a nemesilési iparra. Temesvári Hírlap (Temesvár, jan. 19) Daruváry magyar külügyminiszter kijelentette, iiogy szándékában áll meglátogatni Bukarestet a Románia és Magyaország közötti jóviszony előmozditá sára. A magyar külügyminiszter a külügyi bizottságban fejtegette Magyarország külügyi elveit, melyeknek sarkalatos tétele az összes szomszédállamokkal a baráti viszony helyreállítása. Ezt a célt szolgálják a magyar politikusok utazásai: Betl.Ien miniszterelnök löbbizben Parisban és Londonban járt, Kállay pénzügyminiszter meglátogatta Prágát, mig Daruváry külügyminiszter előkészületeket tesz bukaresti látogatására. A bukaresti látogatás időpontja mc'g nincs megállapítva. L'Independence Roumaine (jan. 19.) A cikk Maniu ujéví be izédéből indul ki, mert Maniu abban azt fejtegette, hogy Románia az európai külpolitika terén a második helyre szorult, viszont a nemzeti párt hivatalos lapja, a Románia legutóbb azt irta, hogy Romániának közelednie kell Magyarországhoz, hógy együtt küzdjenek a szláv törekvés ellen, mely egész Középeurópában uralkodni akar. Az Indépendence ebből kifolyólag azt szögezi le, hogy a nemzetipárt vezetőinek eszméi és öntudatlan rokonszenvük még mindig a mult felé fordul, már pedig visszatérni a múltba, annyit jelent, mint az elért eredmények alapját felhagyni és azok javára do'gozni, akiknek terhére ezek az előnyök megszerezlettek. Gazeta Warsawska (Varsó, jan. 2i.) Ismerteti a magyar pénzügyi helyzet romlását, melynek oka a téves gazdasági politika. Ennek volt az eredménye, hogy Magyarország mezőgazdasági termelése hanyallott, ipari termelése pedig túlnőtt a szükségleteken. Mindezek eredménye, hogy a kormány kényszerült kölcsönt keresni s cniiek elérése érdekében belső politikáját revideálni és a népre olyaténképpen hatni, hogy ezáltal lehetővé te;4Ve a szomszédokkal való békés viszonyt. Különösen az újonnan támadt államok felé kezdett közeledni. Ezek ügyeltek arra, nehogy a kölcsön fegyverkezésre legyen fordítható. A magyar patrióták ter-^A^ rorisztikus fellépéssel akarták kimutatni, hogy a kormány nem tud úrrá ljnni az ilyenirányú helyzeten s ezért a kormány kénytelen volt ezek ellen is fordulni. A mai helyzet azt mulatja, hogy sikerülni fog a kölcsönt felvenni. SZOCIÁLIS MOZGALMAK nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Brassói lapok (Brassó, jan. 2't.) Beth'en István gróf audienciájával az angol királynál a lap vezércikkben foglalkozik. Lehetőnek tartja, hogy ez csak egy udvariassági aktus, de l.hetséges az is, hogy egyenesen tüntetés Franciaországgal szemben. Maga a tény azonban mindenesetre nagy politikai esemény. Magyarország külföldi ' kölcsöne meglesz és a magyar állam leromlott szerepe, tekintélye gyarapodni fog. Az angol király és Nagybritánnia tüntetőleg emelték magasabbra Magyarországot a világ közvéleménye előtt. S ez éppen akkor történik, amikor Budapestről újra Bukarestbe érkezik a magyar delegáció. Vaijon nem intőjel-e a londoni fogadtatás, hogy a tegnapi győző és legyőzött itt is kezet fogjanak egymással és teremtsék meg a két állam összhangját, békéjét és barátságát. Prágai Magyar Hírlap (Prága, jan. 20.) A lap munkatársának alkalma volt a magyar politikai élet egyik vezetőszemélyiségével beszélgetést folytatni. A beszélgetés során a francia-cseh szerződés is szóba került, amelyről a magyar politikus a következőképpen nyilatkozott: Kétségtelen, hogy a francia-csehszlovák szerződés u.j momentumai jelent Középeuró^a pc lilikájában. Olyan momentumot amelynek következményei minden viszonylatban még nem láthatók tisztán. Jellemző, hegy az angol, az olasz és a lengyel sajtó, va amint ujabban a Csehszlovákiával szerzőc'ésben lévő Románia sajtójának egy része is súlyos aggodalmakat táplál ezzel a szerződéssel szemben. A helyzet eddig ugy a'akul, mintha Európa népeinek nagyobb fele az uj szerződéses alakulattal szemben foglalna állást. A magyar közvélemény meglehetősen nyugodtan fogadta a szerződés megkötésének hirét. Igaz, hogy ez részben annak tudható be hogy az e szerződésben rejlő politikai kérdéssel a magyar sajtó eddig alig foglalkozott. A magyar közönség érdeklődését annyira a kölcsenügv fordulatai tartiák lekötve, hogy a sajtónak alig van tere más kérdés számára. Minthogy a szerződés tarta'mát és kereteit pontosan még nem ismerjük, véglegesen nem is igen lehetne állást foglalni. Valamennyi részletre nézve tájékozva kellene lennünk, hogy világosabban lássuk, hegy ez a szerződés, milyen további alakulásokat fog maga után vonni, de az valószínűnek látszik, hogy a szerződés bizonyos irányban még rövidesen ki fog egészülni. Prager Tagblatt (Prága, jan. 20.) Bethlen István gróf minisztere'nöknek az angol király előtt "való megjelenése politikai szenzáció volt, mert 1914 óta ez az első eset, hogy az angol király a legyőzött országok egyikének miniszterelnökét fogadla. Ez az audiencia — irja a lap — a francia-csehíizlovák szerződésre akar felelet lenni. Magyarország felé telt baiálságos gesztus formájában és révben kifejezője ama óhajnak, hogy az angol tőkének Magyarország talpraállilásában való részvétele politikai szempontból nagyon kívánatos. Irta: Hilschcr Rezső dr. XVIL Szégyenitőbb bizonyítványt aligha állitattak ki annál, mint amelyet a győztes kapitalista államok, a békeszerződés tizenharmadik fejezetének bevezető és befejező soraiban, éles kritikával ilLtvén a kapitalista termelés eddigi felfogását. „Vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét nyomorral és nélkülözésekkel sújtják, — mondja a bevezetés, — hogy az ezekből keletkezeit elégedetlenség a világ békéjét és összhangját veszélyezteti, s e viszonyok javítása sürgősen szükséges; példákat emlitve: a munkaidő szabályozásával, úgyszintén a munkaközvetítés megszervezésével, a munkanélküliség leküzdésével, tisztességes megélhetést biztositó munkabérek szolgáltatásával, a munkásoknak a foglalkoztatásukkal járó, vagy egyéb betegségek és a munkaközben bekövetkezett balesetek elLn való védelmével, aggkori és rokkantsegélyezéssel, az idegen országokban dolgozó munkások érdekeinek védelmével, a szervezkedési szabadság elismerésével, a szakoktatás és a műszaki oktatás szervezésével és egyéb idevágó intézkedésekkel". ,,A szerződő felek elismervén azt, hogy a bérmunkások testi, erkölcsi és szellemi jóléte nemzetközi szempontból a legnagyobb jelentőségű, — igy hangzik a befejező rész — ... abban a meggyőződésben, hogy a munka nem tekinthető csupán árucikknek, azt tartják, hogy vannak a munkaviszonyok szabályozásának olyan módszerei és' elvei, amelyeknek alkalmazására minden ipari szervezetnek törekednie kellene, amennyire ezt sajátos körülményeik megengedik. Ezek közül a módszerek és elvek közül a magas szerződő felek kiváltképpen a következőket látják különösen és sürgősen fontosaknak. 1. A fentemiitett vezérelvet, hogy a munka nem tekinthető csupán árunak, vagy kereskedelmi cikknek. 2. A szabad szervezkedés jogát minden törvényes célra, ugy a munkások, mint a munkaadók részéről. 3. A munkásoknak olyan munkabérrel való díjazását, amely abban az időben és abban az országban, amelyben élnek, számukra tisztességes életmódot biztosit. 4. A nyolcórás munkanapnak, mint mindenütt elérendő zsinórmértéknek elfogadását. 5. Hetenkint legalább 24 órás munkaszünet biztositá-át, amelynek, an enynyire csak lehetséges, a vasárnapot magában kell foglalnia. 6. A gyermekmunka megszüntetését és a mindkét nembeli fiatalkorúak munkájának olyan korlátozását, amely nevelésük folytatását és kellő testi fejlődésüket lehetővé teszi. 7. Aniták az elvnek keresztülvitelét.